Tolna Megyei Népújság, 1973. december (23. évfolyam, 281-305. szám)
1973-12-07 / 286. szám
1806 millió beruházásokra Mennyit kerestünk tavaly? Megjelent Tolna megye statisztikai évkönyve A jó tapasztalatok fóruma A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának rendezésében' december 7-én Budapesten tanácskozásra gyűlnek össze a tsz szocialista brigádok képviselői, A legkiválóbb szövetkezeti brigádok vezetői és tagjai, mintegy 350-en vesznek részt ezen az országos tapasztalatcserén. A résztvevőknek bizonyára sok lesz a mondanivalójuk. Alapos előkészületek előzték meg ezt a tanácskozást. A szocialista brigádok a legtöbb szövetkezetben gyűlést tartottak. Megvitatták eddigi tevékenységüket, beszéltek új feladataikról. Ezután mind az 50 tsz területi szövetség előkészítő eszmecserét hívott össze, melyen a brigádok megbízottai összegezték sokféle tapasztalatukat, megválasztották küldötteiket az országos tanácskozásra, s megfelelő útmutatással látták el azokat. Több mint négy esztendővel ezelőtt, 1969 márciusában tartották első országos tanácskozásukat a tsz-ek szocialista brigádjai. Ez nagy lendületet adott akkor a szocialistabrigád-mozgaloin fejlődésének. Jelenleg mintegy 5800 szocialista brigád működik a szövetkezetekben, több mint 86 ezer taggal. A munkaverseny legjelentősebb formájává a tsz-ekben is a szocialistabrigád-mozgalom vált. Az eltelt négy esztendőben azonban a szövetkezetek gazdálkodásában, termelésében is nagy változások következtek be. Növekedett a tsz-ek önállósága, bővült a tsz-ek tevékenységi köre, jelentősen fejlődött az üzem- és munkaszervezés, módosultak a szövetkezetek és más szervek gazdasági kapcsolatai. A kialakuló új körülmények között természetesen a szocialista brigádokra is új és megnövekedett feladatok hárulnak. A legtöbb tsz-ben a szocialista brigádok öntevékenyen alkalmazkodni tudnak az új követelményekhez. Ez azonban nem mindenütt sikerült. Több szövetkezetben tisztázatlanok a verseny- feladatok, a tsz-vezetők nem nyújtanak megfelelő segítséget a szocialista címért küzdő brigádoknak, így a verseny sokszor formálissá válik. A most sorra kerülő országos tanácskozás legfőbb feladata az, hogy közkinccsé tegye a legjobb brigádok, szövetkezetek tapasztalatait és ezáltal minden szövetkezetben tartalmasabbá, hatékonyabbá váljon a munkaverseny, a szocialista brigádok tevékenysége. Napjainkban új nagy állattenyésztési telepek, hizlaldák lépnek be a termelésbe, és egyre nagyobb tért hódítanak az úgynevezett termelési rendszerek. Mindez azzal jár, hogy egy-egy tszdolgozó egyre nagyobb értékű és teljesítményű gép vagy berendezés kezelője. Egyes brigádok tevékenysége tehát az eddiginél jóval nagyobb befolyással van a gazdálkodás alakulására. Egyéni, szövetkezeti és népgazdasági érdek, hogy a korszerű termelési eszközök kezelői jól képzett, szorgalmas, megbízható emberek legyenek. Ezt a célt jól szolgálja a szocialista brigádok tevékenysége. A tsz-brigódok vállalásai természetesen függnek az egyes ágazatok sajátosságaitól, de lényegük az, hogy a versenyben részt vevők a munkaköri kötelességükön túlmenő erőfeszítéseket tesznek a hozamok növeléséért, a minőség javításáért, a költségek csökkentéséért. Emellett szükséges, hogy a szocialista brigádok olyan kollektívák legyenek, melyek mozgósító és példamutató szerepet töltenek be nemcsak a munkában, hanem a tanulásban és a közösségi életben is. A II. országos tanácskozás minden bizonnyal hozzájárul majd a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben dolgozó szocialista brigádok további fejlődéséhez. Felhívja a figyelmet azokra az utakra és módokra, melyek révén a szocialista brigádok még jobban szolgálhatják a közös gazdaságok előrehaladását. (KS) r Ä Központi Statisztikai Hivatal Tolna megyei Igazgatósága megjelentette a megye helyzetét, fejlődését statisztikai szempontból, a tavalyi esztendővel lezárt helyzet alapján rögzítő évkönyvét. A több, mint négyszáz oldalas kötet a megyére vonatkozó minden jelentősebb adatot összegez a népesség-népmozgalom, a beruházások, az ipar, építőipar, a mezőgazdaság, a mezőgazda- sági termékek értékesítése, a kereskedelem, a lakossági szolgáltatások, a jövedelem— fogyasztás, idegenforgalom, közlekedés, munkaügy, lakás- gazdálkodás és kommunális szolgáltatások, egészségügy, művelődésügy és egyéb területekről. A fontosabb adatokat településenkénti bontásban is közli, ezenkívül országos és megyei összehasonlítás, sál szolgál. Néhány ízelítő a több tízezernyi számot tartalmazó táblázatokból, melyek bármely szakterületen dolgozó részére értékes információkat nyújtanak. Megyénk lakónépessége az év végén 252 ezer volt, az év közepi helyzethez mérten csökkent. Az előző évekhez viszonyítva csökkent a halálozások, de a születések száma is, ugyanígy a természetes szaporodás. Ennek 2,1 ezrelékes mutatószáma a Dunántúlon Somogy után a legrosz- szabb. Ilyen vonatkozásban az ország megyéi között — Hevessel együtt — a tizenötödik helyen állunk. — A szocialista szektor beruházásainak összege tavaly 1806 millió, a magánberuházásoké 326 millió forint volt. — Az állami, tanácsi és szövetkezeti iparban dolgozottak száma (30 753) a korábbi évhez viszonyítva emelkedést, a magániparban foglalkoztatottaké (1429) némi csökkenést mutatott. — A megye 315,5 ezer hektár mezőgazdasági művelés alá vont területén az állami gazdaságok 8348, a termelőszövetkezetek (nyugdíjasokkal együtt) 42 708 személyt foglalkoztattak. Az állattenyésztésben a szarvas- marhák, sertések (ezen belül a tehenek és kocák) összlét- száma emelkedett, a ló-, juh- és baromfiállományé csökkent. Általánosságban emelkedett a mezőgazdaság gépesítési színvonala is. A megye mezőgazdasága által értékesített növényi termékek volumene, 1968. évi áron számítva, 1053,5; az állatokból és állati eredetű termékek értékesítéséből 1460,1 millió forintra rúgott. A megye 940 boltjában a szocialista szektorban 3 000 965 ezer, a 39Í kereskedelmi- vendéglátó helyen 389 753 ezer forint forgalmat bonyolítottál-; le. — Az egy főre jutó átlagos évi jövedelem a munkás- és szellemi háztartásokban (19 821 Ft), a paraszti és kettős jövedelmű háztartásokban (18163 Ft) egyaránt emelkedett. — A megye szállodai és egyéb szálláshelyeinek száma jelentősen (190) gyarapodott, ugyanígy az előző évhez viszonyítva majdnem tízezerrel (42 091) a vendégek száma is, amely számban a kempingekben sátorozók nem foglaltatnak benn. — A megye útviszonyaiban bekövetkezett változás jelentéktelen volt. 1116 kilométeres úthálózatunkból pormentesített 1018 kilométer. — A megye lakásállománya 1973. január 1-én 80 978 volt, a lakásmegszűnések és -építések egyenlege 3371 lakásra rúgó szaporulatot mutat. Néhány adat az egészségügy területéről. A megyében 479 orvos működött. A tízezer lakosra jutó orvosok aránya (19) országosan jó közepes. Ugyanez a mutatószám a kórházi ágyak vonatkozásában kiemelkedően jó (55), melyet a megyék közül csak Csongrád múl felül. A 80 megyebeli gyógyszerész között 52 nővplt. Egy körzeti orvosra a legmagasabb átlagos napi gyógykezelési forgalom (42—42) a dombóvári járásban, illetve Dombóvárott jutott. A szak- rendelések napi forgalma a korábbi évekhez viszonyítva emelkedett, az egy gyógykezelésre jutó idő (9,6 perc), csökkent. A húsz mentőautó 30 567 beteget szállított. Az óvodák, a férőhelyek, az óvodás gyermekek, a gyermek- csoportok és az óvónők szárna emelkedett, a száz férőhelyre jutó gyereklétszám az 1971-es 104-ről 107-re romlott. Az év folyamán 853 óvodai t ■ vételi kérelmet kellett elutasítani. Az általános iskolai tanulók létszáma 27 284, a nappali tagozatos középiskolásoké 5117, közülük 2146-an szakközép- iskolákba jártak. A dolgozók általános iskoláit 139-en látogatták. A megyében 824 általános iskolai tanár, 23 szaktanító, 761 tanító. 114 képesítés nélküli nevelő működött A középiskolai tanerők száma 298 volt. A szakmunkásképző intézetek 4231 diákját 187 főhivatású tanerő oktatta. — A megyében az év folyamán 179 színházi előadást 65 ezren, a 132 filmszínház 23 680 mozielőadását 1 millió 814 ezren tekintették meg. — A tanácsi könyvtárak olvasótábora 43 607 főt számlált, akik 1 325 425 könyvtári egységet kölcsönöztek. Mindkét adat hozzávetőleg negyed része a paksi járás területére vonatkozik. — Az év folyamán értékesített napilapok közül 7362 ezer példánnyal lapunk áll az első helyen. Sorrendben a Népszabadság, Népszava, Népsport, Magyar Hírlap és Esti Hírlap következik. — A múzeumot 88 447-en látogatták. — A megyében 62 308 rádiót és 48 933 televíziót jelentettek be. O. I. A szakemlser-raíáiapótlásért Gyakornoíiok a közigazgatásban — Tizenhét szerződés — Biztató tapasztalatok Tamásiban két napon át tartó tanfolyam kezdődött a járási pártbizottság földszinti nagytermében, a dombóvári és a tamási járás mezőgazdasági üzemei vezetőinek, tsz-elnökei- nek, főállattenyésztőinek és állatorvosainak részvételével. A Tolna megyei Állategészségügyi Állomás, a TIT megyei szervezete, a MAE állatorvosok szakosztálya és a KÖJÁL által együttesen rendezett egészségügyi tanfolyam célja elsősorban a higiénikus tejgaz_ dálkodás, -termelés elősegítése és a tőgygyulladások elleni védekezés kiterjesztése. Mindkét napon levetítik az idei tavasszal a MÉM megbízásából Tolna megyében készült: Védekezz a tőgygyulladások ellen! című színes szakfilmet. Népújság 1 1973. december 7. December 4-én, a tanfolyam első napján Kolozs István, a Kapos—Koppány-völgyi Tsz-ek Területi Szövetségének titkára üdyözölte a résztvevőket, majd dr. Kováts Jenő, a Tolna megyei Állategészségügyi Állomás igazgatója a tejhigiéniai kérdésekről és a tőgy gyulladás elleni védekezésről; dr. Kolumbusz Lászlóné, a Tolna megyei KÖJÁL főorvosa a tej higiénikus termelésének egészségügyi szempontjairól, valamint Kincs János, a tamási tejüzem vezetője a tejfeldolgozás higiéniai kérdéseiről tartott előadást. A tanfolyam második napján. december 7-én, pénteken dr. Horváth Györgynek, az Állatorvostudományi Egyetem tanszékvezetőjének a tőgygyulladások elleni védekezésről, továbbá dr. Tóth Lászlónak, a gödöllői Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet tudományos osztályvezetőjének A fejőgépek ellenőrzése és szerepe a tőgygyulladások elleni védekezésben című előadása hangzik el. (-só) Az elmúlt évek során különösen sok szó esett tanácsi berkekben a szakember-utánpótlásról. Miért? Az ok kézenfekvő. Eljárt immár az idő azok felett is, akik többségükben a tanácsok megalakulása, tehát 1950 óta részt vesznek a közigazgatási munkában, s elérték vagy egyre inkább közelítik a nyugdíjas-korhatárt. Az érvelők és vitatkozók