Tolna Megyei Népújság, 1973. december (23. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-08 / 287. szám

Afrikában jártunk Nigériájáé Tv-napló Két emlékesén Szocialista országból ilyen magas rangú vendég még so­hasem érkezett Nigériába, er­re a forró, sok természeti és társadalmi vihart átélt földre. Himnuszok, pompás katonai díszelgések Losonczi Pál és Yakobu Gowon hadseregtá­bornok előtt. Köröskörül ma­gyar és nigériai zászlók. Ezer­számra felharsanó népi kür­tök. tam-tamdobok, kolpmpok. gyarapodását. Természetesen nekünk is érdekünk, hogy a kölcsönös előnyök alapján bő­vítsük gazdasági, kereskedel­mi kapcsolatainkat, A tárgyalások közötti szün­napon elutazunk Kano város­ba. Lagosból egy és negyed óráig visz oda bennünket egy Boeing-repülőgép. A gépből láttuk a Niger folyót. Az or­Losonczi Pál Nigériában, a kodawai kísérleti gazdaság­ban. A gazdaság területén 4000 hektárt öntöznek. énekek, ősi, üdvözlő táncok, akrobatikus mutatványok: fe­kete fejek, karok, lábak, rit­mikus, szapora hullámzásai. Valamivel később a2 ováció a State House kertjének gyö­nyörű gyepszőnyegén, a tábor­nok-elnök fogadóestjén a Ni­gériában működő diplomáciai testület tagjainak és az or­szág vezetőinek, befolyásos törzsfőtlökeinek jelenlétében folytatódik. A színpompás fo­gadáson két. ú]j modern dal is felharsant. Az egyik dal ha­zánkat köszöntötte, a másik arról szól, hogy Nigéria egy­sége szent éppúgy. független­sége, szabadsága. Nigéria tizenkét állam szö­vetsége. Az egység megszilár­dítása Gowon elnök és köve­tőinek nagy műve. Törzsi, val­lási, nyelvi viszályok dúltak évszázadokon, át Nigériában. A gyarmatosítók folyvást szítot­ták a viszályokat, miközben megrabolták az egymással Vi- askodók gazdag természeti kincseit, megakadályozták az ország függetlenségi mozgal­mainak feltörését. A törzsi vi­szályok, elkülönülések nyomait még most is mindenfelé látni lehet a nőkön és férfiakon egyaránt. Mélyre vésett rovát­kákat viselnek arcukon. Gép­kocsivezetőnk arcán hét rovát­ka van: ő valamelyik déli törzs tagja a jelzés szerint. Más törzsek több vagy keve­sebb rovátkát vésetnek tagja­ik arcára. Nigéria függetlenségének aa ország egysége az egyik leg­fontosabb záloga. De az is, hogy Nigéria fejleszti, bővíti kapcsolatait a szocialista or­szágokkal. amelyek a leghatá­rozottabban lépnek fel a le- igázott gyarmati népek sza­badságáért és az úi. gyarmatai- sító törekvések ellen. A gaz­dasági kereskedelmi együtt­működés fejlesztése pedig fel­tétlenül előmozdítja Nigéria egységes nemzetgazdaságának I ÉH I • psto w Népújság 4 1973, december S> szághatárom' messze túlról ered, mégis csaknem ezerkét­száz kilométer hosszan szeli át Nigériát, ezt a nagy országot Délen a dús páratartalmú tájakon mindenütt pálmaer­dők. Pálmamagból pálmamag- olajból Nigériának van a leg­nagyobb exportja. Kakaóból a második, földi fnogyoróból a harmadik legnagyobb expor­táló országa Attikának. Á repülőgép alatt fúrótor­nyok. Nigériának sok. java­részt kiaknázatlan olaja van. 1937-ben kezdték Itt az olaj­kutatásokat. de csak 1953-ban értek el kézzelfogható sikere­ket. 1958 óta Nigéria már ex­portál ic olajat. 1965-ben egv 10.5 millió font sterlingből épült olajfinomító kezdte meg működését. Alkonyat előtt szálltunk le Kanóban. Itt Is nagy a hőség, de ki­sebb a páratartalom mint dé­len. a tengerparton. Ellenben sűrű. apró vörös homokszem­csékkel van tele a levegő, no­ha szél nemigen fúj. A szállá­sunkra megyünk. A hálószo­bák ablakai nem nyithatók. Ágyaink fölé vasrácsokat sze­reltek, azokra fehér sűrű há­lókat feszítettek ki. Ezek a Új repülőgép — az IL—86 Űj interkontinentális repülő­gépet terveztek -a Szovjetunió­ban. Az IL—86 fedélzetén 350 utas fér el, — ez jó másfél­szer több a híres IL—62 befo­gadóképességénél. Érdekes megoldású a motorok elhelye­zése: párosával helyezkednek el a szárhyak alatt, ami kar­bantartásuk szempontjából is rendkívül előnyös. A repülő­gép 6 méter átmérőjű törzse két Szintre