Tolna Megyei Népújság, 1974. január (24. évfolyam, 1-25. szám)
1974-01-04 / 2. szám
f I I A kambodzsai felszabadító erők fokozzák hadmŰYeleteiket A kambodzsai népi felszabadító erők szerdán éjjel — tíz napon belül immár hatodik al_ halommal — ismét lőtték Phnom Penh ’-atonai célpontjait. A főváros különböző negyedeibe hat rakéta csapódott be. A rakétákat az Ameríka- barát rezsim egyik dandár- tábornoka szerint egy. Phnom Penhtől mindössze öt kilométerre fekvő pontról, a Me. kong-folyó keleti partjáról lőtték ki. ahonnan — feltételezések szerint — a rakétákat kilőtték. A „tisztogató hadműveletek.” azonban nem jártak eredménynyál, A Lón Nol-rendszer katonai parancsnokságának állítása szerint, visszafoglalták a felszabadító erőktől a 4. számú főútvonal mentén fekvő Tálát várost, de a létfontosságú út fölötti ellenőrzést nem tudták visszaszerezni. A hazafiak felhívásának eleget téve elhagyják otthonaikat a kambodzsai főváros lakói, nehogy az általános támadás Phnom Penh ellen súlyos veszteséget okozzon polgári személyekben. Pompidou az európai enyhülésről és a francia—szovjet kapcsolatokról Pompidou elnök csütörtökön délben az Elysée-palotában fogadta a francia és a külföldi sajtó képviselőit, akik újévi jókívánságaikat tolmácsolták i az elnöknek. Az újságírókkal beszélgetve Pompidou nyilatkozott több nemzetközi kérdésről. Kijelentette, borúlátóan ítéli meg a közel-keleti helyzet alakulását, s az a véleménye, hogy a genfi tárgyalások ered. ményeként sikerül majd szétválasztani az egymással szemben álló erőket, s talán béke- szerződést is kötnek Izrael és Egyiptom, esetleg Izrael és más szomszédállamok között is. de e szerződéseket &z érdekelt országok lakossága nem fogja valójában elfogadni. Az elnök szerint olyan rendezésre kell törekedni — s ez lenne Izraelnek is érdeke —, amelyet mindenki véglegesnek tekint, s amelynek betartását hatékony garancia biztosítaná. Franciaország hajlandó hozzájárulni ilyen garanciához, sőt biztonsági érő létrehozásához is. egyelőre azonban nem tart. ja megfelelőnek az időpontot, hogy kezdeményezést tegyen ebben a vonatkozásban, mert azt egyik érdekelt fél sem fogadná el. Az európai biztonsági értekezletről szólva az elnök kijelentette, meggyőződése, hogy A hazafiak rádiója egyébként már napok óta ismételten figyelmezteti a főváros polgári lakosságát arra. hogy Phnom Penh katonai célpont, jai ellen fokozódni fognak a támadások. Csütörtök délután a kambodzsai felszabadító erők ismét rakétatámadást intéztek az ország fővárosa, Phnom Penh ellen. Hét 122 milliméteres rakéta csapódott be a rezsim katonai főparancsnok, ságának közeiében. A robbanások hét személyt megöltek és csaknem 30-at megsebesítettek. A kormánycsapatok nagyarányú hadműveleteket indítottak a fővárostól északkelet, re az ellen a terület éllen, Az SZKP KB felhívása a szovjet néphez (Folytatás az 1. oldalról) SZKP Politikai Bizottságának és személy szerint Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának óriási hozzájárulását a népek békéjének és biztonságának ügyéhez, forrón támogatják és helyeslik az SZKP és .a szovjet állam békeszerető külpolitikáját „A Központi Bizottság erre a támogatásra támaszkodva a jövőben is következetesen, szilárdan és energikusan küzd a népek biztonságáért és a nemzetközi együttműködésért a béke, a szabadság, valamint a társadalmi haladás ügyének diadaláért” — hangsúlyozza a felhívás, és megállapítja: Az SZKP külpolitikájának sikerei kedvező nemzetközi feltételeket teremtenek a kommunista építéshez, a szovjet nép békés alkotó munkájához. „Újabb társadalmi és gazda, sági eredményeinknek óriási nemzetközi jelentőségük lesz. még jobban növelni fogják a szocializmus vonzerejét, előmozdítják a Szovjetunió nemzetközi tekintélyének további növekedését” — hangsúlyozza végül a felhívás. az 1974-es esztendő nem fog véget érni az értekezlet, harmadik szakaszának megkezdése nélkül, s lehet, hogy arra már tavasszal vagy