Tolna Megyei Népújság, 1973. december (23. évfolyam, 281-305. szám)
1973-12-02 / 282. szám
V A Tolna megyei szakmunkásképzésről Beszélgetés Kassás Imrével, a szekszárdi ipari szakmunkásképző intézet igazgatójával — A Minisztertanács egyik közelmúltban megtartott ülésén foglalkozott a szakmunkás- képzéssel. A munkaügyi miniszter. előterjesztésében megállapította. hogy a szakmunkásképzés szerkezeti, tartalmi és pedagógiai korszerűsítése 1970 óta a kívánatos ütemben haladt és számottevően fejlődött. Ez a megállapítás országos érvényű, így Tolna megyére is vonatkozik. — Igen, ez így van. Elegendő arra utalnunk, hogy a megye csaknem valamennyi szakmunkásképző intézete új épületben működik, a szekszárdi emellett jelentős mértékben korszerűsödik, bővül is. Ugyanakkor ezen a területen további feladataink van. nak. így szükségessé vált a dombóvári szakmunkásképző intézet kollégiumának megépítése. A tárgyi feltételek javítása érdekében több vállalat épített tanműhelyt. így például a Láng Gépgyár Dombóváron, a VEGYSZER és a Közúti Gépellátó Vállalat Tamásiban. De lehetne példát hozni a ktsz-ektől is. A vállalatok, szövetkezetek egyre inkább megértik, hogy a leendő szakmunkások képzésének korszerűsítése gazdaságos beruházás. Ami a szerkezeti korszerűsítést illeti: csökkentették a szakmák számát, de ennél is lényegesebb az alapszakmák meghatározása. A korábbi OSZJ-nek (országos szakmunkásképzési jegyzék) az volt a hibája, hogy szétforgácsolta az egyes szakmákat, például az asztalos szakmán belül volt épület-, bútorasztalos stb. Ugyanakkor rengeteg szakmának van közös jellege. A szakmunkásképzés szerkezetének átalakításában a következő lépés az egységesítés lesz. Megszűnnek a tagozatok, minden gyerek egyforma szintű képzést kap — erre természetesen az emeltebb szint, a „B” tagozat nyomja rá a bélyegét. Ennek azért is örülhetünk, mert így teljesen, a gyakorlatban is megszűnik a zsákutca jelleg. A szakmunkásképzőnek kell átalakulnia érettségiztető iskolá— Szólna néhány szót a képzés tartalmi részében bekövetkezett. illetve bekövetkező változásokról? — A reformtantervek, óratervek életbe léptek. Egymás után jelennek meg az új tankönyvek. Nem akarok nagy szavakat használni, de meg kell mondanom, hogy ezek európai, ha nem éppen világszínvonalúak. A korszerűsítésnek vannak személyi feltételei is. Nálunk, az 505-ös számú intézetben 24 pedagógus jár egyetemre, főiskolára. Ez természetesen jó hatással van az oktatásra. Ami a tanulókat illeti: a reform óta nő az általános iskolát jó eredménnyel elvégzők száma. Mi az elméletigényes szakmákra a legjobb képességű gyerekeket iskolázzuk be. Vannak autószerelő-osztályaink, amelyekben a felvételi átlag „jó” körül mozog. Annak külön örülünk, hogy tartják is ezt a szintet. A személyi feltételeknél kell beszélnünk a szakoktatókról és a vállalatok tanuló- felelőseiről is. A mi véleményünk az, hogy — elsősorban a nagyobb vállalatoknál — gazdaságos, ugyanakkor ern berséges lenne, ha olyan ta- I nulófelelőst alkalmaznának, akinek ezen kívül nem kellene mást csinálnia. Egyelőre a legtöbb helyen a tanulófelelősség csak „gomb a kabáton”, másodrendű 'feladatnak tekintik. Éppen ma olvastam a megyei tanács közlönyében, hogy meg kell 'vizsgálni, milyen feltételek mellett lehetne függetleníteni a tanulófelelősöket. — A kormány úgy határozott, hogy a képzés korszerűsítését, ezen belül az anyagi ellátás fejlesztését gyorsítani, a vállalatoknak a képzésben betöltött szerepét pedig növelni kell. Szükséges, hogy a vállalatok javítsák a gyakorlati oktatás anyagi-tárgyi feltételeit. — Erre valóban szükség van, de szeretném megjegyezni, hogy a tárgyi feltételek javítása nem mindig a vállalaton múlik, sokszor a beszerzési ne. hézségeken bukik el. Éppen tegnap panaszkodott az