Tolna Megyei Népújság, 1973. november (23. évfolyam, 256-280. szám)
1973-11-30 / 280. szám
Nyílt levél A magyar—bolgár áruforgalom az elmúlt hét évben több, mint két és félszeresére emelkedett, s a legutóbbi esztendőkben már 70 millió rubel körül mozgott, A növekedés ütemében a szocialista országok közül hazánk számára Bulgária a harmadik helyet foglalja el, s Magyarország ugyancsak a harmadik a bolgár külkereskedelmi kapcsolatok fejlődésében. A két ország teljes forgalmának most nagyobb hányadát bonyolítja le egymással, mint hét évvel ezelőtt, a részarány azonban még így is kicsi, alig éri el a 2 százalékot. Az utóbbi időben bizonyos egyenlőtlenségek alakultak ki a magyar—bolgár külkereskedelmi forgalomban, a magyar szállítások erőteljesebben növekedtek, mint a Magyarországra irányuló bolgár export. Mindkét fél nagy erőfeszítéseket tesz, hogy az egyensúly mielőbb helyreálljon, gazdasági együttműködésünk minden területen fokozódjék. A magyar—bolgár gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság ez év januári ülésszakán mindkét fél kifejezte, hogy mindenekelőtt a kooperáció és a szakosítás fejlesztésével, az integrációs elvek hatékony érvényesítésével kíván még szorosabb gazdasági kapcsolatokat kiépíteni. Több határozat is született. s azóta egyes területeken már konkrét eredményeket értek el. Az érintett magyar, illetve bolgár vállalatok keret- szerződést kötöttek röntgen- berendezések gyártási kooperációjának kiszélesítésére, hasonló szerződést írtak alá könnyűipari gépek alkatrészeinek szakosított gyártására, s egyes gépipari,, kohászati, vegyipari és könnyűipari témákban is feltárták az együttműködési lehetőségeket. Kibontakozóban van a járműipari együttműködés is, amelynek keretében magyar gyártmányú agregáto- kat kívánnak felhasználni bolgár autóbuszokhoz. Próbaképpen már felszereltek ilyen agregátot Setra típusú buszba, s a tapasztalatok kedvezőek. A röntgenkészülékek gyártási kooperációjának 1974-ben lehetőség kínálkozik, s számolni lehet azzal is, hogy jelentősebb kiszélesítésére már még a mostani tervidőszakban tovább bővül a könnyűipari termékcsere. A HTESZ és tagegy«sület«inek december havi rendezvényei SZERVEZÉSI ÉS VEZETÉSI TUDOMÁNYOS IARSASAG Tolna megyei szervezete. 1973. december 10 de. 10 órakor Szekszárd, Nyomda tanácsterme. Beszámoló a kölni ,,üzem- és ügyvitelszervezési kióllitás" tapasztalatairól. Előadó: dr. Kovács János, megyei tan ács revizora. PAPÍR- ÉS NYOMDAIPARI MŰSZAKI EGYESÜLET szekszárdi csoportja. 1973. december 12. du. 14 órakor Szekszárd. Nyomda. Taggyűlés. Jövő évi munkaterv megbeszélése. BORIPARI TUDOMÁNYOS EGYESÜLET Bárdiszmű-szakosztály. 1973. december 14. du, 14 órakor Szekszárd, Bőrdíszmű Váll. kultúrterem. ».Apparátus gépi tűzés”. v Előadó: Nagy István. MAGYAR ELEKTROTECHNIKAI EGYESÜLET szekszárdi csoportja. 1973. december 3. du. 14,30. Hazafias Népfront tanácsterme, Szekszárd. ^.Korszerű építési rendszerek villanyszerelése, különös tekintettel a könnyű* szerkezetes építési módra”. Előadó: Lajkó Sándor, Tornóczki János» MTESZ Tolna megyei szervezete. 