Tolna Megyei Népújság, 1973. december (23. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-21 / 298. szám

r' folytatás a 2. Odaírt® íasztéka. Az árukínálat job­ban alkalmazkodik a lakos­ság különböző jövedelmű ré­tegeinek vásárlóképességéhez, igényéhez. Ügy készülünk fel, hogy az áruellátás 1974-ben még tovább javuljon — fűzte hozzá. — Kereskedelempolitikánk és gyakorlatunk megfelel a párt, a kormány társadalom­politikájának és gazdaságpo­litikájának. A kereskedelem a lakosság pénzbevételeinek emelkedésével párhuzamosan most már évek óta gondos­kodik a kereslet és az áru­kínálat egyensúlyáról. Az el­múlt öt évben 59 százalék­kal emelkedett a lakosság pénzjövedelme. Ennek nyo­mán, ez alatt az idő alatt 58 százalékkal emelkedett a kiskereskedelmi áruforgalom. — Az élelmiszerek fogyasz­tásában az idén is tovább nőtt az é'ettanilag értékesebb ter­mékek aránya, s — bár írem sokkal —. de csökkent a ka­lóriadús élelmiszereké. A kereskedelmi forgalom gyors és tartós növekedése, a fogyasztási szerkezet egy­idejű változása a fejlesztés intenzív és extenzív formá­ját egyaránt megköveteli. Mi­közben jelenlegi üzleteinket, ahol csak .lehet korszerűsítjük, az úi lakótelepeket is el kell látnunk boltokkal, ven­déglátóhelyekkel. A mindin­kább bővülő áruválaszték a szaküzletek hálózatának kiter­jesztését kívánja. Minden1 ta­pasztalatunk sürgeti és köve­teli. hogy nagyobb ütemben térjünk rá a korszerű tech­nikai eszközök és technoló­giák alkalmazására. így Dél* dául tovább kell fejlesztenünk önkiszolgáló-rendszereinket, a mainál jóval több árut kell előre csomagolnunk az élel­miszer-kereskedelemben, a húsüzletekben, a gyümölcs- zöldség bo1tokba ti, szélesebb körben kell dolgoznunk az áruszállításban konténerek­kel. A sajtó, a rádió, a televí­zió nem ritkán bírál figyel­metlen és udvariatlan keres­kedelmi dolgozókat — gyak­ran általánosítva is. A jogo­san hibáztatott eladók maga­tartása, úgy vélem, nem árnyékolhatja be azt a tényt, hogy a kereskedelmi dolgo­zók mind nagyobb többsége, így mindenekelőtt a száznegyvenezer szocialis­ta brigádtag, figyelmesen és szakszerűen szolgálja ki a na­ponta sokféle vásárlási elkép­zeléssel megielenő sok száz­ezer vevőt, úgy, ahogyan ez helyes és elvárható. A keres­kedelem vezetőivel együtt a kereskedelmi dolgozók nagy többsége munkájában alap­vető körülménynek tartja a figyelmességet, az udvariassá­got, és hozzátehetem: a szak­értelmet. A kereskedelmi dolgozók szociális ellátottságáról és munkakörülményeiről szólva Szurdi István elmondta: — A kereskedelmi munka — kevés kivételtől eltekint­ve — ma még nagy fizikai igénvbevétellej jár. Sok szak­üzletben, például az élelmi­szerboltokban naponta hatal­mas árutömeget mozgatnak meg az ott dolgozók. Ezért is igen nagy jelentőségű a bel­kereskedelmi ágazat csaknem 400 ezer dolgozójának életé­ben az a párthatározat, illet­ve az annak nyomán szüle­tett kormányhatározat, hogy a következő évben a belke­reskedelem területén is csök­kentjük a munkaidőt. A kereskedelmi dolgozók — ügy vélem nagyra értékelhe­tik. hogy bár jelentős terhek nehezednek az álSamháztar- tásra, a kormány 1974-ben 185 millió forint állami tá­mogatás*: nyújt a munkaidő­csökkentés nnvasi feltétele*- nek A rövidebb munkaidő bevezeté­Dr. Dabronaki Gyula s Legyünk szigorúbbak a karácsotokkal szemben se féíeiSsségteljes, gonáojs «Ki­készítő, szervező munkát kí­ván a kereskedelmi vállala­toktól — a szövetkezetektől és a tanácsoktól. A munkaidő­csökkentés. ugyanis még át­menetileg sem okozhat zava­rokat a lakosság áruellátásá­ban. A 44 órás munkahét beve­zetése következtében kieső munkaidő körülbelül 3S ezer kereskedelmi dolgozó egyévi teljes munkaidejének felel meg. A munkaidő-csökkentést fokozatosan fogjuk bevezetni: a fővárosban 1974. április el­Bevezetőben dr. Daihronaki Gyula arra hívta föl a fhívei­met, hogy — a javulás tagad­hatatlan jelei ellenére — a vállalati gazdálkodás haté­konysága változatlanul az el­várhatónál lassabban fejlő­dik. Mlajd így folytatta: —■ Állami és gazdasági éle­tünkre általában, az a jellem­ző. hogy a gazdálkodó egysé­gek és az állampolgárok nagy többsége a törvényes keretek, a szabályozók és rendéletek által megszabott határok kö­zött keresi saját és az állam érdekeinek érvényesítését. Vannak azonban, akik a dol­gok megfelelő mederben való haladása láttán olykor hajlan­dók egy kicsit ..elengedni” tnagulcat. Egyik-másik helyen tanyát ver a nagyvonalúság. Akadnak vezetők, akik úgv érzőt, ráluk más törvények- vonatkoznak, egyesek nem mindig tudnak különbséget tenni az „enyém" és a „mi­énk” között, eltűrik. vagy szándékosan megteremtik ma­guk körül a rendetlenséget, szétzilálják a számadásokat. Ilyen környezetben a fillérnek hincs „becsülete”. ..a fillérek­ből nem lesz forint", a taka­rékosság ritka vendég. Nem egyszer otthonossá lesz a eimboröság. az elvtelen sze­mélyes kapcsolatok, a kispol­gári önzés és a harácsolás. Az ilyen jelenségek indító- oka nem egvsaer a személyi presztízs, a hivatali büszkeség, rátartásáé. a hatalom megie- lenítése. Ilyen „státusz- szimbólumok ”, a luxus kivi­telű irodaberendezések. egyes 'beruházások erőnk feletti luxusmegaldásokkal való tar- kítása. a mértéket nem ismerő reprezentálás. Az államtitkár megemlítet­te hogy mintegy 2 milliárd forintnak átlag 14 százalékát (300 millió forintot) fordítják ajándékozásra s ennek na­gyobbik része inkább reprezen­táció, mint reklám. Reklám címén még mindig előfordul, hogy itt-ött nagy fogadásokat adnak, „reklám dáridó”-kat csapnak. — A gazdasági életünkben előforduló Ilyen és ehhez ha­sonló esetek közvetlen össze­függésbe hozhatók a számvi­teli és bizonylati rend megsér­tésével. A, már mutatkozó fej­lődés elemére számos helyen ma sem található elfogadható bizonylati album, a számvitel szervezettsége alacsony szín­vonalú. az elszámolási rend kialakulatlan, szabályozatlan. A gazdasági vezetők egy ré­sze nem is tartia fontos fel­adatának az elszámolási rend megszervezését. — Csak örülni lehet annak, hogy szorgalmas munkával ki­váló dolgozóink, műszakiaink. értelmiségieink személyi tu­lajdonukat is gyarapítják, hét­. végi házat építhetnek. vagy gépkocsit vesznek Ez termé­szetes. és velejárója szocialis­ta építésünknek is. Azonban akad néhány olvsn ember is. aki sz.ocialis^a törvényeinket I»-* rr1-*7T)'Vr>k kárára, az állam kárára kí­ván jogtalanul és munka nél­kül előnyöket szerezni. Amennyivel jogtalanul többet vesz el valaki a közösség, az állam javaiból, annyival csök­kenti azokat a juttatásokat (családi segély, alacsony nyug­díj emelése, bérrendezés, kom­munális építkezések, lakás. Is­kola. óvoda, bölcsőde, kórház stb.). amelyeket kormányunk megtervez, vagy szűkíti a