Tolna Megyei Népújság, 1973. december (23. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-02 / 282. szám

Ezt hozta a hét a külpolitikában Megnyílt a KGST rádiótechnika! és elektronikai állandó bizottságának ülése így látja a hetet kommen­tátorunk, Réti Ervin: A szovjet—indiai barátság nyolcszázmillió embert fűz ösz- sze — ezekkel a szavakkal üd_ vözölte Delhiben a felsőház el­nöke Brezsnyevet, amikor az SZKP főtitkára látogatást tett a parlamentben. A megnöveke­dett számú emberiség csaknem negyedét tehát közvetlenül érinti a világ második és har­madik legnagyobb lélekszámú országának kapcsolata, ám túl ezen is, a szovjet—indiai vi­szony fontos építőköve Ázsia és a világ biztonságának. Az aláírt dokumentumok híven tükrözik a két ország alapvető egyetértésének pozitív tényét és törekvésüket Q sokoldalú kap­csolatok további fejlesztésére. Az indiai parlament szószé­kéről elhangzott Brezsnyev-be_ szédet természetesen megkü­lönböztetett figyelemmel ta­nulmányozza a világ. Egy hó­nappal azután, hogy a szóvjet pártvezető két és fél órás nem­zetközi áttekintést végzett az emlékezetes moszkvai béke­világkongresszuson (éppen azokban a napokban, amikor tetőpontján volt a közel-keleti válság) most ismét alkalom kí­nálkozott több jelentős megál­lapításra. Bulgária 110 923 négyzetkilométer területű, 8,6 millió lakosú délkelet­európai ország. A népesség több, mint 85 százaléka bolgár, csak­nem 10 százaléka a török nemze­tiséghez tartozik, de az Ország­ban cigány, örmény, orosz és ukrán nemzeti kisebbségek is megtalálhatók. A magyarokkal rokon bolgár nép Közép-Azsiából vándorolt ha­zája mai területére és 680 körül telepedett le ezen a vidéken. Itt vette át a szláv őslakosság nyel­vét is. 1018 és 1878 között — kisebb megszakításokkal — bi­zánci, szerb és török megszál­lás váltotta egymást az ország te­rületén, majd 1908-tól önálló ki­rályságként szerepelt a térképe­ken. Bulgária az első és második világháborúban az uralkodó osz­tály reakciós politikájának ered­ményeként a német birodalom ol­dalán harcolt. A második világháború végén (1945. szeptember 9-én) a Vörös Hadsereg támogatásával győzött a kommunisták vezette Hazafias Front által szervezett fegyve­res népi felkelés. A burzsoázia maradék erőinek megsemmisíté­se után a munkásosztály hatal­ma megszilárdult. Az 1946. szep­tember 8-i — az államformáról szóló — népszavazás után, szep­tember 15-én kikiáltották a Bolgár Népköztársaságot. 1949-ben — ha­zánkkal együtt — részt vett a KGST megalapításában, majd 1954. május 14-én csatlakozott a Varsói Szerződéshez. Bulgária a háború előtt elmaradott agráror­szág volt. A felszabadulást kö­vetően végrehajtott szocialista épí­tőmunka eredményeképpen jelen­tős ipari fejlesztést valósítottak meg az országjan. 1939-1 ;n az ipar és a ír: -gazdaság részaránya 1S;65 volt, ez 1971 re 51:21-re ala­Brezsnyev: hangsúlyosan szólt í öld részünk ügyeiről és többek között kijelentette: „A hábo­rút, beleértve a nukleáris há­borút, mint az európai problé­mák megoldásának eszközét, teljesen kizártnak kell tekin­tenünk.” Kontinensünk új poli­tikai arculatát alátámaszthat­ták a héten érkező hírek is. Genfben tanácskozott az euró­pai biztonsági értekezlet máso­dik szakaszának koordinációs bizottsága, s lényegében felál­lította a szeptember óta tartó előkészítő munkálatok befej e. zésének menetrendjét. Az igaz­sághoz tartozik, hogy a tem­pó gyorsabb is lehetne — a halogatás különben nem a