Tolna Megyei Népújság, 1973. december (23. évfolyam, 281-305. szám)
1973-12-16 / 294. szám
Százmilliós szövetkezet Lásson negyedszázada lesz annak, hogy a megyeszékhely tizennégy szabója megalakította a Szekszárdi Szabó Szövetkezetét. Tizennégyen voltak, akik 1951 augusztusában közös útra léptek. Munkájukkal főképp a lakosság igényeit elégítették ki, s az új ruhák készítése és a javítások mellett csak kis hányadot képezett az iparszerű termelés. A megsárgult lapok hűen őrzik a szövetkezet történetét. Nem egyszer utalnak a várható fejlődésre, de olyanról, ami a valóságban bekövetkezett, a régiek még álmodni sem mertek. A kis szövetkezet, amelyik akkor csak néhány évvel az úttörők után alakult meg, ma elsők között van a megyében. Termelési értéke ebben az évben először meghaladja a százmilliót. Puf aj kától az antóslcabátig A bűvös szám, a százmillió átlépése indokolná a múlt felelevenítését, de ennek ellenére most az eltelt évekről csak néhány mondatban emlékezünk. Célunk inkább a dinamikus fejlődés bemutatása. Ez pedig az utolsó öt-hat év alatt történt. 1966-ban, a Bátaszéki Vegyes Ktsz-szel történt fúzió során kapcsolódott a szövetkezethez a bátaszéki üzem. Ezt követően, 1967-ben kezdte meg a szövetkezet az exporttevékenységet. Az első években a könnyűkonfekciós termékek alkották a szövetkezet profilját. A szovjet kereskedelem megrendelésére strandruhák készültek. Ugyanebben az esztendőben már a tőkés piacon is megjelentek a szövetkezet termékei. Osztrák ügyféllel kötött szerződés alapján bérmunkát végeztek. 1968-ban korszerűsítették és bővítették a tolnai üzemet. S ahol hajdan vattakabátokat, közismert nevén pufajkákat készítettek, ma a központi szabászat van, innen a Tolna és Bárány a megyében lévő üzemek részére is előállítják a divatos ruhák alkotórészeit. Az évek során ugyanis új üzemek létesültek. Megindult a termelés a szomszédos Baranyában lévő Dunaszekesőn, Lánycsókon, Majson, s ezekben a napokban kezdték meg á munkát a Szekszárdi Szabó Szövetkezet magyarbólyi részlegében." Ebben' a siklósi járásban lévő kis községben december 10-én ötven új dolgozó látott munkához, 6 számuk még ebben a hónapban százra emelkedik. A tapasztalat azt bizonyítja, hogy a munkába állók hamar megtanulják a varrás fortélyait. Bizonyítja ezt a majsiak példája. Ott idén, február közepén kezdték el a betanulást. S a korábban főként a háztartásban dolgozó lányok, asszonyok márciusban már exportmunkát végeztek. Június végére nemcsak minő- ■ ségben, ~ dé'~" mennyiségben is elérték a szövetkezeti szintet. A második félévben már nem volt a régi és új üzemek között különbség. Ilyen gyors betanulás alapján érthető, hogy megfelelő tervezés, előkészítés segítségével az évek során a szövetkezetben jelentős minőségi fejlődés ment végbe. Az egyszerűbb gyártmányaik mennyisége egyre kevesebb lett, s helyükbe munkaigényesebb, s ezzel együtt korszerűbb, modernebb ruhák gyártása lépett. Modell és alapanyag A korszerű termékek gyártását nem csupán a szakmáját egyre jobban elsajátító munkásgárda teszi lehetővé. Ugyanilyen fontos szerepe van a divatot gyorsan követő, sőt előtte járó modelleket készítő ruhatervezőknek, s az iparnak, mely a különböző alapnyago- kat állítja elő. A szövetkezetben tizenhat fős tervező-, kivitelezőrészleg dolgozik. Szaktudásukat külföldi tanulmányutak során bővítik, s rendelkezésükre áll sok országból érkező különböző divatlap, szakfolyóirat. S azt, hogy valóban sikeresen tartják ujjúkat a divat ütőerén, nem csupán az bizonyítja, hogy a szövetkezetben előállított ruhák 70 százaléka az ott megálmodott modellek alapján készül, hanem az a sok elismerés is, melyet a külföldi üzletfelek tolmácsolnak. A közelmúltban a legnagyobb megrendelő, az NDK kereskedelem képviselője a jövő évre kötött szerződés jegyzőkönyvében a legfelsőbb fokon nyilatkozott a bemutatott modellekről. Az évek során igen jó munkakapcsolatot épített ki a szövetkezet az alapanyag-gyártó cégekkel is. A Pamuttextil Művek és a Győri Műbőrgyár a közelmúltban küldte el azoknak az új anyagainak mintáit, melyet 1975-ben nagy mennyiségben gyártanak. A szövetkezetben az elmúlt években igen nagy mennyiségben használtak fel orkán- és műbőr anyagokat; A jövő divatja azonban ezek helyett újat ír elő. így már tervezik a orkán helyett a pamut alapanyagú textilféleségekből a ruhákat, a műbőr kabátokat, melyek anyaga az úgynevezett légző műbőr lesz, melynek kiegészítője a műszőrme. Számok, országok Ä fejlődést természetesen a számok bizonyítják legjobban. Ezek mutatják azt a termelés- növekedést, amely az utóbbi néhány évben végbe ment. 1967-ben, amikor a Szekszárdi Szabó Szövetkezet először termelt külföldi piac megrendelésére, exportra több mint 133 ezer darab ruha készült. 1970- re kisebb ingadozások után ez 166 ezerre emelkedett. A következő évben, mikor egyszerre négy tőkés megrendelő is jelentkezett, elérték a 300 ezer darabot. S azóta intenzív és egyenletes fejlődés megy végbe. 1972-ben 487 ezer darab ruha került a külföldre induló kamionokba, s idén 667 ezret kapnak a határainkon túli üzletfelek. Az állandó partnerek közül legrégibb a Szovjetunióval a kapcsolat. Hat év óta minden esztendőben jelentős mennyiséget vásároltak a szövetkezet termékeiből. Legintenzívebben fejlődik az NDK-beli partnerekkel az együttműködés. 1968-ban 23 ezres tételt rendeltek a szekszárdiaktól. Egy évre rá ennek több mint kétszeresére kötöttek szerződést. Ez a mennyiség egyre rohamosabban emelkedett, s idén már meghaladta a félmilliót. Emellett több éven át szerződést kötöttek a csehszlovák kereskedelem képviselői a szövetkezettel, három év óta Romániába is küldenek ruhát, de megrendelést kapott a szövetkezett a holland, francia, svájci, NSZK-beli, belga, jugoszláv cégektől, s idén először, az NDK után a legnagyobb szállítmányt Lengyelországba küldte a Szekszárdi Szabó Szövetkezet. A termelési érték növekedésének illusztrálásár a néhány adat: az intenzív fejlődés kezdetén, 1967-ben 44 millió forinttal zárták az évet. Ez 1970-re 62 millióra emelkedett, tavaly 83 milliót mutatott a mérleg, s az idei év során már elérték a százmilliót, s az év végére meglesz a 103 millió forint. Az új üzemek belépésével nőtt a dolgozók száma is. Hat évvel ezelőtt 433-an dolgoztak a szövetkezetben, idén a létszám 980 fő. S mert a gazdaságosságra egyik legjellemzőbb adat a nyereség alakulása, álljon itt erről is néhány összehasonlító szám. 1967-ben 2 millió 225 ezer forint volt a szövetkezet nyeresége, a jó gazdálkodás eredményeként tavaly meghaladta ennek négyszeresét, az idei évben pedig a számítások azt bizonyítják, hogy több lesz, mint az alapul vett évinek a tízszerese. Ami a számok mögött Tan A statisztikák kétségtelen a legpontosabb adatokat szolgáltatják ahhoz, hogy el lehessen dönteni, helyesen, vagy helytelenül gazdálkodtak-e az évek során. De nem szolgáltat adatokat arra nézve, milyen erőfeszítések eredményeként alakultak ki a mutatók. Ezek természetesen elsősorban a szalagok, munkaasztalok mellett ülők kitartó, szorgalmas munkáját dicsérik, de cseppet sem elhanyagolható az a munka, amit a szövetkezetben a termelés megszervezésére fordítottak az évek során. A Szekszárdi Szabó Szövetkezetben, az üzemek nagy területen való szétszórtsága miatt igen nagy jelentősége van az üzemszervezésnek. A folyamatos termelés jobb személyi, anyagi és technikai feltételeinek biztosítására megalakították az üzemszervezési osztályt. Ennek tevékenysége folytán jelentősen csökkent az állásidő, s ma már az áramszünetek kivételével szinte egyáltalán nincs. A műszerészek előkészítik a gépeket, s ily módon biztosított a gyors átállás lehetősége. HatszázöÍTeimégy tanuló A majsiak példája azt bizonyítja, hogy az új dolgozók is igen rövid idő alatt elsajátítják a munkafogásokat. Ennek ellenére senki nem gondolkodik úgy a szövetkezetben, hogy a korábban megszerzett ismeretek elegendők. Ezt bizonyítja, hogy a dolgozók közül 654- en különféle oktatásók során gyarapítják tudásukat. Legjelentősebb a fizikai dolgozók továbbképzése. Kétszázan vesznek részt a több reszort elsajátítását biztosító oktatáson. Ez lehetővé teszi, hogy a betanított dolgozók se csupán egy munkafolyamatot tudjanak elvégezni, hanem, ha a munka azt kívánja, más területen is segíthessenek. Ötven régi dolgozó vesz részt a szakmunkásvizsga letételét elősegítő előkészítő tanfolyamon. Ok júniusban megszerezhetik a szakmunkás-bizonyítványt. Nagy gondot fordít a szövetkezet szakemberei nevelésére. A jövő egyre magasabb minőségi, mennyiségi feladatait csak jól képzett szakemberek segítségével tudják megoldani. Ennek érdekében a korábbi években megszokott negyven helyett, idén 190 ipari tanuló sajátítja el a szakmát. Tizenkét szakember számára pedig előkészítő tanfolyamot szerveztek, főiskolai, egyetemi tanulmányaik elősegítésére. Munka verseny, mozgalmi élet A szövetkezet dolgozóinak jelentős része munkabrigádokban dolgozik. Közülük sokan célul tűzték ki a szocialista cím elnyerését, de több brigád már ezt évekkel ezelőtt el is érte. Az így kialakult élcsapat a szocialista munkaverseny- mozgalom motorja. A szövetkezetben azonban még egy versenyforma meghonosodott: a szalagverseny. Ebben az előzőnél még többen vesznek részt, hiszen az üzemek legtöbbjében szalagszerű termelés folyik, s így a szalag minden dolgozója versenyben van. A fiatalok jobb anyagi és erkölcsi elismerése céljából idén meghirdették a Szakma Ifjú Mestere, Kiváló Ifjúmunkás és Kiváló Ifjú Szakmunkás cím elérésére a versenyt. Az egyéni versenyben a szövetkezetnek mintegy száz dolgozója vesz részt. Ebben az évben jelentős vál-, tozás volt a KISZ-életben is? A korábbi egy alapszervezet helyett KISZ-csúcsvezetőség alakult, s az egyes üzemekben alapszervezetek létesültek. Ezzel növekedett a fiatalok önállósága. A szövetkezet vezetősége egyéb vonatkozásokban is tervbe vette az ifjabb korosztály segítését. Bátaszéken és Tolnán egy-egy klubhelyiség építését tervezik, Majson már a fiatalok birtokukba is vették új otthonukat. Lánycsókon a szövetkezet vezetősége a községi művelődési ház vezetőivel állapodott meg abban, hogy a hét több napján ott biztosítanak a KISZ-tagoknak helyiséget A szekszárdi üzemekben dolgozóknak kell legtovább várni arra, hogy saját klubjuk legyen. Ennek feltételeit ugyanis csak az új üzemház átadásakor tudják megteremteni. A következő évek Ez az üzemház természetesen nemcsak a fiatalok művelődési, szórakozási igényeit fogja kielégíteni. A 26 millió forintos költséggel, a Mikes és Wesselényi utca sarkán megépülő központi épület otthont ad majd valamennyi szekszárdi üzemnek. Itt lesznek a. központi raktárak, s ide köli töznek majd az irodák is. Az új üzemház a szövetkezet életében a legnagyobb beruházást jelenti. De ettől függetlenül jelentős összegeket fordítanak az üzemek korszerűsítésére is. Jelenleg négy és fél millió forint értékű új gép megrendelését igazolta vissza a külkereskedelem. Ezzel a szövetkezet gépparkjának jelentős részét kicserélik új, gyorsabb, korszerűbb gépekkel. 1975-ben pedig a teljes rekonstrukcióra sor kerül. A nagyobb teljesítményű gépek alkalmazásával a termelékenység növelése mellett a magasabb minőségi követelmények teljesítésével egy időben az élőmunka, arányán szándékoznak csökkenteni. Ami pedig a közelebbi terveket illeti: a néhány hét .múlva kezdődő 1974-es esztendőben 120 millió forint termelési érték elérését tűzik , ki célul. Jelenleg a másfél millió kapacitásórából 1,2 millióra megkötötték a szerződést. S a jelenleg folyó tárgyalások eredményeként minden bizonnyal a teljes kapacitás kitöltésére hamarosan megszületik a meg. állapodás. Az alapanyag-ellátás biztosított. Most már csak a szövetkezet majdnem ezer dolgozóján múlik, hogy elérik-e a kitűzött célt. 1951 augusztusában Szekszárdon tizennégy szabó megalakította a szövetkezetét. Akkor még biztos nem gondolták, hogy 1973-ban Európa legtöbb országában az itt gyártott ruhákban fognak járni az emberek. S biztos, hogy arra sem, hogy ebben az évben a szövetkezet eléri az évi százmilliót. (X) Tolnán, a szövetkezet szabászatában ‘ készülő száz és százezer ruha alkotóelemeit. jra asztalokon szabják többi te-
