Tolna Megyei Népújság, 1973. december (23. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-12 / 290. szám

Levélcímünk: 7101, Szekszárdi, Postafiók 71

m KÉRDEZ

Gyermekgondozás!

segély

Sok jogi probléma gyűlt össze. Ügy döntöttünk, hogy ma az egész oldalon e jogi kérdésekre válaszolunk. Ba- laskó Ernöné Döbrököz, süt- vényesi olvasónk írta: „A

Dalmandi Állami Gazdaság* bán időszaki dolgozó vagyok. Minden évben tavasztól őszig dolgozunk. Most már nem állok munkaviszonyban, mivel a gazdaságban nincs olyan munka, amit tudnék csinálni, ugyanis hathónapos terhes vagyok. Február 10-én várom a kisbabát. Az a kérdésem, ha már megvan a 270 napom, azt hiszem ennyi kell, akkor ha szülésig nem is dolgozom, megkapom-e a kismamákat megillető 3 év gyermekgondozási segélyt? Én úgy tudom, hogy a mezőgazdaságban három hónapot nem lehet figyelembe venni, mivel télen nincs a mezőn munka. Csatlakozó kérdésem, hogy a szülési szabadságot a szülésre kiírás előtt hány héttel előbb lehet kivenni ?"

Erre a kérdésre is, a többire is, dr. Deák Kon- rád csoportvezető ügyész válaszol.

— A gyermekgondozási segélyről szóló 3/1967; Korm. számú rendeletet módosító 5/1969. Korm. számú rendelet kimondja:

„A dolgozó nőt a szülési szabadság lejártát követően a gyermek hároméves korának betöltéséig gyermek- gondozási segély illeti meg, ha

a) a szülést közvetlenül megelőző másfél éven belül összesen 12 hónapig munkaviszonyban állt és

b) legalább napi 6 órai munkaidővel dolgozott, továbbá

c) a gyermek gondozása céljából fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe.”

A már hivatkozott jogszabály szerint az említett másfél évi időtartamba nem számít be:

a) a keresetképtelenség ideje,

b) a rokkantsági nyugdíj, illetőleg a baleseti járadék folyósítás ideje,

c) a mezőgazdasági biztosítottaknál a december hó

1. és a következő év március hó 31. napja közötti idő,

d) a hivatkozott jogszabály alapján folyósított gyermekgondozási segélyezés időtartama.

Ha tehát ön a december

1. és a következő év március 31. napja közötti időt leszámítva a szülését közvetlenül megelőző másfél éven belül mint mezőgazdasági biztosított munka- viszonyban állt, gyermek- gondozási segély illeti meg.

Szülési szabadság kiadásával kapcsolatban a Munka Törvénykönyve Végrehajtási Rendelete ekként rendelkezik:

„A szülési szabadságból négy hetet a szülés előtt kell kiadni. Ettől a dolgozó nő kérésére el lehet tekinteni, ha az a szakorvos

véleménye szerint egészségének veszélyeztetésével nem jár.”

Családi pótlék

Borsi Ferencné Szakály, ürgevári olvasónk leveléből való a következő idézet: „1973.

június 1-én helyezkedtem el a Hőgyészi Állami Gazdaság ürgevári sertéstelepén, mint takarítónő, napi nyolcórai munkaidővel. Azóta folyamatosan dolgozom és öthónapos terhes vagyok. 1974. március

18-án esedékes a szülés, iár-e nekem a hároméves gyermekgondozási segély, és a most születendő gyermek — mivel az első meghalt — második gyermekként számít-e, vagy elsőként? Jogosult leszek-e családi pótlékra?"

— A kérdés első részére feleletet ad a Balaskó Ernő- né kérdésére adott válasz, annyi kiegészítéssel: mivel a márciusban esedékes szülést közvetlenül megelőzően másfél éven belül nem állt összesen tizenkét hónapig munkaviszonyban, a gyermekgondozási segély nem illeti meg. Álláspontunkat természetesen a ma érvényben lévő jogszabályi rendelkezésekre alapítjuk.

— A családi pótlékról szóló 16/1966. Korm. sz. rendelet 2. paragrafusa szerint családi pótlékra jogosult az a betegség esetére kötelezően biztosított munkaviszonyban álló dolgozó, akinek munkaideje az illető iparágra, vagy munkakörre a Munka Törvény- könyvében, vagy más jogszabályban megállapított heti (havi) munkaidőnek a felét eléri és. legalább két gyermeket tart eL Az egyedülálló dolgozó nő egy gyermek után is jogsult családi pótlékra.

— Egy gyermek után is jogosult a dolgozó családi pótlékra, ha a gyermek:

a) 16 életévét nem töltötte be és testi, vagy szellemi fogyatkozása miatt állandó ápolásra, vagy felügyeletre szorul;

b) 16 életévét betöltötte ugyan, de testi vagy szellemi fogyatkozása, vagy betegsége miatt munkaképességét legalább kétharmad részben elvesztette.»

— Az 50/1971. Mt. sz.

rendelet a fentebb hivatkozott jogszabályt még azzal egészíti ki, hogy: „ha a

dolgozó 2 vagy több gyermek után jogosult családi pótlékra és a jogosultság szempontjából figyelembe vehető gyermekek száma egyre csökken, egy gyermek után abban az esetben is jár családi pótlék, ha a jogosultságot a fentebb hivatkozott rendelkezések alapján megállapítani nem lehet. Minthogy első gyermeke a második gyermek megszületése előtt már meghalt, így miután ön nem tart el legalább két

gyermeket — családi pótlékra nem lesz igényjogosult, hacsak nem egyedülálló dolgozó nő, vagy a gyermeke testi, vagy szellemi fogyatkozása miatt nem szorult állandó ápolásra, vagy felügyeletre.

Illetményföld

Németh Györgyné Tamási, Szent M. u. 15. szám alatti olvasónk írta: „1968-ban

érettségiztem. Főiskolára nem vettek fel, ezért a tamási általános iskola fennhatósága alá tartozó napközi otthonos óvodában helyezkedtem el, mint képesítés nélküli óvónő. Az egyik, szülési szabadságon levő óvónőt helyettesítettem. 1969 augusztusában kihelyeztek Fornódra ugyancsak helyettesként. A fizetésem magasabb lett, de nem részesültem illetményföld-, illetve a föld után járó kedvezményben. Amikor azután érdeklődtem, hogy miért nem jár, akkor azt mondták: amikor kiosztották a földeket, nem voltam még azon a munkahelyen. Ez fedi a valóságot, de szerintem az illetményföld utáni részesedés nem a szülési szabadságon lévőt illetné meg, hanem azt, aki helyettesíti. A kérdésem: megkaphatom-e 1973-ra az illetményföld után járó pénzt, hiszen 1973 szeptemberében már dolgozója voltam az óvodának, s jogosan vonták-e meg tőlem a már említett indokkal az elmúlt esztendőben ezt a kedvezményt?"

— Az illetményföld használatáról szóló 12/1968. (III.

16.) MÉM. számú rendelet

1. paragrafusa kimondja:

' „Munkakörük alapján illetményföld-juttatás bán részesíthetők: a M dós- ügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó falusi (köz. ségi) és a községek (városok) belterületi határán kívül levő oktatási intézményekben alkalmazott oktató-nevelő munkát végző dolgozók (tanító, tanár, szakoktató, óvónő).”

Felsorolja a jogszabály a munkakörük alapján illetményföldre jogosult? :at is, a pedagógusok esetében azonban csupán lehetőség van ilyen juttatásra.

A már hivatkozott jogszabály az illetményfölddel kapcsolatban a továbbiakban ekként rendelkezik:

„A jogszabály által meghatározott mértéken belül az igényjogosultaknak juttatható illetményföld nagyságát a rendelkezésre álló területnek, a jogosultak számának, valamint szociális és családi körülményeiknek figyelembevételével a munkáltató — oktatási intézmény esetén az intézmény vezetője — a szak- szervezeti vállalati szervvel, illetőleg a szakszervezeti bizottsággal egyetértésben határozza meg.”

Utalunk még arra, hogy a szülési szabadságon levő

dolgozó nő szülési szabadsága ideje alatt is munka- viszonyban áll, távolról sem lenne indokolt tőle a már juttatott iEetményföld- használatot ilyen címen megvonni és annak juttatni, aki őt helyettesíti.

Egészen más kérdés, hős? ön — akinek csupán határozott időre létesített munkaviszonya van — ugyancsak igényjogosult-e illetményföld használatára. A már hivatkozott jogszabály ugyanis azt is kimondja, hogy a pedagógusok részére kiadható illetményföldi mértékének felső határa — a bármilyen címen használatukban álló földterület beszámításával — az 1600 n- ölet nem haladhatja meg.

Nem tudjuk, az Ön használatában — esetleg más címen — van-e földingatlan, nem ismerjük szociális, családi körülményeit sem.

Mindezekre figyelemmel csupán a már hivatkozott jogszabály 12. paragrafusára utalhatunk, amely kimondja: „A munkáltató és a dolgozó között az illetményfölddel kapcsolatban felmerülő jogvita esetén a munkaügyi vitákra vonatkozó rendelkezések szerint kell eljárni.”

Javasoljuk tehát, hogy problémájával fordul jón a Tamási járási Pedagógus Munkaügyi Döntőbizottsághoz.

Miért nem kapható Hők Lapja ?

Tóth Imréné Szétszórd, Kölcsey lakótelepi olvasónk kérdezte: „Miért nem lehet Szek- szárdon, az utcai árusoknál Nők Lapja újságot kapni? Vagy ha lehet, miért csak pult alól?"

A kérdésre a következő választ kaptuk Vaszari Gyulától, a MEHIV vezetőjétől:

— A közkedvelt Nők Lapja országosan hiánycikk, mert a nyomda magasabb példányszámot, mint a jelenlegi, nem tud előállítani. Ezért megyénk nem a szükségletnek megfelelő, igényelt példányt, hanem a központilag meghatározott mennyiséget kapja. Ez lényegesen kevesebb, mintáz igény. A kielégítetlen igények miatt igen sok a felszólalás. A meghatározott irányszámból kell az előfizető-példányokat is biztosítani Az előfizetői állomány viszont olyan mértékben felfutott, hogy ennek következtében az áruspéldányok száma minimálisra csökkent. Szekszárdon, az árusoknak csak két-két példányt tudunk adni árusításra. A sajtótermékek pult alóli árusítása tilos. A két-két áruspéldány azt hiszem ezt ki is zárja. Megoldás csak a nyomdaipar rekonstrukciója után várható.

Jubileumi jutalom

Meilinger Gyula, a fürgedi tanács vb-titkára kérdezte: „Az Mt. 48. paragrafusa (2) bekezdése előírja, hogy^ a huszonöt, a negyven, illetőleg az ötven évet munkaviszonyban töltött dolgozók részére jubileumi jutalom jár. Ez megjár-e a tsz-tagoknak? Ha jár, milyen eljárást igényel, hogy megkapják? Az állami gazdaság ugyanis a községben lakóknak jubileumi jutalmat fizet az Mt. V. 66. paragrafusa (1, 2) pontja értelmében. A termelőszövetkezet nem, mivel szerintük a tsz- tagokra az Mt-nek ez a rendelkezése nem vonatkozik."

— A Munka Törvény- könyve 6. paragrafus (1) bekezdése kifejezetten kimondja, hogy a törvény hatálya munkaviszonyra terjed ki, ugyanezen törvény

7. paragrafusa pedig az alábbiakat tartalmazza]

’/A mezőgazdasági termelőszövetkezetek tagjainak munkavégzésére vonatkozó szabályokat e törvény elveinek figyelembevételével külön, törvény rendezi.”

A termelőszövetkezet tagja a termelőszövetkezetnél nem áll munkaviszonyban, hanem a termelőszövetkezettel tagsági viszonyban áll.

A fentebb em’ített „kő- lön törvény” és annak végrehajtási rendeletéi is egységes szerkezetbe foglalva a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítő 1972. évi 11-es számában jelentek meg.

E jogszabályok közül ehelyütt csupánt arra utalunk, hogy „a munkavégzési kötelezettségüket teljesítő tagok részére a termelőszövetkezet a tsz- törvényben foglaltakon túlmenően további kedvezményeket biztosíthat."

A termelőszövetkezeti tagnak tagsági viszonya alapján jogszabály nem biztosítja a jubileumi jutalmat, annak természetesen nincs akadálya, hogy valamely termelőszövetkezet — anyagi erőihez mérten — az alapszabályban biztosítson a hosszabb ideje tagsági viszonyban állók részére bizonyos jutalmakat,

r

TeSefonszómaink : 129—01, 123—61. Ml VÁLASZOLUNK