szo­cialista országokon, hanem né­hány nyugati kormányon múlik — de a haladás így is kétség­telen. A mindennapossá vált európai kormányfői és külügy_ miniszteri találkozók közül is kiemelésre méltó' egy jelentős mozzanat: Otto Winzer belgiu­mi és luxemburgi látogatása. Az NDK külügyminisztere el­ső ízben érkezett hivatalos ke­retek között egy NATO-tagál- lam fővárosába. Az európai biztonság meg_ szilárdulása érthetően biztatást jelent az ázsiai biztonság ki­alakítására is. Brezsnyev fo­galmazása („Időszerűnek tar­tom a kollektív ázsiai bizton­kult. 1971-ben az ország ipari ter­melése 39-szerese volt az 1939. évinek. A háború előtt meglévő könnyű- és élelmiszeripar mellett új nehézipari bázis létesült. Az 1966—70. közötti időszakban külö­nösen a fűtőanyagiparban (15,3 százalékos), a vaskohászatban^19,5 százalékos), a gépgyártásban (15,8 százalékos), és a vegyiparban (21,5 százalékos) értek el jelentős ered­ményeket. A fellendülő gépipar legfontosabb ágazatai az elektro­technikai ipar, a vagon-, a ha­jó-, és a mezőgazdasági gépgyár­tás. Az ország jelentős szerepet vállalt a KGST országok közötti gyártmányszakosításban is. Ennek során a bolgár ipar speciális trak­torok, szerszámgépek, anyagmoz­gató, elektronikai berendezések és vegyipari cikkek gyártásában vesz részt. Mezőgazdasága zöldség- és gyümölcstermelésre szakosodott. Hazánk és Bulgária között gyü­mölcsöző együttműködés alakult ki. az anyagmozgató be ,*t nt'.czések és, a mezőgazdasági gépek gjár- tásában. A Szovjetunióval együtt Várna mellett vegyiüzem építé­sében veszünk részt. A bolgár—magyar' árucsere-for­galom egyenletesen fejlődik. A bolgár export 1972-bén 460,9 mil­lió devizaforint értékű volt. En­nek keretén belül anyagmozga­tó, építő- és mezőgazdasági, gé­peket, tehervagonokat, vegyi­anyagokat, gyógyszereket és do­hányt szállítottak hazánkba bol­gár partnereink: ■ Magyarország Bulgáriába 668,5 millió devizafo- riiit értékben szerszámgépeket, híradástechnikai cikkeket, jármű­veket, alumíniumárút, pamutszö­vetet és fogyasztási cikkeket szál­lott az elmúlt évben, A — ság eszméjének alapos és sok_ oldalú megvitatását, mert ez lehetővé tenné, hogy kipuhatol­juk annak együttes és vala­mennyi érdekelt állam számá­ra elfogadható megközelíté­sét ...”) megfontolt realitást mutat. Az ázsiai eszmecsere egyelőre még kezdeti szakaszé, bán van, nem vagyunk híjával a nehézségeknek, de a vitát meg kell indítani. A vala­mennyi érdekelt állam bevoná­sának előtérbe helyezése a szovjet szándékot mutatja, hogy Moszkva senkit nem akar kizárni, vagy elszigetelni. Kár, hogy a legnagyobb lélekszámú ázsiai ország, Kína nem mu­tat hajlandóságot a kapcsola­tokra, s a minden konstrukti- vitást nélkülöző pekingi állás­pontot — a jelek szerint — belső, hatalmi harcok is ter­helik. (A héten érkezett hírek a Kínában indított új kam­pányról, amelynek során a hajdani filozófus, Konfuciusz bírálatának ürügyén hangzot­tak el különböző megnyilatko, zások, a kínai belpolitika szö­vevényességét mutatják.) Ám Ázsia gazdasági éllovasa, Ja­pán sem túlságosan aktív — energiagondjaival, s ugyancsak belső pártharcaival van elfog­lalva. Tanaka miniszterelnök e heti kormányátalakítás-, so­rán tizenegy minisztert váltott le huszonnégy tagú kabinetjé, bői. Az ázsiai biztonság ügyét viszont jótékonyan mozdíthat­ták elő a Teheránban lezajlott mongol—iráni magas szintű tárgyalások, s a bangladeshi amnesztia, amely megkönnyíti majd a Pakisztánnal