Tolna Megyei Népújság, 1973. december (23. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-16 / 294. szám

kftró jwtieseföb 11 a gondos háziasszony körültekintő beosztással bizto­sítja, hogy á család élelmezé­sére, ruházkodására, legszük­ségesebb kiadásaira legyen pénz, lényegében hasonlóan történik ez a nagyobb család­nál. áss államnál is. A kor­mányzat az éves gazdálkodás eredményei. tapasztalatai alapján összeállítja a követke­ző év; bevételek és kiadások jegyzékét, körvonalazva ezzel egy-egy esztendő gazdasági fejlődésének útját-módját is. Az állami költségvetés azt a nagy központi pénzalapot je­lenti amelyből az állam kü­lönböző szervezi útján gazdál­kodik. Ebbe gyűlnek össze az állam bevételei; ebből teljesí­tik az állami feladatok meg­valósításához szüksége® Jeladá­sokat. A költségvetésben ter­mészetesen csak olyan, bevéte­leket lehet előirányozni, ame­lyeknek előteremtése törvé­nyes, amelyre jogszabály ad lehetőséget. Ami az állami köUségrveté* megjelenési for­máját Illeti, a bevételek és kiadások számszerű összeállí­tását a pénzügyminiszter ké­szíti el. c azt ia kormány elő­terjesztésére az országgyűlés hagyja jóvá. Ez a mechaniz­mus ismétlődik meg ebben a hónapban, is: a sok évas ha­gyományoknak megfelelően az ide, utolsó ülésszak plénuma elé kerül a Magyar Népköz­társaság költségvetése, melvet pz orszáz^vűlés megvitat, majd törvényerőre emel. MIT T'tR't'AEMAZ A KÖLTSÉGVETÉS? Az állami költségvetés ma­gában foglalja valamennyi ál­lami szerv, továbbá a SZOT Társadalombiztosítási Főigaz­gatósága összes előirányzatát, ide értve az üdültetéssel kap­csolatos bevételeket és kiadá­sokat is. Az állami vállalatok nem valamennyi bevételükkel és kiadásukkal szerepelnek a költségvetésben, csupán az ál­lami költségvetés javára elő­irányzott befizetésekkel, illet­ve az állami költségvetésből számukra előirányzott támoga­tás összegével. A költségvetés útién történik lényegében a nemzeti jövedelem jelentős elosztása, illetve újraelosztása. Az állami költségvetés alap­vető feladata, hogy felmérje a társadalom szükségleteit, és biztosítsa a kielégítésükhöz szükséges pénzügyi fedeze­tet. Ilyen értelemben fontos szerepe van a vállalatok, a szövetkezetek, továbbá a kü­lönböző társadalmi osztályok és rétegek jövedelmének sza­bályozásában. Az állami költségvetés lé­nyeges funkciója, hogy — a bevételek alakulásától függő­en — kellő összeget biztosít­son a különböző népgazdasági ágak fejlesztésére: az egyes állami vállalatok, továbbá a külkereskedelem tevékenysé­gének támogatására; a közös társadalmi fogyasztásra ezen Hogyan koszol a illséptés? belül I ségleteiaek kielégftáaéx«. végül pedig a nemzetközi szerződé­sekből erodő él egyéb Atomi kötetoaetteégek teljesítésére. A kdltaégvwtés kát réz«« ta­gozódik: « központi szervek és a tanácsok költaéevetéBé*. A MUNKA SOUBNDJS A költségvetés összeállítása a Péreaügyiminisztérium által évenként kiadott úgynevezett költségvetési körirat alapján kezdődik meg. Er felhívj* a figyelmet az aktuálu gazda­ságpolitikai irányelvekre, tájé­koztat a népgazdasági terv főbb céljairól, útmutatást tar­érvé­nyauftésére. Meghatárcxszfe. a bevételek és a kiadástúr ter­vezésének főbb szempontjait, a vállalatok és a szövetkeze­tek költségvetési kapcsolatai- aek alapelsvett A költségvetés tervezése két ütemben történik, A tervezés első ütemében a Pénzügymi­nisztérium — együttműködve a többi minisztériummal, az országos hatáskörű szervekkel, a megyei tanácsaikkal. — fel­ső srmten kialakitja költség­vetési javaslatát. Ez történt meg a deeemtarei ülésszak elé kerülő állami kölsóg- vetéasel is, amelynek elő­zetes terveit a pénzügymi­niszter, illetve helyettesei is­•BerteiSSfc az onszágagyOüs 3b laadó BtaiMiágáwBL E ti- zotífágok aza3a?X»intorniáciá. a