Tolna Megyei Népújság, 1973. november (23. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-04 / 259. szám

Ezt liozta a hét a külpolitikában Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet második szakaszának munkaszeryei így látja a hetet kommentá. torunk. Kereszty András: „A nemzetközi élet alapvető és fő jellemzője a különböző társadalmi rendszerű államok politikai, gazdasági és egyéb kapcsolatainak erősödése” — mondja az MSZMP Központi Bizottságának csütörtöki ülé­séről kiadott közlemény. Egy héttel korábban Leonyid Brezsnyev így fogalmazott moszkvai beszédében: „mély meggyőződésünk, hogy a nem­zetközi kapcsolatok jelenlegi fejlődésében a fő tendencia: a végbemenő fordulat a hideg­háborúból a feszültség enyhü­lése. a katonai konfrontáció­ból a biztonság megszilárdítás sa, a békés egymás mellett élés felé”. S mégis: ha az utóbbi he­teknek a történéseit áttekint­jük, a nemzetközi élet egyes eseményei — legalábbis első pillantásra — e megállapítá­sokkal látszólag ellenkező ké­pet mutatnak. A Közel-Kele- g ten a Biztonsági Tanács fel­hívása nyomán helyreállt ugyan a tűzszünet, de még messze vagyunk a békétől, a1 konfliktus rendeződésétől. Chilében a katonai junta is­mét terrortettekkel hallat ma.' gáról: október végén, ötven nappal a puccs után 71 embert '• — főleg bányászokat — gyil­koltak meg a katonák. Az Egyesült Államok egyes körei, ben — a közel-keleti konflik- . tus felhangjaként — ismét erősödtek a szovjetellenes, kommunistaellenes hangok. A fegyveres erők riadókészültsé­ge — amelyet a hét közepén oldottak fel — az erővel való fenyegetés legrosszabb korsza. kait idézte fel. (Igaz, e mos­tani lé|j>ésben szerepet játszot­tak belpolitikai megfontolások, a Watergate-ügy nyomása alatt levő kormány saját szempontjából hasznosnak érezhette a válsághangulatot.) Mindez persze nem váratlan jelenség. Amikor a tárgyalá­sos korszak, az enyhülés poli­tikája elkezdődött, már tud­tuk: léteznek olyan erők, amelyek csak az alkalmas pil­lanatot lesik, hogy válsághan­gulat kirobbantásával megpró­bálják visszafelé fordítani az eddig elérteket. Már akkor is tudtuk: a nemzetközi impe­rializmus nem nyugszik bele könnyeh pozícióinak elveszté. sébe. Azt is tudjuk, ■ hogy a nemzetközi helyzet tartós eny­hüléséért küzdve, a jövőben is számolnunk kell megtorpa­násokkal, a nemzetközi hely­zet időnkénti éleződésével. Az imperialista erők ismételten megkísérlik majd a béke ve­szélyeztetését. de többé nin­csenek már abban a helyzet­ben. hogy megakadályozzák a nemzetközi biztonság megszi­lárdulását, a népek béketörek­véseinek érvényesülését. Vegyük csak szemügyre alaposabban a hét híreit: lát­nunk kell egyszersmind a nemzetközi enyhülés alapvető jeleit, a változó világ új jelen­ségeit — azt, hogy a tűzszünet! vonalak mentén elfoglalta he. lyét az ENSZ-haderő, hogy ezen a héten már megszűntek a katonai akciók, szovjet és amerikai polgári megfigyelők küldéséről hangzott el mind­két részről nyilatkozat, azt mutatja, hogy még az ennyire kiélezett helyzetből is lehet­séges kiút. A hosszú távú ren­dezésnek — a szovjet—ameri­kai konzultációkon és aktív szerepen kívül — még ígéretes fejleménye az arab egység erősödése. A mostani háború tapasztalatai, az olajbojkotr tanulságai talán elgondolkod­tatják az eddig külön utakon ^áró — nyugatbarát — arab rezsimeket is. Hogy mit jelent folytatják tanácskozásaikat ez az erő. ez az egységes fel­lépés, azt bizonyítja a kilencek brüsszeli tanácskozása, ame­lyen a nyugat-európai orszá­gok — féltve saját olajellátá- sukar. amelynek 80 , százaléka az arab országokból szárma­zik — nem álltak ki egysége­sen szövetségesük, Hollandia mellett, miután több közel-ke­leti állam megtagadta az oda irányuló olajszállítást. A közel-keleti rendezés irá­nyába mutató jeleken kívül más is mutatta a héten az enyhülés irányzatának folyta, tódasát. Bécsi jelentések sze­rint a kedden összeült