kapcso­latos nézeteltérések rendezését. Brezsnyev ismét érintette a szovjet—amerikai kapcsolato­kat, és azt a meggyőződését íe_ jezte ki, hogy az ésszerű poli­tika eddigi vívmányait senki sem másíthatja meg. Megjegy­zésének határozottsága nyilván nem függetleníthető a különbö­ző amerikai körök és érdek- csoportok heves belső tusájá. tói, minthogy akadnak egye­sek, akik a Watergate-iigy vi­harai mögött a Fehér Ház reá. listább külpolitikáját is igye­keznek célba venni. Az SZKP főtitkárának nyomatékos sza­vai a szovjet—amerikai vi­szony fontosságának objektív jellegére hívták fel a figyel­met. A hét tényei ismét bebi­zonyíthatták, milyen nagy kö­vetkezetességgel folytatódik az SZKP XXIV. kongresszusán elfogadott békeprogram végre­hajtása, s az MSZMP KB nem­zetközi kérdésekkel foglalkozó állásfoglalása is kiemelte: a magunk részéről teljes mér­tékben támogatjuk a szovjet párt és kormány erőfeszítéseit1 e program teljes megvalósítá­sára. A héten nemcsak tárgyaltait, de elhalasztottak és felfüggesz­tettek tárgyalásokat. A DIFK kénytelen volt lemondani a két dél-vietnami fél párizsi meg­beszéléseinek esedékes ülését, mivel a saigoni erők folytatták és fokozták területszerző ak­cióikat. Felfüggesztették a ki­lométerkő-tárgyalásokat is: Kai­ró kénytelen volt ily módon til­takozni az izraeli szabotázs miatt. Miután egyiptomi rész­ről végrehajtották az elsősor­ban Izrael által szorgalmazott kívánságokat (fogolycsere!), iz­raeli oldalról nem najlandók teljesíteni a hatpontos kompro­misszumos megegyezés alapté­telét: a csapatok visszavonását az október 22-i vonalakra. Nyilván az erőfitogtatás kedvé­ért, az izraeli fegyveres erő­ket közben riadókészültségbe helyezték. Ezek a jelek már­is arra vallanak, hogy a közel- keleti kibontakozás útja sem könnyűnek, sem rövidnek nem ígérkezik. Szombaton a Gellért Szálló gobelintermében ünnepélye­sen megnyílt a KGST rádió- technikai és elektronikai ipa­ri állandó bizottságának ju­bileumi ülése. A bizottság 10 évvel ezelőtt alakult, s ezút­tal tartja 25. tanácskozását. Dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter, a bizott­ság elnöke megnyitójában ki­emelte, hogy a sokoldalú együttműködés eredményeként a magyar iparnak széles körű lehetőségei vannak az elkövet­kező évtizedben tartós koope­rációs kapcsolatok kialakításá­ra a korszerű, magas mű­szaki színvonalú vezetékes és vezeték nélküli átviteli rend­szerek, a távbeszélőközpon­tok, a híradástechnikai, szá­mítástechnikai és elektro­akusztikai eszközök gyártásá­ban. A magyar kormány megíté­lése szerint a nemzetközi fe­szültség viszonylagos enyhülé­sének szakaszában vagyunk — jelentette ki Holtai Imre kül­ügyminiszter-helyettes az ENSZ-közgyűlés 1. számú po­litikai bizottságának ülésén „a nemzetközi biztonság erősítése” című napirendi pont vitájában. A magyar ENSZ-delegáció vezetője felszólalásában tájé­koztatta a tagállamokat kor­mányunk álláspontjáról a biz­tonsággal összefüggő kérdések­ben. A nemzetközi helyzet is­mertetésénél szándékosan használta a „viszonylagos eny­hülés” kifejezést, hiszen az enyhülés még nem terjedt ki az egész világra, még nem érezteti kedvező hatását min­den területen. Ugyanakkor a magyar küldöttség — a kül­ügyminiszter-helyettes megál­lapítása szerint — megalapo­zatlannak tartja azok érvelé­sét, akik tagadják a nemzet­közi kapcsolatokban bekövet­kezett pozitív változásokat és Ahmed Zaki Al-Jamani, Szaud-Arábia olajügyi minisz­tere Brüsszelben