Tolna Megyei Népújság, 1973. december (23. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-22 / 299. szám

Szellemi tevékenység, társadalmi munkában Fészekrakás keserűséggel Á napokiban ünnepelte fenn­állásának negyedszázados év­fordulóját a Műszaki és Ter­mészettudományi Egyesületek Szövetsége, a MTESZ. A szö­vetséget alkotó egyesületek immár huszonöt éve soraikba tömörítik a tudományos élet elméleti és gyakorlati ága­zataiban tevékenykedő szak­embereit. műszakiakat, kuta­tókat. orvosokat, mérnököket. A cél az. hogy összefogva az élet ezernyi területén dolgozó szakembereket, képzettségük­nek, veszettségüknek megfele­lő szintű műszaki társadalmi munkára ambicionálják, őket. Ezzel bővítve ismereteik tár* házát, népgazdaságunk szá­mára is hasznos munkát fejt­hetnek ki. A szövetségnek néhány éve megyénkben is működik szer­vezete. melvnek 14 tagegvesü- 5ete az elmúlt időszakban eredményeivel nemegyszer hívta fel magára a figyelmet. Most az év vége közeledté­vel szinte természetes, ha a mólóban lévő 12 hónap mun­káját. eredményeit idézzük fel s természetesen szólunk a jövőben, a hamarosan bekö­szöntő úi esztendőben realizá­lódó tervekről is. Ezért ke­restük fel Vári Györgyöt, a MTESZ Tolna megyei szerve­zetének elnökét. SZÁMVETÉS 1973-ban 33 rendezvényt szervezett és rendezett a MTESZ Tolna megyei szerve­zete. illetve a tagegyesületek. Ezeken több mint tízezer szakember vett részt. Mére­teiben és jelentőségét illetően is kiemelkedik a nvér eleién meg-endezett műszaki hónap. A négy hétig tartó előadás- sorozaton közel negyven an- kétot, előadást, bemutatót, ki­állítást rendeztek- Ott voltak a megye valamennyi vállala­tának. szövetkezetének szak­emberei. s nemcsak bemutat­ták eredményeiket munkáju­kat. hanem a képletesen tág- ra nyitott ajtón át ők is hoz­tak magukkal számtalan új is­meretet. Más szempontból nézve, az idei esztendőt, mint a bővülés időszakát is elkönyvelhetjük. Kettővel szaporodott a tag- egvesületek száma. Az év ele­jén kezdett dolgozni a Ma­gyar Kémikusok Egyesülete, s néhány hete alakult meg a Gépipari Tudományos Egyesü­let. Idén hozták létre a nem­zetközi kapcsolataik bizottsá­gát és a környzetvédelmi bi­zottságot. s több százzal emel­kedett a szervezet tagjainak száma­Az oktatási szakbizottság ebben, az esztendőiben kezdte meg a műszaki közéokáderek. üzemi középszintű vezetők jogszabályok által is előirt to­vábbképzését. , Mindkét város­ban és valamennyi járásban létrehoztak egv oktatási bá­zist. s a meeve 2600 műszaki közéokádere közül 182 ezek­ben a hetekben már vizsgá­zik Ez a kezdeményezés a MTESZ Tolna me?vei Szerve­zete részéről egyébként orszá­gosan is úttörő vállalkozás. Legtöbb helven ugyanis nem lakóhelyük közelében, hanem bentlakásos iskolákon tanul­nak a szakemberek. MŰSZAKI HÖNAP *74 Ugyanúgy mint az idén. a következő évben is a műsza­ki hónap ideje alatt lesz a legtöbb rendezvény. Május 15-től június 15-ig a szervezet mind a 14 tageffveaülete be­mutatkozik a nyilvánosság előtt. S a sok rendezvény most is esv téma köré fog csoportosulni: üzem- és mun­kaszervezés- A MTESZ pont azért tűzi majd napirendre, mert az utóbbi időszakban in­kább