Tolna Megyei Népújság, 1973. december (23. évfolyam, 281-305. szám)
1973-12-20 / 297. szám
J» Szoeialista brigádvexetok országos tanaeskozasa Az emelvényen Áz aknavetősök utolsó alegységgyűlése 3 A tudósítások sohasem adnak teljes képet egy országos eseményről. A mezőgazdasági szövetkezetek szocialista brigádvezetőinek második országos tanácskozásáról szóló beszámolók értékeli}; az eredményeket, a mozgalom múltját. jelenét és jövőjét, csupán a szaklap közli rövidítve a gé. pék mellől, az állattenyésztési telepele istállóiból, s a földekről jött emberek felszólaló, eaiit. Wolf László lakatos, a bölcskei Rákóczi Tsz brigádvezetője ünneplőbe öltözötten állt az emelvényen a kétágú mikrofon előtt, s a „Dolgozz hibátlanul” mozgalom eredményesről beszélt. „Mikor elhatároztuk. hogy a tsz szárító- berendezésének szerelését a gyári szerelők késlekedése miatt házi kivitelezésben elvállalj ük, sokan kételkedtek a sikerben. Szerencsére nem lett Igazuk a kételkedőknek, és ezt elsősorban a ,Dolgozz hibátlanul’ mozgalomnak köszönhetNem láttam még ilyen rendezett gépműhelyt. Az erő. és munkagépek szépen bekerítve, olajosait, frissein és gondozotton a szerelők munkáját dicsérik. Wcűf László ruháján a munka nyomai, arcán a kiegyensúlyozott emberek finom, ni simult redői. A kilenctagú Kossuth szocialista brigád vezetője egy az ország négyszáz brigádvezetiője közül, akik december 7-én Budapesten egy teremben ültele, hogy megbeszéljék közös dolgaikat. — Miért éppen magát választották küldöttnek? Nehéz erre válaszolni. Ügy gondolom, hogy szövetkezetünkben a szocialista bri- gálmozgalom igen szép eredőket ért el. A szekszárdi j v etség negyvenkilenc . „„kőzetéből csupán 18 téeszben dolgoznak, élnek és tanulnak szocialista brigádtagok. Sok helyütt megalakultak úgy un a brigádok, de ezzel az ügyet le is zárták; a szövetke. zet vezetősége nem törődött többet a versenymozgalommal. Nálunk a téeszben tizenkét, szocialista brigád működik, köztük a mienk, amely négyéves múltra tekint vissza. Mi már a második évben a szövetkezet brigádjai közül a második helyezést értük el. Rövid idő alőtt sikerült egy olyan brigádot megszervezni, amely, lyel igen gyorsan szép eredményeket értünk eh A választás talán éppen azért eseti énrám. mert a négyéves munkánk kiemelkedő, s mert nem múlt el tanácskozás, ahol ne szólaltam volna fel. Azt mondják, jó beszédű ember vagyok, s meg tudom fogalmazni a mondanivalót. — Hogy készült a felszólalásra? — Az elnök elvtárs segítségével állítottuk össze és nagyon sokat dolgoztunk rajta, hisz röviden és tömören kellett beszélni a szövetkezet és a brigádmozgalom eredményei, ről. Sokat gondolkodtunk azon, hogy bevegyük-e a beszámolóba a szövetkezet adottságait, helyzetét, a növénytermesztés és az állattenyésztés eddigi munkáját, aztán úgy határoztunk. hogy kizárólag a szövetkezeten belüli szocialista brigádmozgalomról fogok beszélni. — Izgult mikor felszólalt?' — Ez ezzel jár. Egy ilyen fórum előtt felszólalni nem kis dolog, s én még ennyi ember előtt sosem beszéltem. De az izgalom, csak addig tartott, míg felálltam a helyemről, utána „helyrejöttem”. Némi Önbizalmat, adott, hogy itt a téeszben és a területi szövetségnél már nemegyszer álltam emberek előtt. Szerencse, hogy szót kaptam, mert sokan nem fértek bele az időbe. Negyvenedik voltam, délután háromkor kerültem sorra. — Miről