Tolna Megyei Népújság, 1973. december (23. évfolyam, 281-305. szám)
1973-12-30 / 304. szám
ÁRHULLÁM Ä HATÁROKON Tv-napló Jól sáfárkodunk értékeinkkel ? rA tőkés világ egyik-másik gazdasági jelenségét illetően mi sem ülünk „páholyban”, ahonnan kívülállóként szemlélődhetünk. Érvényes ez a megállapítás a valutaválságokra, s még inkább a tőkés gazdaságokban végbemenő és a tőkés világpiacon tükröződő inflációra. A főbb tőkés országokban, mind az ipari termelői árak, mind pedig a kiskereskedelmi árak az utóbbi 5—6 esztendőben folyamatosan és növekvő mértékben emelkedtek: az alapvető fontosságú nyersanyagok világpiaci áralakulását kifejező úgynevezett „Reuter”-indéx pedig 1968 átlagához képest az idei év közepéig csaknem 200-ra emelkedett, ezeknek a nyersanyagoknak az árszintje — nem egészen hat esztendő alatt — megkétszereződött. A tőkés infláció gyorsuló irama szükségszerűen veti fel a kérdést, mennyiben befolyásolja ez a jelenség a belföldi árszínvonalat, s ha befolyásolja. milyen pénzügyi-gazdasági eszközeink vannak arra, hogy a tőkés világpiaci árak »begyűrűzését” a hazai árakba mérsékeljük. Magyarország árucsere-forgalmának több, mint kétharmadát a szocialista, mindenekelőtt a KGST-országokkal bonyolítja le, s ennék kö- vetkezetében a külkereskedelem által közvetített inflációs nyomással szemben védettebbek vagyunk — természetesen szocialista partnereink is — mint más országok. A KGST- piacon az árak viszonylagos stabilitása érvényesül, ám öt évenként — általában egy-egv ti i középtávú tervidőszakra — felülvizsgáljuk és kiigazítjuk az árakat, mégpedig a világpiaci árhelyzet figyelembevételével. Mivel a világpiaci árak az infláció következtében felfelé haladnak, ez a hatásuk késleltetve és szakaszosan a KGST-piac áraiban, érszintiében is kifejezésre ,1ut Az már részletkérdés — és a tendencián mit sem változtat —. hogy a konjunfctuális árhatásokat igyekezünk semlegesíteni. A jelenlegi KGST- árak 1975. végéig érvényesek és rögzítettek. 1978-ban azonban már a módosított és kölcsönös megegyezéssel kiala- ikírandó árak lépnek érvénybe. Más a helyzet a nem szocialista országokkal folytatott kereskedelemben, ahol általában a mindenkori piaci érákon kötjük az import- és exportüzleteket. Ezek a piaci árak az infláció következtében gyorsan emelkednek, s ha korlátlanul érvényesítenénk a külső és belső piaci árak szoros kapcsolatának az élvét, akkor az importtermékek — anyagok, fogyasztási iparcikkek. gépi beruházási javak — hazai árai ugyanazon az úton haladnának, mint a tőkésor- szágokban, azaz szüntelenül és gyorsuló ütemben emelkednének. Árrendszerünk megalkotásakor azonban nemcsak a világpiaci és a belföldi árak szorosabb kapcsolatának megteremtését tűztük ki célul, hanem egyszersmind a belföldi termelői és fogyasztói árak viszonylagos stabilitását Is. Népújság 4 1973, december 3Q. Épp ez utóbbival kapcsolatban — a konjunkturális ármozgások kiszűrésére — létrehoztuk az import árkülönbözeti tartalékalapokat, egyebek között a déligyüfnölcs. a kávé. a gyapjú és a különböző műanyagok belföldi árszintiének stabilizálására. Konjunkturális áremelkedésekkel és ármozgásokkal ugyan számoltunk, nagy mértékű tőkás inflációval viszont nem. Emiatt a tartalékalapok sem bizonyultak elégséges eszköznek: ugyanis a konjunktúra lanyhulásénak időszakában is a korábbinál — a konjunktúra előttinél — magasabb a világpiaci árszínvonal, tehát az eredeti elképzelésekkel ellentétben, ebben a szakaszban is támogatni kell a belföldi árat, amire a tartalékalapban rendszerint nincs fedezet. Mivel a belföldi termelői és fogyasztói árszínt viszonylagos stabilitását fontosabbnak tartjuk. mint a