Tolna Megyei Népújság, 1974. január (24. évfolyam, 1-25. szám)
1974-01-15 / 11. szám
f I í » I I A szövetkezeti, törvény hatása a termelőszövetkezetekre. Erősödött a törvényesség, a szövetkezeti demokrácia Az elmúlt negyedszázad alatt történelmi átalakulásokon ment keresztül a mező- gazdaság. A kezdet kezdetén megalakult termelőszövetkezetek, termelőszövetkezeti csoportok ma már nem csupán gazdálkodó egységek, hanem az adott község politikai, tár_ sadalmi tényezői is. A változásokat nyomon követték — avagy éppen segítették — a szövetkezetek működését keretek közé foglaló törvényi szabályozások. Az elmúlt években — éppen a fejlődés követelményeként, következményeként — lényegesen módosultak a törvényi szabályozók, amelyek megteremtették a termelőszövetkezeti földtulajdont, erősítették a szövetkezeti demokráciát. a szövetkezet önkormányzati rendszerét, kialakultak a szövetkezeti mozgalom társadalmi, érdekképviseleti szervei, azoknak a szövetkezetekkel és az állami szervekkel való kapcsolatának formái, módszerei. Szükségessé is vált, hogy a szövetkezetek társadalmi, népgazdasági helye, társadalmi és gazdasági célja, a termelésben, elosztásban, szolgáltatásban betöltött szerepe, működésének alapvonásai, a szocialista állammal való viszonya, a továbbfejlődést meghatározó szövetkezetpolitikai elvek egységes jogi szabályozásban, törvényi megfogalmazásban is kifejezésre jussanak. Az 1971. évi III. törvény az egész szövetkezeti mozgalom számára megállapította az irányadó elveket, a minden szövetkezetre egyaránt vonatkozó, alapvető közös szabályokat. A törvény a szövetkezetek céljára, szervezetére, gazdálkodására és társadalmi tevékenységére, a szövetkezeti tagsági viszonyra, a szövetkezetek érdekképviseleti szervéire. valamint a szövetkezetekkel kapcsolatos állami tevékenységre vonatkozóan, adott egységes szabályozást. A jogi szabályozás kifejezte a párt szövetkezetpolitikáját, hangsúlyozva, hogy a szövetkezetek szocialista társadalmunk szerves részei, azok a népgazdaság rendszerében fontos intézmények, és hogy a szövetkezeti mozgalom egésze is általános fejlődésünket szolgálja. A szövetkezeti törvény életbe lépése óta eltelt idő tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a szövetkezeti törvény a termelőszövetkezetek egész tevékenységében tovább fokozta azt a minőségi folyamatot, amelyet a tsz-törvény és a szövetkezetpolitikai elvek el- indítottak. A tapasztalatok elsősorban azt igazolják, hogy a szövetkezetek belső életére, önkormányzatának fejlődésére a törvényesség és a demokratizmus erősödése a jellemző. A törvény, és a kiegészítő jogszabályok alapján a megye szövetkezetei módosították alapszabályukat, ezzel összhangban készítették el belső szabályzataikat: az ügyrendet, munkarendet, munkavédelmi és egyéb szabályzataikat. Az alapszabályok szabályozzák a szövetkezetek tevékenységi körét, a társadalmi, a csoport-, a tagérdek összefüggéseit: a közgyűlés, a választott testületek, a bizottságok jogkörét, hatáskörét, szervezeti és működési elveit; a vezetőkkel szemben támasztott követelményeket; a tagok jogait, kötelességeit. politikai, szakmai, általános műveltségük fokozása érdekében teendő feladatokat; a termeléssel és munka- szervezéssel összefüggő kérdéseket; a szocialista elosztás elve szerinti munkadíjazást; a tagsági ke ’ ; 'nyékét; a tagsági viták rendszerét; a szövetkezetek belső ellenőrzésének rendszerét. • A törvény végrehajtása során kialakultak a közgyűlési és a vezetőségi bizottságok szervezeti, működési, hatásköri keretei. A közgyűlési bizottságok ügy_ és munkarend szerint tevékenykednek. .Az előzetes értesülések szerint a most soron következő zár- számadási közgyűlések előkészítésében nagyon komoly, határozott feladatot, szerepet vállaltak. A közgyűlési bizottságok közül ezúttal azt emeljük ki, amelyiknek' munkájára éppen az jellemző, hogy kevés tenriiyaloja van; a szövetkezeti döntőbizottságot, amelyek jobban beváltak, mint elődeik, á vezetőségi bizottságok. Érvényesül vezetőségtől való függetlenségük, döntéseiket a tagság igazságosnak tartja. Kevés . munkájuk azt fejezi ki, hogy a vezetőség-tagság kapcsolatában a törvényesség érvényesül, a korábbi időkhöz képest kevesebb a törvény-, az alapszabály-sértés. Néhány termelőszövetkezetben ifjúsági bizottságot is alakítottak — de mivel az (ifjúsági törvény végrehajtási rendeléte az alapszabályok módosítása, , jóváhagyása után jelent meg, a fiatalok ilyen irányú bevonása elmaradt a kívánalomtól. Ettől függetlenül a szövetkezetek nagy többségében hatásosan érvényesülnek a