Tolna Megyei Népújság, 1973. december (23. évfolyam, 281-305. szám)
1973-12-06 / 285. szám
B esze xz é s' — Szekszárdi? — Mindjárt felcsillan az emberek szeme, s úgy persze, hogy értsünk belőle: „Szekszárd? Hallottam, ott nagyon jó borok vannak. Hozott is tán?” A beszerzésről beszélgettünk anyagbeszerzőkkel. Budapesten a Molnár utca végén van egv öreg üzlethelyiség, itt van a Tolna., megyei Állami Építőipari Vállalat anyagosztályá- nák egy része, a Beszerzés. A kirakatban kicsi cégtábla, az irodában három asztal, meg egy örökké morgó olajkályha, öt év óta itt a Beszerzés, azelőtt, még a komlói vállalat idejében, a Nádor utcában működött. Az iroda vezetője Stéfka Ti- borné, „húsz éve vagyok a szakmában”, hihetjük, amit mond, hogy borral fegyverkezve könnyebben nyílnának az anyagbeszerzéshez vezető ajtók és utak. A Tolna megyei vállalat bázisa ez a Molnár utcai iroda, és nemcsak az anyagbeszerzés egy része, hanem a fővárosi találkozók mindegyike itt bonyolódik le. Éppen e hét elején, Molnár István osztályvezető az atom- lakások ügyében találkozott itt, a témában járatos személyekkel. A vállalat igazgatója, ha Pestre megy, mindig bekopog, mi újság, hol akad valami, hol kell segíteni, ha egyáltalán tudna segíteni, mert az iroda három dolgozója mestere a beszerzésnek. — Volt olyan esetünk, például, hogy egy vállalat, mint hatóság megmondta, hogy milyen alkatrészt hagy jóvá beépíteni, azt az alkatrészt viszont más nem, csak ez a vállalat gyártotta — a megrendelők örökös bosszantása mellett, mert mindig késett “a -szállítással... Megelőzendő a későbbi bonyodalmakat, elértük, hogy az ominózus alkatrész helyett a berendezést más, de hasonló értékűre terveztettük. Jakobi Arisztidné a víz-, gőz-, gázszerelési anyagok specialistája. Minden olyan TEK-vál- lalatnál ismerős^ ahol csak egy tucat — a TÁEV-nél használásra kerülő — cikket is tartanak, azonkívül: tudja, melyik fővárosi gyárban, milyen építkezéshez használatos anyagot gyártanak. — Az egyik szekszárdi építkezéshez különleges' hűtőpultot terveztek. Sehol nem kaptunk ilyen méretet. Telefonon kerestem a kőbányai vállalatot — meséltek, ■meséltek. Végül, kiutaztam, s megtaláltam azt a hűtőpultot, . áruit & tervező előírt. Itt Volt a szémét- ledobók ügyé: sehol- nem kap- • tunk, elintéztük,- hogy: a Hódmezővásárhelyi Fémipari ' Vállalat elfogadta a . rendelést, már készítik a néhány ezer, forintos házalkatrészt, de e- j nélkül nem, ház a ház — so- • rolja az ügyeket Jakoblné. A központi anyagbfesZerzés a több ezer tonnás rendelése-: ' két, a nagy értékű beszerzéseket lebonyolítja. ' Egy ilyen , nagy vállalatnál, mint á TÁEV, nélkülözhetetlen azonban a kurrens anyagok, egyedi darabok beszerzésére alkalmas apparátus. A vállalat azért tartja fenn ezt a fővárosi irodát, mert „közel van a tűzhöz”, egy-egy fontos áru felkutatása Szekszárdról nem lehetséges. A „Beszerzés” fontos része a vállalat anyagosztályának. Tornyos István osztályvezető éppen úgy felügyelője ennek a csoportnak is, mint a szekszárdi anyagosztálynak. A kapcsolat az osztály két része között éppen ezért eleven, s élénk. Az anyagbeszerzés útja nem akadálymentes. Az irodavezető által említett „borolajozás” könnyítene a munkájukon, — még reprezentációs keretük sincs. Holott évente nemcsak egy-két kiló kávét, s egy-két láda cólát szolgálnak fel — ha a dolog természete megkívánja. Az Iroda munkáját sem lehet úgy értékelni — mint egy termelőrészlegét Itt leg- töfeö_gönd a néhány forintos alkatrészek beszerzésévé! Varr; Az egyik ötvenmillió forintos építkezésről hiányzott egy gőzszifon. Ezer forintba kerül, ha van. A szekszárdiak képtelenek Voltak felhajtani. Á fővárosiak is csak így: felkeresték a gyárat, megtudták, hogy fél éve ezt a gőzszifont-készítést befejezték; a következő lépés, amikor gyártották, melyik cég vásárolt többet a keresett cikkből, megtudták; elutaztak a fővárosi javító-szerelő Vállalathoz, átvettek két darabot — hátha az egyik rossz, és ha jó, akkor meg legyen tartaléknak. A beszerzés gondja még, a Sok nyomtatvány. Ahány TEK vagy nagykereskedelmi vállalat, annyi formanyomtatványt használnak. El sem fogadják a nem „saját” nyomtatványon ; érkezett rendelést — sürgős ésetben csak ismerősöktől... És áz ismerősök más alkalommal tesznek szívességet. Nem le- , hetne kideríteni, az anyagbeszerzés útjai hol keresztezik és hol találkoznak egymással. Gyártók, nagykereskedők, ' felhasználók anyageiadássai, -beszerzéssel foglalkozó emberei utaznak folyton, táskájuk tele feljegyzésekkel, megrendelésekkel, prospektusokkal, üres nyomtatványokkal. Azt hiszem, a fővárosban naponta közlekedő emberek tíz százaléka anyagbeszerzéssel foglalkozik. Itt mindig menni kell — aki a rendelést teljesíteni akarja. A szekszárdi vállalat irodája nagy hasznára van az építkezéseknek. A kapcsolat telefonon, személyesen mindennapos a központtal — és mindennapos a beszerzési helyekkel is. December 1-én délelőtt tíz órakor érdekes rendelést kaptak: különleges méretű konyhai mosogató-modult szerezzenek. Négy telefonhívás után Bedegi Gábor, az iroda férfidolgozója „nyakába vette a várost” — három helyre kellett utaznia, megnézni, a felajánlott mosogató alkalmas-e az épülethez— A Molnár utcai irejda gyakorlatilag minden, az építkezésekhez szükséges anyagot rövid határidőn beiül beszerez. Hogyan? Stefkáné, Jako- bifté és Bedegi, mesterei az anyagbeszerzésnek és egy mestertől nem volna ■szgp', ha a megbízásokat nem tudtiápoh- tosan, időre, a kívánt módon teljesíteni. Az anyagbeszerzésnek egyébként sincs titka, csak , azt kell tudni, mit, hol gyártanak, hol árulnak.- Pj Szfi^véíftí Aben,( \ eredményesebben Nyilatkozott dr. Gyugyi János, n megyei KBT elnöke A Minisztertanács 2024/72. számú határozatának megfelelően megyénkben is megalakult a közlekedésbiztonsági tanács. Elnöke, dr. Gyugyi János, a megyei tanács általános elnökhelyettese, . KBT-elnöki . minőségében nem ritkán hangoztatja, hogy —, a borúlátók véleményével szemben t— igenis lehet eredményes - balesetmegelőző munkát- végezni. — A balesetek számának időszakonkénti növekedéséből könnyű másra következtetni. Mire alapítja véleményét elnök elvtárs? — érdeklődtünk. .— A hosszabb időn át megfigyelhető tényekre. Hazánkban idestova egy évtizedes tisztes múltra tekinthetnek visz* . sza a közúti balesetelhárítási tanácsok, amelyek íőként az MSZMP KB 1969. novemberi határozatát követőért növelték . aktivitásukat. Anélkül természetesen, hogy az ez, után észlelhető javulást kizárólag e tanácsok munkája eredményének íjtulajdonítanám, el kell ismernem, hogy a pozitívumok bán az ő tevékenységük hatása is tükröződik. Megyénk területén 1970-ben -605, 1971- ben 585, 1972-ben 495 volt . a személyi sérüléses, közúti közlekedési balesetek s2áma. Tavaly 166-tal kevesebb embert ért baleset, mint egy esztendővel korábban-; e két évben Szekszárdon 167-ről 90-re csökkent : a sérültek száma. Vlind- ez ai motorizáció olyan erőteljes fejlődése mellett, hogy míg 1962-ben megyénkben még a 14 ezret sem érte el a forgalmi rendszámmal ellátott, jármüvek száma', addig 1972- ben Megközelítette a 40 ezret. — Éjiek