Tolna Megyei Népújság, 1973. december (23. évfolyam, 281-305. szám)
1973-12-14 / 292. szám
Napi beszerzés napi bosszúsággal A megyei NEB vizsgálata Ha helytálló a mondás, hogy mindenki közlekedik; helytálló az is, hogy mindenki vásárol. Jogos követelmény, hogy minden vevő elégedett vásárlóként távozzék a boltból. Tapasztalatból tudjuk, hogy ez a követelrhény nem mindig teljesül. Arra a kérdésre, hogy miért nem. a Tolna megyei Népi Ellenőrzési Bizottság keresett választ. A felelet lényege, hogy nem kis számban akad termelő és kereskedelmi vállalat, amely keveset tesz a fogyasztói igények kielégítéséért. Érdemes a vevő, a kereskedő, a termelő kapcsolatát közelebbről szemügyre venni. A vevő a boltossal áll közvetlen kapcsolatban. A boltos így igen jól tudja, mit keres a vevő, tehát a kereslet alapján rendel. Ha szerencséjük van, — mármint a boltosnak és a vásárlónak —, megérkezik a kívánt portéka. Ha nincs szerencséjük, a boltos folytat- gatja a rendelést. Azért kénytelen ezt tenni, mivel a vizsgált nagykereskedelmi vállalatok a megrendeléseket nem igazolják vissza, nem vezetnek nyilvántartást a leszáliítatlan cikkekről, sőt, arra sem vállalkoznak, hogy az óhajtott áru megérkezése után eljuttassák annak, aki kérte. A jó boltos természetesen nem törődik bele abba, hogy „sajnos, nincs”- csel küldözgesse el a vásárlót, hanem áru után futkos. A népi ellenőrzés tárgyilagos megfogalmazása szerint azon- "ban „az egyes cikkek beszerzésével kapcsolatos munka a realizált eredménnyel nem áll arányban.” Mindebből az következik, hogy sok ember nem alaptalanul asszociál a „napi beszerzés” hallatán a „napi bosszú- ság”-ra. Íme, néhány példa. Harapófogót megyénk terüle. tén a vizsgálat idején kizárólag 150 milliméteres méretben árusítottak. Ebbői a cikkből a vizsgált boltok teljes készlete nyolc darab volt. A bakelit nyelű csavarhúzót a vásárlók hiába keresik, mivel a hazai ipar nem gyártja, a külkereskedelem nem importálja. Szigetelt szárú, — tehát biztonsági szempontból nagyon fontos —. csavarhúzót ebben az esztendőben képtelen volt szállítani a nagykereskedelem. A belügyi szervek több éves meggyőző munkája volt szükséges ahhoz, hogy megkezdődjék a jó minőségű biztonsági Tizenegy új laboratóriumot adtak át rendeltetésének ebben az évben a veszprémi Nehézvegyipari Kutató Intézetben. A korszerű műszerekkel berendezett új munkahelyeken hatástani és analitikai kísérleteket kezdtek. Ezek segítségével tesztelik a hazánkban előállított összes új növényvédő szert. A Nehézipari Minisztérium és az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság százihúszmillió forintos hozzájárulásával az idén felépített laboratóriumok mellett jövőre húsz új toxikológiai laboratóriumot adnak át rendeltetésének. A frissen szervezett toxikológiai osztály munkatársai — humán orvosok állatorvosok, gyógyszerészek és biológusok — az új vegyszerek mérgező hatását vizsgálják a növényben, álzárak gyártása. A lélektelenül végzett munka következményeként az egyik üzletben pontosan nullát érővé redukálódott az erőfeszítés eredménye. Az egyik fajta biztonsági zárból harmincat találtak valamelyik üzletben a népi ellenőrök. Harminc közül húsznak azonos kulcsszámozása volt... Fémipari szakismeretek hiányában sem nehéz kitalálni, hogy a fényezett csavar előállítása munkaigényesebb folyamat. mint a nyers csavaré; logikus tehát, hogy az előbbi drágább. Mi+ sejt az olvasó, melyik fajta csavar kapható, melyik nem? Jól sejti. A vizsgálat idején a népi ellenőrzés éppúgy hiába keresett fürdőkádat, amint az építtetők sokasága. Ami pedig a színes fürdőkádat illeti. az azzal kapcsolatos gyakorlat — nagyon enyhén szólva: — kiHa kora tavasszal repülőgépről néznénk le Dunaföld- várra, itt is, ott Í6 hosszú fehér foltokat látnánk a házak között. Tévedés ne essék, nem hó az, hanem fóliasátrak. Hogyan kerültek oda? 1971-ben Steinbach Antal ÁFÉSZ-igazgatósági elnök és Kovács Sándor igazgatósági elnökhelyettes ösztönzésére tízfős fóliás szakcsoport alakult, tíz fóliasátorral, 1200 négyzet- méter területen. Nagyon jól felismerték a lehetőségeket, hi_ szén a községben többen sok évtizedes kertészkedesi tapasztalattal rendelkeznek. Könnyű volt a hagyományos szabadföldi zöldségtermelést az új módszerbe átültetni. Megkerestük Kelemen János felvásárlási előadót, a szakcsoport ügyintézőjét, és megkértük, mondja el, miben