bejelentette, hogy találkozik Rudolf F. M. Lubbers-szel, a teljes embargó alá vett Hollandia gazdaság­ügyi miniszterével. (A szorult helyzetben lévő Hollandia, jóakarata kinyilvá. nításának félreérthetetlen jele­ként pénteken 150 százalékkal emelte önkéntes hozzájárulását az ENSZ palesztinai menekül­teket segélyező alapjához.) Jamani szombaton — Béláid Abdesszalam algériai ipar- és energiaügyi miniszter társasá­gában — Xavier-Ortolival, az európai közösségek bizottságá­nak elnökével és az EGK más vezetőivel is tárgyalt. Pénteki sajtóértekezletén bejelentette, hogy hétfőn Abdesszalammal az Egyesült Államokba repül­nek. és „bizonyos időt” tölte­nek ott. A szaudi olaj miniszter a saj­tóértekezleten Nyugat-Német- országot, Kanadát és Belgiu­mot „semlegesnek”; Francia- onszágot, Nagy-Britanniát, A kormány nevében Huszár István, a Minisztertanács eTr nökhelyettese üdvözölte az ülés résztvevőit, majd hang­súlyozta: — Számunkra azért is nagyon fontosak a KGST különböző szerveinek kezde­ményezései, mert lehetővé te­szik szellemi és aríyagi erőfor­rásaink koncentrálását. sze­lektív iparfejlesztési politi­kánk érvényesülését. Ezután Ralf Görbirfg, a KGST titkárhelyettese üdvö­zölte a tanácskozást. A 25. jubileumi ülés napi­rendjén két sokoldalú gyárt­mányszakosítási és kooperáci­ós szerződés tervezetét vitat­ják meg. Ezek tárgya a fél­vezető és mikroelektronikai eszközök szakosítása és koope­rációja, illetve az úgynevezett klímavizsgáló berendezések szakosítása. (MTI) nem ért egyet azokkal, álcák valamiféle „nagyhatalmi eny­hülést” erplegetnefc és hátsó szándékokat keresgélnek a fo­lyamat mögött. Hollai Imre ismertette a magyar kormány erőfeszítéseit az európai biztonság érdeké­ben. Mint mondta. — józan bizakodással vesszük ki ré­szünket abból a bonyolult túr. gyalássorozatból is, amely a közép-európai fegyveres erők és fegyverzetek csökkentésének lehetőségeit vizsgálja. A nem­zetközi biztonság erősítése — a Magyar Népköztársaság kor­mányának véleménye szerint — azon múlik, hogy ki tud- juk-e terjeszteni a nemzetközi viszonylatokban észlelt új po­zitív jelenségeket azokra a te­rületekre is. ahol az ilyen ha­tás még nem érvényesül, más­részt azon, hogy ellen tudunk-e állni az itt-ott még tevékeny­kedő hidegháborús körök fe­szültségeket szító manőverei­nek. E kettős feladat elválaszt­hatatlan egymástól. Spanyolországot és Törökorszá­got „barátinak”. Hollandiát és az Egyesült Államokat „ellen­ségesnek” nevezte. A kategori­zálás az olajszállítmányokat — Jamani szerint — a következő­képpen alakítja: a „baráti” or­szágok annyi olajat kapnak, amennyit rddig, a „semlege­sek” annyit, amennyit az arab országok saját gazdasági szem­pontjaikat tekintve szükséges­nek látnak; az „ellenségeseket” bojkott sújtja. Mint a UPI hírszolgálati iro­da jelenti, vasárnap nyolc nyugat-európai országban lesz érvényes a „kocsikázási” tila­lom. Hollandiához, Belgiumhoz, Nyugat-Németországhoz, Dá­niához, Svájchoz, Luxemburg­hoz és Lichtensteinhez most már Olaszország is csatlakozik. Hollandiában közölték, hogy januártól bevezetik; a benzin- fejadagolást. Az Egyesült Ál­lamokban ugyanakkor — mint Lőve, az elnök energiaügyi ta­nácsadója elmondta — egyelő­re nem terveznek hasonló in­tézkedést. II testvéri Bulgária Magyar felszólalás az ENSZ politikai bizottságában Olajválság; Vasárnap nyolc nyugat-európai országban autózási tilalom

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents