Tolna Megyei Népújság, 1973. november (23. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-29 / 279. szám

Kölcsönzőholt Tanreaktor a környezetvédelemért Kisiskolás koromban az én feladatom volt elhozni a mo­sógépet. Egy kétkerekű kis ko­csira szíjazták fel, s húztam a kölcsönzőtől hazáig. Nem sokkal később felmen­tettek tisztségemből. Vettünk .mosógépet, S ahogy az évek tönkretették, egy újat. majd megint egyet, s ma anyáméi­nál a fürdőszobában a harma­dik tisztítja, kavarva, forgatva a ruhát. A napokban, mintha régi énemet láttam volna: kisgye­rek húzta a mosógépes kocsit. Vitte vissza a kölcsönzőbe. Szekszárdon, az Arany Já­nos és Csokonai utca sarkán a mosógépek, porszívók, tányé­rok, poharak, evőeszközök, hajszárítók, s felsorolni is ne­héz lenne, hányféle iparcikk várja az átmeneti gazdákat. Hogy igény van az ilyenekre, azt a számok bizonyítják. A forgalom évente 150—200 ezer forint között ingadozik. — Mit visznek el legtöbb­ször? Pegler Sándor, a bolt veze­tője az üres edényespolcokra mutat. — Tányérokat, tálakat, po­harakat, evőeszközöket. Most is van öt lakodalmam. Valóban, egy száz, kétszáz személyes lagzihoz — s az ilyen nem ritka Szekszárd kör­nyékén — egy vagyonba kerül­ne a hatalmas étkészlet S utána nem tudnának mit csi­nálni véle. — Újabban áláger lett a HILTI szögbeverő szerkezet. A panellakások betonfalaiban a hagyományos vasszög elgörbül. Ezzel a kis szerkezettel az acélhegyeket könnyedén be le­het kalapálni. Most is csak egy Ilyen szerszám van benn, U többit kikölcsönözték. — S mi az. amit hiába ké­résnek itt az emberek? — Sokszor jönnék esküvői ruháért. Ilyennel nem foglal­kozunk. A majdnem félmillió forintos árukészlet jó része a polcokon pihen. Legfelül több tucat sá­tor. Ilyen időben ki vetemed­ne arra, hogy a szabadban aludjon? Odébb pihennek a ventillátorok, permetezőgépek. Várják a nyarat. Lekerültek azonban a magasból a hurka­töltők. A disznóölések szezon­ja hamarosan itt lesz. Persze, nemcsak az évszakok; határozzák meg a kelendő cik­kek listáját. Változtatja azt a társadalmi mozgás is. Most például gyakrabban jönnek porszívóért. S a kölcsönzők legtöbbje a nemrég benépesült Kinizsi utcai Outinord-házban lakik. — így volt eZ akkor is, mikor a 160 lakásost átadták. Az albérletbe, földes szobába nem nagyon kellett padlókefé­lő, porszívó. S addig, míg az új lakásban a vásárláshoz ösz- szegyűlt a pénz, a kölcsönzőből vitték a háztartási gépeket. A mosógépek forgalma ala­posan Zuhant az évek során. Ma már legtöbb háztartásban megtalálni ezeket. Azok viszik inkább, akik a közelben lak­nak, s a cipelés nem jelent gondot. Nyílik az ajtó. Fiatalember csecsemőmérlegért jön. — Sajnos nincs. Harminc darab van, de mind kikölcsö­nöztük. — És mi van a babakocsik­kal? A boltban egyetlen egyet Sem látok. — Három hónapja abba­hagytuk a kölcsönzésüket. Itt hevertek állandóan, szinte sen­kinek sem kellett. A miértet inkább a Népbolt Vállalat áruforgalmi osztály- vezetőjének szavaiból veszem ki. Senki sem tette szívesen az újszülött trónörököst egy olyan kocsiba, amin már alaposan látszott, hogy más is utazott benne. Gyakran