Tolna Megyei Népújság, 1973. december (23. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-09 / 288. szám

ifrikábnn jártunk Ghánáiban Losonczi Pál és Acheampong ezredes, államfő egy népünne- pélyen. A radi napló 57. Amikor majd gyermekeink kilépnek a világba, mindegyi­küknek adj tőlem egy emlé­ket. őrizzék tovább annak je­léül, hogy becsületesen, tisz­tán éltem át az életet, nyu­godtan halok meg, habár ár­tatlanul. Te pedig, életem védangyala, akinek kezeiben sorsom tisztább és jobb lett, fogadd erős lélekkel utolsó istenhozzódomat. Nyugodtab- ban halok meg azzal a re­ménnyel, hogy fájdalmadat korlátozni fogod. így kell ten­ned. mert csakis ezzel bizo­nyíthatod, hogy emlékem mennyire kedves számodra. Köszöntsd, csókold nevemberf Ármint, Lórit, Hermint, Mi- nát, Steinert és Mednyánszkyt, minden jó ismerőst, barátot és rokont. Csókold meg ked­ves gyermekeinket és öleld őket forrón szerető szívedre, miként én téged, kedves Ma­rim. Lélekben ölellek és az utolsó percemig éretted do­bogó szerelmes szívemre szo­rítalak. Isten veled! Tied örökké, még a síron túl is hűséges Vilmosod.” 'Aocra, Ghana fővárosa nincs messze Lagostól, Nigéria fő­városától, csupán 425 kilomé­terre. Accrában sok a szép, új modern épület. Az úton és út. félen integető ghanaiak vidá­mak, az afrikai átlaghoz ké­pest jól tápláltak. Érkezésünk­kor a hőség még annál is na­gyobb, mint Nigériában. A forróságtól a ghanai em­ber is szenved. Ahogy később sokszor láttuk, munka közben, menés közben nagyon lassan mozdulnak itt az emberek. A létük követeli a takarékossá­got mozdulataikkal. Főképpen az asszonyoknak nehéz, akik úgyszólván mindig a hátukon átvetett ruhák „kötéseiben” hordják kisgyermekeiket, né­melyik három apróságot is ci­pel. De ha valamely tekintély, törzsfőnök (57 törzs él Gháná­ban) üdvözilő ..Welcome-tánc­ra’. köszöntésre ad jelt, akkor a legnagyobb hőségben is fer­geteges ritmus, mozgás, zene támad. A magyar—ghanai hivatalos tárgyalásokat az Osu várkas­télyban tartották. Volt plená­ris ülés, amelyen teljes lét­számban vettek részt a kül­döttségek és szakértők és vol­tak szakbizottsági ülések, ame­lyeken az együttműködés egy- egy konkrét részletét vitatták meg. Az Osu várkastély fölött a magyar és a ghanai nemzeti zászlók lengték A tárgyalások közötti szünetekben fogadáso­kon, vidéki körutakon vett részt Losonczi Pál és kísérete. Vidéki útunkon, Ghana leg­inkább iparosodó városa. Téma felé sivárnak tűnő, de egyre inkább művelt földök között haladunk. A műút elég jó, csak még kevés ilyen útja van Gha. nának. A parasztok nagy ré­sze már vaskapával dolgozik a földeken, egy részük azon­ban még fakapával. Csont­sovány. zebu-féle teheneket látunk imitt-amott, nagyon gyéren. Egypúpúak, nagy 6zarvúak. jámborak. Birka, és kecskecsordát viszont sok he­lyen látunk. Amikor megérkezünk Témá­ba, Acheampong államfő vé­gigkalauzolja küldöttségünket a város nagy, nemzetközi ki­kötőjén, amelyben főképpen afrikai, nyugat-európai hajók „rajzanak”. Amikor Losonczi Pál azt mondta, hogy remélhe. tőleg magyar kereskedelmi ha­jók is viszonylag gyakran be­futnak majd ebbe a kikötőbe, a ghanai elnök bólintott, s azt felelte: küldöttségeink tárgya­lásainak eredményei erre is lehetőséget kínálnak ... Téma gyárvárossá fejlődik, Ghana egyik legfontosabb ipa­ri központjává. Gépkocsijaink az új, modem kakaógyár ud­varába gördültek. Viszonylag kevés ember, jó szakmunkás, technikus — köztük olyan is, aki Magyarországon tanult — dolgozik ebben a gyárban. Kel. lemes kakaóillat mindenütt. A küldöttséget friss kakaóitallal és más kakaókészítményekkel kínálják. Innen a legoni egyetemre vezet útunk. ahol az oktatás, irányítás — magyar professzo­rok közreműködésével — nagy­szerűen bontakoztatja ki Gha­na szellemi potenciálját. Kö­vetkező állomásunk: a Volta folyóra épült, modern, nagy kapacitású vízierőmű. Aztán egy csodálatos nép­ünnepélybe „csöppent” kül­döttségünk: dobok, kürtök, táncok, megszámlálhatatlan színárnyalatok forgatagába. Ghana a feledhetetlen emlé. kék országa. POZSGA1 ZOLTÁN (Folytatjuk) Gerencsér Miklós : * A hetedik búcsú Damja­nich Jánostól való. Nem le­vél. Ez a jellemre és termet­re egyaránt rendkívüli jelen­ség, aki a csatatéren való ott­honos mozgását szabadszájú