a nyár elején sor kerül majd. Egyelőre azonban még problematikusnak tartja, hogy milyen szinten üljön össze a konferencia záró szakasza. Pompidou elnök ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy továbbra is híve az európai enyhülésnek és a Szovjetunióval való együttműködésnek, s kijelentette hogy a szovjet— francia kapcsolatok jók. csak azt hiányolja, hogy a közel- keleti válság idején — úgymond — „a Szovjetunió — és mások is — nem mutatták elég együttműködési hajlandóságot” Az elnök utalt arra. hogy várakozással tekinit Leonyid Brez.snyewei való találkozója elé, arra az év első részében sor fog kerülni, ő korábbari azt jelezte, hogy februárt találná megfelelőnek. Pompidou elnök továbbá hangsúlyozta, hogy Francia- országnak kitűnők a kapcsolat tai az Egyesült Államokkal, kitűnő az együttműködése a Szovjetunióval, s így Európában kétségkívül Franciaország az az állam, amely a legkiegyensúlyozottabb kapcsolatokkal rendelkezik. Az elnöki ugyanakkor továbbra is fenntartását hangoztatta az 1973J ban kötött szovjet—amerikai megállapodással szemben, s ki-í jelentette: meggyőződött ugyan arról, hogy ez a megállapodás „nem irányul Európa ellen”j ám de olyan nagy világpolitikai súllyal rendelkezik, hogyi „szándékaik ellenére is kísérj tésbe hozhatja ezt a két orszáj got”. PAHORAMA BUDAPEST Losoncai Pál, az Elnöki Tanács elnöke és Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke fogadta Lőrincz N. János nagykötetet, a Vietnami Nemzetközi Ellenőrző és Felügyelő Bizottság magyar tagozatának új vezetőjét, aki a közeljövőben utazik állomáshelyére. PEKING Ohira Maszajosi japán külügyminiszter csütörtökön hivatalos látogatásra Pekingbe érkezett, hogy a japán—kínai kapcsolatokról folytasson tárgyalásokat. LONDON Rendkívüli kabinetülést hívott össze Edward Heath brit miniszterelnök csütörtökön, hogy megtárgyalják az energiaválságot, amely egyre több zűrzavart, nyomasztó gondokat okoz az angol marban. Minden látható jel szerint a konzervatív vezetőség arra számít, hogy a nehézségek fokozódása, a kiúttalanság megijeszti a kormány bérkorlátozási programja éllen harcoló munkásokat. elsősorban a harc élén álló bányászokat és vasutasom kát. VIENTIANE A laoszi békemegállapodásj végrehajtásával megbízott köz_- ponti vegyes bizottság az új évben csütörtökön tartott díM szőr ülést Vientianéban. Ai laoszi hazafias erők. illetve ai vientianei kormány küldöttség ge a négyórás tanácskozáson! megkezdte a Vientiane és) Luang Frabang semlegesítéséj vei kapcsolatos konkrét kérdéj sek megvitatását. Az ülésea elvi megállapodás született aa egyik legfontosabb kérdéssel, a közös rendőrség megalakításáj val kapcsolatban. A békemegállapodáshoz csatolt jegyződ könyv értelmében a két főváj ros semlegesítésének biztosítáj sa céljából Vientianéban 1009 és Luang Prabangban 500 főj nyi rendőrséget tarthat fenni mindkét féL MEXIKÓ V ÁROS Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára háromnapos hivatalos látogatásra Mexikóba érkezett. Ax elmaradt randevú Az Európai Közös Piac kilenc tagországa elmulasztotta az „újévi randevút”. 1974. január 1-én kellett volna a Kilenceknek áttémiök a gazdasági és pénzügyi unió úgynevezett „második szakaszára”, amely már az eddiginél mélyrehatóbb szervezeti egységet tételezett volna fel. Persze, elsősorban az olajválság söpörte el ezt a találkát. Hiszen a Kilencek az energiakrízis ügyében nagyon is különböző álláspontot foglaltak el. Anglia és Franciaország lényegében visszautasították a szolidaritást az olajbojkott által elsősorban sújtott Hollandiával. Az NSZK a maga részéről — nyilvánvalóan amerikai biztatásra — éppen ezt a szolidaritást erőszakolta. Itt persze nem valamiféle érzelmi egyetértésről lenne szó, hanem arról, hogy a rendelkezésre álló olajkészleteket, illetve a befutó szállítmányokat meg kellene osztani » hollandokkal! A legérdekesebb új fejlemény az, hogy az energiakrí- zis következtében újabb és rendkívül drámai összecsapás következett be a Kilencek belső hatalmi harcában. Ez az összecsapás az úgynevezett „regionális politika" színpadán zajlott le, s a párbaj két fő résztvevője: Nyugat-Né- metország és Anglia. „Regionális fejlesztésen” a Kilencek azt a régóta kidolgozott tervezetet értik, amely szerint a gazdasági fejlesztésre szoruló területeket közös pénzügyi erőforrások segítségévei kell magasabb szintre emelni. Ilyen területnek számít jóformán egész Olaszország Rómától délre és Franciaország néhány elmaradottabb mezőgazdasági körzete. Az angol kormány a maga részéről már a közös piaci belépés előtt elmaradott területnek minősítette jóformán egész Skóciát és Wales egy részét is. Ugyanakkor Nyugat-Németországban csak néhány jelentéktelen, kis körzet számít „gazdaságilag elmaradottnak”. Ebből világosan adódott az egész regionális terv pénzügyi receptje. Nyugat-Németor- szágnak jókora összeget kellene befizetnie a pénzügyi alapba, pontosan az egésznek csaknem egyharmadát. Ezzel szemben saját fejlesztési céljaira csak az összes pénz- '■ínrt 8 százaléka, jutna. A fő haszonélvezők: Olaszország, Franciaország és Anglia lennének. Ezek közül is Anglia került különleges helyzetbe. Az angol közvélemény ugyanis közismerten ellenezte a Közös Piachoz való csatlakozást. S a konzervatív kormány egyik fő érve éppen az volt, hogy a regionális fejlesztés során kapott hatalmas összegek kiegyenlítik majd azokat a közvetlen gazdasági hátrányokat, amelyeket Anglia számára a csatlakozás jelentett. Egészen 1973. végéig úgy látszott, hogy nagyjából készen áll a regionális. fejlesztési alap és csak a végső jóváhagyás hiányzik. A nyugatnémetek azonban az utolsó pillanatban váratlanul megmakacsolták magukat. A regionális fejlesztési terv első három esztendejére az angolok által várt 11 milliárd márka helyett alig több, mint kétmilliárdot ajánlottak fel. Az angolok ezt visszautasították — s így az egész fejlesztési terv zátonyra futott. Rövidesen kiderült, hogy a nyugatnémetek nem egyszerűen takarékosságból csapták be a páncélszekrény ajtaját. Meglehetős világossággal közölték az angolokkal: amíg az energiaválság ügyében nem vállalnak szolidaritást a hollandokkal és nem hajlandók egységes fellépésre — addig nincs pénz. Az angol válasz úgy hangzott — hogy ameddig nincs pénz, nincs szolidaritás. Még egy lépéssel továbbhaladva: az egész vitának szélesebb világpolitikai összefüggései is vannak. A nyugatnémetek által sürgetett egységes fellépés ugyanis része lenne az amerikai külpolitikai és személyesen Kissinger külügyminiszter által kidolgozott új atlanti együttműködésnek. Ebben a vonatkozásban tehát a Kilencek soraiban változott a helyzet. Korábban az angolokat tekintették az amerikai politikai szándékok nyugat-európai letéteményesének. Ezt a szerepet a jelek szerint mindinkább Nyugat-Németor- szág veszi át. A regionális vitában ily módon nemcsak egyszerűen pénzről van szó. A meglehetősen vásári alkudozás mögött felfedezhetők Nyugat- Európa legdöntőbb politikai kérdései. Először: kié legyen a gazdasági és politikai hegemónia a Közös Piacon belül. Másodszor: milyen legyen a Kilencek és Washington kapcsolatainak jellege. Éppen e távolabbi összefüggések miatt nem egyszerű dolog megtalálni a megoldást. Ráadásul: bonyolítja az ügyet, hogy ma már a pénz nemcsak az anyagilag súlyos helyzetben lévő Anglia számára fontos, — hanem Nyugat- Németország számára is. Az NSZK belső helyzetét erőteljes infláció és a nagyszabású munkanélküliség fenyegetése árnyékolja be. Ilyen helyzetben a kormány nehezen magyarázhatja meg a közvéleménynek, miért kell nyugatnémet márkával finanszírozni Skócia gazdasági fejlesztését. A válság nyílt. A szakítás azonban nem végleges. 'Legközelebb éppen január 7-én, a Kilencek legközelebbi minisztertanácsi ülésén ülnek le a marakodó felek a tárgyaló- asztalhoz, hogy megpróbálják kitűzni egy újabb, ezúttal eredményesebb „randevú” időpontját. — ie —!