segíti az ÁFÉSZ a csoportot. — A szövetkezet jelentős anyagi támogatást, hetvenezer forintot biztosított az induláshoz, a sátrak megvásárlásához. Egy sátor 5800 forintba került, és az árát négy év alatt kell visszafizetni. Az esedékes részletet minden évben a szezon után fizetik. Az ÁFÉSZ a megtermelt áru felvásárlására szerződést kötött. Persze az ár is lényeges, az átadás időszakában a budapesti fogyasztói latban, emberben.. Erre a cél- a különleges műszereket szereztek be. A nagyszabású beruházásokkal párhuzamosan a Nehézvegyipari Kutató Intézet vezetői szakembereket küldtek tanulmányútra Angliába a Szovjetunióba. Csehszlovákiába és az NDK-ba. Ösztöndíjasaink tanulnak a szegedi Biológiai Intézetben és a tihanyi Biológiai Kutató Intézetben. A tervek szerint 1975-ben már— a Nehézipari Minisztérium célprogramjának megfelelően — évente 2000 új vegyü- letet vizsgálnák meg és minden eddiginél nagyobb anyagi és szellemi ráfordítással kezdik meg az új szerek, úi vegyü- letek előállítását. Legfontosabb feladatnak a zárt mező- gazeiasrei technológiák nö- vényvédőszer-ellátását tartják. (MTI) sértetiesen hasonlít az árukapcsoláshoz. A nagykereskedelem ugyanis ilyen kádat csak a fürdőszoba összeg felszerelési kellékével együtt (a csempét is beleértve!) hajlandó forgalomba hozni. A kényszer- helyzetbe szorult kiskereskedelem ráfanyalodott ennek az értékesítési formának átvételére. A népi ellenőrzés — törvény szabta kötelességéhez és másfél évtizedes gyakorlatához híven — megtette javaslatait a hibák kijavítására. Bonyolult összefüggésekről lévén szó, tér. mészetes. hogy a javulás nem történhet meg máról holnapra. A javaslatok folyamatos realizálásának eredményeként azonban végül (remélhetőleg) eljutunk addig, hogy a napi beszerzés ne napi bosszúság, hanem napi öröm legyen. B. Z. ár mínusz 25 százalékát f: kilónként. Ebből 5 százalék a csoport közös alapjába megy. — Mi volt a fő cél a csoport kialakításával? — Elsősorban a kora tavaszi primőrellátás javítása. Eddig ezeket kis tételekben Budapestről és Szentesről vásárolták. természetesen a szállítási költségek megnövelték az árakat is. Jelenleg ilyen gondunk nincs, sőt 1972-ben retket ,j£- exportáltunk. A községben a primőrellátás most már folyamatos. — Miképpen tartanak lépést a termesztés fejlődésével? — A csoportban két agrármérnök, négy mező azdnsági technikus, egy kertfsztech- nikus és három hollandi- * ágyas kertészkedő; voi régóta foglalkozó szakember van. Az első időszakban egymáshoz j jártunk át tapasztalatainkat j kicserélni — ez ma mér egyre 1 kevesebbet fordul elő. — A ; szövetkezet díjmentesen biztosítja a fóliás termesztéssel kapcsolatosan megjelenő szán_ könyveket. A tagok több évtizedes tapasztalatra támaszkodva jó érzékkel választják ki a különböző módszerek közül a legjobbakat. Sokan hob_ biból csinálják, persze az anyagi haszon sem mer.vetendő. Egy sátor átlagos hozama évente hétezer forint, de a tízezer forint sem ritka. — Milyen terveik vannak, hogyan értékelik az eddigi eredményeiket? — Talán annyi is elég lenne, hogy a saját erőből létesített fóliasátrak a községben már felülmúlják a mieink szá_ mát és területét. Nemcsak á dunaföldvári, hanem a dunaújvárosi piacra is eljutnak termény eikkel. 1971 óta a csoport hat taggal bővült, és jelenleg 16 fővel 16 sátorral 1800 négyzetméteren gazdálkodik. Ter_ vezzük, hogy a visszatérülő öt százalékból tapasztalatcsere. utakat szervezünk és az új fóliavásárlásokhoz a kölcsönt is ebből a pénzből biztosítjuk. A csoport fiatalítása, a zöldségtermesztés további fellendítése érdekében — hiszen a tagok életkora 32 és 60 év kö_ zött alakult — a helyi Magyar László Gimnáziumba és egy általános iskolába szívesen kihelyeznénk egy-egy fóliasátrat, és ott a tanulók talán kedvet kapnának e szép és hasznos szakma megtanulásához. Dunaföldvári fóliások Tizenegy új laboratórium A zárt mezőgazdasági rendszerek növényvédő szereit keresik a Nehézvegyipari Kutató Intézetben Bogyiszlói paprika A Paksi Konzervgyár bogyiszlói telepén az idén 70 vagon fűszerpaprikát vásároltak fel a bogyiszlói magántermelőktől, s a környező hét tsz-től. A telepen negyven asszony C3ipedi a paprikát és készíti elő a szárításra, amit a gyár faddi telepén végeznek. Faddról, a nagyrészt bogyiszlói paprika, szárított félkész állapotban kerül a kalocsai paprika- malomba. Foto: Goítvald