szorgalmas munka eredmé­nyeképpen a túlteljesítés le­hetőségét. Ezért legyünk szigorúbbak a népgazdaság rovására hará- csolókkal szemben! Ezzel a magunkét, a dolgozó milliók munkájának eredményét véd­jük. —- A törvénytelenül, va.gv a törvények kijátszásával meg- 'gazdagodók száma nem naw. Ppfílóf4» p-rvnwy pr/Ár* (felháborító a szorgalmas, tör­vényeket betartó de1 ■»■>’> mil­liók szemében. Szocialista tör­vényeinknek megfelelően, az ilyen „megtévedt”, közösség javaiból élősködőkkel szem­ben talán nem bűnükkel arányban álló felfüggesztett büntetés kiszabását kellene el­sősorban gyakorlattá tenni, mert a felfüggesztés lejártával úgynevezett törvényi mentesí­tés áll be. tehát az illető most már nem büntetett előéletű, csak villatulaidonos stb. He­lyesebb volna törvényeink alapián a joggyakorlatnak azt az oldalát erősíteni, amely bí­rósági ítéletben elsősorban a törvénytelenül harácsolt vil­lák. gépkocsik stb elkobzását mondja ki és emellett a bíró­ság — ha a cselekmény súlyát úgy ítéli — a törvénynek megfelelően alkalmazza a fel­függesztett büntetést is. * A vita tanulságait Faluvégi Lajos pénzügyminiszter fog­lalta össze. Kitért a költség- vetési vitában felmerült né­hány kérdésre. Bejelentette, hogy január 1-től a lakossági szolgáltatásokat végző tanácsi vállalatok jövedelemszabályo­zási és anyagi érdekeltségi rendszerét módosítják. Csök­kentik e vállalatok adóterhe­it, és olyan bérszabályozási rendszert alakítanak ki, amely nem ösztönöz a magas jöve­delmezőségi szint minden áron történő emelésére. Azt is bejelentette, hogy a kormány úgy döntött: a be­ruházási tartalékból 150 mil­lió forinttal felemeli az út-, villamoshálózatra és vízkár- elhárításra eredetileg előirány­zott összeget. Felvetődött a vitában a szerződéses munkaviszonyban álló kismamák gyermekgon­dozási segéllyel kapcsolatos problémája. Erre válaszolva nemcsak a maga, hanem a munkaügyi miniszter nevében is közölte: a problémát né­hány napon belül megoldiák, s ezek a kismamák a máso­dik gyerek után Is élvezhetik a gvermekgnnciozási segéivt. Felülvizsgálták a szociális xrp-T-r^ f r'O'l-'-.'j ]r n n 1 föd rendeletet, s ahol a jelenlegi szerződéses rendszer kereté­Kádár János fogadta Grecsko marsallt Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára csütörtökön az MSZMP KB székházában fogadta Grecs­ko marsallt, az SZKP Politikai Bizottságának tagját, honvédel­mi minisztert s az általa vezetett szovjet katonai küldöttséget. A szívélyes, elvtársi beszélgeté­sen részt vett Fock Jenő, a Politikai Bizottság tagja, a Mi-,'' nisztertanács elnöke, Borbár. - di János, a KB osztályvezetője és Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter, a Köz­ponti Bizottság tagjai. A talál­kozón jelen volt V. J. Pavlov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete is. Diplomáciai kapcsolat a Magyar Népköztársaság és a Németországi Szövetségi Köztársaság között A Magyar Népköztársaság kormánya és a Németországi Szövetségi Köztársaság kor­mánya — attól az óhajtól ve­zérelve, hogy a kölcsönös ér­dekek alapján további ejlesz- szék a két ország kapcsola­tait — elhatározták, hogy országaik között a mai nap­pal diplomáciai kapcsolatot létesítenek, s nagykövetsége­ket állítanak fel. (MTI) Le Dúc Tho és Kissinger tanácskozása Több mint négy órán át tár­gyalt csütörtökön Párizsban Le Dúc Tho, a Vietnami Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagja, a VDK különleges meg­bízottja és Henry Kissinger, amerikai külügyminiszter. A két politikus a Vietnamról szó­ló párizsi megállapodás Vég­rehajtását tekintette át. A délutáni kétórás hivatalos megbeszélés után Le Dúc Tho és Kissinger félórás nem hi­vatalos megbeszélést is tartott, csupán tolmácsaik jelenlété­ben. Merénylet a spanyol miniszterelnök ellen Csütörtökön délben robba­nás következtében életét vesz­tette Luls Carrero Blanco, spanyol miniszterelnök. A vizsgálat első eredményei szerint a spanyol miniszter­elnök bombamerénylet áldo­zata lett. Amint az egyik szak­értő beszámolt róla, a pokol­gépet a közelmúltban végzett helyreállítási munkálatok so­rán a szennycsatomában he­lyezték el, a miniszterelnök gépkocsijának szokásos par­kolóhelye alatt repeszdarabo- kat és fekete gyújtózsiriórt ta­láltak, amely fekete dobozhoz, feltehetően az elektromos rob­banószerkezethez volt erősít­ve. A miniszterelnök gépko­csija valószínűleg már moz­gásban volt, amikor a rob­bantó szerkezetet működésbe hozták. SZMT-elnök®égi ülés Szelt szár «Ion Tegnap délelőtt Szekszár- don a Babits Mihály művelő­dési központban ez évben útolsó elnökségi ülését tartot­ta a Szakszervezetek Tolna megyei Tanácsa. Megjelent Szabópál Antal, a megyei ta­nács elnöke, Hantos Jánosné, a Közalkalmazottak Szakszer­vezete Központi Vezetőségé­nek titkára és Bay Endre, a Tolna megyei pártbizottság munkatársa. Az elnökségi ülé­sen a tanácsi dolgozók köré­ben végzett politikai nevelő- munka tapasztalatairól volt szó. A beszámolót követő vi­tában részt vevők beszélték azokról a gondokról, feladatokról, ame­lyek a tanácsok munkájával kapcsolatosak. Hantos János­né hangsúlyozta, a tanácsi dol­gozók . magatartása igen lé­nyeges, hisz a megye ^„ossá­gának legnagyobb része raj­tuk keresztül tartja a kapcso­latot az ország államigazgatá­si szerveivel. A tanácsi dol­gozókat igen nehéz munkáju­kért elismerés illeti. Elmondták a hozzászólók, hogy a pálya kevésbé vonzó, mint a termelésben való rész­vétel, ennek ellenére örven­detesen megnőtt a tanácsi ap­parátusban dolgozó fiatalok száma. A megyei tanács el­nöke felszólalásában a taná­csi dolgozók politikai felké­szültségével foglalkozott. ben biztosított ,a szociálpoliti­kai kedvezmény, azt biztosít­ják újabb gyerek esetén is. Faluvégi Lajos válasza után szavazás következett. Az or­szággyűlés a Magyar Népköz- társaság 1974. évi költségveté­séről szóló törvényjavaslatot — általánosságban és részle­teiben, brter' ''■ztett eredeti végösszegével, a terv- és költ­ségvetési bizottság javaslatával — egyhangúlag elfogadta. Ezután interpellációk követ­keztek. Az elnöklő Apró Antal vé­gezetül kellemes ünnepeket, eredményekben gazdag, bol­dog új esztendőt kívánt a kép­viselőknek, s az ülésszakot be- rekesztette. \ sejiveí. vidéken 1974. Jfilius elsején — miután a vállala­tok és a szövetkezetek meg­teremtették a szükséges és előírt feltételeket. Meggyőződésem — zárta hozzászólását Szurdi István —, hogy a költségvetés jól szol­gálja az 1974. évi népgazda­sági tervben kitűzött célja­inkat, közöttük az ellátás to­vábbi javítását és a belkeres- , kedelem fejlesztését. Felsizóllalt a vitában dr. Dabronaki Gyula államtitkár, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke is.

Next

/
Thumbnails
Contents