kiszakadt a huzat, megkarcolódtak a nik- kelezett, krómozott részek, s javíttatni kellett örökösen. Ha pedig a reparálás után nem újnak nézett ki a kis jármű, nem vitték el. A nyár végén felszámolták a készletet Hasonló sorsra jutott még régebben az ORIONTON rá­dió. Mert nem volt alkatrész a javításához. S a teenagerek bűne, hogy a magnószalag- kölcsönzést be kellett szüntet­ni. Ugyanis a felvett számo­kat letörölték, s helyette né­ha fülsértő szövegeket rögzí­tettek. Belenézek a panaszkönyvbe. Ezek a lapok általában elárul­ják azokat a titkokat, amikről a kereskedelem dolgozói in­kább nem beszélnek. Itt 1966-ból van egy panasz. Rossz mosógépet kapott az ügyfél. S ez is hozzájárult, hogy a kölcsönzőbolt akkori vezetője fegyelmi úton vált meg a vállalattól. Azóta egy Á rosszindulatú pizsama vallomása „Fékonnak hívnak. Bűneim arra a megaláztatásra ve­zethetők vissza, amit a drágalátos tervezők tettek velem.. Mert kérem, én éppen olyan Fékem vagyok, mint az elő- ' kelő Fékon rokonok, az ingek. ök azonban színházba járnak, presszóban mutogatják őket, nagy gonddal mossák, öblítik őket. És engem? Engem csak éjszakára húznak fel. össze sem hajtogatnak, úgy dobnak az ágynemű tetejére regge­lenként. Ki törődik azzal, hogy szép fényem legyen mo­sás után? Nem, velem nem törődnek. Ezért találtam ki a bosszút. Amikor éjszaka másik oldalára fordul gazdám, egyet sercegek. Ilyenkor felfut rajtam egy szál, a gazdámon meg karcolás keletkezik. Reggel csak csodálkozik, hogy a pizsamán vércsöppek vannak, a testén meg seb. Mentségemre mondhatom, hogy nemcsak én teszek ÍQV. Tudomásom szerint az összes Fékon-pizsama. Olyan Fé- kon-pizsama társamról is hallottam, akit már nem is használ a gazdája, annyi karcolást ejtett o testén. Nem és nem. Nem ígérek javulást. Ahányszor meg­feszül anyagom gazdám testén, annyi karcolást ejtek rajta! Míg csak el nem dobnak! Ha nekem már ilyen mostoha sors jutott, hogy éjszaka viselnek, legalább az utódok, a jövendő Fékonjai érjék el, hogy belőlük ing legyen.” —9 dicséretet írtak be. s egy min­den valószínűség szerint, izgá. ga-szekszárdi ügyfél, két ízben panaszkodott a kölcsönzési dí­jak miatt. Nyílik az ajtó. Fiatalasszony, újdonsült férj, meg az öröm­szülők jókora fás-, és kéngye- les kosarakban tányérokat, üvegeket, poharakat még evő­eszközöket hoznak. — Na. ez sem keli már több. szőr! ' De jöhetnek még porszívó­ért, meg babamérlegért. Vajon meddig? Mert Tolnán a na­pokban zárták be végleg a kölcsönzőboltót. Ismét az áruforgalmi osz­tályvezetőtől kapjuk a választ: Szekszárdon csak akkor húz­zuk le a rolót, ha a Belker Kölcsönző átveszi tőlünk a stafétabotot. A megyei tanács kereskedel­mi osztályán elmondták: Sze­repe] a tervekben, hogy a kór­házzal szemben megnyitnak egy korszerű kölcsönzőboltot. Itt az üzemeltető már az or­szágos vállalat lesz. Mert, bár tény, egyre több háztartást gépesítenek, s in­kább vesznek, mint kölcsönöz­nek rádiót, lemezjátszót az emberek, a kölcsönzőt ennek ellenére még hosszú ideig so­kan felkeresik. — szepesi — A Budapesti Műszaki Egyetem tanreaktorában 5 egyetem 18 tanszékének diákjai szerezhetik