világpiaci és a belföldi árak közelítését. a költségvetés 1968. óta csaknem 15 milliárd forinttal dotálta az importot, az árkülönbözeti tartalékalapokat Ily- módon biztosította az árak stabilitását egyebek között a cukornál, a cementnél, a kőolajnál és még számos terméknél. (Nemcsak a Szovjetunióból importálunk kőolajat.) Miközben a „Reutér”-index megduplázódott, nálunk csak néhány hatósági áras terméknél — kohókoksz, színesfémek, alumínium, műanyagok, fenyőfűrészáru, tégla, cserép, betonéra — került sor áremelésre. amely általában 10—15 százalékos volt. A tőkés piacokról importált termékek — elsősorban a legfontosabb alapanyagok és energiahordozók — árkülönbözeti alapokból és a költségvetésből való támogatása, áraink változatlan szinten való tartása nagy mértékben hozzájárult ahhoz, hogy Magyarországon az ipari termelői árak színvonala I960—1972. között viszonylag kis mértékben, négy év alatt 6 százalékkal emelkedett. (Franciaországban ez év tavaszán 12. az NSZK-ban 6,2 Szakály utcáit járva szólítottam még egy idősebb embert, akitől a község jelenéről, jövőjéről és a tanács munkájáról érdeklődtem. — Ha nincs mező, ríetn él meg rajta a bárány —> mondta. — Mit ért ezen? — Azt, hogy nem fejlődünk úgy, ahogyan kellene. * Egyetlen ember véleménye nem lehet mérvadó, egy község életének, a tanács munkájának megítélésében. Ezért mentem be az iskolába is, ahol Máté Aladár igazgatóval és Markovics György igazgatóhelyettessel beszélgettem. Szerintük a tanács új vezetői lelkiismeretesen, nagy kedvvel fogtak hozzá a község lakosságát foglalkoztató kérdések megoldásához. Erinek eredményeként társadalmi munkával valamennyi utca kapott járdát és nemrég adták át a művelődési otthon könyvtárát és olvasótermét, mely KISZ védnökséggel épült. Jelölő gyűlésen elhangzott javaslatra megoldódott az autóbuszváró fűtése, de rövidesen elkészül a vasút melletti gázcseretelep és a következő évi tervben szerepel egy községi vágóhíd és húskimérés létesítése is. — A hatáskörök decentrali- eálása nem jelentett hátrányt az iskoláitok? Elmondható tehát, hogy rövid távon hatásosan védekezünk a tőkés infláció árfelhajtó hatásával szemben, az ..árhullám”-ot a határokon feltartjuk, s a hazai árakba begyűrűző hatását az eddigiek során erőteljesen mérsékeltük. Mindennek azonban ..ára” van, a viszonylagos ár- stabilitás előnyéért a hátrányokat is vállalnunk kell, A külpiaci árváltozások semlegesítése következtében az árak nem informálnak pontosan a valóságos költségekről, a központi támogatással fenntartott alacsony ár többletimportra ösztönöz, mert a feldolgozott termékek exportjánál a vállalatok többlet árnyereséghez juthatnak. Ehhez a problémakörhöz tartozik, hogy azoknak a termékeknek az árai is emelkedtek — például a vágómarháé, a vágósertésé, a hengereit acéloké, az alumíniumé —. amelyekben exportőrök vagyunk. Általánosságban jellemzi a helyzetet. hogy a világpiaci árak változásának számunkra előnyös hatásait a vállalatok szó nélkül tudomásul veszik, a negatív hatások kivédését pedig egyoldalúan a költségvetésre hárítják. Mindez arra Utal. hogy a tőkés inflációval, áremelkedéssel kapcsolatos gazdasági, pénzügyi és árszabályozási gyakorlatunk jócskán tartalmaz ellentmondásokat, amelyeknek kiküszöbölése azt igényli, hogy a viszonylagos árstabilitás terheiből a vállalatok is többet vállaljanak. Az állami oktatás helyzetéről és továbbfejlesztéséről hozott elmúlt évi központi bizottsági határozat kimondja, hogy „munka mellett tovább tanulni szándékozó fiatal szakmunkások részére érettségivel záruló esti-levelező tagozatokat kell szervezni". Mi indokolja, hogy a szakmunkások középiskolai