fiatalok jogai, a vezetőségek a szövetkezet anyagi lehetőségeihez mértén számos kedvezményt biztosítanak részükre. A szövetkezeti törvény ledöntötte a tagsági viszony létesítésének, rSégázlnjéSénílfylíÖ^ rábbi, jogi k'orlátaita'* szövetkezeti alapszabályok a tagfelvételt a vezetőségek--hatáskörébe utalták, a kilépéshez Január 21-től február 9-ig pártnapokat tartanak Tolna megyében ipari, mezőgazdasági üzemekben, hivatalokban, intézményekben. A pártnapokon szocialista építőmunkánk időszerű kérdéseiről beszélnek ma.id az előadók. Több mint százhúsz pártnapra kerül sor A nagyközségi közös tanács végrehajtó bizottsága megtartotta az év első .vb-ülését. Az első napirendi pont: Tájékoztató a KIOSZ helyi csoport munkájáról. Megtudtuk," hogy Bátaszék és a társközségek területén 152 kisiparos tevékenykedik, közülük 103 teljes műszakban főfojglalko-. zásként, 29 mellékfoglalkozásként, 20-an pedig nyugdíjasként. Az önállóak közül 9 kisiparos mindössze 11, szakmunkástanulót nevel. Ennek okát abban kell keresni, hogy a fiatalság számára érthetően sokkal vonzóbb a modem üzemekben való elhelyezkedés, ahol viszonylag többet lehet tanulni. Az építőiparban — ács- és kőművesszakmában — az ellátottság a. lakosság igényeit kielégíti. . Vasipari ellátottságban is elég kedvező a helyzet — lakájos és műszerészek viszonylatában —.s az egyéb szolgáltató iparokban — szik- vízkészítő, géphurkoló, tüzi- fafűrészelő, szekérfuvaros — is megfelelő az iparosok száma. Feltétlenül szükség 'lenne női és férfi,szabóra, cipedig előírják a vezetőség hozzájárulását Kiterjedtebbé vált a tagokról való gondoskodás : a fizetett és jutalomszabadság bevezetésével, az öregségi járulék és a nyugdíj kiegészítésével, a letelepedési, betegségi, szülési, ■ halálozási segélyek folyósításával, ösztöndíjak alapításával,' a munkahelyek kulturáltabbá tételével. a szociális körülmények javításával. Lényeges és pozitív változások történtek a törvény életbe lépése óta az önálló, vállalatszerű gazdálkodásban, a gazdálkodás korszerűsítésében és hatékonyságában. A megyében, nagyon sok - termelő- szövetkezetben közgyűlésen, vezetőségi ülésen és egyéb fórumokon vitatták meg az üzem- és munkaszervezés korszerűsítéséről hozott párthatározatot. Az általános fejlődés mellett azonban sok gond is nehezítette az önálló vállalati gazdálkodást: fokozódott a differenciáltság a szövetkezetek és az állami vállalatok között, de eltérő vagyoni helyzetük miatt a szövetkezetek között is további, előnytelen differenciálódás következett be. A gyakorlati tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a szövetkezeti törvény és a módosító rendelkezések • legfontosabb Célkitűzései megvalósulóba- vannak, legfeljebb néhán- részkérdés igényel újabb szabályozást. Bár több vonatk- zásban még csak kezdeti ered ményről lehet szólni — a vé? rehajtás is csak egy folyama’ kezdete —, mégis a tény az, hogy a szövetkezeti mozgalom Szakaszába lépett, afyeiybén a működés minden területén erősödik a törvényesség. BL 1 Pártélet Pártnapok Tolna megyében Vb-ülés Bátaszéken a jelzett időben. A pártnapo- kon részben központi, nagyobb részben Tolna megyei előadók tartanak előadást. A Tolna megyei előadók részére teg- 1 nap délelőtt K. Papp József, 1 az MSZMP megyei bizottságának első titkára tartott előadást pészre, mely szakmákat a jelen pillanatban senki sem űzi legálisan. Nagyon megnövekedett Bá- taszék§n és a hozzá tartozó községekben is a jogosulatlan iparűzők száma. Növekedésüket az ellenőrzés hiányában kell keresni. Nagyon szükséges, hogy a tanács, mint első fokú iparhatóság, adja meg a’ felderítéshez a szükséges segítséget, s járjon el a feljelentettekkel szemben. A második napirendi pontban a nagyközség költségvetési üzemének 1974. évi feladattervét tárgyalták. Ez a csoport ebben az évben 4,5 milliós bevételi tervet” dolgozott ki az alábbi megosztásban: alapító tanácsi feladatokra 2 580 000 forint, idegen tanácsi feladatokra — így.Bá- ta—Mőcséríy viszonylatában — 1 290 000, egyéb szerveknek 450 000, és köztisztasági feladatok megoldására 180 000 forint. Hahn György üzemvezető az idei évben is a munka- fegyelem megszilárdításával szeretné a termelés Intenzitását fokozni, Tavasz a kertészetben Medinán, a Béke Tsz kertészetében élénk munka folyik. Húsz asszony készíti a tánkockákat. tűzdeli a salátát, gyomlálják a karalábét és a karfiolt. Az üvegházakban már kikelt a hatvani hegyes paprika. A férfiak készítik a fóliasátrakat. A tsz 2,5 hektáros fóliatelepéről április elején kezdik szállítani a primőröket a szekszárdi piacra. Foto vald