beszélt, mi volt a felszólalásának a lényege? — Beszéltem arról, hogy milyen nehézségekkel járt a szocialista brigádmozgalom be. indítása, s hogy jórészt saját magunkra voltunk utalva. A „Dolgozz hibátlanul” mozgalomról, arról, hogy erre a sok hasznot jelentő mozgalomra a téeszekben is érdemes felfigyelni. Szóltam a mi munkánkról, s fájó pontunkról, a nyugdíjkorhatárról. A tanácskozáson jelen lévő vezetők ed. mondták, hogy ez a téma „asztalon van”, s hogy a XI. párt- kongresszuson napirendre kerül. — Milyen benyomásokkal tért haza a tanácskozásról? — Megismertem az egész ország termelőszövetkezeti szó. cialista hfrigádmozgalmát. S látom, hogy minden téeszben az adottságokhoz mérik a brigádok a vállalásokat. Okultam a hibákból, s tanultam a jó tapasztalatokból. Az volt az észrevételem, hogy nekünk semmi szégyellnivalónk nincs. 1974-ben hét új mezőgazda- sági termelési rendszer kezdi meg működését; a rendszereket irányító gazdaságokhoz csatlakozó mezőgazdasági üzemek komplex módon fejleszthetik búza-, napraforgó-, rizs-, burgonya-, lucerna- termelésüket, Illetve a gyepgazdálkodást. A MÉM illetékes főosztálya közzétette a jóváhagyott gazdaságok listáját, s egyúttal ismételten felhívta a figyelmet az iparszerű termelési rendszerek főbb követelményeire, miután 1973" bán ezzel kapcsolatban a termelők körében helyenként viták alakultak ki. A termelési rendszerek keretében az együttműködő partnerek világszínvonalat képviselő termelőeszközöket használnak, és kialakítják a termelés teljes folyamatát átfogó, tudományos alapokon nyugvó komplex technológiákat. A korszerű műveléssel az ágazat termelésének hozama olyan mértékben növekedik, hogy a rendszer megvalósításához szükséges beruházás az amortizációs időn belül megtérül a többletnyereségből. A rendszert szervező gazdaság, az úgynevezett rendszerközpont és a részt vevő partnerüzemek a közös anyagi érdekeltség alapján működnek együtt, de a szerződésekben jól elkülöníteti feladataik vannak. A rendszerközpont szolgáltatásai közé tartozik, hogy kidolgozza és a partnerek adottságaira alkalmazza a komplex technológiát, szak- tanácsadást nyújt és átveszi, illetve átadja a legújabb tudományos ismereteket, információkat. Gondoskodik a technológiai rendszerhez tartozó gépek, alkatrészek utánpótlásáról, javító- és szerviz- hálózat kiépítéséről. A partDe legjobban mégis az ragadta meg a figyelmemet, hogy minden egyes felszólalásban szerepelt az emberi és a mun. katársi viszony. A szocialista brigádokat a jó közösségi szel. lem jellemzi, s ez nemcsak a brigádokon belül tapasztalható, hanem a különböző brigádok, az egy szövetkezetben dolgozok között is. Számtalan példát hallottam arra. hogy mi mindenre képes egy összeforrott közösség, s éreztem, hogy milyen hatalmas erő rejlik a szocialista brigádmozgalomban. • Wolf László a szépen gondo. zott brigádnaplót teszi elém, melynek egyik oldalán ez áll: „Megható esemény színhelye volt a lakatosműhely. Sándorfi Sándor szerelő, a szocialista brigádunk legöregebb tagja elbúcsúzott munkahelyétől, régi munkatársaitól és nyugdíjba vonult. Egybegyűlt az egész műhely dolgozója, és megható szavak és jó kívánságok kíséretében adtuk át az egész műhely ajándékát, egy villany- borotvát. Sanyi bácsi mögött kemény, munkában eltöltött évek teltek el, megérdemli, hogy ezentúl minden megkötöttség nélkül, nyugodtan