továbbtanu— Nem. Komolyabb véleménykülönbség eddig nem volt közöttünk. Tudomásul vettük, hogy a járás helyett a község a gazdánk. A kapcsolatra egyébként jellemző, hogy a tanács tavalyi pénz- maradványából nemrég kaptunk 60 ezer forintot, s ezt az összeget olyan égetően fontos feladat megvalósítására fordíthatjuk, mint az olajtüzelésre történő áttérés. Kiss Pál tanácstitkár azzal fogadott, hogy megmutatta az átépítés alatt álló taríácshá- zát, az ízlésesen berendezett helyiségeket. — Nőtt az önállóságunk, de a felelősségünk is. A hatáskörök decentralizálása óta olyan ügyekkel, panaszokkal is foglalkozunk, melyek régebben a járási szervekhez tartoztak. Ehhez az' emberségen kívül alapos szakmai hozzáértés és jogismeret is szükséges. — Eleget tudnak tenni a feladatoknak? — Sokat várnak tőlünk és mi mindent elkövetünk a község, a lakosság érdekében. Természetesen hibák is akadnak, melyek mindenekelőtt abból fakadnak, hogy az elnökkel együtt nemrég kerültünk a község élére. A helyismeret hiánya, a munkakapcsolat megteremtése pedig sok energiánkat emésztett feí. Ezt még tetőzte, hogy az elmúlt Amikor Bajor Gizi meghalt, fájdalommal állapítottuk meg, hogy alig néhány méter hang. szalag őrzi hangját: egy Püs- kin-mese, s ha jól emlékszem, néhány jelenet Schiller drámájából. A veszteség fájdalmas, mert pótolhatatlan. De hány és hány pótolhatatlan veszteségünk van? S mennyi lesz még, mert a kérdés újra meg újra felmerül: jól sáfárkodunk-e értékeinkkel? A péntek esti Török Erzsi emlékműsor válasza, fájdalmasan egyértelmű: nem. Hisz erről a kivételes művészről mindössze egy — egyetlen egy! — tv- film készült, pedig a mai technikai feltételek mellett ennek többszöröse készülhetett volna. S ugyanezt mondhatjuk, a nemrég elhunyt Réti Józsefről, Székely Mihályról pedig talán ennyi sem marad meg az utókornak. S a fájdalmas lista ezzel táróiról sem merül ki. Lukács György hangját, felejthetetlen gesztusait ugyancsak egyetlen tv-film őrzi, bár ezek. fiél lényegesen hosszabb szerencsére, de a napokban elhunyt nagy tudósunkról. Kardos Tiborról van-e akár csak egy méternyi fölvétel is? A névsort jócskán lehetne folytatni. Pedig a tv más esetekben igazán nem kíméli erőit és lehetőségeit. Táhcdalénekeseink- ről, akik pedig — kár lenne szépíteni — legfeljebb alkalmi divatot szolgálnak, nyilván sok kilométernyi felvétel készült, a sporteseményekről nem is beszélve, pedig azok jelentős (ásónak ezt az útját jelöli meg a határozat, hiszen a közvetlen továbbtanulásra napjainkban több lehetőség is hyflik? A szakmunkások jelenleg a dolgozók gimnáziumát különbözeti vizsgával, három év alatt végezhetik el. A dolgozók négyéves szakközépiskolájában a hagyományos „A" tagozatú szakídőszakban felváltva végez-' tűk a tanácsakadémiát — az elnökünk jeleníleg is Szombathelyen tanul —, hogy a megnövekedett feladatoknak eleget tudjunk tenni. Aztán sorolja az elvégzett és elvégzendő tennivalókat. Sikeresen mozgósították az embereket a társadalmi munkára, de ennél is többre len- ríe szükség, hiszen az utak sok helyen — különösen a Bartók Béla utcában — szinte járhatatlanok és a vízelvezetés sem megoldott Működik a községben egy úttörő-citera- zenekar, fúvószenekar, énekkar és KISZ irodalmi színpad, 162 fővel vettek részt a Szekszárdi Szüreti Napokon és első dijat nyertek népviseleti bemutatójukkal Tamásiban a lovasversenyen, amire joggal büszkék. De amekkora öröm ez, annyira bosszantó, hogy a faluban csak kétszáz literes tételben lehet tüzelőolajat vásárolni. Az alig több, mint kétezer lelket számláló községben 80 személygépkocsi, 451 rádió és 380 televízió található, a nanilaook, folyóiratok előfizetőinek száma