haderő­csökkentési konferencia kidol­gozhatja azokat az elveket, amelyek 1975-ben már konk­rét leszerelési intézkedéseket eredményeznek Közép-Euró- pában. Genfben folytatódnak az európai biztonsági értekez­let előkészítő tárgyalásai. Scheel nyugatnémet külügy­miniszter látogatása Moszkvá­ban- nyilván segít tisztázni azokat a problémákat, ame­lyek átmenetileg akadályozzák az NSZK és a szocialista or­szágok közötti viszony teljes rendezését. S gyakorlatilag ez­zel ei is jutottunk napjaink leglényegesebb tanulságához. A világon minden visszaesés, átmeneti nehézség ellenére folytatódik az enyhülés ten­denciája. Látni kell azonban: még korántsem visszafordít­hatatlan folyamatról van szó, tehát e tendencia védelmében a lehető legszélesebb egység­frontot kell megteremteni. Mint Moszkvában — a héten véget ért békekongresszuson — egy teremben ült a belga főr pap és az angol munkáspárti képviselő, az indiai kongresz- szuspárt főtitkára és a nyugat, német szociáldemokrata veze­tő S mindazok, akik számos kérdésben eltérő nézetet • val­lanak ugyan, de a béke kér­désében egyetértenek. A nem­zetközi erőviszonyokban vég­bement pozitív változások és a néptömegek egységes fellépése kétségkívül elvezeti bolygón­kat a tartós és visszavonhatat­lan békéhez. Az első bizottság, amely az európai biztonság kérdéseivel foglalkozik az európai bizton­ság alapjairól és az államközi kapcsolatok elveiről szóló ál­talános nyilatkozat szovjet ter­vezetét, valamint az e kérdé­sekben előterjesztett francia és jugoszláv nyilatkozatterveze­teket vitatja meg. Az utóbbi időben nagy jelentőséget tu­lajdonítanak az első albizott­ság munkájának, amely tárgy­szerűen, és építő szellemben befejezte az egyik legfontosabb elv — a határok sérthetetlen­ségének elve — megvitatását. A második bizottság, amely Alekszej Koszigin, a Szov­jetunió minisztertanácsának elnöke szombaton ' fogadta Walter Scheelt. a Német Szö­vetségi Köztársaság alkancel- lárját és külügyminiszterét. a gazdaság, a tudomány és a technika, valamint a környe­zetvédelem területén való együttműködés kérdéseit vi­tatja meg, a hosszú lejáratú alapokon való ipari együttmű­ködés fejlesztésének perspektí­váival foglalkozott. A résztve­vők jelentős figyelmet szentel­nek a kölcsönös érdeklődésre számot tartó, nagyszabású gaz- dasági terveknek. A harmadik bizottságban folytatódik a vita a szuvere­nitás, a belügyekbe való be nem avatkozás, az államok tör­vényei és szokásai tiszteletben tartásának elveiről. Szovjet részről Andrej Gro. rniko külügyminiszter vett részt a beszélgetésben. Scheel — mint jelentettük — a szovjet kormány meghí­vására hivatalos látogatáson van Moszkvában. (MTI) & : Megemlékezés az-1956-os ellenforradalom Koszigin fogadta Scheelt áldozatairól Az 1956-os ei lenforradalom áldozatairól kegyelettel emlé­keztek meg szombaton a fővá­ros dolgozói. A Köztársaság téren lévő budapesti pártszék­ház védelmében elesettek éra. léktáblájánál koszorúzási ün­nepséget tartottak. A budapesti pártbizottság ne. vében Somogyi Sándor és Nagy Richárd, a pártbizottság titkárai, valamint dr, Vida Kálmán, a pártszervezet tit­kára, a pártbizottság osztály- vezetője rótta le kegyeletét. Ezt követően a pártbizottság apparátusának dolgozói helyez, ték el a megemlékezés virágait a márványtáblánál. A kerepesi temetőben, a hő­si halált halt katonák, rend­őrök virágokkal díszített sírjai, nál az MSZMP budapesti Bi­zottsága nevében Somogyi Sán­dor és Nagy Richárd helyezett el koszorút. A budapesti fegy_ veres testületek képviseletében Pesti Endre vezérőrnagy, a bu­dapesti helyőrség parancsno­ka, valamint Baranyai György rendőr vezérőrnagy, a Buda­pesti Rendőrfőkapitányság ve. zetője, Ruzsbatzky László, a munkásőrség budapesti pa­rancsnoka helyezte el a meg­emlékezés koszorúját. A KISZ budapesti Bizottsága nevében Csillik András első titkár, dr. Alföldy Árpád, Bíró József és Dérfalvi István titkárok, to­vábbá Takács Istvánná, az Út­törő Szövetség budapesti, elnö. ke koszorúzQtL..jr,..