1973. december 10. du. 14 órakor Szekszárd, Hazafias Népfront, Választmányi ülés. ü.A megye iparfejlesztési lehetőségei**. Előadó: Somi Benjamin, MSZMP mb-titkár. MAGYAR AGRÁRTUDOMÁNYI EGYESÜLET Tolna megyei szervezete 1973. december 5. de. 9,30 órakor Szekszárdi («Babits M*0* Mű*. Közp. színházterme. MAE Tolna megyei szervezete tisztújító közgyűlése. (,A közgazdasági szabályozók a mezőgazdaságban”. Előadó: Kazareczki Kálmán MÉM-miniszterhelyettes, MAGYAR AGRÁRTUDOMÁNYI EGYESÜLET növénytermesztési szakosztály 1973. december 7—8—9. Dunaszentgyörgy Növényvédelmi kiállítás. 1973. december 7—8—9. Tamási« Növényvédelmi kiállítás. 1973. december 14—15—16, Tolna Növényvédelmi kiállítás. 1973. december 14—15—16. Pincehely. Növényvédelmi kiállítás. MAGYAR AGRÁRTUDOMÁNYI EGYESÜLET növénytermesztési szakosztály. 1973. december 3. de. 8,30 órakor Szekszárd, SZMT-székház. Szakosztály-vezetőségi ülés. MAGYAR AGRARTUDOMANYI EGYESÜLET állatorvosok szakosztálya 1973. december 4. de. 9,00 órakor Tamási. s,A tartási higiénia tejgazdasági jelen tősége és szerepe a tőgyulladás ®Uem védekezésben”. Előadó: dr. Kovács Jenő, Äeü. Ali. ig. 1973. december 4. de. 10,00 órakor Tamás?. ; ,A tejtermelés higiéniás körülményeinek közegészségügyi kihatása?^. Előadó: dr. Kolombusz Lászlóné KÖJÁL-felügyelő. MAGYAR AGRARTUDOMANYI EGYESÜLET állatorvosok szakosztálya 1973. december 4. de. 11,00 órakor Tamást. &,A tejtermelés! higiénia és az értékesítési valamint d tejfeldolgozás közötti összefüggés.” Előadó: Kincs János Tamási Sajtgyár igazgatója. 1973. december 7. de. 9,00 órakor Tamási. i.A tőgyulladás elleni védekezés aktuális kérdései.** Előadó: dr. Horváth György ÁJIatorvostud. Egyet, docense. 1973. december 7. de. 10,00 órakor Tamási. fr^A fejőgép működésének ellenőrzése és szerepe a tŐgyuUadáe elleni védekezésben”. Előadó: dr. Tóth László tud. oszt. vez. 1973. december 14. de. 10,00 órakor Szekszárd. i,India állatorvos-szemmel”. Előadó: dr. Romváry József tud. főmunkatárs. MAGYAR AGRARTUDOMANYI EGYESÜLET gödöllői helyi csoport. 19'73. december 6. du. 16,00 órakor Gödöllő ATE Korka-terem. Utibeszámoló az USA mezőgazdaságának gépesítéséről. MAGYAR AGRARTUDOMANYI EGYESÜLET állattenyésztési szakosztály. 1973. december 7. du. 14,00 órakor Mágocs mgtsz, Eejőberendezés (MIELE) megtekintés©» Tanulmányút, tapasztalatcsere* Folyamatban vannak az 1976—80-as évekre szóló tervek koordinációs munkái is. Kijelölték azokat a területeket, ahol reális feltételei vannak a két ország fokozott gazdasági együttműködésének. Mindkét fél számára hasznosnak ígérke. zik egész sor termék gyártásának szakosítása, kooperációk kiépítése. Bulgária például ónozott lemezeket szállíthatna magyar alumínium tömbökért, alumínium félkésztermékekért és különböző acélfajtákért. Előnyösen bővíthető a vas- kohászati termékek választékcseréje. Mindkét fél számára előnyös lehet különböző vegyitermékek gyártásszakosítása, amelynek alapján Magyarország például benzolt, polipropilént szállíthatna bolgár akril_ nitrilért és oktilalkoholért. Határozott jelei vannak a számítástechnikai együttműködés bővítésének, amellyel kapcsolatban minisztériumi szinten már folyamatban vannak a tárgyalások. Javaslatok hangzottak el gumiipari termékek gyártásszakosítására, továbbá arra is, hogy Magyarország közreműködhetne bolgár meri- nogyapjú feldolgozásában. S természetesen nagy a jelentősége a szódaegyezménynek, amelynek alapján a Magyar- ország közreműködésével létesült bolgár gyárból növekvő mennyiségben szállítanak Magyarországnak szódát. Felmerült annak lehetősége is, hogy a következő években Bulgária folyam- és tengerjáró