mondásokkal fűszerezte, imát írt hatodikára virradóra. Fe­leségének szánta, neki címez­te. „Mtndenségek ura! Hozzád küldöm fohászomat. A hitve­semtől! elválás órájában Te erősítettél engemet. Adj erőt továbbra is, hogy a kemény próbát, a becstelen, gyalázatos halált, mint férfiú erőtelten állhassam ki. Hallgasd meg, ó Fő Jóság forró kérésemet. A harcokban és csatákban Te vezéreltél, óh jó Atyám. Te engedted azo­kat kiállani, s mentő kezed nem egy kétes harcban vé­dett meg. Legyen neved mind­örökké áldott. Oltalmazd Min­denható az én szerenesétlen hazámat a további vésztől, lá­gyítsd meg az uralkodó szívét hátramaradó társaink iránti kegyelemre, s vezesse őt böl­csességed a népek javára. Adj erőt, óh Atyám, szegény Emíliámnak, hogy 6 ama ne­kem adott szavát: „sorsomat hitemnek erejével viselem el” — beválthassa. Áldd meg Aradot és áldd meg a veszedelembe jutott szegény magyar hazánkat. Istenem, ismerted szívemet, és minden lépésem tudva van előtted. Azok szerint ítélj fö­löttem, hogy a túlvilágon ke­gyes fogadtatásra leljek. Ámen”. A többi áldozattól nem ta­láltam búcsúlevelet az iratkö- tegben. Még két akta szövegét jegyeztem fel sebtében. Mind. kettő Tichy őrnagytól szárma­zott. Az egyik szolgálati jegy, amely így szól: „A magas rendelkezések folytán, mint a végrehajtási négyszög parancsnoka jelen­tem. hogy a halálos ítéletei éspedig négy golyó, kilenc pe­dig kötél által a mai napon a törvényeknek megfelelően pon­tosan végrehajtattak. Semmi­féle zavaró incidens nem tör­tént. A magas rendelkezések folytán a kivégzettek a kivég­zés helyén maradtak mégfelelő őrséggel. A zászlóalj tíz óra és félkor, laktanyájába bevonult. Tichy őrnagy zászlóalj parancsnok”; És a másik akta: „A magas várparancsnokság­nak. Mint a tegnapi kivégzések­hez kivezényelt zászlóalj pa­rancsnoka. jelentem a követ­kező esetet. Tegnap, az akasz­tás után a kivégzettek ítélet­végrehajtását követően, a hely­színen nagyobb népcsoporto­sulás történt. Felszólítottam a jelenlévő papokat, hogy az ese­ményekről szóljon valamelyi­kük néhány szót a népnek. Eleinte vonakodtak, míg végül az egyik pap — mivel karing. ben volt, tehát valószínűleg a katolikusok közül — rövid be­szédet mondott, melyet látszó­lag a nép helyeselt. Én a be­szédet nem értettem, mivel ezen ország nyelvén szólott. Tegnap este a Hajó vendég­lő Zlahai nevű pincére figyel­meztetett, hogy a pap magyar beszédében a katonaságot és állítólag legfelsőbb személye­ket is gyalázó kifejezésekkel illetett és a kivégzettek tet­teit magasztalta. Nevezett Zla- hal pincér több tanút is meg tud nevezni. További eljárás végett ezt feljelentem. Tichy őrnagy”. (Folytatjuk) Népújság 4 1973. december 9« Az asanti király és kíséretek A% Oszt ram o$ hegy titkai Magyarország különböző vidékein a leg­utóbbi évek ásatásai több százezer olyan cson­tot hoztak felszínre, amelyből a tudósok kö­vetkeztetni tudnak az évmilliókkal ezelőtti korszakok élővilágára. Jelentőségében vala­mennyi közül messze kiemelkedik az észak­magyarországi kis hegyen, az Osztramoson előkerült leletanyag. Az itteni leletegyüttes ugyanis azt bizonyít, ja, hogy a Kárpát-medencében már körülbe­lül 4—5 millió évvel ezelőtt megkezdődött a jégkorszakot megelötö lehűlés. (Pedig a jelek arra mutattak, hogy ebben az időben itt me­leg, langyos klíma uralkodott.) Most azonban csupa olyan állat maradványai kerültek elő, amelyeknek mai megfelelői — ha egyáltalán léteznek — Skandinávia területén élnek. Ugyancsak a hűvösebb klímára vall az üledék élénk kénsárga színe is. Meleg vagy langyos klímában ugyanis az üledék mindig vörös. Az igazi szenzáció azonban 3—4 olyan állat­faj csontjainak előkerülése, amelyeknek léte­zését sem sejtette a tudomány. Az egyik egy egér nagyságú hörcsög, a másik egy valami­vel nagyobb pocokfaj, a harmadik és negye­dik pedig egy-egy cickányfaj, amely azonban azóta teljesen kipusztult. A most talált új fajoknak még nincs nevük — jelenleg keresi a megfelelő elnevezéseket feltárójuk, dr. Jánossy Dénes professzor, a földtudományok doktora, a Természettudomá­nyi Múzeum őslénytani osztályának vezetője. Az kétségtelen, hogy puszta jelenlétük is olyan két évmillióról vall, amelyről eddig egyetlen nyom sem volt.

Next

/
Thumbnails
Contents