Tolna Megyei Népújság, 1973. december (23. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-31 / 305. szám

A kéményseprő állítólag szerencsét hoz. Mészáros László, a Tolna megyei Ké­ményseprő Vállalat megbízott igazgatója úgy vélekedik, hogy e babona forrása abban az időben keresendő, amikor a kéményseprő ritka jelenség volt, márpedig ismeretes, hogy a szerencse se sűrű vendég az embernél — éppen ezért sze­rencse. A kéményseprő vál­lalatot akkor lehetne szeren­csésnek mondani, ha a Szek- szárd, Bartina utcai központ­ja előtt sorban állnának a szakma elsajátításáért epeke- dők és válogatni lehetne, hogy kinek adják, ki a hagyomá­nyos munkaruhát, felszerelést, papucsot. — Sajnos nem ez a helyzet, — mondja. — Tolna megye kereken 164 ezer kéményének tisztogatásáról e pillanatban 50 kéményseprő gondoskodik. Egyszerű osztási művelet, a végeredmény „kéményseprőn­ként” 3280 kémény. Ebben szerepelnek olyan sorok is, mint amilyet a szekszárdi OTP-igazgatóság háztetején készült felvételünk mutat, gyárkémények és az egyre gyérülő számú régi, falusi, in­kább ma már csak tanyasi szabad kémények. A tisztes jpar rangját és jogállását már Mária Terézia jónak látta sza­bályozni. Reáljogú jellegét az 1884. évi XVII. törvénycikk szüntette meg. Ez korábban annyit jelentett, hogy az is kéményseprő iparos lehetett, aki legfeljebb csak az utcáról a tetők felé pislogva látott ké­ményt, viszont bőven részese­dett a mások munkája hozta haszonból. A leghíresebb ha­zai kéményseprő-dinasztia a dúsgazdag soproni Storno csa­lád volt, akiknek háza, gyűj­teménye, ma a szép határvá­ros ismert múzeuma. — Miért van ma kémény­seprőhiány? — tudakoltuk. — A kéményseprők java­dalmazását rendelet szabá­lyozza. A betanított munkás alapfizetése 1650 forint, de legöregebb szakmunkásunké se több 1800 forintnál. Min­den járulékkal, pótlékkal együtt a havi kereset 2000— 2200 forint. Kevesen tolaksza­nak azért, hogy ilyen javadal­mazásért hóban-fagyban fe­lülről nézzék a világot. A vállalat dolgozóinak há­romnegyed része áll több, mint öt éve alkalmazásban. Ennek a létszámnak fele be­tanított, fele szakmunkás. — A maradék negyed rész? — Fluktuál! — hangzik a tömör válasz. — Jön és megy. A kéményseprőnek üzemi fürdője csak Szekszárdon vari. A többiek otthon tisztálkod­nak. A foglalkozási betegség — elsősorban a különböző bőrgyulladások — már rit­ka. Igyekeztek úgy megszer­vezni a körzeteket, hogy munkaidő lejártával ki-ki hazatérhessen és otthon fü- rödhessen. — Kerékpárhasználati díjat, motor után úti átalányt is fizetünk. Még egy akkora köz­ség, mint például Fadd sem tud elég munkát adni egy kéményseprőnek, mindenki na­gyobb területet lát el. A kéményseprők kétéven­ként kapnak egy-egy nyári és téli munkaruhát, bakancsot és papucsot. Ez utóbbi, ha- wremányos viseletnek az úgy­nevezett mászókéménynél van jelentősége, könnyű lerúgni. Jövőre remélhetőleg sikerül néhány fiatalt beiskolázni, hogy megteremtsék az után­pótlást. A képzést a vállalat irányítja — Mivel lehetne vonzóbbá tenni a szakmát? — Tavaly vállalaton belül olajkályha-szerelési tanfolya­mot indítottunk, hiszen a fű­tési technológia éppúgy vál­tozik, mint ahogyan a fűtő­anyagok. Akik olajkályha-sze- relésre vállalkoznak, azok a leszámlázott munkadíj 30 százalékát kapják meg a vállalattól. A gyári munkáknál — például, ha egy négytagú brigád, mondjuk a bonyhádi zománcgyárba vonul ki, 15 százalékot. Akad, aki megke­resi a havi négyezret, de ezt már régen nem napi nyolc óra alatt, hanem sok túlmun­ka árán. — Ezer és egy esetben ol­vastunk, írtunk magunk is ké- ménytüzekről. • Fontosnak "tű­nik a kéményseprők tűzren­dészet! munkája... — Talán ez a legfontosabb! Amellett, hogy karbantartjuk a fűtési berendezéseket, meg­előző tűzrendészeti. tevékeny­séget végzünk. Szigorú ren­delet írja elő, hogy a kémény küloldalától számítón 12 cen­timéternél közelebb semmi­lyen faszerkezet, éghető anyag nem lehet. Az 1/1963. számú B. M. rendelet előírja 'minden új épületnél a géppel vég­zett, kötelező- füstnyomás­próbát. Enélkül a házakba beköltözni nem szabad. A pró­bát művezetőink egyike vég­zi, például én is... — Nem származik ebből súrlódás építtetők, építők és kéményseprők között? — Ezzel talán ne rontsuk az újévi hangulatot. Szár­mazik. — Említette az imént, hogy művezetői munkát is végez. Miért? — Harminc éve vagyok a szakmában. Idáig, mint fő­művezető a műszakot. vezet­tem. Emellett azonban ellá­tok egy művezetői körzetet is, emellett megbízott, igazgató vagyok. Kevés az emberünk... — Ilyesformán ne vegye gúnyolódásnak, ha búcsúzóul boldog új évet kivártunk! — Boldog új esztendőt, minden olvasójuknak is! Kovács György és Koleszár György huszonnégy éve ,jár ORDAS IVÁN a város felett. ,' ‘ nélkül. említem. Magánügye­imből a közügyeimbe tudni- :llik ezen- a hídon keresztül vezet az út. Ami most már közügyeim mérlegét illeti, itt sakkal ked­vezőbb a mérleg. Legalábbis. amí a fő rovat egyik alrova- tát illeti. Közügyeimnek, ugyanis két alrovata van. És­pedig: 1.: A közügyeikben folytatott tevékenységem ha­tása jómagám társadalmi helyzetére, és 2.: nevezett te­vékenység hatása magára a közügyekre. Az előbbi alrwatital rövi­den végezhetünk.. Az, elmúlt- evben 183 új haragost sze­reztem magamnak. Hogy ez az eredmény kedvező-e vagy. sem, eldönteni nem tudom.. A „haragos” kifejezés amúgy is tág fogalom. Helyet talál ebben s. fogalomban már az is, aki csupán enyhe ellen­szenvet táplál irányomban, s az is, aki a legszívesebben megfojtana egy kanál vízben»!' A rendelkez-t erhrp, npnj r„végregés. -ndatakí •'r-: rint ; új h4ragomimhak;,'l:égy>-< . hkímada , beéri -jaezal, 'kogy'«» nem.&iszW vissza, ''.második' harmada még' át is 'megy az utca túloldalára, ha meglát,; , harmadik • harmada ■ pedág>,: mindezeken- felül mégross z;- híremet ■ is költi, . részlten kpf. . holt, részben valóságos tények, , alapján.. Ám, aimi' a légfon til­sabb:. humoros-szatirikus írói- munkásságom a - közjegyekre; . . pompás hatáksal' volt/ -s, eZjS;í kárpótol minden egyéb.. 'n<?* gatívumért. ’ Közállapotaink! *" ugrásszerű javulást^híavást te-bn kinthetem a - saj^t - tevékeny?*- . ségem gyümölcsének; ’ “csak».'