Tolna Megyei Népújság, 1973. december (23. évfolyam, 281-305. szám)
1973-12-21 / 298. szám
Iftagyarhesxt, Petőfi Tax Zárszámadás előtt Most, mikor közeleg a zárszámadás, a termelőszövetkezetekben számot kell adni az eredményekről, a sikerekről és a hiányosságokról. A magyar- keszi Petőfi Termelőszövetkezetben is szorgalmasan dolgozunk a leltározáson, amit december 31-ig be kell fejezni. Az 1970-es gazdasági év a rossz gazdálkodás következtében nem jól sikerült, ezért 1971 februárjában a téeszt szanálták. s a termelés folytatására hárommillió forint hitelt kaptunk. Ez az összeg az ötezer katasztrális hold területhez mérten ugyan nem nagy, de ha a pénzt nézzük, akkor igen szép summa. A szövetkezet akkori vezetésének hibájáról már nem érdemes beszélni, mert az már a múlté. Az már sokkal érdekesebb, hogyan történt az újrakezdés. A szövetkezet vezetésében változás következett be, többek között új elnökünk és új agronómu- sunk lett. A kezdés időszakában mindenki azt ígérte, hogy ezentúl a lehető legjobban fog dolgozni. Ennek meg is lett az eredménye. A téesz 1971- ben már kiegészítő részesedést is tudott fizetni, igaz nem sokat. mert a hárommillió forintot két év alatt vissza kellett fizetni. Ennek a kötelezettségünknek is eleget tettünk, mégpedig úgy, hogy 1971-től minden évben fokozatosan több műtrágyát használtunk fel és új gépeket vásároltunk. Sajnos még a jelenlegi gépesítés sem oldja meg a szövetkezet problémáit. Múlt nyáron az aratást öt kombájnnal kezdtük. A kiemelkedő terméseredmények miatt a gépek nem győzték a munkát, s így a szövetkezet vezetősége kénytelen volt a tolnanémedi téesztől bérkor», bájnokat kérni, kiszolgáló, szállítójárművekkel együtt. Ez azt jelentette, hogy mikor elszámoltunk a tolnanémedi téesz- szel, a bérmunkáért olyan nagy összeget fizettünk ki, hogy a pénzen ugyanannyi új gépet tudtunk volna vásárolni. Meg kell jegyezni, hogy az aratás sikeres befejezése érdekében ez ésszerű lépés volt, azonban mégis elgondolkoztató, mert kukorica-betakarításkor újra idegen gépeket kellett igénybe venni. Szeretném érzékeltetni a téesz évről évre emelkedő terméseredményeit is. Búzából 1970-ben kilenc mázsát, 1973- ban pedig 25 mázsát arattunk. A kukorica holdankénti átlagtermése 1970-ben 18 mázsa volt, ebben az évben pedig 27 mázsa. 1970-ben 128 mázsa cukorrépát takarítottunk be egy holdról, ebben az évben pedig 160 mázsát. Sajnos a cukorrépánál visszaesés van, mert az egyik táblát kétszer kellett elvetni, s ennek ellenére se jól sikerült. Összegezve az eddigieket: szövetkezetünk tagsága örül annak, hogy az 1970-es év reménytelen helyzetéből a téesz ki tudott lábalni. Idén, az év végi részesedéshez elegendő pénz áll rendelkezésre, sőt még tartalékalapra is jut Nemrégiben a szövetkezet egyik vezetőségi gyűlésén a párttagság is részt vett. Ezen a gyűlésen megtárgyaltuk a közös gazdaság munkafegyelmét. Jelenleg a legnagyobb gondunk, hogy 1700 katasztrú- lis hold nincs fölszántva. A meglévő gépek ezt a munkát el tudták volna végezni, azonban nem gondoltunk arra, hogy december elején a föld lefagy, azt hittük, hogy egész télen lehet szántani. Szövetkezetünk főagronómu. sa bízik abban, hogy a tavaszi szántás is jó eredményt adhat. A termelőszövetkezet tagsága közül sokan úgy gondoljuk. hogy a meglévő gépek, ha jobb a munkaszervezés, a szántást december elejéig el tudták volna végezni. Az erőgépek elszórtan, több helyen dolgoztak, ami akadályozta az ellenőrzést Szerintem az a legnagyobb haj. hogy ezek a problémák csak most kerültek szóba, decemberben, mikor a fagy miatt szántani már nem lehetett. A traktorosbrigád tagjai hiányolják a brigádgyűléseket főként a kampánymunkák idején. A jobb munkaszervezés érdekében munkájukhoz a vezetés segítségét várják. Ezt az igényt feltétlen ki kell elégíteni, nemcsak azért, mert, ezt az emberek kérik, hanem azért is, mert általános tapasztalat hogy a brigádgyűléseket mindig jobb, szervezettebb munka követte. Vajon az az 1700 katasztrális hold, amit tavasszal kell felszántani, ad-e olyan szép termést, mint az idén? Azért, hogy a jelenlegi eredmények megmaradjanak, sőt emelkedjenek, még többet kell dolgozni. jól megművelni, s több trágyát adni a földnek. Az agronómiának most azon kell törnie a fejét hogy mindent megtegyen azért hogy szövetkezetünk még tovább fejlődjön. A pártszervezetnek „vastagon oda kell hatni", hogy a meglévő fogyatékosságok megszűnjenek, és segítenie kell a szövetkezet további munkáját Ehhez minden feltétel adott A szövetkezet tagságának még jobban kell segítenie a vezetés céltudatos munkáját, ha azt akarjuk, hogy minden esztendőben sikeresebb évet hagyjunk magunk mögött. Somogyi István Magyarkeszi jövő évi feladatokról tanácskoztak a TÁÉV szocialista brigádvezetői A Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat szakszervezeti bizottsága idén már másodszor tartott értekezletet a szocialista brigádvezetők részére A nyár folyamán az év hátralévő részében lévő feladatok megoldásáról, az addigi eredményekről folytattak eszmecserét, most pedig a jövő évi tennivalókat vették számba. Százhatvanöt szocialista brigádvezetőt és húsz gazdasági vezetőt — főépítésvezető, osztályvezető — köszöntött Pro- kos József szb-titkár, s vázolta a szocialista brigádok versenyének célját: a vállalat előtt álló mennyiségi és minőségi feladatokra irányítsák a vállalásokat A lakásépítések határidejének tartása, valamint az induló beruházásoknál az egyes szakmák a terv szerint vonuljanak fel, s el, szabad Negyven év egészségügyi szolgálatban A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Szelényi Bélának, negyvenévi egészség- ügyi szolgálatáért, nyugállományba vonulása alkalmából, a Munka Érdemrend bronz fokozata kitüntetést adományozta. A kitüntetést december 20- án délelőtt Szabópái Antal, a megyei tanács elnöke adta át Jelen volt a kitüntetés átadásánál István József, az MSZMP megyei bizottságának osztályvezetője, dr. Gyugyi János, a megyei tanács elnökének általános helyettese, dr. Horváth Jenő, a megyei tanács osztályvezetője és dr. Gujás János, a KÖJÁL igazgatója. A kitüntetés alkalmából készítettük az interjút dr. Szélé- , nyi Bélával, a KÖJÁL igazgató-helyettesével. — Negyven éve kapta a díp. tornát. — A Pécsé Orvostudományi Egyetemen, akkor azt nem orvostudományi egyetemnek nevezték. hanem Pécsi Erzsébet Tudományegyetem orvosi fakultása. Négy fakultás veit. — Fiatal orvosként hód kezdett gyógyítaná? — Itt kezdtem Szekszárdon és majd Baján a kórházban, különböző osztályokon. Közéd négy évig folytattam az osztályokon gyakorlatot.. Akkor az volt a szokás, hogy a fiatal orvosoknak, mielőtt falura kerültek, bizonyos ideig kórházban kellett dolgozni. Négy év után kerültem praxisba, ott voltam 1957-ig. Tengelicen és Gerjenbem voltam orvos. Harminchattól harminckilencig Tengéliceii dolgoztam. 1939- ben kirendelitek három és fél évre Aknaszlaitinára, erdélyi vagyok, tudok románul, ezért helyeztek oda. 1943-ban visszajöttem és egészen 1957-ig Ger- jemben voltam orvos, öt ven - héttől a KÖJÁL-nál dolgozom. Igazgatóhelyettesként megyek nyugdíjba. — Szelényi elvtárs, hogyan tudta az orvosi munkát a közéleti szerepléssel együtt csinálni? — Tanácstagi vattám. a helyi Vöröskeresztnek az elnöke, különböző megmozdulásokban részt vettem. Az orvos vidéken elengedhetetlenül közéleti ember, nem is lehet más. Megkönnyítette a helyzetemet, ha orvos vagyok és közéleti funk, ciót látok él, és megkönnyíti a helyzetemet az orvosi rendelőben. ha közéleti feladatot látok éL Dialektikusabban látom a problémákat. — Negyven évig foglalkozott az emberek leikével és testevei. — Úgy lehet felfogni a dolgot, hogy az embereknek a betegségét, főleg falun, a körülményeknél kell keresni. És ha ezt jói ismerjük, akkor nagyon megkönnyíti a feladat elvégzését. — Nehéz nyugdíjba menni? — Úgy érzem, hogy nem. Nem nehéz elmenni, mert most intenzívebbe., fogom eLlátni azokat a közéleti feladatokat, amelyek a vállamon vannak. Az orvosetikai bizottságnak vagyok az elnöke, a megyei egészségügyi bizottságnak tagja, a népfront környezetvédelmi munkaközösségénél elnöki tisztet töltök be a megyei Vöröskeresztnek^ pedig vezetőségi tagjaként munkálkodom. Még egyelőre ' a KöJÁL-ban iß a szakterütetet Vfezétem, Ebből kiválogatom magamnak azokat, ahol tudom kamatoztatni az eddigi tapasztalataimat. tudásomat. Es így valahogy észrevétlenül megy át a dolog, csak nem hatósági jogkörben. hanem társadalmi alapon. Közéleti feladatként. Szívesen is csinálom. Megvarrnak a magam szórakozásai .hobbijaim. Kertészkedem, horgászattal foglalkozom, barkácsolok, szóval nekem nem fog hiányozni a kötött munkaidő, gyakorlatilag ugyanazt fogom csinálni, mint eddig. — Szelényi elvtársinak akkor nem pihenést, hanem jó munkát kell kívánni.,. — Jó egészséget inkább.