->fI. ^ A kerepesi temetőffem nyug­vó hŐ6i halottak emlékművé­nél a fegyveres testületek tag­jai álltak díszőnséget. Felcsen­dült a Himnusz, majd gyász- dallamok hangjai közben he­lyezték el a kegyelet virágait. A budapesti pártbizottság ne­vében Somogyi Sándor és Nagy Richárd, a fővárosi tanács ne­vében Szépvölgyi Zoltán ta­nácselnök, valamint Csikesz József né és Kőmíves István el. nökhelyettesek.helyeztek el ko­szorút. V, A fegyveres testületek’ nevé­ben Kálazi József vezérőrnagy főcsoportfőnök, honvédelmi mi­niszterhelyettes, Körösi György rendőr vezérőrnagy, belügymi­niszter-helyettes és Nagy György, a munkásőrség. gae parancsnokának első he­lyettese helyezett el koszorút. A Magyar Partizán Szövetség képviseletében Gábor István alelnök, dr. Tihanyi Sándor rendőr ezredes és dr. Váradi Sándor nyugalmazott ezredes, a Magyar Partizán Szövetség or­szágos választmányi elnökségé­nek tagjai koszorúztak. A KISZ budapesti Bizottsága ne­vében Csillik András, dr. Al­földi Árpád, Bíró József, Dér­falvi István, továbbá Takács Istvánná koszorúzott. A koszorúzási ünnepség az Internacionálé hangjaival, s a díszszázad tiszteletadásával ért véget. • Kegyelettel emlékeztek meg az ellenforradalom áldozatairól az újpesti, a rákoskeresztúri és * csepeli temetőkben is. Közel-Kelet TÁRGYALÁSOK Folytatódik a közel-keleti válság megoldásával kapcsola­tos arab álláspontok egyezte­tése. Kairó legújabb vendége Bumedien algériai elnök. Szá­dat egyiptomi államfő, aki harmincórás látogatást tett. „olajszövetségeseinél”, Kuvait- ban és Szaud-Ariábiában, s eközben Asszad szíriai elnök­kel is tárgyalt, pénteken fo­gadta először Bumedient és szombaton ismét eszmecserét folytatott vele. Szadat elnök egyébként pénteken is fogadta Vaszi- lij Kuznyecovot, a szovjet kül. A Magyar Hajó- és Daru gyár óbudai gyáregységében szovjet megrendelésre elkészült az első 16 tonnás vízsugár­hajtású, önjáró tengeri úszódaru. A hatalmas berendezés különleges anyaga teszi lehetővé, hogy a daru mínusz 40 fo­kos hidegben is dolgozhasson. Az óriásdaru anyakikötője a fekete-tengeri Keres lesz. (MTI foto— Bara István felv. — KS) ügyminiszter első helyettesét. Közben az Egyesült Álla­mok fővárosában a lényeget tekintve —■. máris létrejött a közvetett érintkezés egy fór. mája Izrael. Egyiptom és- Szí­ria képviselői között. A köz­vetítő szerepét Kissinger ame. rikai külügyminiszter vállalta: pénteken este külön-külön ta­lálkozott Fahmi egyiptomi kül. 'ügyminiszterrel és Mohamed Zakaria Iszmail szíriai külügy­miniszter-helyettessel. Ezt megelőzően Kisinger Golda Meirrel, Izrael miniszterelnö­kével tárgyalt. Kettejük utolsó washingtoni eszmecseréjét szombaton tartják meg. Meir a terve]* szerint hétfőn tesz je­lentést az izraeli parlament­nek washingtoni megbeszélé­séről. Pillanatnyilag négy európai ország: Ausztria, Írország, Svédország és Finnország kép­viselőiből tevédnek össze a bé­kefenntartó erők. Kissinger amerikai külügy­miniszter pénteken magához kérette a NATO-országok wa. shingtoni nagyköveteit és 9Ö perces tájékoztatót tartott ne-r kik a közel-keleti válságról, különös tekintettel az amerikai lépésekre. Az AP szerint a tá­jékoztató elébe kívánt vágni az európai NATO-szövetségesek további panaszainak amiatt, hogy az Egyesült Államok nem konzultál velük kellőképpen. Egyes források szerint Kissin­ger a nagyköveteknek „dina­mikus konzultációkat” ígért a jövőre nézve. Ellentétben a diplomatákkal tartott megbeszélés „kellemes” hangulatával, Schlesinger amerikai hadügyminiszter is­mét bírálta a NATO európai tagországainak a közel-keleti amerikai politikával kapcsola. tos magatartását, különöskép­pen az NSZK viselkedését, amit „érthetetlennek és kiáb­rándítónak” minősített. Schle­singer lemondta jövő hétre ter­vezett bonni látogatását.

Next

/
Thumbnails
Contents