csák, beszéltünk róla. Lassan olyanná vált. mint eev bűvös varázsige. Ám a gya­korlati megvalósításban a kezdeti nekibuzdulást vissza­esés követte. A hónap célja az lesz. hogv a kifejezés tartal­mának elméleti boncolgatása helyett inkább a gyakorlati megvalósításra ösztönözzön. N0K ÉS FIATALOK Szintén a 74-es esztendő fel­adatai közé tartozik a MTESZ tagságának fiatalítása. A Tol­na megvei szervezetben ugyan­is igen kis számmal szerepel­nek még a fiatal szakemberek- A következő esztendőben őket kívánják bevonni a tagegye- sületek munkájába­A munkában, melvet a kö­vetkező esztendők során végez a szervezet, szükség lesz min­Felhívjuk kedves vásárlóink figyelmét, hogy AZ 1973. ÉVBEN BEFIZETETT TÉGLA UTALVÁNYOK BEVÁLTÁSA 1973. december 31-én lejár. * Kérjük, hogy a befizetett téglát a gyárakból december 31-ig el­szállítani szíveskedjenek. 1974. évben a téglagyárak 1973. évi tég la utalványra árukiadást nem eszközölhetnek. Pécs—szekszárdi TUZÍP V. (391) den műszaki segítségére. A fel­adatok között szerepel ugyan­is az alkotó közreműködés a megye fejlesztése hosszú távú terveinek kidolgozásában. A 15 éves terv egyes fejezetei­nek kialakítása során a me­gye vezetői kérik a műszaki szakemberek véleményét, így például a tagegyesületek je­lentős segítséget adnak maid az energiaellátás, a környezet- védelem. az urbanisztika kér­déseiben, Részben ezt célozza a két aktívaértekezlet is. melyre nyáron illetve az ősz elején kerül maid sor. Az el­sőn. Dombóváron az -iparfej­lesztés kérdéseiről tanácskoz­nak. szeptemberben pedig Szekszárdom. a jelenlegi be­ruházási politikát vitatják meg a tervezővállalatok te­vékenységével kapcsolatos ta­pasztalatok alapján. A felsoroltak csupán töre­dékét képezik a Tolna megyei szervezet éves programiénak. Ha azonban arra gondolunk. ho<rv mindezt társadalmi mun­kában végzik az egyesületek tagjai, soknak tűnik. Nem is mennyiségében talán, hanem minőségében. Megszoktuk ugyanis, hogy a társadalmi munkai csak a kommunista műszakokat. vaffv az üzemek, gyárak udvarának parkosítá­sát jelenti. S ehhez mérve — anélkül, hogy ezek jelentősé­gét lebecsülnénk —r sokkal több országrészék jövőjét meg­alapozó tervek elkészítése. De hajdan a fiatalok társadalmi munkában tették termővé a Hanság mocsarait. Ezt nézve, már érthető, s nem is túli sok. hogy orvosok, mérnökök, me­zőgazdászok és műszakiak szel­lemi erejükkel segítik a hol­napot formáló tervek kialakí­tását. — sz 1 — Pálfai fészekrakák címmel írtunk a tavasszal arról, hogyan segíti saját házhoz a fiatal házasokat a helybeli Egyetértés Tsz, Részben azzal, hogy jószerint fillérekért adott házhelyet, részint azzal, hogy fuvart, építési eszközöket bocsát rendelkezésükre, örömmel jelentjük, hogy már áll Horváth László művezető, Tóthi Géza adminisztrátor, Kiséri Gyula szerelő és Berki István trakto­ros háza. Sajnos, képletesen szólva: áll a bál is.» A termelőszövetkezet — magától értetődően — a saját föld­jéből mért ki a fiataloknak. A telkek kialakítását késleltette, hogy az egyik szomszéd néhány négyszögöl miatt pert indított. A peres eljárás bár érthetően, de sajnálatosan késleltette az építési en­gedélyek kiadását. Az