éltani a rertdszerközpont által előírt technológiát, ettől csak előzetes engedéllyel térhetnek el. Ki kell alakítaniuk a korszerű vezetési szervezetet, gondoskodniuk kell az anyagok, berendezések időbeni megrendeléséről és a pénzügyi fedezet biztosításáról. A szolgáltatások térítési díját az alábbiak szerint állaZsúfolásig megtelték a polcok a GELKA műhelyeiben a javításra behozott készülékekkel. Ez érthető is. hiszen az ünnepek alatt igen sokat lesznek otthon, s szeretnék, ha tö_ kéletes készülékeken hallhatná^ és nézhetnék a rádió, tv műsorát. A nagy megterhelés ellenére a GELKA dolgozói bírják az iramot. Tegnaptól kezdve napi 12 órát dolgoznak, s így a csúcsforgalom ellenére is tudják tartani a háromnapos vállalási határidőt. Ez természetesen csak azokra a készülékekre vonatkozik, amelyek alkatrészhiány miatt nem kell hogy heteket pihenjenek a szervizben. Annak ellenére, hogy krónikus alkatrészhiányról egyáltalán nem beszélhetünk — a GELKA felkészült az év végi csúcsforgalomra — néhány apróbb alkatrész hiányzik. A műszerészek asztalai közül néhány 'üres. Szekszárdon a bent dolgozók is vállalták, hogy kimennek a városba a nehezen mozgatható készüléke, két a helyszínen megjavítani. Sajnos, azonban nemegyszer akaratlanul .is bosszúságot okoznak a rájuk várakozókNéha meglepő — de teljesen érthető —, hogy meglett férfiak milyen érzelemmel tudnak beszélni elmúlt dolgokról. Még akkor is, ha történetesen fegyverről van szó. Ilyen érzelmi hangulat uralkodott a megyei munkásőr- parancsnokság közvetlen aknavető* századának évzáró gyűlésén is, a megyei pártházban. Érthetően, hiszen a munkásűr „tüzérek” történetében az volt az utolsó gyűlés. Részt vett az alegységgyűlésen Sörfőző István megyei parancsnok és Szűcs György, a megyei pártbizottság párt- és tömegszervezeti osztályának vezetője. Kemény József megyei parancsnok- helyettes is. Prokos József alegység- parancsnok katonásan tömör beszámolójában értékelte az év során végzett munkát A 36 fős aknavetős gárda az idei feladatokat igen komoly felelősséggel oldotta meg, amit kifejez az, hogy a múlt évinél lényegesen jobb, 94,5 százalékos volit a kiképzéseken való megjelenés. Az egység 9 új munkásőre a szakkiképzést kiválóan sajátította el. Élénk érdeklődésük, és az idősek segítőkészsége az éleslövészeit kiváló eredményében pítják meg: a rendszerközpont a közös termelési érdé" keket erősítő szolgáltatásokért a tisztes anyagi haszon erejéig térítési díjat számít fel, amelynek mértékében az együttműködő felek szerződésben állapodnak meg. Az alkalmazott díjrendszer érdekeltté teszi a partnerüzemeket a hozamok növelésében. nak. Előfordul ugyanis, hogy az ígért napon nem érnek a helyszínre. A GELKA vezetői ezúton is elnézést kérnek azoktól. akik hiába várnak, de — mondják a gelkások — előfordul, hogy a beütemezett 17— 22 hely mindegyikére a késő esti órákig sem ér oda a műszerész. A teljesség kedvéért azonban azt is el kell mondanunk, hogy sok esetben a szerelők hiába mennek ki a megbeszélt időpontban a megrendelőhöz, nem találják otthon. A GELKA az ünnepre a megye két városában és Tamásiban megszervezte az ügyeletet. Mindhárom helyen dolgozni fog hétfőn, kedden, szerdán és Újévkor is 8-tól 16 óráig néhány műszerész, s akár személyes bejelentésre, akár telefonhívásra kimennek a helyszínre,' megjavítani a hibás készülékeket. A dunaíöldváriak gondjalnák enyhítése érdekében a GELKA új szervizt nyitott. A hét elejétől a volt gyermekorvosi rendelőben berendezett műhelyben javítják a nagyközségben és annak környékén lakók elromlott televízióit, rádióit, magnetofonjait, fejeződött ki, amelyet az idei első ízben önállóan, a parancsnokok irányításával haj-’ tottak végre. Az alegység?