cáfolhatatlan tények. Miért volt szükséges a 36 eredmények ellenére is az átszervezés? — Már az elnevezés megváltoztatása is utal a megnövekedett feladatokra: nemcsak a közúti balesetek elhárítása, hanem az egész közlekedés biztonságának javítása a feladat. Ez szélesebb körű, és részben más jellegű munkát kivárt. Az új KBT-ban zömmel olyan szervek képviselői foglalnak helyet, amely szerveknek hivatali feladatuk a köziekedés biztonságával a maguk Vonalán törődni. Csak példálózva: a tudatformálásban a szakszervezeteknek, a népfrontnak, a művelődésügyi szerveknek, az úttörőelnökségnek, a TIT-nek; a technikai feltételek biztosításában a közúti igazgatóságnak; a forgalomszervezésben a tanácsi és a rendőri szerveknek... — Az alakuló ülésen sok ismerős arcot láttunk. Olyan személyekét, akik úgyszólván a balesetei- hárítást tanács hőskorától kezdte mindvégig tevékenyek voltak... — Az újonnart alakítandó közlekedésbiztonsági tanácsok szélesebb területen folytatják elődeik munkáját. Semmi ok sincs arra, hogy az új tanácsok akár a régi bevált segítőket nélkülözzék, akár lemondjanak a* közlekedési szabadegyetemek, a „Vezess balesetmentesen” mozgalom szervezéséről, propagandakiadványok közreadásáról. Az új tanácsok nem a régiek romjain, hartem azok szilárd alapjain születnek újjá. Érdeklődésük, munkájuk legközepében a gyalogoló, utazó, járművet vezető, fuvaroztató ember áll. Ez! az embercentrikus szemlélet, — bízom benne —, áthidal olyan technikai gondokat is, amelyeken anyagi okok miatt egyelőre nem lehetünk úrrá. Nem kétlem, hogy a bevált módszerek további alkalmazása, az újonnan kínálkozó lehetőségek kiaknázása együttesen eredményezi, hogy többen, szakszerűbben, szervezettebben, tehát eredményesebben dolgozhassanak a közlekedés biztonságának növeléséért. J B. Z. Szervezési és munkaiam tanács az élelmiszer-gazdaságban A .mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter utasítására megalakult az élelmiszer-gazdaság szervezési és munkatani kérdéseivel foglalkozó tanács. A mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban régi gond, hogy szervezési és munkatani kérdésekkel. kutatásokkal és szak- tanácsadással ugyan egész sor intézet, intézmény és vállalat foglalkozik, az ilyen irányú tevékenységet azonban mindeddig csak részben koordinálták. A tanács vállalati üzem- és munkaszervezési kérdésekkel foglalkozik majd. Nemcsak a hagyományos rendszerek továbbfejlesztésére indítanak elemző-kutató prograNépújság 5 mot, hanem a légmodernebb termelési rendszerek, folyamatok értékelésére is vállalkoznak, s ezzel kapcsolatban vállalati szervezeti és szervezési rendszereket ajánlanak majd. Munkájukhoz tartozik a munka- és teljesítménymérés, ami a mezőgazdaságban sok területen újdonságnak számít Az élelmiszergazdaságban is kezdik alkalmazni a számítástechnikai módszereket. A tanács igyekszik a számítástechnikai szervezésben egyeztetni a partnerek érdekeit, és szükség esetén közvetítenek a tudományos intézmények, illetve a gazdaságok, vállalatok között. Megkezdik a bér- és munkaerő-gazdálkodás központi elemzését, valamint üzem- és munkaszociológiai, munka- lélektani és munkafiziológiai felméréseket végeznek. A balesetelhárítás és egészségvédelem érdekében egész sor elemzést készítettek,' á a legjobb módszereket országszerte 'elterjesztik. A tanács hatáskörébe tartoznak a távlati szervezési és munkatani- kutatá1973. december 6. sok is. (MTI) A téli csúcs előtt a postán Több gépkocsi — Ismét az irányítószámokról — Hamarabb fizetik a nyugdíjat A közelmúltban az őszi