- Pj teret adva a következő munkaj fázisba lépő szakmák dolgozóid nak. A jövő évi feladatokat, mint vitaindítót, Tarjáni Lajos igazgató mondta eL Hangsúlyozta, hogy az induló beruházásokon — Pakson lakás, Bonyhádon és Dombóvárott gyár építése —, az új munkaterületek kezdetén törekedni kell a legnagyobb fegyelem betartására, a biztonságos munkára. A brigádvezetők közül sokan elmondták véleményüket a várható feladatokról, az idei tapasztalatokról. Hesz Ádám villanyszerelő brigádvezető a minőségi munkavégzés feltételeinek megteremtését javasolta minden munkaterületen! Halász Dezső anyagtelepi vezető kifogásolta, hogy a verseny értékelése, az eredményesen dolgozó brigádok népszerűsítése lassú, nem elég szemléltető. Turza István ács brigádvezető javasolta, hogy egy-egy brigád munkáját se^ gítse az adott területen mérnök, vagy technikus, így al szakmai vállalások teljesíthet többé válhatnak minden voJ natkozásban. Szajkó József kubikos brigádvezető az állami oktatásban részt vevő szocialista brigád tagok kedvezményeinek rendszeres megadását sürgette — előfordult, hogy tanulmányát sürgős munka miatt nem tudta a dolgozó úgy folytatni, ahogy szerette volna. Molnár József kubikosbrigádja négy és fél évig dolgozott a Sió-torkolati mű építésénél, kifogásolta, hogy a brigád munkáját a gazdasági vezetés még nem ismerte el, erkölcsi vo^ natkozásban, A vita alapján Prokos Jő; zsef és Tarjáni Lajos mondott összefoglalót. A tervezettnél korábban Átadták a 100. KISZ-lakást Á KISZ VL kongresszusa 1964-ben határozta él, hogy az ifjúsági szövetség csatlakozik a kormány lakásépítési programjához. Ezt követően a hatvanas évek második felében Szekszárdon is sok KlSZ- lnkás épült. A második ütem előkészítését — a városi KISZ-bS- zottság akciójaként — 1909ben kezdték el. Az .előhegyi KISZ-lakótelepen összesen 120 lakás építését tervezik, a századikat pedig tegnap délelőtt adták át. A Székely Bertalan utca 2-es jelzésű épületének (házszáma még nincs) harmadik emeletén Hölczl Attila 23 éves műszerész és felesége — mindketten a Bőrdíszműben dolgoznak — várták a kis ünnepségre érkező vendégeket. A lakás átadásán részt vett dr. Gyugyi János, a megyei tanács elnökhelyettese. Varjas János, a megyei KISZ-bizottság első titkára, dr. Wéner János, a városi tanács vb-titikára, a TOTÉV, az OTP és a Bőrdísz. Hölczl Attila átveszi a lakáskulcsot Keresztes Jánostól, a városi KISZ-bizottság titkárától. mű vezetői, képviselői. Kereszj tes János, a városi KISZ- bizottság titkára köszöntötte a vendégeket, a KISZ-lakótelep századik lakásának boldog tulajdonosait. majd Varjas János adta át az aranykoszorús KISZ-jelvényt Péter Ferencnek, a KISZ KB dicsérő oklevelét pedig Sinkovits Istvánnak. Mindketten a kivitelező TOTÉV dolgozói, az építés felett védnökséget vállaló KISZ- szeirvezet tagjai. Hölczl Attila a kétszoba- komfortos lakás tulajdonosa Keresztes Jánostól vette át a lakáskulcsot és a városi KISZ- bizottság 500 forintos ajándékát. Ugyancsak ajándékkal kedveskedett a fiataloknak az OTP: Dudás Antal megyei igazgatóhelyettes Lehel—125-ös hűtőszekrényre szóló utalványt adott ást, a Bőrdíszmű ajándékát, egy centrifugát, Göttlinger József, a vállalat igazgatója továbbította, a TOTÉV-ét — egy olajkályhát — pedig Bo- da Márton, a KISZ-szervezet szervezőtitkára. A lakásnak 1975. májusára kellett volna elkészülnie, az átadási határidőt azonban előrébb hozták. Hölczl Attiláéit ennek különösen örülnek, mivel jövő év tavaszától már nem ketten, hanem hárman laknak majd új otthonukban, akkorra várják az első gyerek érkezését.