- úgy, mint a társadalmi moíSI szép fejlődéséit. Tudomásom van jália, hogy a. csalfa.';-fér­jekről írott' emlékezetes sza­tírám eredményeképpen' száz. harminchat férj ált. eb. -,<bá-i zasságtörési szandékáió,i s vet*,: - helyette értékes , ajándékon "• hitvesének. ' Amikor letjilelíek’, egy sikkasztó ' "pénztárosi éíe|' és gúnyos glosszát írtaimmá':,* társadalmi tulaj dón , ;. vfetípn.; tj kezelése ellen.. Íráséin/hatá-; sara több1- ezer' tis^téSsp^ék;:, pénztáros ■ fogadta még, h'ggy.-' ezután sem sMtóf. "'Több1, ' karcolatomban szenvedélye-, sen ostoroztam áz'-' Äohöb;' mértéktelen ' ‘ ■ Nem eredmény 'hélkülHi^áfe,' nál is többre tehfető"á--s7%'‘ ma- a-zoknak; v akik' fele annyi szesztől, be tudnak rúgni, mihtfÚ megjelenése előtt VEgyVálífe . lommal tudomásomra, r'jöl$tf,' hogy illetékes szefyekíf^y|i^;V,'; sunkban úeljesen' m£g áÉjffiáfe: szüntetni a közlekedésti^Tüib-'* lat ragadván, • kemény."'S''sta? *i vakkal -bélye-ge2kémi*-ánég;tzó^''' kát, - akik kellő --.ihfegfphtöii?;'/ ság nélkül hoznak'infézkedé.' seket - közérdekű' ügyekben,'' Írásom célba talált, a közle- ' - kedés, megmaradt, csak - a' Rákóczi úton szüntették meg, Sorolhatnám az ; eredménye- . két napestig, de .úgy’; féléin:• ! ennyi is elég.' Talán- monda- ■ nőm sem kell, hogy az ered-' mények nem tesznek .' éljúzá- kodottá. Tudom, van-még ja­vítani való elég, • az - új esz­tendő ad még- r ' feladótokat ’> bőven. De talárt nem veszik őrültségnek, ha most, újéy-I küszöbén a tükör elé állok, s emelt fővel azt mondom Szilveszter küszöbén az ember mérleget csinál. A humorista is ember. Én hu­morista vagyok. A végkö­vetkeztetés tehát felettébb egyszerű: az esít-ertdő végén’ én is mérleget csinálok. Már hosszabb idő óta minden év yégéa. Sőt. Már abban az időben is mérleget csináltam. Szilveszter küszöbén, amikor még nem is'Váltam humoris­ta. Nem tartom kizártnak, hogy éppen ezektől a mér­legektől lettem azzá. Ké fő rovata van az . én év végi mérlegemnek. Az elsőben magánügyeimet szók. tam áttekinteni, a második­ban közügyeimet. Magán­ügyeim mérlegével nem kí­vánom untatni önöket, annyit azonban talán a szerénytelen­ség kockázata nélkül megál­lapíthatok; hogy magánügye­im mérlege módfelett passzív. Ez idén is. Tavaly ilyenkor elhatároztam, hogy leszokom a dohányzásról, de nem szok­tam le, talán, mert a leg­utóbbi évben túlságosan sok újságcikk jelent meg a niko­tin káros hatásáról. Tavaly ilyenkor elhatároztam, hogy erélyes lépéseket teszek a korral járó elnehezedés elilen. de nem fogytam le, mert ugyanazt a nyolcvankét kilót, amelyről december végén azt tartottam, hogy sok, január elején már inkább kevésnek találtam,. Tavaly ilyenkor el. határoztam, hogy kevesebbet fogok dolgozni, mert az élet úgyis rövid és nincs neme­sebb időtöltés, mint a nyugal­mas szemlélődés. Ezzel ellen­tétben nem dolgoztam keve­sebbet, mert rájöttem, hogy az élét még rövidebb. mint gondoltam volna, s nincs ne­mesebb időtöltés, mint a mun. ka. Azt is megfogadtam ta­valy ilyenkor, hogy az új év­ben nem írok színdarabot, mert miért kell nekem bősz. szankodn om a kritikusok nagyképű fanyalgásán, s ez­zel ellentétben ebben az év­ben is írtam egy színdarabot, hadd szórakozzam a kritiku­sok nagyképű fanyalgásán. A munkát egyébként nem ok Kémctaysor. Fotó: Gottvald Károly magamnak: csak így to/áfob] Téli háztettik felett Tabi László : Mérleg

Next

/
Thumbnails
Contents