Tolna Megyei Népújság, 1973. december (23. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-11 / 289. szám

Afrikában jártunk Sierra Leone-han Látogatás a gyémántbánya osztályozójában Néhány országot átrepülve érkeztünk Ghana fővárosából, Accrából, Sierra Leone Köz­társaság fővárosába, Freetown- ba. A két főváros között 1620 kilométer az- út. Freetown nemzetközi repülőtere mocsa­ras tengeri szigeten épült. In­nen komphajó visz bennünket egy tengeröblön át Freetown, ba, A főváros fekvése, táji szépsége csodálatos; a tenger és a hegységek koszorúi Öve­zi k. . - , Sierra Leone még nagyon f atal állam. Parlamentizmust, d ?mokráciát igyekszik megva. iásítani, gazdasági függetlensé­get teremteni, miközben nem­zeti hadseregét is készenlétben tartja, Elnöki Tanácsunk elnö­ke az érkezés másnapján a parlament ülésére volt hivata­los az egész magyar küldött­séggel együtt. Losonczi Pál egyebek között azt mondta a parlament ülésén: „A jelenlegi helyzet kedvez rnnak, hogy hazánk egyre több haladó országgal kerüljön mi­nél szorosabb kapcsolatba, és a kölcsönös érdekek alapján, a kölcsönös előnyök elvét ér­vényesítse. Egyre gyümölcsö­zőbb együttműködést kíván ki­építeni a nemrég függetlenné vált országokkal. Úgy véljük, hogy a körülmények minden eddiginél inkább kedveznek annak, hogy országaink szoro­sabban együttműködjenek”. Sierra Leone parlamentje egyetértett Losonczi . Pállal,. mint ahogy egyetértés alakult ki a. Stevens államelnökkel folytatott tanácskozásain is. A Sierra Leone-i program módot nyújtott arra is, hogy küldöttségünk vidéki tájakra is ellátogasson. A küldöttség út­ja az ország egyik gyémánt­bányájába vezetett. Több gyémántbányája is van Sierra Leoné-nak, főképpen az ország keleti és déli részén, Konóban, Kenemában és Ton- go város közelében. Nagy de­Mennyi papírt fogyasztunk ? Az egy lakosra jutó papír­felhasználás az utóbbi évti­zedben hazánkban 19-ről 45 kg-ra nőtt, 1975-re 50 kilo­gramm fölé emelkedik. Az - e'őzetes becslések szerint 1990-re a papír- és karton­igény Magyarországon 1 mil­lió 100 ezer tonnára nő, ami átlagosan 100 kilogrammos felhasználásnak felel meg. Köztudott, hogy az igénye­ket egyrészt hazai termelés­ből kell fedezni, érthető tehát, ha a jövőre negyedszázados intézményes papírkutatás nem­csak azonnal alkalmazható el­járásokat dolgoz ki, hanem a távolabbi fejlesztési célokat is szolgálja. A magyar kutatok főként az utóbbi évtizedben siker­rel foglalkoztak a szalma­cellulóz mellett a hazai lom­bos fák főként, a nyárfa fel­Népujság 4 1973, december 11. használásával a papírgyártás­ban. A nyárfára úgynevezett „nagy hozamú” cellulózgyártá­si technológiát dolgoztak ki. Hazánk első vékonypapír-gyá- rának az évi 36 ezer tonna ka­pacitású lábatlani papírgyár részére például ők dolgozták ki néhány fontos termékfajta — a zsírálló papír, az indigó nélküli másolópapír és a bib- lianyomó — gyártási technoló­giáját.. A papír- és feldolgozóipar­ban számos újfajta terméket vezettek be ezeken kívül is; ilyen a törülközőpapír, a Pa­pírból készült porszívózsák és a számítógépek működteté­séhez szükséges speciális pa­pírok. A feldolgozóipar, amelynek termelése tíz év alatt összes papírfelhasználás 37 százalékáról 42 százaléká­ra. évi 95 ezer tonnáról csak­nem kettőszázezer tonnára nőtt — most ismét „feladta a leckét” a korszerű papír-műanyag kombinációjú csomagolóesz­közök kidolgozását várja a ku. tatóktól akik már hozzá is láttak a kísérletekhez. vizaforrás Sierra Leone-ban a gyémánt, az ország export- bevételeinek körülbelül a 66 százalékát adja. A bányákat nemrég még majdnem teljesen angliai, nyugat-európai társa­ságok aknázták ki saját hasz­nukra. Ma azonban a .bánya­részvényeknek jelentékeny ré­sze (51 százaléka) már a fia­tal köztársaság kezében van. Küldöttségünk tagjai és a magyar szakértőit két repülő­géppel utaztak el az egyik, jelentékeny bányavidékre. Az egyik gép a Sierra Leone-i lé­gitársaság, a másik a gyé­mántbánya tulajdona. (Ez utób­bit egy angol gentleman ve­zette. Nem hivatásos repülő.) A gyémántbányákban kemény munka folyik. Mindenütt ért­hetően nagy a fegyelem és szi­gorúság. Ahol napvilágra ke­rül a gyémánt, ahol osztályoz­zák, tárolják, szállítják, gumi­kesztyűkben. csipeszekkel dol­goznak az emberek. Körülöttük őrök és olyan rhodern ellen­őrző-berendezések, amelyek jelzik, ha valaki kézzel a gyé­mánthoz ér. A Sierra Leone-i látogatás befejeztével Stevens államel­nök és Losonczi Pál meleg ba­rátsággal búcsúzott egymástól. A „viszontlátásra”, ez a kö­szönés nem csupán egy meg­szokott formula volt, hiszen elnökünk meghívta a Sierra Leone-i elnököt Magyarország­ra, s ő elfogadta a meghívást. Hazafelé jövet — rövid ma­rokkói megállás után — a re­pülőgépen folytatott eszmecse- rékbén és idehaza Losonczi Pálnak a repülőtéren adott nyilatkozatában jogosan hang­zott el a megállapítás: ered­ményes volt az út. A barátság és együttműködés, amely ha­zánk és a most meglátogatott országok között eddig is zavar­talan volt, most még mélyebb tartalmat kapott. (Vége) POZSGAI ZOLTÁN 1873 éta huszonharmadik al­kalommal jelent meg az idén ősszel egy vaskos, nagy alakú kötet, amely tulajdonképpen az egész ország katalógusa. Ka­talógusokról ezeken a hasábo­kon nem szoktunk írni, a Köz­ponti Statisztikai Hivatal ki­adványa azonban, mely az el­ső esetben viseli „A Magyar Népköztársaság Helységnévtá­ra” címet, a legkülönbözőbb munkaterületeken dolgozók nélkülözhetetlen segédkönyve, amely bővebb méltatást érde­mel. Száz esztendővel ezelőtt a Központi Statisztikai Hivatal első elnöke, Keleti Károly ezt írta az akkori kiadás előszavá­ba: „A honismertető statiszti­kának egyik alakjánál fogva eltérő, kiváló ága a jó és ki­merítő helységnévtár." A nagy­nevű szakembernek ez a meg­állapítása. máig igaz, mint ahogy lényegükben nem vál­toztak a helységnévtárak ké­szítésénél figyelembe vett irányelvek sem. A betűrendes, névtári jellég; az államigazga­tási beosztás, a települések jog­állásának rögzítése; valamint az, hogy tartalmazzák a váro­sok, községek külterületi, né­pességi, közlekedési, postai és egyéb jellemző adatait A legújabb kiadás tartalma bővült. így közli például a megyék, járások, városok, köz­ségek területi számjelét, ame­lyek ismerete a bankügyletek lebonyolításánál,, valamint a pénzügyi és statisztikai adat­szolgáltatások, a számítógépes feldolgozások során nélkülöz­hetetlen. Tartalmazza a postai irányítószámokat is. A koráb­biakhoz képest sokkal gazda­gabb adatok találhatók az 1120 oldalas kötetben a közigazga­tás változásairól, fejlődéséről. A megyei beosztás 1945—1950 1 közti módosulata éppúgy nyo­mon követhető belőle, - mint ahogyan egész a századfordu­lóig visszamenően regisztrálja a várossá nyilvánításokat, a köz. ségkeletkezéseket, városhoz csatolásokat, a községek ösz- szevonásának folyamatát. A Helységnévtár a települések területét már hektárban közli. Tartalmazza a települések né­pességének, lakóházainak, lag kasainak számát. Rögzíti a kül­területi lakott helyeknek a te­lepülés központjától való tá­volságát, tájékoztat a vasúti és autóbusz-megállóhelyekről, a postahivatalokról, távíróim- lyekről. Képet nyújt a telepü­lések tanácsi beosztásáról, a bíróságok, ügyészségek székhe­lyéről és területi illetékessé­géről, felsorolja az ország gyógy- és üdülőhelyeit. A 14 000 példányban megje­lent, szép kiállítású könyvet haszonnal forgathatják az igaz­gatási apparátusban dolgozók, a település-szervezéssel és -rendezéssel foglalkozók, a3 ipar, a mezőgazdaság, a közle­kedés, a posta szakemberei,' tervező- és kutatóintézetéig munkatársai, helytörténészek, a sajtó dolgozói, s végül, dg nem utolsósorban a statiszti­kusok, valamint a nagyközön­ség érdeklődő, valamilyen rászj problémáról tájékozódást sze­rezni óhajtó része is. o. i. ! leijili kim a rajzos ftirdelfr Gerenr&ér Miklós i Aradi napló 58. Elárulja ez az ocsmány irat, hogy Haynau kezében, is megfordult, A dátum szerint október huszonnegyedikén ér­kezett a táborszernagyhoz, aki a következő megjegyzést fir- kantotta a papírra: „Az egyedüli helyes eljárás lett volna, ha a papot rögtön felkoncolják. De most, hetek múltán, ad acta”. • Még mindig nem elég a bosszúból. Változatlan sietség­gel folynak tovább a hadbíró­sági tárgyalások. Egész cso­portokra hoznak naponta ha­lálos ítéletet. Immár kettő- százötven fölé emelkedett az elpusztításra kiszemeltek; szá­ma. Sajnos, két .elítéltet me­gint meggyilkoltunk. Az egyi­ket agyonlőttük, a másikkal bitón végeztünk. Ott kellett lennem a kivégzéseknél, hogy jelentést tegyek a halál be­álltáról. A várparancsnok és a törzshad'bíró egyre türelmet­lenebbek Lenkey János mi­att Nem képesek beletörőd­ni, hogy még mindig életben van a fogságunkba jutott utolsó honvédgenerális. Nyug­talanságukat minden bizony­nyal a félelem táplálja. A főhadiszállás sűrű érdeklődé­sére alkalmanként ugyanaz­zal a válasszal szolgálhatnak: még mindig nem vonták fe­lelősségre Lenkeyt. Márpedig a függőségi kapcsolatok ter­mészete olyan, hogy a; jelentő alárendelt előbb-utóbb kárát láthatja a jelentéssel elége­detlen felsőbbség bosszúságá­nak. Howiger tábornok várpa­rancsnok és Ernst törzshadbíró számára sokkal egyszerűbb lenne végre megöletni — mégha beteg is — Lenkeyt. mint örökösen magukra von­ni Hayniau morgását. Türel­metlenségük forró. Pedig iga­zán megtanulhatták volna a reneszánsz híres gyilkolója, Cesare Borgia száktanácsát: a bosszú olyan étel. amely hi­degen jó. • Éppen két hónappal ezelőtt, szeptember huszonötödikén állapítottuk meg Novák Imre polgári orvos kollégámmal egybehangzóan, hogy Lenkey Jánoson erőt vett a téboly. Ma, november huszonötödikén, elfogyott a várparancsnokság és a hadbíróság türelme. Rá­szánták magukat Lenkey meg­látogatására. Alig voltak ké­pesek leplezni döbbenetüket a beteg megpillantásakor. Az élő csontváz látványa gyorsan] kihátráltatta őket a cellából. Kurtán elköszöntek Novák Imrétől és tőlem. Alig tíz perc múlva magá­hoz kéretett a várparancsnok. Nála találtam Errist törzshad­bírót is. Szerényen viselked­tek. elismerték. Lenkey álla­pota valóban súlyosnak tűnik. A főparancsnokság megnyug­tatására helyén valónak tar­tanák, ha fölterjesztenék a maéas főparancsnoksághoz a Lenkeyről szóló végleges or­vosi véleményt. Ott nyomban megfogalmaz­tam a jelentést. Leszögeztem, hogy a fogoly egyáltalán nem alkalmas a haditörvényszéki vizsgálat lefolytatására, mert beszámíthatatlan elmeállapo­ta mellett fizikailag is telje­sen roncs, abszolút mozgás- kéotelen. Minden jel arra vall, hogy szomorú vége igen közeli. Fogalmazványomat sző nél­kül tudomásul vette Howiger tábornok és Ernst őrnagy. A sok csökönyös sürgetés után szinte fi^rcsa volt tapasztal­nom, hogy végre beletörődtek, mégsem lehet felakasztani egy halálosan beteg embert J öToly tatjuk) J 4 Centenáriumi „helyscgnevtár^

Next

/
Thumbnails
Contents