hajókat szállíthatna Magyarországnak. (MTI) Színházról, színjátszásról és a műsorokról... Mi, bonyhádiak immár 3 éré járunk Szekszárdra, a Babits művelődési ház ragyogó színháztermébe, mint bérletes színházlátogatók. A buszozás nem fárasztó, a társaság is kellemes, ha bár minden új bérletsorozatra változnak a színházlátogatók. Hogy miért? Ennek szegődtem nyomába. Van, aki azt mondja, hogy Ő a kaposváriakra nem kíváncsi, mert azok operettet nem tudnak játszani. Van, aki azt mondja, hogy már minden darabot látott, túl sok az operett és bizony sokkal jobb szereplőkkel látta már Budapesten, és így sorolhatnám tovább. Ez csak pár egyéni vélemény. De halljuk a többségét, a jelenlegi Garay-sorozatról. Strauss Cigánybáróját október 4-én a kaposváriak adták. Bizony a tánckar nem érte el egy jobb falusi műkedvelő társulat nívóját. Ugyanakkor az újságtól a legjobb kritikát kap. ta. November 2-án Rolland Farkasok drámáját szintén a kaposváriak adták elő. A szerepeket nem is tudták jól. Érthető volt az elmarasztaló kritika. November 24-én Duna- jevszkij Szabad szél című remek operettjét a pécsi társulat adta elő. Vagy nem volt kedvük a szereplőknek a játékhoz, vagy nem tanulták be, elfelejtették talán, de a súgás még a 10. sorban is hallatszott. Az elmarasztaló kritikával egyetértünk. A december 19-re tűzött Huszka Mária főhadnagy című operett januári áttételéről a színházban, a hangosbemondón keresztül értesültünk. Nem lelkesedtünk érte, mert így kétszer egymás után, január 3-án és 4-én lesz előadás. Bár addigra a szilveszteri hangulatunk biztosan elszáll, mégis... Eszem, nem eszem, ez van. Ha nem fogadom el, a szék legfeljebb üresen marad. A bérlet ki van fizetve, ez a lényeg. (?) Jogos a kérdés: mi az oka annak, hogy az a lelkesedés, ami a színészekben megvolt két éve, ma már nincs meg. Nem úgy, nem olyan kedvvel játszanak. Ezt a laikus is észrevehette már. Talán a felsőbb hatóságok által elrendelt körzetesítés — így hallottuk — kedvetlenít, vagyis az, hogy csak pécsi, kaposvári, néha szegedi társulatok rándulhatnak át ide hozzánk? Soknak tartják a „bum- lizást”, vagy nincs mögötte megfelelő anyagi lehetőség? Nem értem a színészeket, de azt o bizottságot sem, amely összeállítja a bérletsorozatokat, időpontot egyeztet stb. A Garay-bérletben három operett és 2 dráma van, vígjáték nincs is. Miért? — teszik föl a kérdést jó néhányon. Es miért játszanak olyan társulatok operettet, amelyek nincsenek erre még kellően felkészülve^ felkészítve? Ha ezek a kérdések nemi rendeződnek, a nézők száma lecsökken, ami pedig senkinek sem lesz jó. Most, még időben kell felfigyelni rá. Ne engedjük a nívó csökkenését. Várjuk a megoldást. DR. KOVÁCS ZOLTÁN 1. bonyhádi közönségszervező Gerencsér Miklóst Aradi napló 49. Könnyű elképzelni, hogy a simán zajló huszárélet után mekkora riadóra ébredhetett Lenkey kapitány. Mire föleszmélt, már meg is történt vele a szerencsétlenség. Gyanús lett. Nem véletlen hát, ha Lenkey késedelem nélkül kérte elbocsátását. Igen, ez így egyszerűnek látszik, de a döntés nem csekélyebb, mint a teljes létbizonytalanság vállalása. Se ingó vagyon, se földbirtok. Mihez kezd magával a nincstelen Lenkey? Polgári hivatalt aligha kap, mert ilyenhez semmi gyakorlata, semmi képzettsége. Különben is, a mi gyanúnk rfem szokott megállni a laktanyák kerítésénél1. Kiterjedése addig