Tolna Megyei Népújság, 1973. december (23. évfolyam, 281-305. szám)
1973-12-30 / 304. szám
Olvasni, helyre tenni a világ dolgait Nincs beszélgetőtársamnak semmi különös tulajdonsága. Sem címe, sem rangja, ilyen vagy olyan sikere. 23 éves és a dombóvári gimnázium könyvtárosa. Takács Magda a neve, Dalmandon született, két testvére van. A szülei — ahogy mondani szokták — egyszerű emberek. Egyszerű, tiszta, munkásemberek. A lányuk pedig megőrizte egyszerűségüket, tisztaságukat, pedig 15 évet az iskolapadban töltött, és olyan sokat olvasott, hogy megtelt az élete mások gondjaival, vergődésével, napfényes ráismeréseivel és hatalmas örömeivel. Vele beszélgetünk: olvasó az olvasóval. Könyvekről, olvasásról. — Emlékszel még életed első könyvére? — A címére már nem. Orosz népmesék voltak. Ezekben a mesékben sűrűn szerepelt az áfonya és Miska medve, rendes nevén Mihail Mihajlovics. A gyerekek áfonyát szedni mentek az erdőbe, ahol leselkedett rájuk a medve, s egy zsákba dugta őket... — Ez a mese volt az első irodalmi élményed? — Ezt olvastam először egyedül. Az áfonya gyönyörű szó, kimondani is gyönyörűség volt. Miska medvét rettenetes volt elképzelni, de szűnt a szorongás, ha arra gondoltam: hiszen közönségesen csali Mihail Mihajovicsnak hívják— — Hogyan szeretted meg az olvasást? — Amíg nem tudtam olvasni, meséltek otthon. Az első mese, amire' emlékszem, a Piroska és a farkás volt. Farkast sohasem láttam. Nagyanyám az egyszerűség kedvéért azt mondta, hogy olyan nagy, mint egy ló. Éppen akkora. Attól kezdve a nagyapám lovai sem lovak voltak már, hanem azok a gyanús állatok, „akik” mindenre képesek. Akikkel minden megtörténhet. Most is ez vonz a könyvekhez; a minden megtörténhet. A Következő lépés a Világszép nádszálkisasszony és a Hollókirály volt. Aztán már „járni” tudtam... Tényleg, nem is tudom, mit kellene jobban megköszönni szülőirhnek: azt-e, hogy gyerekkorunkban a mezőről jövet mindig üzentek velük valamit a békák —- furcsa módon mindig pedagógiai célzattal! — vagy azt, hogy minden ünnepre könyvet vettek...? — így kell megszerettetni a könyveket? — Valahogy így, ahogy ver lem tették. — Összefügg — tapasztalataid szerint — az emberi jellemmel, alkattal az olvasás szeretete? — Igen. Van egy ikertestvérem. 18 éves korunkig ugyanazok voltak a körülményeink, a tanáraink, a társaink, ö is szeret olvasni, de nem úgy, ahogyan én. Ö időnként olvas — nekem lételemem az olvasás. Minden dolgunkban nagyon különbözünk. Ez adottság, de ugyanakkor sok köze van hozzá a könyveknek is: hogy mikor, mennyit és miféle dolgokat olvastunk. — A könyvszeretet is adottság? Vagy meg lehet tanulni, tanítani? — Megtanítani? Ezt nem merném kimondani, de nagyon sokat tehetünk érte. Lehet hogy könyvtáros-rögeszmének tartod, de én hiszem, ha egy gyereknek jó, okos szülei vannak, akik törődnek vele mesélnek neki, beszélgetnek vele, a tárgyakról, állatokról történeteket találnak ki és mindig a megfelelő könyvet — ez közhely, de nincs jobb szavam — adják a kezébe, vagy éppen, maguk is olvasók, ha az iskolában is erre szoktatják, ha a könyvtárban otthon érzi magát, — hát nem igaz, hogy nem lehet olvasóvá nevelni! Sokan kellünk hozzá, szentigaz, de hát minden dologgal így vagyunk. „Egy lény mire is képes magában...?" — Ezért lettél könyvtáros? — Ha nagyon tömören akarnék válaszolni erre. azt mondanám: „affenét” . Mondtam az előbb, egyedül nem lehet senkit sem olvasóvá nevelni. De egy vagyok a sokból. Csak ez élteti bennem a reményt, ha iszonyúan elunom a leltározást és a többi lelketlen, kicsinyes könyvtári munkát, ami sajnos mesterségünk nagyobb része. — A könyvtáros munkájáról mégis úgy tartjuk, hogy szép. Mert a, többséget jelentő „mellesleg”-nél fontosabb az. amit a könyvtáros elérhet. — A legnagyobb dolog, amit elérhet, az kevéske. Csak any_ nyi, hogy olvasói szeretnek a könyvtárba járni, mert ott minden könyvet megkaphatnak. nyugodtan olvashatnak és kedves a „kiszolgálás”. Ez utóbbi nagyon, nagyon fontos. Ha egy könyvtáros legorom- bítja az olvasót, mert valami apró vétséget ejtett — azt én legalább akkora véteknek tartom, mint az orvosi etika a műhibát! J— Mit kell mindenkinek elolvasnia? — József Attilát. Minden benne van verseiben, ami „itt belül” és „odakünn” fontos. — Mi a legújabb, friss könyvélményed ? — Most olvastam újra Patrick White Az élet fája című könyvét. Különös, nagyon szép könyv. Felejthetetlen a stílusa, a bölcsessége is. Azt írja, hogy minden ember „idegen ösvény”, akármit is teszünk ez ellen... — Miért olvas az ember? Miért kéne, hogy olvasson? — Az élet fájában van egy ilyen mondat: „olvasott a rend és a tisztaság igényével, mintha ezáltal helyre tudná tenni a világ dolgait.” Azt hiszem a „tudná” szomorúsága a sokarcú igazságnak — ezt a kifejezést már gyerekkoromban sem szerettem, de nem tudom pontosabban megmagyarázni —' csak egyik része. A könyvek bölcsebbé teszik az embert — bölcsesség szerintem emberszeretet és okosság — megértőbbé a környezete iránt, s ez mégiscsak segít a rendtevésben. Vagy másképpen: Csoóri mondja a Meg- hasonlás világos háttere című írásában: „Mihelyt megtanulnék élni, lemondanék az irodalomról”. A könyvek — élni tanítgatnak. — Ha az olvasást, a könyveket akarják dicsőíteni, mindig elképzelik, hogy egyszer csak megszűnik... — Nem tudná pótolni semmi, sem zene, sem film. Meghalna az ember alkotó képzelete. VIRÁG F. ÉVA ■ ■ Üzenetek K. I. Paks. Az a problémád, hogy ha esetleg tudósításokat küldenél, lerövidítenénk-e, átírnánk-e. Gondoljuk, erről valakitől hallottál, aki sértésnek vette, hogy nem közölte a lap teljes terjedelmében írását. Nekünk arra kell gondolnunk, mi az egy- egy beküldött írásban, ami olvasóinkat érdekelheti. Vannak olyan információk, megjegyzések, amelyek csupán a levél írója számára tűnnek lényegesnek — ezeket valóban kihúzzuk. Megpróbálunk a stilisztikai hibákon is javítani. az ö véleménye •••••• A ZENÉRŐL MAROSI GÁBORNÉ, A SZEKSZÁRDI ZENEMŰTÁR VEZETŐJE Kislány korom óta közvetve vagy közvetlenül mindig kapcsolatban álltam a zenével. Zongorázni tanultam, s első élményeim is innen származnak. Hogy mi a véleményem a zenéről? Az élet velejárója, mindennapos élmény. Jellem, és személyiségformáló ereje van. Általánosságnak tűnik, de meggyőződésem, hogy a zene általában érzékenyebb alkatúvá, a világ dolgaira figyelővé, reagálóvá tesz. Magamról tudom, hogy milyen jó hatású a zenehallgatás, akár mint jó társ, segít az örömben, bánatban egyaránt. Általában könnyed, vidám muzsikát hallgatok, ha valami bánat ér, viszont ugyanezt teszem akkor is, ha valami örömöm akad. A zene tovább fokozza maradandóbbá teszi az örömöt. Korábban könyvtárban dolgoztam, ebből is adódik tehát, hogy kevesebbet hallgathattam zenét. Most a munkáidőmet a zenével való foglalkozás tölti ki, sok új tapasztalatot is szerezhettem az idejárókról, az ember és a zene közötti kapcsolatról. Működésünk óta négy nap alatt negyvenötén iratkoztak a zeneműtárba, döntő többségükben fiatalok, de nem a tizenévesek, hanem a húsz és harminc év közöttiek. Megállapíthattam már eddig is, hogy tévedés lenne azt hinni, miszerint a fiatalok körében elsősorban a beat-zene hódít. Szó sincs erről. Szívesen hallgatják a komolyzenét. .•*•«••• és a tied?** Decsi Kiss János rajza Van klubélet Dombóváron ? Nagy problémája van Dombóvár fiatalságának és az ifjúsági kluboknak is. A klubok panasza: kevés a létszám és még kevesebb a tenni akarók száma. A fiatalság problémája: nincs megfelelő szórakozási lehetőség. Dombóváron jelenleg két ifjúsági klub működik a művelődési ház fennhatósága alatt. Három üzemben pedig az ott dolgozó fiataloknak van egy- egy klubjuk. A három üzemi klubról nem tudunk, így nem is akarunk véleményt írni. Lássuk a másik két klubot. Az egyik a művelődési ház épületében található. Háromszoros kiváló ifjúsági klub. Legutóbb tavaly érték ej ezt a címet. Azóta felbomlott és újjáalakult. Takács László és neje vezetésével mindent megpróbálnak azért, hogy a tagságnak megfelelő programot nyújtsanak. Hirdetmények voltak a város minden pontján, hogy jelentkezzenek a fiatalok. A reagálás ez volt: „Hülyeség”, „Minek”, „Teszitek magatokat”. Ilyen szöveget és hasonlókat firkáltak rá, A klub harminc főt számlál. * Lakótelepi ifjúsági klubi múltja nincs, csak jelene. A programok itt is megtalálhatók. Problémáink szintén a tagsággal vannak. Nem hívhatunk meg egyetlen nevesebb előadót sem, mert félünk attól, hogy nem lesz, aki meghallgatja. Klubunk vezetője Boda László. Nehéz dolga van, ugyanis nálunk mindent á tagoknak kell megoldani. Takarítást, fűtést, stb. Igaz a tüzelő árát a művelődési ház megtéríti, de csak miután saját pénzből megvásároltuk és csekket vittünk. Ez a legnagyobb probléma, hisz saját pénzből legfeljebb 20 liter olajat tudunk venni, mert nem vagyunk milliomosok Lássuk a fiatalok helyzetét, általánosságban. Klubba nem jönnek, mert ott „csak” a következőket tudják nyújtani: előadások, házi bajnokságok, zenehallgatás, játék, tánc, ön- tevékenység. Ez nem elég a fiataloknak. Inkább elmennek a Hotelba, ahol naponta elköltenek százasokat, ülnek az asztalnál, isznak nézik egymást és hallgatják a zenéig ha van. Ez érdekesebb— Végül: Dombóvár városnak nincs egyetlen zenekara sem, pusztán anyagi okok miatt. Iskolákban nem lehet semmiféle táncos rendezvényt tartani, mert a vidéki együttesek- drágák. Dombóvár fiatalsága rendszeresen vidékre jár, mert ott van táncos rendezvény. Volt egy félig-meddig működő zenekar, a Pop Record, de most kivált egy tag, akié a szerelés volt. Most egyáltalán nem tudnak létezni, mert nem tudják beszerezni azt az ösz- szeget, amellyel indulhatnának Egy város fiatalsága várja, Hogy szórakozása hélyben legyen. Tóth László Dombóvár , Megjegyzésünk: A műit heti dombóvári KISZ-bizottsági ülésen hirdette meg a városi KISZ B. a Kossuth Lajos utcában egy pincének ifjúsági klubba történő átalakításra vonatkozó tervpályázatot. A részletes tervpályázati hirdetményt minden jelenlevő kézhez kapta, a napokban a városi K1SZ- bizottság a munkahelyekre is eljuttatta. A bizottság tagjai egyhangúan támogatták a tér• vet. _ Uj együttes Tolnán A Szomorú hír terjedt el a múlt hónapban Tolnán. Feloszlott az „Astor” együttes után a „Merrys” együttes is. A zenei „nihil” azonban nem tartott sokáig, december nyolcadikán az eddigieknél igényesebb együttes mutatkozott be 2x2 L§J névvel. Az együttes tágjai a feloszlott két együttes legjobbjai. Komolyzene dzsesszes feldolgozásával kísérleteznek első sikerük Erkel Bánk bán-jából a Bordal. Az új együttes Tolnán, az ifjúsági házban szórakoztatja a közönséget. Görgényl Zoltán Ozoca J