vezető pénzügyi szakembe­rekkel folytatott közvetlen kcru Bulíáció során külőniböző ész­revételeket tettek', tobíanyire fontos feladatok gyorsabb üte­mű fejlesztésére kértek na­gyobb anyagi támogatást. A pénzügyi szakemberek avsután gondos elemző munká­val megvizsgálták: hogyan le­hetne a valóban reális igé­nyekre valamivel több pénzt eiétsrembeni? így a mezőgaz­dasági áöiandó bizottság tag­jainak kérése alapjára az ere­detileg tervezettnél nagyobb összegeket irányoznak elő az állami költségvetésben a me­aőgaacfasági bekötő intek eprié j sére. s a mezőgazdasági hutáé tások fejlesztés éré; p kuiturá- lis ibsztátBág igénye alapján az iskolák: felszereléséneh felújí­tására; az egészlégügyi bi­zottság jariaasJaJáca, a vérellá­tás. n váa’ar.tfjűzolgálat és a meratősaolgáiRt fejesztéséro; TÖRVÉNYBE FOGLALJÁK Ez a néhány péüda is meg-’ győzőén bizonyítja, hogy az állami költségvetés szám - adatait sok-sok konzultáció, tanácskozá<5 során úgy alakít­ják ki, hogy ez valóban egész társadalmunk. az egész ország egyéves gazdálkodásának tör­vénybe foglalt szabályzata le­ÚJLAKI LÁSZLÓ Magyarként a Kaukázusban "Jerevánban, az Arménia * Szálló éttermében asz­talhoz ültünk, s Jtíssé szorong­va vártuk, hogy milyen meg­lepetést tartogat számunkra az örmény konyha. Otthon más. Otthon az ember élőre érzi az étel ízét. felkészül rá, s legfeljebb bosszankodva átál­lítja magát, amikor a pincér közli: a pacalpörkölt elfo­gyott, töltött káposztát ajánl helyette a kedves vendégnek. De itt? Hát majd adnak valamit. Módos Péter író rám néz. — Mit ennél földi? — kér­dezi. — Mit? Tudod mit pajtás, bablevest, túró® palacsintával. De nem itt, hanem a hőgyé. szi kisvendéglőben. Egy jó erős halásziét, de nem itt, hanem a paksi halászcsárdában. És egy marhapörköltet Tévéién... Szigorúan rá,mszól: — Elég. Erről többet nem beszélünk. Egy szót sem. — Jó. Erről nem beszélünk többet. Forgatja, nézegeti az örmény nyelvű étlapot. „na mit vá­lasszunk?”. s szórakozottan ér­deklődik. — Mikor vágsz. Karácsony előtt? — Karácsony előtt. Tegnap is mondtam tegnapelőtt is mondtam. Hányszor mondjam. Sült hurka, sült kolbász. de erről többet nem beszélünk. — Ne félj nem hivatom meg magam. — Pedig meghívlak —mon­dom komoran, mert eszembe jut, hogy még négyórás re­pülőút előtt állunk Moszkvá­ig és isten tudja. A pincér felvillan yozódva oroszul kérdezi: maguk ma­gyarok? Igen. magyarok va­gyunk és már két hete úgy ülünk asztalhoz, hogy gondo­latban végigesszük a szek­szárdi Kispipa teljes ételvá­lasztékát. — Dankó Pista, Dankó Pis­ta — mondogatja ragyogó arc­cal a pincér és boldog, hogy a két magyart meglephette Dankó Pistával Moszkvában, a szovjet író­szövetség szikh ázá bán az egyik íróasztal magvar íróasz­tal. Magyar újságok, könyvek, folyóiratok. S a zömök ember, aki ennél az íróasztalnál dol­gozik. a kérdésekbe1 kifogyha­tatlan. Minden érdekli és mindent tudni szeretne Ma­gyarországról. Első utunk hoz­zá vezetett, Iván Vaszáljevics- hez. a szovjet f-ósc'ivett^g magyar referenséhez. Gondol­tam, hogy maid főleg kultu­rális kérdésekről beszélgetünk: könyvekről, színház"kről, fil­mekről, tévéműsorokról, ilyes­mikről. Iván Vasziljevics ezzel kezd­te: — Mi újság Tolnában? Mi­lyen volt a termés? Helyben vagyunk, — Iván Vasziljevics, Tolná­ban búzából és kukoricából az országos átlagot évek óta fe­lülmúljuk néhány mázsával. Kevés eső esett az idén. de az aszályt a termelőszövetkeze­tek az állami gazdaságok ész­re se vették. Tudja, Iván Va­sziljevics, Tolna gazdag. Ná­lunk minden van: sok nap­fény, búza. bor, szőlő, erdő, hal, vad, minden. Beszéltem megállíthatatla­nul. Magam előtt láttam a zombai határt, a pálfai aratást, a rnözsi kombájnszérűt, Szek- szárd szól ősk értjeit, a tamási kilátót, a traktorosokat. az elnököket, a jókat, az okoso­kat, a nagyhangúnkat, a rava­szokat, a csendeseket, a bő­beszédűeket. s örültem, hogy amit Moszkva szívében sző­kébb hazámról elmondok, ab­ban nincs semmi túlzás, az mind — igaz. Nagyon belejöttem, s attól tartok. Iván Vasziljevics arra a magyar szólásmondásra gondol, hogy messziről jött ember azt mond, amit akar. Külföldön mindig arra fi­gyelem legjobban, hogy milyen hatást vált ki az emberekből az az egyszerű és természetes tény, hogy magyar vagyok. Miként reagálnak erre, s mi az első szavuk, amikor mon­dom. Ez nagyon fontos. Ügy gondolom, külföldön veheti észre az ember, hogy mit je­lent és „mennyi” magyarnak lenni. Lengyelországban, Finn­országban, Bulgáriában, és most két hétig Grúziában. Ör­ményországban éreztem, rang magyarnak lenni. Mikoján aircú örmény gép­kocsivezetőnk négy napig jár­ta velünk az országot és ahány­szor magyar autóbuszt látott, mindannyiszor felkiáltott: Ika­rusz. Ikarusz. Olyan hangsúly- lyal mondta, hogy kiéreztük abból az őszinte elismerést. Írók. művészek, munkások a gazdasági reform eredményei, ről beszéltek. Érezni lehetett, hogy nagyra becsülik azt, ami megfelel a szocializmus építé­sében a mi magyar sajátos­ságainknak. © Palánkon épUI a mesterséges megtermékenyítő állomás. A mintegy tizenötmillió forintos beruházó3 kiviolezője a bogyiszlói Dunagyöngyc Tsz építi'j-igádja. Még ez évben átadásra kerül a garázsépület. » nyári szállás és a hídmérleg. A központi épület jövő év júliusá­ban készül el. ^komáromi) A török határ közelében, az Araráit lábánál, ahol úgy érez­tem hogy ez a világ vége, egy kicsiny kolhozfalu vendégei voltunk reggeltől késő estig. A párttitkár házában hosszú és bizony fárasztó beszélgetés után egyedül indultam el, hogy a faluban kicsit körülnézzek. Beszívjaip levegőjét, s meg- érezzem. lássak valamit abból, amit a kolhozelnök elmondott. Közelről akartam látni a ker­teket, az udvarokat, az ólakat, a gyerekéket, az öregeket, szó­val a faluit. Nem tudom miért meghök­kentő. de meghökkentő, hogy a falu itt is falu. Minden más, ám mégis minden ugyanaz, ami Murgán. Bonyhádon, vagy Szálkán. Az ember talán a nagy távolság miatt, meg a három óra időkülönbség miatt kicsit becsapva érzi magát, amikor 'látja, három fiatalem­ber garázsépítéssel foglalatos­kodik, s szól a Táskarádió, egy asszony vizet ereszt az utcai csapból, libák gágognak. a kér. fp:V Ö1'£'T­ember áll a sarkon, beszél­getnek. Máit otthon. Hozzájuk lépve oroszul kii-i szónok. Az egyik vénember rám mii. tat. — Moszkva? — Nyet. Budapest. Magyar, Szekszárd, Hungária — s le­sem az arcokat. A vénember karon fog. be­vezet a házába, konyakkal kí­nál. Poharát koccintásra eme­ld, s örmény nyelvű szavai­ból kiveszem: Kádár János egészségére iszik. Oroszul na­gyon keveset tud. Törökország, ról mond valamit, azt hiszem szidja a törököket, s veregeti a vállam. Barátságosan. Kádár elvtárs nevét tiszte­lettel mondják mindenütt, ahol megfordultam: Tbiliszi­ben Koka Ignatov festőmű­vész. a Szevan-tó partján az üdülőgondnok, amikor meg­hallotta. hogy magyarok va­gyunk, azonnal Kádár elv tár­sat éltette. Tizennyolc nap után jöttem haza és Záhonytól Szeltszárdig más szemmel néztem a ha­zát. a mi kis országunkat, mert amit mi itthon csinálunk, ar­ról távoli tájakon élő emberek tudnak és elismeréssel beszél­nék. Azzal feltétlenül gazda­gabb vagyok, hogy tapasztal­tam: „kint” rang magyarnak lenni. S hogy ez így van, azt munkánknak, eredményeink­nek köszönhetjük Sz. P. Ajándékozzon wm On is; Kedves ajándék a Buda­pesti Harisnyagyár kor­szerű terméke, a KATI és KITTY márkájú NŐI HARISNYANADRÄG. Több színben és nagyság­ban kapható az összes ruházati áruházban és szaküzletben. (20) Néon’ságf 5 1973. december

Next

/
Thumbnails
Contents