egyik kőműves szakoktató, hogy nem lehet habarcsserpenyőt kapni. Másutt vadonatúj vízszintezők vannak, csak éppen használhatatlanok. Mindez nagyon lényeges. de még fontosabb a tantervvel összehangolt, tervszerű munka- és anyagellátás. Nincs semmi, ami a tanuló munkaerkölcsét jobban tönkretenné. mint a napokig tartó semmittevés. Sok vállalatnál elkészítik ugyan a szakmunkásképzés termelési tervét, de ezt mindenütt be kellene vezetni. Esetenként a jól dolgozó tanulóknak jutalmat adnak — nem is keveset —, és ezt csak helyeselhetjük. — Az 1975—76-os tanévtől kezdődően az általános iskolát végzett fiatalok részére bevezetik az egységes, tagozat nélküli szakmunkásképzést. Ez miért vált szükségessé? — Én inkább úgy kérdezném, hogyan vált lehetségessé. Mindjárt válaszolok is rá: azért, mert van egy oktatáspolitikai párthatározat. Tudniillik, ha a határozatot végrehajtjuk, — márpedig végre kell hajtani — akkor ebből következik, hogy csökken az általános iskolák között még meglévő különbség, a gyerekek előképzettségi színvonala minőségileg jobb lesz. A műszaki-tudományos színvonal emelkedése egyre inkább eltörli az úgynevezett elméletigényes és nem elmélet- igényes szakmák közötti különbségeket — valamennyi elméletigényes lesz. Ezért szükséges. hogy megszűnjön a tagozat-rendszer. Mert bármenynyire hadakozunk is ellene, gyakran találkozhatunk olyan szemlélettel, amely szerint az „A” tagozat az alacsonyabb rendű szakmáké, ugyanilyen tanulók számára találták ki, a „B” tagozat már majdnem középiskolás szintű, a „C” tagozatról nem is beszélve, hiszen ide érettségizettek járnak. Nincs arra szükség, hogy kén- zettség szerinti rangsorolást állítsunk fel a munkásosztályon belül. Egy rangsor lesz. de ez már nem az iskolarendszer belső struktúráján, hanem az egyénen múlik. —01/ Társadalmi összefogás Dombóvár város Tanácsa, a városi pártbizottság legutóbbi ülésén megtárgyalta, milyen a napközi otthon és a bölcsődék helyzete, férőhelyek száma. Ezt a felmérést kapcsolatba hozták a jelenlegi munkaerő-szükséglettel. így egy megoldás kettős eredményt hozna. A gyermekek elhelyezése megoldódna, és amellett növekedne a munkaerő, a felszabadult mamák el tudnának menni munkát vállalni, ha már gyermekeik megfelelő elhelyezést nyernének. A városban jelenleg nem kielégítő a meglévő napközi otthoni és bölcsődei férőhelyek száma. Igen sok gyermek elhelyezése volna még szükséges. A megoldás csak úgy volna lehetséges, ha építene a városi tanács napközi otthont, bölcsődét, amely igen jelentős összegbe kerülne. Ezen építkezéseket a városi tanács saját erejéből nem tudja megoldani és ezért az üzemekhez, a lakossághoz fordult, hogy segítsék megoldani ezt az igen sürgős problémát. A felhívás alapján az üzemek foglalkoztak a kérelemmel, elbeszélgettek a dolgozókkal, és megkérték őket a városi tanács ilyen irányú kérelmének a támogatására, ezt a dolgozók nagy többsége el is fogadta, és megszavazta a felhívást. így a vasutasdolgozók is hozzá kívánnak járulni ahhoz, hogy a városban a jövőben bővüljön a napközi és bölcsődék férőhelyeinek a száma, mert az elhelyezésnél a vasutas- gyermekeket is figyelembe veszi a városi tanács. Ezzel a kezdeményezéssel reméljük, megoldást nyerhet ez az igen rég óta fennálló probléma, a gyermekek elhelyezése megfelelő napközi otthonban, bölcsődében. Ha ez ténylegesen sikerül, akkor elmondhatjuk, hogy a társadalmi összefogásnak meg is lett az eredménye, segítettünk a tanácsnak egy igen nagy problémája megoldásában. Bódog Mihály MÁV, Dombóvár A Gazdaságkutató Intézet előrejelzése, Dinamikus fejlődésre számítanak Csillagjóslásra nem vállalkoznak, ennek ellenére megtudhatjuk: milyennek ígérkezik az 1974-es gazdasági év. A mai gazdaságirányítási rendszerünkkel csaknem egyidős — 1967 derekán