engedélyek egyébként még most sincse­nek az új háztulajdonosok birtokában. Helyettük (?) van másod­fokú bírságolási határozat családonként 9800 forinttól 15 600 forintig. Az előző határozat még egységesen 22 000 forintra szólott, * Horváthék nem vitatják, hogy noha kényszerűségből, de el­követték a szabálysértést, ellenben nagyon sokallják a bírságként kirótt^ összeget. A Horváth család — például — a házépítésből eredően még 37 000 forinttal adása a szövetkezetnek, 100 000 forinttal a nagyszülőknek. Szintén sok tízezer forinttal adós a másik három család is. A fokozott munkaerőgondokkal küzdő Székesfehérvár macska* ugráshyira van Pálfától. Fejér megye székhelyén többek között abban versengenek egymással a nagyüzemek, hogy melyik ké­pes hamarabb lakáshoz juttatni az újonnan jelentkező dolgozód kát.. Pálfán ennél sokkal kisebbek a lehetőségek. Székesfehérvár sokak elolt vonzo; Páliéról sokan elfelé tekingetnek. A legcsekélyebb túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a négy érdé-’ kelt család felnőtt tagjai kivétel nélkül. fontos személyek a falu- ban- A férfiak munkakörét már említettük. Három asszony tsz- tag, Berkiné a fokozott gondozásra szoruló gyermekek otthoná­nak egyik közbecsülésben álló dolgozója. Berki István nehéz traktorosmunkája mellett is helytáll a könnyűnek éppen nem nevezhető munkásőri szolgálatban is. Nem meglepő, hogy az — enyhén szólva — drákói szigo­rú határozatok egyértelműen rossz hangulatot teremtettek mind a termelőszövetkezetben, mind a községben. A helyzetet jól is­merő vezető beosztású személyek határozott állítása szerint pon­tosan annyi fiatal család állt el építkezési szándékától, mini ahány súlyos kellemetlenségbe keveredett Megtartani a falun, a szövetkezetben az embereket, ez köz­ismerten fontos politikai feladat Fontos, természetesen, az épí­tési szabályok megtartása is; az utóbbi módja azonban — vé­leményünk szerint — nem lehet hátráltatója az említett közérdekű feladat teljesítéséneit — b. i. — Raktári rend » Tegnap tartotta az évi utol­só ülését a Tolna megyei Né­pi Ellenőrzési Bizottság. Az elnöki jelentés megvitatása és elfogadása után a bizottság személyi kérdésekkel foglal­kozott. Nyugdíjazás, elhalálo­zás, költözés, munkahelyvál­tozás és egyéb irányú elfog­laltság miatt a megyei NEB a ' bizottság rféhány személyt törölt, majd hat új népi el­lenőr elfogadásáról döntött.^ Ezt követően a bizottság Csapó Jenő megyei NEB-tag írásos előterjesztése alapján megvitatta az árhatóságok el­lenőrző tevékenységéről és az árellenőrzések hatékonyságá­ról folytatott vizsgálat össze­foglaló jelentését. Az árható­sági tevékenység színvonalá­nak emelése érdekében a me­gyei NEB kilenc pontban fog­lalta össze a különféle • szin­tű szerveknek — közöttük az Országos Anyag- és Árhiva­talnak — tett javaslatait A megyei NEB a vizsgálat meg­állapításairól tájékoztató fel­jegyzést terjeszt a Tolna me­gyei Tanács VB elé. A kereskedelem és a ven­déglátóipar területén a me- gyi NEB, továbbá a bonyhá­di, a szekszárdi és a tamá­si JNEB vizsgálta az áruke­zelés, a raktározás és a tá­rolás helyzetét. Az igen széles körű vizsgálat 92 egységet érintett. A