oszlik. Az alsó szint csomagtárolásra szolgái, a fel­sőn van a négy utastér. Az it,—86 a különösen nagy utas- forgalmat lebonyolító vonala­kon közlekedik majd; óránkén­ti sebessége 959 kilómét». hálók védenek bennünket éj­szaka a malária-terjesztő ro­varok ellen. Mintegy harminc magyar szakember él, dolgozik jelen­leg Kano városban, illetve Ka­no államban. Utakat tervez­nek, Tigánál egy gátrendszert építenek és egy akkora mes­terséges tavat létesítenek, mint a Balaton. Kanóban magyar szakemberek vezetésével meg­nagyobbították. modern esz­közökkel felszerelték a tarto­mány egyetlen kórházát. Az újjá. modernné fejlesztett lé­tesítményt Losonczi Pál adta ét rendeltetésének. Küldöttsé­günk Kano államban megláto­gatott egy kísérleti .gazdaságot is. Nigéria 12 állama viszony­lag elég nagy gazdasági ön­állósággal rendelkezik. Nem utolsó sorban «ssért Losonczi Pál és kísérete vidéki körútja alkalmából meglátogatta a helyi királyt, az emírt. Mesés várlabirintusok legbelsejében trónolt. Megszámlálhatatlan alattvalói dobolásáal, táncok­kal, lóhátakon díszelegték kö­rül a belső palota-rendszert. Aztán áz emír is meglátogatta Losonczi Pált Lagosban. Kano város már a IX. szá­zadban létezett viszonylag magas kultúrával. Ez a város, környéke és emírje mindig fontos szerepet játszott Nyu- gat-Afrika politikai életében, különféle társadalmi megmoz­dulásaiban! * 1 Kanó-ból ismét a Boelng- gel tértünk vissza Lagos-ba. POZSGAI ZOLTÁN (Folytatjuk.) Amikor a közelmúltban oly váratlanul, s oly fiatalon el­hunyt Héti József, a nekroló­gok egyöntetűen azt írták ró­la, hogy pótolhatatlan űrt ha­gyott maga után. Valóban így van. Tenoristáknak egyébként sem vagyunk bőviben, ám ettől függetlenül is, Réti József hangja oly tisztán, biztosan szárnyalt, annyira kivételesen szép volt, hogy minden föllé­pése, az Operaházban, vagy hangversenyen, ünnepi ese­mény volt, A tv csütörtök esti emlék­műsora azonban nemcsak ezt a csodálatos hangot idézte, új­ra meg kellett értenünk, meny­nyire sokoldalú énekest vesz­tettünk benne. A műsort nyitó Bach-részlet az oratórium-éne­kesre emlékezett, Caccini, Schumann, Strauss a délénekes művészetéből idézett föl Vala­mit, s újra láthattuk az Opera színpadán is. Legföljebb azt sajnáltuk, hogy az évekkel ezelőtt készí­tett portréfllmet egyetlen szó­val sem toldották meg. Pedig ha mást nem, azt feltétlenül el kellett volna mondani, hogy Réti József hirtelen halála mit jelent művészeti életünknek, mire készült, s mi az, aminek reményét magával vitte, Károljfi Mihályné emlékezé­seiben több mint fél évszázad elevenedett meg, helyenként a szó igazi értelmében, hisz lát­hattuk azt a filmet is, amely megőrizte Károlyi Mihály hangját. Valóban a történelem szólt hozzánk, néha szinte va- lószínűtlenül, hisz ma már úgy hangzik, mintha könyvben ol­vasnánk, hogy az arisztokrácia egyik tagja fölutazik Bécsbe a nagybátyjához, Andrássy kül­ügyminiszterhez. Károlyi Mihály élete, a for-i vadalomban játszott szerepe, harca a független Magyaror­szágért, ma már jól ismert, ez a szép és izgalmas vallomás mégis sokkal közelebb hozta, szinte kiemelte a történelem­ből s kortársunkká tette. Ká­rolyi töretlenül hitt abban, hogy a feudális Magyarország ideje lejárt, s volt ereje hoz­zá, — két emigráció a bizony­ság rá —, hogy ne adja fel a harcot, kitartson eszméi mel­lett. A feleség és harcostárs ezt az életutat idézte fel, az­zal a hittel és alázattal, amit férjétől tanult, s dinihez hű­séges maradt. Az interjút Kovács András készítette, tapintatosan, s mind­végig érdekesen. A háttérben maradt, legtöbbször csak rö-, vidre' fogott kérdéseit hallot­tuk, anélkül, hogy a kérdezői láttuk volna .Tudta, hogy nem ő a főszereplő, hanem az emlé­kező, s kérdései is legtöbbször arra szorítkoztak, hogy irányt adjanak a beszélgetésnek. Ta­pintata is hozzájárult, hogy az elmúlt évek egyik legsikere­sebb tv-interjúját láthattuk, Cs. Gerencsér Miklós t Aradi napló 56. Örökre istenhozzádot kell "mondanom, áldván Téged mindazon boldogságért, me­lyet oly bőven adtál és hálát adok lelkem mélyéből mind­azon szeretetért, melyben ré­szesítettél. A jó Isten vegyen pártfo­gásába Téged és szegény gyer­mekeinket, ne hagyja, hogy túlságosan átengedjétek maga­tokat a hagy fájdalomnak, nyújtsa ki mindenható védő­kezét drága fejeitek felett, ez lesz utolsó kívánságom. Te is, szegény Paulám, meg fogod bocsátani a bánatot, amelyet életemben Neked okoztam. Meg fogsz bocsátani, mert mindig a jóság angyala voltál. Öh, mint vérzik a szí­vem, hogy nem láthatlak többé. Légy hát erős, jó Paulám. Légy erős irántam való sze­relmed által. Gondold meg: gyermekeid vannak, azokért élned kell. Isten veled imádott angya­lom. Lelkemben szorosan keb­lemhez ölellek benneteket. Téged és drága gyermekein­ket. Édes jó Paulám, légy még boldog, mert megérdemled. Isteh veled szegény Ernőd.” Áz ötödik levélben gróf Leiningen-Westenburg Károly búcsúzik feleségétől. „Arad, 1849. október 6, éjjel. Egyetlen, kedves véglehele- temig hűn szeretett Elizem! A kocka el van vetve: cSak néhány órám van még ezen a világon, hogy a nehéz lépésre elkészüljek. A halál nem vol­na borzasztó, ha egymagám lennék, de szívem elszorul, drága Elizem. ha Reád és ár­tatlan gyermekeimre gondolok. A csapás nem jött váratla­nul, hisz mindenre él voltam készülve, de csak akkor szorul össze görcsösen a szívem, ha arra gondolok, hogy Téged örökre el kell hagynom. Mily szívesen éltem volna még körödben, hisz mindenem mégVólt és oly boldog voltam Veled, amilyen boldog csak le­het halandó. Most, e komoly órában, amikor minden mú­landó földi dolog csekélynek tűnik előttem, a kedves emlé­kek fölelevenedhek képzele­temben. Ez teszi a válást oly nehézzé. Oly tisztán, oly ma­gasztosan lebegsz előttem, hogy képtelen vagyok ezt szavakkal kifejezni! Engesztelődj meg irántam, drága Elizem, ha az életben valaha is fájdalmat okoztam Neked. Most már nem hallha­tom szavadat, de érzem, hogy megbocsátasz. És szeretett gyermekeim! Neveld lel őket jó emberekké. Légy olyan any­juk, aki megtanítja őkét sze­rencsétlen, de becsületes apjuk emlékét tisztelni. Én már nem őrködhetem felettük. Ó, ha kezemet még egyszer vígyázón a fejükre tehetném! Ö, csak még egyszer érezhetném te- kiiitétüket! De talán jobb így, Telje­sedjék a sors akarata. Testvé­reim, rokonaim fogadják utol­só áldásomat. Földi dolgokról nincs mit közölnöm veled, de még kéré­sem van hozzád. Kérlek, fe­lelj meg kötelezettségeimnek, hogy nevem becsületben ma­radjon, Tudod, mennyivel tar­tozom Fritznek és Viktornak. Damjanich tábornoknak ezer­négyszáz forintjával taftozom, fizessed meg adósságomat le­endő özvegyének, mert Dam­janich János is vértanúhalált szenved velem együtt a mai nap reggelén« . . , Nagy isten, a válás órája nemsokára üt... Mondd meg gyermekeimnek, hogy embe­ri törvények ítéltek el, hogy becsületes voltam és a meg­győződésemért haltam meg. Isten veled, drága Elizem! Él­jetek boldogul, szeretett gyer­mekeim, ne átkozzátok emlé­kemet; nemsokára ki szenve­dek .. Itt megszakad a levél, s a másolaton jegyzet adja hi- rül, hogy az alább követke­ző utolsó szavak már a vesz­tőhelyen íródtak. '„Még egyszer köszönet hű­ségedért és mindazért, amit értem tettél. Nem írhatok többet. Éljetek boldogul ked­veseim ! Holtig híved: Leininger Károly”. 1 * 1 Á hatodik levél Lázár Vil­mos siralomházában íródott. ,,Arad, 1849. október 5-én éj­jel. Mindenem e földön, kedves szeretett Máriám! A lelkiatya, akinek kezébe letettem vallomásaimat, át fogja adni neked kis gyűrű­met, szivartárcámat és evő­eszközeimet, amit itt a fogsá­gom alatt használtam. Én ke­resztül vívtam az élet-halál tusáját — meg fogok halni. Szívem, a szegény, éretted fog dobogni utolsó dobbanásáig, és azután is nálad marad tisz­ta szerelemmel. Én nem aka­rom átkozni a végzetet. Nem, senkit — a boldogító szerel­medben eltöltött öt év szolgál vigaszomul, (Folytatjuk)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents