Tolna Megyei Népújság, 1973. december (23. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-07 / 286. szám

1806 millió beruházásokra Mennyit kerestünk tavaly? Megjelent Tolna megye statisztikai évkönyve A jó tapasztalatok fóruma A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának rendezésében' december 7-én Budapesten tanácskozásra gyűlnek össze a tsz szocialista brigádok képviselői, A legkiválóbb szövetkezeti brigá­dok vezetői és tagjai, mintegy 350-en vesznek részt ezen az or­szágos tapasztalatcserén. A résztvevőknek bizonyára sok lesz a mondanivalójuk. Alapos előkészületek előzték meg ezt a tanácskozást. A szo­cialista brigádok a legtöbb szövetkezetben gyűlést tartottak. Meg­vitatták eddigi tevékenységüket, beszéltek új feladataikról. Ez­után mind az 50 tsz területi szövetség előkészítő eszmecserét hí­vott össze, melyen a brigádok megbízottai összegezték sokféle tapasztalatukat, megválasztották küldötteiket az országos tanács­kozásra, s megfelelő útmutatással látták el azokat. Több mint négy esztendővel ezelőtt, 1969 márciusában tar­tották első országos tanácskozásukat a tsz-ek szocialista brigádjai. Ez nagy lendületet adott akkor a szocialistabrigád-mozgaloin fejlődésének. Jelenleg mintegy 5800 szocialista brigád működik a szövet­kezetekben, több mint 86 ezer taggal. A munkaverseny legjelen­tősebb formájává a tsz-ekben is a szocialistabrigád-mozgalom vált. Az eltelt négy esztendőben azonban a szövetkezetek gazdál­kodásában, termelésében is nagy változások következtek be. Nö­vekedett a tsz-ek önállósága, bővült a tsz-ek tevékenységi köre, jelentősen fejlődött az üzem- és munkaszervezés, módosultak a szövetkezetek és más szervek gazdasági kapcsolatai. A kialakuló új körülmények között természetesen a szocialista brigádokra is új és megnövekedett feladatok hárulnak. A legtöbb tsz-ben a szocialista brigádok öntevékenyen al­kalmazkodni tudnak az új követelményekhez. Ez azonban nem mindenütt sikerült. Több szövetkezetben tisztázatlanok a verseny- feladatok, a tsz-vezetők nem nyújtanak megfelelő segítséget a szocialista címért küzdő brigádoknak, így a verseny sokszor formálissá válik. A most sorra kerülő országos tanácskozás legfőbb feladata az, hogy közkinccsé tegye a legjobb brigádok, szövetkezetek ta­pasztalatait és ezáltal minden szövetkezetben tartalmasabbá, hatékonyabbá váljon a munkaverseny, a szocialista brigádok te­vékenysége. Napjainkban új nagy állattenyésztési telepek, hizlaldák lép­nek be a termelésbe, és egyre nagyobb tért hódítanak az úgy­nevezett termelési rendszerek. Mindez azzal jár, hogy egy-egy tsz­dolgozó egyre nagyobb értékű és teljesítményű gép vagy beren­dezés kezelője. Egyes brigádok tevékenysége tehát az eddiginél jóval na­gyobb befolyással van a gazdálkodás alakulására. Egyéni, szö­vetkezeti és népgazdasági érdek, hogy a korszerű termelési esz­közök kezelői jól képzett, szorgalmas, megbízható emberek le­gyenek. Ezt a célt jól szolgálja a szocialista brigádok tevé­kenysége. A tsz-brigódok vállalásai természetesen függnek az egyes ágazatok sajátosságaitól, de lényegük az, hogy a versenyben részt vevők a munkaköri kötelességükön túlmenő erőfeszítéseket tesznek a hozamok növeléséért, a minőség javításáért, a költ­ségek csökkentéséért. Emellett szükséges, hogy a szocialista bri­gádok olyan kollektívák legyenek, melyek mozgósító és példa­mutató szerepet töltenek be nemcsak a munkában, hanem a ta­nulásban és a közösségi életben is. A II. országos tanácskozás minden bizonnyal hozzájárul majd a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben dolgozó szocia­lista brigádok további fejlődéséhez. Felhívja a figyelmet azokra az utakra és módokra, melyek révén a szocialista brigádok még jobban szolgálhatják a közös gazdaságok előrehaladását. (KS) r Ä Központi Statisztikai Hi­vatal Tolna megyei Igazgató­sága megjelentette a megye helyzetét, fejlődését statisztikai szempontból, a tavalyi eszten­dővel lezárt helyzet alapján rögzítő évkönyvét. A több, mint négyszáz oldalas kötet a megyére vonatkozó minden jelentősebb adatot összegez a népesség-népmozgalom, a be­ruházások, az ipar, építőipar, a mezőgazdaság, a mezőgazda- sági termékek értékesítése, a kereskedelem, a lakossági szol­gáltatások, a jövedelem— fogyasztás, idegenforgalom, közlekedés, munkaügy, lakás- gazdálkodás és kommunális szolgáltatások, egészségügy, művelődésügy és egyéb terü­letekről. A fontosabb adato­kat településenkénti bontás­ban is közli, ezenkívül orszá­gos és megyei összehasonlítás, sál szolgál. Néhány ízelítő a több tíz­ezernyi számot tartalmazó táb­lázatokból, melyek bármely szakterületen dolgozó részére értékes információkat nyújta­nak. Megyénk lakónépessége az év végén 252 ezer volt, az év közepi helyzethez mérten csökkent. Az előző évekhez vi­szonyítva csökkent a halálo­zások, de a születések száma is, ugyanígy a természetes szaporodás. Ennek 2,1 ezrelé­kes mutatószáma a Dunántú­lon Somogy után a legrosz- szabb. Ilyen vonatkozásban az ország megyéi között — He­vessel együtt — a tizenötödik helyen állunk. — A szocia­lista szektor beruházásainak összege tavaly 1806 millió, a magánberuházásoké 326 millió forint volt. — Az állami, ta­nácsi és szövetkezeti iparban dolgozottak száma (30 753) a korábbi évhez viszonyítva emelkedést, a magániparban foglalkoztatottaké (1429) némi csökkenést mutatott. — A me­gye 315,5 ezer hektár mező­gazdasági művelés alá vont területén az állami gazdaságok 8348, a termelőszövetkezetek (nyugdíjasokkal együtt) 42 708 személyt foglalkoztattak. Az állattenyésztésben a szarvas- marhák, sertések (ezen belül a tehenek és kocák) összlét- száma emelkedett, a ló-, juh- és baromfiállományé csökkent. Általánosságban emelkedett a mezőgazdaság gépesítési szín­vonala is. A megye mezőgaz­dasága által értékesített nö­vényi termékek volumene, 1968. évi áron számítva, 1053,5; az állatokból és állati eredetű termékek értékesítéséből 1460,1 millió forintra rúgott. A megye 940 boltjában a szocialista szektorban 3 000 965 ezer, a 39Í kereskedelmi- vendéglátó helyen 389 753 ezer forint forgalmat bonyolítottál-; le. — Az egy főre jutó átlagos évi jövedelem a munkás- és szellemi háztartásokban (19 821 Ft), a paraszti és kettős jö­vedelmű háztartásokban (18163 Ft) egyaránt emelke­dett. — A megye szállodai és egyéb szálláshelyeinek száma jelentősen (190) gyarapodott, ugyanígy az előző évhez vi­szonyítva majdnem tízezerrel (42 091) a vendégek száma is, amely számban a kempingek­ben sátorozók nem foglaltat­nak benn. — A megye útvi­szonyaiban bekövetkezett vál­tozás jelentéktelen volt. 1116 kilométeres úthálózatunkból pormentesített 1018 kilométer. — A megye lakásállománya 1973. január 1-én 80 978 volt, a lakásmegszűnések és -építé­sek egyenlege 3371 lakásra rú­gó szaporulatot mutat. Néhány adat az egészség­ügy területéről. A megyében 479 orvos működött. A tízezer lakosra jutó orvosok aránya (19) országosan jó közepes. Ugyanez a mutatószám a kór­házi ágyak vonatkozásában ki­emelkedően jó (55), melyet a megyék közül csak Csongrád múl felül. A 80 megyebeli gyógyszerész között 52 nővplt. Egy körzeti orvosra a leg­magasabb átlagos napi gyógy­kezelési forgalom (42—42) a dombóvári járásban, illetve Dombóvárott jutott. A szak- rendelések napi forgalma a korábbi évekhez viszonyítva emelkedett, az egy gyógyke­zelésre jutó idő (9,6 perc), csökkent. A húsz mentőautó 30 567 beteget szállított. Az óvodák, a férőhelyek, az óvodás gyermekek, a gyermek- csoportok és az óvónők szárna emelkedett, a száz férőhelyre jutó gyereklétszám az 1971-es 104-ről 107-re romlott. Az év folyamán 853 óvodai t ■ vételi kérelmet kellett elutasítani. Az általános iskolai tanulók létszáma 27 284, a nappali ta­gozatos középiskolásoké 5117, közülük 2146-an szakközép- iskolákba jártak. A dolgozók általános iskoláit 139-en lá­togatták. A megyében 824 ál­talános iskolai tanár, 23 szak­tanító, 761 tanító. 114 képesí­tés nélküli nevelő működött A középiskolai tanerők száma 298 volt. A szakmunkásképző intézetek 4231 diákját 187 fő­hivatású tanerő oktatta. — A megyében az év folyamán 179 színházi előadást 65 ezren, a 132 filmszínház 23 680 mozi­előadását 1 millió 814 ezren tekintették meg. — A tanácsi könyvtárak olvasótábora 43 607 főt számlált, akik 1 325 425 könyvtári egységet kölcsönöztek. Mindkét adat hozzávetőleg negyed része a paksi járás területére vonat­kozik. — Az év folyamán ér­tékesített napilapok közül 7362 ezer példánnyal lapunk áll az első helyen. Sorrendben a Népszabadság, Népszava, Népsport, Magyar Hírlap és Esti Hírlap következik. — A múzeumot 88 447-en látogatták. — A megyében 62 308 rádiót és 48 933 televíziót jelentettek be. O. I. A szakemlser-raíáiapótlásért Gyakornoíiok a közigazgatásban — Tizenhét szerződés — Biztató tapasztalatok Tamásiban két napon át tar­tó tanfolyam kezdődött a já­rási pártbizottság földszinti nagytermében, a dombóvári és a tamási járás mezőgazdasági üzemei vezetőinek, tsz-elnökei- nek, főállattenyésztőinek és állatorvosainak részvételével. A Tolna megyei Állategészség­ügyi Állomás, a TIT megyei szervezete, a MAE állatorvo­sok szakosztálya és a KÖJÁL által együttesen rendezett egészségügyi tanfolyam célja elsősorban a higiénikus tejgaz_ dálkodás, -termelés elősegítése és a tőgygyulladások elleni védekezés kiterjesztése. Mind­két napon levetítik az idei ta­vasszal a MÉM megbízásából Tolna megyében készült: Vé­dekezz a tőgygyulladások ellen! című színes szakfilmet. Népújság 1 1973. december 7. December 4-én, a tanfolyam első napján Kolozs István, a Kapos—Koppány-völgyi Tsz-ek Területi Szövetségének titkára üdyözölte a résztvevőket, majd dr. Kováts Jenő, a Tolna me­gyei Állategészségügyi Állomás igazgatója a tejhigiéniai kér­désekről és a tőgy gyulladás elleni védekezésről; dr. Ko­lumbusz Lászlóné, a Tolna me­gyei KÖJÁL főorvosa a tej higiénikus termelésének egész­ségügyi szempontjairól, vala­mint Kincs János, a tamási tejüzem vezetője a tejfeldol­gozás higiéniai kérdéseiről tar­tott előadást. A tanfolyam második nap­ján. december 7-én, pénteken dr. Horváth Györgynek, az Állatorvostudományi Egyetem tanszékvezetőjének a tőgy­gyulladások elleni védekezés­ről, továbbá dr. Tóth László­nak, a gödöllői Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet tudomá­nyos osztályvezetőjének A fe­jőgépek ellenőrzése és szerepe a tőgygyulladások elleni véde­kezésben című előadása hang­zik el. (-só) Az elmúlt évek során külö­nösen sok szó esett tanácsi berkekben a szakember-után­pótlásról. Miért? Az ok kézen­fekvő. Eljárt immár az idő azok felett is, akik többségük­ben a tanácsok megalakulása, tehát 1950 óta részt vesznek a közigazgatási munkában, s elérték vagy egyre inkább kö­zelítik a nyugdíjas-korhatárt. Az érvelők és vitatkozók fe­lelősséggel, szakmaszeretettel szóltak és sürgették a közigaz­gatás utánpótlási rendszerének mielőbbi kidolgozását. Nos, akár nyugdíjaztatási hullám, nak is nevezhetnénk a meg­figyelhető folyamatot, s ennek érzékeltetésére Esküdt Lajos, a Tolna megyei Tanács V. B. személyzeti és oktatási osztá­lyának csoportvezetője elmon­dotta. hogy például a megyei tanács pénzügyi osztályáról az elmúlt két év során kilencen mentek nyugdíjba. A másik sürgető tényező pe­dig az, hogy egyre növekszik a tanácsok munkájával szem­ben támasztott igény, s ennek mindinkább csak jól képzett, munkájukat értő, szerető em­berek tudnak eleget tenni. A megoldást végül is egy 1971- ben napvilágot látott kormány, határozat alapján hozott uta­sítás jelentette. A Miniszter- tanács Tanácsi Hivatalának el­nöke az utánpótlás tervszerű képzéséről ez év májusában ki­adott utasítása intézkedik. Az utasítás megjelenése után a megyei tanács személyzeti és oktatási osztálya a járási hi­vatalokkal közösen látott hoz. zá olyan fiatalok felkeresésé­hez, akik kedvet éreznek az államigazgatási munka iránt, s a gyakornoki mtinkákör be­töltéséhez szükséges feltételek­nek eleget tesznek. Az utasí­tásban is megfogalmazódik, hogy a munkába állítandó fia­talokat célszerű községi vagy nagyközségi tanácsoknál alkal­mazni, ahol lehetőségük van a tanácsi munka alapjainak el­sajátításához, s lehetőségük van tapasztalatokat szerezni az emberekkel való bánásból, amely köztudottan a tanácsi munka egyik mindennapos ve. lejárója. Végül is az év köze­pén 12, középiskolát végzett fiatallal kötöttek szerződést, akik azokhoz a községi taná­csokhoz kerültek, ahol a leg­jobban képzett szakemberek dolgoznak. Gyakornoki idejük három év. Az első évben a gyakorlatban, az utolsó két év­ben pedig elméletben tanulják a munka csínját-bínját. Egy­éves gyakornoki munka után felvételi vizsgát tesznek a ta­nácsakadémián. s ott szereznek megfelelő szakmai képesítést. Kérdésünkre, hogy kik jö­hetnek elsősorban számításba a közigazgatás szakmai után­pótlására. Esküdt Lajos elmon­dotta, hogy középiskolai érett­ségivel rendelkező fiatalok, közülük is elsősorban azok, akik közgazdasági szakközép­iskolai végzettséggel rendel­keznek, mivel ezek a fiatalok már kellő szakmai előképzés­ben részesültek. Beszélgetésünk során felveJ tődött egy másik kérdés is, mégpedig a szakmai féltékeny­ségről. Közismert, hogy közsé­gi tanácsainknál elég alacsony az apparátusban dolgozók is­kolai végzettsége. Jogosan ve­tődhet fel a kérdés, hogy az idősebbek, a nagy gyakorlattal rendelkezők nem fogadják-e . idegenkedve, fenntartásokkal a pályakezdő fiatalokat? Es­küdt Lajos válaszával egyér­telműen cáfolta ezt, s elmon­dotta, hogy valamennyi közsé. gi tanácsnál, ahol közigazga­tási gyakornokot alkalmaznak, a legnagyobb jószándékkal, se­gítőkészséggel bánnak a kez­dőkkel. Róluk pedig máris igen kedvező kép alakult ki. A sze­mélyzeti osztály csoportvezető, je úgy vélekedett, hogy a köz. igazgatási gyakornokok igen nagy érdeklődéssel, odaadás­sal igyekeznek mielőbb és mi­nél jobban elsajátítani mun­kájuk alapjait. Ami pedig a jövőt illeti, a jelenlegi elképzelések szerint minden évben a beiskolázás lehetőségei, és a munkaerő­igény szerint kötnek gyakor­noki szerződéseket középisko­lát végzett fiatalokkal. összegezve tehát a tavasszal napvilágot látott utasítás alig több mint féléves tapasztala­tait, örömm/sl állapíthatjuk meg, hogy a szakmai körökben igen kedvező visszhangot vál­tott ki, s biztosítja a közigaz­gatási utánpótlásgárda szaksze. rű képzését. — v] — Tejhigiéniai tanfolyam Tamásiban

Next

/
Thumbnails
Contents