felelősséggel, szakmaszeretettel szóltak és sürgették a közigazgatás utánpótlási rendszerének mielőbbi kidolgozását. Nos, akár nyugdíjaztatási hullám, nak is nevezhetnénk a megfigyelhető folyamatot, s ennek érzékeltetésére Esküdt Lajos, a Tolna megyei Tanács V. B. személyzeti és oktatási osztályának csoportvezetője elmondotta. hogy például a megyei tanács pénzügyi osztályáról az elmúlt két év során kilencen mentek nyugdíjba. A másik sürgető tényező pedig az, hogy egyre növekszik a tanácsok munkájával szemben támasztott igény, s ennek mindinkább csak jól képzett, munkájukat értő, szerető emberek tudnak eleget tenni. A megoldást végül is egy 1971- ben napvilágot látott kormány, határozat alapján hozott utasítás jelentette. A Miniszter- tanács Tanácsi Hivatalának elnöke az utánpótlás tervszerű képzéséről ez év májusában kiadott utasítása intézkedik. Az utasítás megjelenése után a megyei tanács személyzeti és oktatási osztálya a járási hivatalokkal közösen látott hoz. zá olyan fiatalok felkereséséhez, akik kedvet éreznek az államigazgatási munka iránt, s a gyakornoki mtinkákör betöltéséhez szükséges feltételeknek eleget tesznek. Az utasításban is megfogalmazódik, hogy a munkába állítandó fiatalokat célszerű községi vagy nagyközségi tanácsoknál alkalmazni, ahol lehetőségük van a tanácsi munka alapjainak elsajátításához, s lehetőségük van tapasztalatokat szerezni az emberekkel való bánásból, amely köztudottan a tanácsi munka egyik mindennapos ve. lejárója. Végül is az év közepén 12, középiskolát végzett fiatallal kötöttek szerződést, akik azokhoz a községi tanácsokhoz kerültek, ahol a legjobban képzett szakemberek dolgoznak. Gyakornoki idejük három év. Az első évben a gyakorlatban, az utolsó két évben pedig elméletben tanulják a munka csínját-bínját. Egyéves gyakornoki munka után felvételi vizsgát tesznek a tanácsakadémián. s ott szereznek megfelelő szakmai képesítést. Kérdésünkre, hogy kik jöhetnek elsősorban számításba a közigazgatás szakmai utánpótlására. Esküdt Lajos elmondotta, hogy középiskolai érettségivel rendelkező fiatalok, közülük is elsősorban azok, akik közgazdasági szakközépiskolai végzettséggel rendelkeznek, mivel ezek a fiatalok már kellő szakmai előképzésben részesültek. Beszélgetésünk során felveJ tődött egy másik kérdés is, mégpedig a szakmai féltékenységről. Közismert, hogy községi tanácsainknál elég alacsony az apparátusban dolgozók iskolai végzettsége. Jogosan vetődhet fel a kérdés, hogy az idősebbek, a nagy gyakorlattal rendelkezők nem fogadják-e . idegenkedve, fenntartásokkal a pályakezdő fiatalokat? Esküdt Lajos válaszával egyértelműen cáfolta ezt, s elmondotta, hogy valamennyi közsé. gi tanácsnál, ahol közigazgatási gyakornokot alkalmaznak, a legnagyobb jószándékkal, segítőkészséggel bánnak a kezdőkkel. Róluk pedig máris igen kedvező kép alakult ki. A személyzeti osztály csoportvezető, je úgy vélekedett, hogy a köz. igazgatási gyakornokok igen nagy érdeklődéssel, odaadással igyekeznek mielőbb és minél jobban elsajátítani munkájuk alapjait. Ami pedig a jövőt illeti, a jelenlegi elképzelések szerint minden évben a beiskolázás lehetőségei, és a munkaerőigény szerint kötnek gyakornoki szerződéseket középiskolát végzett fiatalokkal. összegezve tehát a tavasszal napvilágot látott utasítás alig több mint féléves tapasztalatait, örömm/sl állapíthatjuk meg, hogy a szakmai körökben igen kedvező visszhangot váltott ki, s biztosítja a közigazgatási utánpótlásgárda szaksze. rű képzését. — v] — Tejhigiéniai tanfolyam Tamásiban