alakult — Gazdaságkutató Intézetben az ipari, az építőipari, a bel- és a külkereskedelmi vállalatok véleményét összesítve ismerhetjük meg. Ám mielőtt a negyedik ötéves tervidőszak utolsó előtti esztendejében várható, gazdasági fejlődés jellegzetességeit taglalnánk. Simán Miklós osztályvezető segítségével hadd ismertessük: miként tart kapcsolatot e kis létszámú intézet a hazai vállalatokkal. — Intézetünk elsődleges feladata a gazdasági vezetés tájékoztatása — halljuk. — A vállalatoknak csak ritkán adunk információkat. többnyire akkor, ha mi is kérünk tőlük adatokat. A kérés szót hangsúlyozni szeretném: mindenkor előrebocsátjuk, hogy a gazdaságirányítás számára nagy jelentőségű, ha a várható fejlődést megbízhatóan becsülnék fel. Az intézeti előrejelzések készítésekor több forrásra építenek : elsősorban a Központi Statisztikai Hivatal adatait veszik figyelembe, de helyet kapnak a személyes információk- tapasztalatok és a kérdőívek alapján megismerhető iparvállalati vélemények is. íme az 1973. hátralévő hónapjaira és a jövő évre vonatkozó kérdések: milyen mértékben változik a termelés, az értékesítés, hogyan változnak az átlagjövedelmek az előző évhez képest; milyen mértékű készletváltozást vár és milyen létszámváltozással száA napokban adták át a veszprémieknek a megye új művelődési központját. A tíz éve készült tervek alapján készült épület, bár később készült el, mégis kevésbé korszerű a Babits Mihály megyei művelődési központnál. 390 férőhelyes színházterme, húsz szakköri helyisége, két klubja és kamaraterme így is lehetőséget nyújt a veszprémieknek a művelődéshez. A Georgi Di- mlt ovról elnevezett művelődési központban — amit a köznyelv máris csak „Georgiként" emleget — modern táncklub, rádió- és televízió-javító szakkör, művészmozi, irodalmi színpad, model- lezöklub és még számos klub és szakkör várja az érdeklődőket Fotó: Komáromi mól az év végéig január 1- hez gépest?... A válaszok pedig: csökken, változatlan, (né. nüleg, közepesen, erősen) növekszik. A válaszokat számító* f §ép dolgozza fel, majd összesíti — ily módon nyerhetünk képet arról: miként feltételezik a megkérdezett vállalatok a magyar népgazdaság idei — jövő évi fejlődését. Következzék tehát az előrejelzés! Milyen a végéhez közeledő 1973-as esztendő? A központi elemzések tanúsága szerint jó gazdasági évet zárunk: az ipari termelés a tavalyinál gyorsabban, a tervet is meghaladó mértékben nő. s ugyanez mondható el a mező- gazdaságról; a tavalyinál gyorsabban, a tervezett mértékben nő a lakosság fogyasztása. S ami ugyancsak figyelemre méltó: a külkereskedelmi egyensúly is a tervezettnél fokozottabban javul. A megkérdezettek derűlátóan vélekednek a jövő évről; általában az ideihez hasonló, dinamikus fejlődésre számítanak, Elsősorban a beruházási javakat gyártók bizakodnak és terveznek az ideinél jelentősebb termelésnövelést. Érdekes viszont, hogy az ipari és az építőipari szövetkezetek lassúbb növekedést jeleznek, mint az állami vállalatok A munkaerőmozgás folytatódik: létszámemelkedést remél a többi között a híradástechnika, a műszer- és a vegyipar, ahol viszont rosszak — nehezek a munkakörülmények mint a kohászatban, a szén- bányászatban és néhány textilipari vállalatnál, a munkáslétszám további csökkenésével számolnak. Végezetül: miként változik a fogyasztás? Mind az ipar, mind a kereskedelem növekvő forgalmat remél (jóllehet, az ipar derűlátóbb, mint a kis. kereskedelem). A feltételezések szerint leggyorsabban a vegyes iparcikkek forgalma nő, egyöntetű vélemény viszont, hogy a ruházati cikkeké nem éri el az idei növekedést. Ami pedig az áremelkedést > illeti: mind a kereskedelmi, mind az iparvállalatok számolnak vele, de megítélésük szerint a drágulás lényegesen kisebb lesz, mint az idén volt. FÖLDES TAMÁS