is meghaladja az ezret, ezzel szemben mindössze két társadalmi esküvő és egy rosszul sikerült névadó volt az utóbbi időben. Ami bárhogy nézzük is, kevés. Van azért „mező” Szakály- ban, bár egy sor fejlesztési feladat megoldása hátra van. A községi tanács látja a teendőket és a kínálkozó megoldást nem szavakkal, hartem tettekkel akarják elérni. T. D. részére a sportbarátok sem em. lékeznek vissza szívesen. Csak a tényt tudjuk regisztrálni: sokat, nagyon sokat mulasztottunk, ami ma már jóvá. tehetetlen. Mert a lehetőség a kezünkben van, csak élni kel. lene vele. Mint az igazán korán elhunyt Török Erzsi eseté, ben is, akinek felejthetetlen hangját, meoielenése kedvessé. gét, hasonlithatatlan művésze, tét csak ez a félórás műsor őrzi, holott sokkal több is őrizhetné. El sem tudjuk képzelni, mi. lyen volt Liszt zongorajátéka, de ezen nem lehet változtatni, ahogy azt sem tudjuk meg soha. hogyan orgonáit Bach, vagy hogyan zongorázott Bee. thoven. De ami az ő idejükben elképzelhetetlen volt, ma könnyen elérhető valóság, arról nem is beszélve, hogy a tv igazán nem csekély műsorideje egyenesen kínálja, a legjobbak jelenjenek meg az ország előtt. S egy tv-felvétel nemcsak a kiszabott műsoridőnek szól, hanem a jövőnek is, amelynek tv-nézője így emberi közelségbe kerülhet azokkal, akiket nem lát. hatott. Kosztolányi írja mlahol, mit nem adna érte, ha egy kulcs- lukon bekukucskálva megpillanthatná Arany Jánost, amint végigsétál a szobán. Ma a cső. da itt van kezünk ügyében, Miért nem élünk vele? Magunknak is, de azoknak is, akiknek csak emléket jelente. nek majd a mi napjaink. Cs. L. munkásképzőben végzettek különbözeti vizsgával a második osztályban, az emelt szintű „B” tagozatokon végzettek különbözeti vizsga nélkül a harmadik osztályban tanulhatnak tovább. A „B" tagozaton végzők számára az elmúlt években lehetővé vált, hogy különbözeti vizsga nél. kül a számukra szervezett, dolgozók kétéves szakközépiskolájában szerezhessenek érettségit A reális helyzethez azonban dz Is hozzátartozik, hogy a szakmunkásképző iskolák „B” tagozatán tanulók alapismeretei nem eléggé szilárdak ahhoz, hogy az ifjú szakmunkások akár a gimnáziumban, akár a szakközépiskolában tömegesen megállják helyüket. A kétéves tanulmányi idő kevésnek bizonyult arra, hogy a dolgozók szakközépiskolájának tananyagát ténylegesen elsajátítsák. Mindez túlterhelést eredményezett és oda vezetett, hogy a szakközépiskolába beiratkozó szakmunkások 50—60 százaléka nem jut el az érettségiig. Az oktatáspolitikai határozat figyelembe vette ezeket a tapasztalatokat, ezért született meg a döntés a szakmunkások középiskolájának életre hívására. Ezzel a szakmunkások középiskolai továbbtanulását az eddigieknél reálisabb célkitűzésekkel és jobb feltételekkel kívánják elősegíteni, de ezzel a lépéssel egyben a középiskola általánossá tételének egyik útját is kijelölték. A szakmunkások hároméves középiskolájának esti-levelező tagozatait az 1974—75. tanévtől indítják a jelenleg rendelkezésre álló tankönyvek felhasználásával, majd az 1977—78. tanévtől kezdve új alapdokumentumokkal az egyséqes, tagozat nélküli szakmunkásképzés új tanterveinek ésv tankönyveinek figyelembevételével folytatják a mun. kát. Ettől kezdve a szakmunkások középiskolai továbbtanulásá. nak feltehetően ez lesz a tömegesen járható útja. Addig természetesen az ipari és mezőgazdasági jellegű szakközépiskolák éppúgy mint az emelt szintű „B” tagozatú szakmunkásképzőre épülő, dolgozók kétéves szak- középiskolái változatlan képzési céllai működnek, (MTI). százalékkal.) Sokai várnak a* emberek A kezdet biztató GARAMVÖLGYI ISTVÁN Napirenden: a szakmunkások érettségije