tart, ameddig a feketesárga felségterület, sőt azon is túL A baljós összefüggések száma végtelen. Hasonlítanak a démonokra. Számolnia kell velük annak, aki nem rántott kardot a lengyelekre Szta- tfiszlauhan. • Maryampol a Dnyeszter jobb partján fekszik — át kell annak úsztatni a folyón, aki onnan Magyarország felé igyekszik. A század is gyanússá lett, nemcsak a parancsnoka. Amíg Lenkey János — hatnapi zárkafogság után — rendelkezési állományban tétlenkedett Sztaniszlauban, addig huszárjait a kíméletlen Festetich kapitány nyomorgat- ta. Búsultak a legények Lenkey kapitány távolléte miatt, zúgolódtak Festetich kapitány durvasága miatt, aggódtak a várható büntetés miatt. Bihari, hajdúsági fiúk voltak mindannyian. Jó bordába szőtt férfiak, akiket a to- borzó sorozásokon alaposan megválogattak. A magyar pusztán megtanultak tűrni, az osztrák hadseregben megtanultak engedelmeskedni. Baj soha nem volt velük. Bízvást hihették a magasabb parancsnokok, hogy a hosszú időben gondolkodó huszárok nem vetemednek hirtelenségre, csendesen fognak viselkedni távoli körletükben mindaddig, amíg döntenek sorsuk felől. De megint kiderült, hogy a valóság mindig más, mint amilyennek hisszük. Levél érkezett az egyik huszár kezéhez. Az otthoniak leírták, mi minden történik a jövőjére készülő Magyarországon. Két nyomtatvány is volt a borítékban. Az egyikben a lázító költő, Petőfi verse, a Nemzeti dal. A másikon felszólítás az országhatárokon túl állomásozó magyar csapatokhoz, hogy térjenek haza, mert otthon van rájuk szükség. Kézről-kézre jártak ezek a nyomtatványok. Megfogamzott a szándék: haza, Magyarországra. Az ilyesmi lehet persze léha ötlet, könnyelmű ábrándozás. Gyakran a végiggondolt, vagy éppen csak dédelgetett szándék is megnyugtatja a lelket. S boldog az ember, ha cselekvés nélkül túljutott gondjárt. Nehéz oknak kell szorítani az akaratot, ha a szándék a veszélytudat ellenére sem áll meg a képzelt cselekvésnél, hanem átlendül a tényleges cselekvésbe.' Á titkoí sem könnyű megőrizni. Százharminc ember nagyon sok ahhoz, hogy elegendő lenne a közönséges hallgatás. Dicsekvés, kétség, aljasság, szószá- tyárság, és még ezernyi más örök emberi hajlamból egyetlen is elegendő lett volna a kudarchoz, mielőtt még tettre kerül a sor. Tisztek nélkül, szabályzat nélkül bizonyította katonai erényeit a század. Tüzetesen, hibátlan konspirációval eszelték ki a szökési tervet. Még azt is kiszagolták jó előre, mikor marad tisztek nélkül a század. Előkészületeikről semmi nem árulkodott, mert a részfeltételek biztosítása egybeesett a kötelező napi foglalkozásokkal. Még az is az önszorgalom bizonyítéka volt, hogy május huszonnyolcadikén ebéd után, ezen a nyárias meleg vasárnapon fürödni vitték a század lovait a Dnyeszter vízéhez. A pihent, fürdéstől felfrissült lovakkal visszatértek a laktanyába. Ahogy a tisztek sürgetésére tanulták és oly sokszor gyakorolták, gyorsan és alaposan felkészültek a hosszú menetelésre. A legnagyobb elővigyázatossággal megtöltötték táskájukat éles lőszerrel, nyűtt ruháikat, erősen használt puskáikat hibátlanra cserélték. Maguknak élelmet és egyéb szükséges út- ravalót, a lovaknak pedig takarmányt málháztak. Óvakodtak azonban attól, hogy magukkal vigyék díszegyenruhájukat, vagy a század pénztárát. (Folytatjuk) További lehetőségek a magyar—bolgár gazdasági együttműködés fejlesztésére