- * rancsnokok a Baranya megyei parancsnokság továbbképzésén vettek részt, amelyen bemutató lövészetet tartottak. A közeljövőben met’ történő átfegyverzés előkészítéseként jól elsajátították aa AKM-géppisztoly kezelését. A parancsnoki beszámoló részletesen foglalkozott a ?. egység politikai, fegyelmi helyzetével, a szolgálat ellátásával. Kemény József megyei pararfcsnokhelyettes is jónaíc értékelte a kollektíva munkáját, Megállapította: a jobb hozzáállás révén javult a kiképzés hatásfoka, a parancsnoki állomány jó felkészültJ sége pedig az éleslövészet önálló végrehajtását tette lehetővé. Külön megdicsérte a hat grábóci munkásőrt, akiit minden egyes szolgálat alkalmával gyalog tették meg aa utat Grábóc és Szálka között, hogy a legrövidebb úton érkezzenek Szekszárdiba. Ezt követően tette meg a! bejelentést, amely a bevezető« ben említett érzelmeket kiváltotta. bár mindenkivel már? előzőleg személyesen beszéltek, mindenki tudta, értette, miről van szó. Lényegében arról, hogy az országos parancsnak parancsa érteimé-* ben átszervezést kell végrehajtani. így tehát a megyei közvetlen aknavetős század tagjai új beosztást kapnak: a szálkai munkásőrök a szekszárdi, a grábóciak a bonyhádi járási egységben, a szekszárdiak a megyei törzs híradó alegységében. Szűcs György — aki munkásőrség megalakulását követően az alegység parancsnoka volt — a megyei pártbizottság nevében köszönetét mondott az eddig végzett munkáért. — A szocializmus fejlődésének velejárója, hogy változik a fegyveres érők — köztük a munkásőrség — szerepe, felszerelése, fegyverzete. Viszont a munkásőrszolgálat: változatlanul a párt szolgálata marad. Nagy Ferenc arról beszélt; hogy a megyei parancsnokság nagyon körültekintően készítette elő az átszervezést. Az egész kollektíva véleményét fejezte ki Murányi György, mondván, hogy a felsőbb parancsnokság helyesen döntött, de nem lehet érzelem nélkül beszélni az elmúlt időkről, nehéz megválni a megszokott kollektívától. Nagy Dénes alapító munkásőr is arról beszélt, hogy a kezdet kezdetért — bármennyire nehéz is volt, — megszerették a páncéltörő ágyút, majd az aknavetőt, érthető tehát, hogy nehezen válnak meg tőle. De ugyanolyan nehezen válnak meg a dobtáras géppisztolytól is, hiszen ezeket a fegyvereket a munkáshatalom adta kezükbe. — Viszont öröm számunkra az, hogy a munkáshatalom most új, korszerűbb fegyvert ad a munkásőrök kezébe. Sörfőző István megyei parancsnok is elismerően szólt az aknavetősök eddigi munkájáról. — Igaz, hogy ez a kollektíva most szétválik, de a mun- kásőr-közösség mindenütt ugyanaz, mert egy elv vezérli: a párt, a nép szolgálata, ezért tartja kézben a fegyvert. A megyei parancsnok befejezésül oklevelet adott át Nyisztor Árpád, Szűcs Lajos, Zám János, Teleki András és Budai Sándor munkásörnek, B. I.—G. K, V. M. Mezőgazdasági termelési rendszerek — a közös anyagi érdekeltség alapján nerüzemek kötelesek megtarCsúcsforgalom a GELKÁ-nál Megnyílt a dunaföldvári szerviz — Ügyelet Sxekszárdon, Dombóváron, Tamásiban