csúcsról írtunk. A csúcsforgalomról, amely próbára tette a MÁV, a Volán és több szállítási vállalat dolgozóit. A tél, a karácsony és az újév most a postára teszi-át a terheket. Néhány hete alig haladta meg a kétszázat a szekszárdi postán feladott csomagok száma. Ma már a négyszázhoz közelít. Hasonlóan nő a levél- forgalom is. A sok éves tapasztalatok szerint a csúcs ebben sokkal magasabb lesz az évközi átlagnál. December végén, náponta a szokásos 6—8 ezer levél helyett 70—80 ezret továbbítanak. Hogyan készül fel a Posta erre a küldemény árada lm.?. Erősítik a gépkocsiparkot, a más poszton tevékenykedők segítik a forgalom lebonyolítását, a kézbesítők korábban kezdik a munkát. A csomagok, expresszleve- lek házhoz szállítására tavaly minden eddiginél több gépkocsit állítottak munkába. Tizenegy jármű járta a megye- székhely utcáit. Idén eggyel több lesz. A posta dolgozói vállalták, hogy mintegy e^er órán át segítik — saját munkaidejükön túl — a forgalom zavartalan lebonyolítását. A KISZ- es fiatalok Is, (éz immár hagyomány) kétszáz órát ígértek. A kézbesítők a szokásos nyolc óra helyett még sötétben, reggel hatkor nyakukba'" veszik a ‘várost, hogy ‘ minél több címzettet otthon találjanak. (A postahivatal vezetője lelkömre kötötte, írjam meg, hogy kérik,- ne tekintsék a hajnali csöngetést zaklatásnak.’ Egyébként a címzettek érdekében kelnek. korábban a postások is.) Mindezen kívül az év végéig oda is kiviszik az expresszcsomagokat a postások, ahova a rossz út miatt máskor nem szokták. Akik mégsem tudják otthonukban átvenni a küldemé- Ayeket, csak az ünnepek tájári a szokásosnál egy órával tovább, este nyolc óráig megkaphatják azt a postahivatalban. Az idén valamelyest Röny- nyebb feladata lesz az ajándékok,' üdvözletek továbbítóinak. A munkaszüneti nap ugyanis nem tori meg a szállítás folyamatosságát Nem esik közbe vasárnap, mely a küldemények felhalmozódását okozná. December 17-től 23-ig hét munkanap lesz, s ezalatt egy ütemben _vihetik az érkező csomagokat, leveleket. Sőt, az expressz, a romló és az ajándékot tartalmazó küldeményeket a vasárnapnak számító hétfőkön. 24-én és 31-én is kiviszik, á címzetteknek. A nyugdíjasokkal is kedvező hírt közölhetünk. Több szempontot is figyelembe 'vévé a korábbinál- 4«—5 nappal korábban, l-í-tíl kezdve kaphatják péazlkot. » S mivel segíthetjük mi a csúcsforgalom gyorsabb, pontosabb lebonyolítását? Az irányítószámokkal is. Negyed év óta eszerint irányítják a leveleket, s ezek hiánya, . vagy hibája sok plusz munkát okoz a postásoknak a levél, csomag késése pedig fájdalmat, bosszúságot a feladónak, címzettnek egyaránt. A gyorsan romló küldeményeket időben adják fel, nehogy az esetleges torlódás miatt. később már fogyasztha- tatlan állapotban érkezzenek meg. Hasonló kéréssel fordul a posta azokhoz, akik külföldre küldenek ajándékot. Ma már innen a határokon túlra feladott csomagok száma sokszorosan felülmúlja a külföldről érkezőket. Azért kérik, az ilyen küldeményeket is még a közelgő csúcsidőszak előtt Vigyék a postára; ugyanis díjazásuk, kezelésük bonyolultabb, több1 időt vesz igénybe, mint a belföldre címzetteké. Végezetül még azoknak, akik karácsonyi, újévi jókívánságaikat telefonon adják ét külföldi ismerőseiknek, hozzátartozóiknak: a posta az ösz- szeköttetések pontosabb, jobb megszervezése érdekében kéri, hogy korábban, akár már most jelentsék be telefon- hívásukat. így is annyiba Tcé- • ■rül, mintha akkor szólnának, de a központok dolgozói sok- | kai gördülékenyebbért megteremthetik a távbeszélőkapcsolatot. «—> SLZj —-o 1