kereskedelemben és a vendéglátóiparban örvendetes, hogy számos cikkből nőtt, és egyértelműen bőséges lett az áruválaszték; de nem örven­detes, hogy ezzel a fejlődés­sel a raktárak fejlődése nem tartott lépést. Növeli a rak­tározási gondokat, hogy egyes szállító vállalatok — elfogad­Ülésezett a megyei HEB ható okkal, vagy anélkül — késlekednek a göngyölegek el­szállításával. A raktártér fejlesztését több körülmény akadályozza. Az egységek egy hányada bér­leményben van. a bérlő ezek fejlesztésére nem költhet. Másutt egyszerűen nincs hely a fejlesztésre. Ismét másutt — jelenleg — nincs pénz rak­tár építésére. A raktárgondo­kon az egységek vezetői úgy igyekeznek segíteni, hogy nem egyszerre sokat, hanem több­ször kevesebbet rendelnek. A jó törekvések ellenére sem ritka, hogy nagy értékű és nagy mennyiségű áru szük­ségtárolókba szorul, a fű­szert szekszárdi lerakata — például — raktárkészletének hozzávetőleg egyötödét kény­telen a szabadban tárolni. A Népbolt Vállalat Szekszárdon és Bonyhádon húsznál több szükségtárolót tart fenn a bú­torok egy részének őrzésére. Figyelemre méltó fejlődést tapasztalt a népi ellenőrzés a romlandó élelmiszerek és ál­lata eredetű termékek tárolá­sában. Megnőtt a hűtőkapaci­tás; ennek fejlesztése azon­ban változatlanul fontos fel­adat. A népi ellenőrzés több te­lepülésen tapasztalta, hogy a kényszerű körülmények ellené­re is tökéletesebben lehetne teljesíteni az egészségügyi és megelőző tűzrendészen elő­írásokat, mint ahogyan az megtörténik. Az egyik nagy­község kisvendéglőjében ■— például — ríem törődnek az áru szellőztetésével. Üj hűtő- szekrény tízezrekért, új rak­tár olykor százezrekért szerez­hető, — ám a seprés, a pa­pírhulladék összegyűjtése egy fillérbe sem Kerül. Szomorú) ez utóbbiakkal számos raktár­ban senki sem törődik. A körülmények hátrányos volta és az emberi gondatlan­ság együtt okozza, hogy tete­mes kár éri minden évben a kereskedelmet és a vendéglá­tóipart a tárolásból, raktáro­zásból eredően. A raktárak gépesítése gye­rekcipőben jár. Az egyik, igen nagy forgalmat lebonyolító ke­reskedelmi vállalatnál baleset- veszélyes targoncák „segítet­ték” (?) a dolgozók munká­ját. A raktárfejlesztés perspektí­váit tekintve említi a népi ellenőrzés, hogy a szekszárdi FÜSZÉRT-fióknál jövőre fe­jeződik be egy 350 négyzet-1 méteres raktár építése. A kö-’ zeli jövőben inkább a meg­lévő raktárak kijavítására) mintsem újak építésére futja az anyagi erőkből. A Tolna megyei Népi El­lenőrzési Bizottság javaslatai­nak nagy többsége olyan jel­legű, hogy teljesítése nem kerül pénzbe. Egyszerűen fo­galmazva; vannak egészség­ügyi, tűzrendészed és vagyon­védelmi előírások. amelyek megtartása kizárólag a, be­osztott dolgozókon múlik, meg- tartatása pedig a közvetlen és felsőbb ellenőrzés színvonalán. A göngyölegek fentebb emlí­tett, visszaszállítási problé­mája is inkább munkafegyel­mi kérdésnek tűnik. mint kapacitáshiányból eredő gond­nak. A hűtőtér eddiginél gyor­sabb ütemű — és olcsóbb! — fejlesztésére javasolta a me­gyei NEB az egységek veze­tőinek, hogy vegyenek részt a Belkereskedelmi Minisztérium pályázatain, & Tervek és eredmények

Next

/
Thumbnails
Contents