meg a magfizikai isme­retekhez szükséges gyakorlatukat. Az egyetemi reaktor az oktatási és tudományos feladatokon kívül bekapcsolódott a környezetvédelmi kutatómunkába is; a felszíni vizek szeny- nyezettségét és az élővízi halak szervezetének higany tartal­mát mérik az aktivációs analitikai módszerrel. Képün­kön; sugárvédelmi műszer hitelesítése sugárforrásnál. (MTI foto — Kovács Sándor — KS) Kerttulajdonosok uborkatermesztéséröl Napjainkban elég sokat foglalkozik a sajtó, rádió, te­levízió, valamint az országos szerveink a zöldségellátás gondjaival. Nemcsak a la­kosság igényei nincsenek ki­elégítve folyamatosan zöldség­félékkel. de még a konzerv­iparnak is egy-két növényből a jövőre nézve hiánya mu­tatkozik — főleg a munka­igényesebb zöldségfélékből. Tudott dolog, hogy terme­lőszövetkezeteinkben évről évre csökken a kézi munka­erő. a csökkenés azt is ma­gával hozza, hogy mindig drágább is lesz. Ezért okoz gondot a Paksi Konzervgyár­nak a gyár nyersanyagellá­tása, s főleg az uborkater­mesztés. Az értékesítésnél kor­látlan lehetőségek vannak, akár a nyugati piacokon, vagy a szocialista piacokon. Az uborka gépi betakarítása még nem megoldott — a faj­ta miatt. Habár a konzerv­gyár három éve keresi és kí­sérletezik 1— a kutatókkal kö­zösen — olyan fajtáért, mely egy menetben katasztrális holdanként 30—40 mázsa mé­retes uborkát megteremne. Bízunk benne, hogy egy-két éven belül sikerül megtalál­ni az egyszerre érő, gépi be­takarításra alkalmas fajtát. A Paksi Konzervgyár 5—6 bázisgazdasága nagy mennyi­ségű konzervuborkát termel, persze ott, ahol kellő kézi munkaerő áll rendelkezésre. Ilyen például Zornba, Tenge- lic, Siőagárd termelőszövetke­zete, ahol hagyományai van­nak az ubórkatermeSztésfiek. Ezek a termelőszövetkezetek jó eredményt érnek el a ter­mesztés folyamán, amely fo­rintban is realizálódik. Pél­dául a zombai tsz 12 hektár­ról 30 vagon termést adott át a gyárnak. 65 000 forintos hektáronkénti jövedelmet ér­tek el, a tengelici tsz-nek 17 hektáron 72 000 forint a hek­táronkénti bevétele. A jövő évben a tengelici Petőfi Tsz korszerű uborkaválogató gé­pet vásárol, melynek alapján sok dolgozó felszabadul, aki­ket át lehet irányítani a sze- dési munkálatokra. Ez a magas terméseredmény a fent említett két termelőszövetke­zetnél öntözés nélküli, szá­raz kultúrában termett. A fent nevezett termelőszö­vetkezeteknél, valamint a kisebb területtel rendelkező termelőszövetkezeteknél a magas átlagtermést a Paksi Konzervgyár termelési szak­emberei által javasolt techno­lógia alapján érték el. Már három éve javasoltuk a ter­melőszövetkezeteknek, hogy a hagyományos széles sorú ve­tés helyett az ikersoros ve­téssel végezzék az uborka­termesztést, dupla vetőmag­mennyiséggel. Persze, nem szabad szem elől téveszteni, hogy a konzervuborkát rend­szeresen, minden másnap szedni kell, mert így apró, méretes uborkát tudunk ér­tékesíteni. A rendszeres, lelkiismeretes szedés a hozam növelését se­gíti elő. nem beszélve, hogy a méretes uborkának az ára is magas. Megyénk sok községében elég nagy házikertekkel ren­delkeznek, ahol 100—200 négy­szögöl, vagy nagyobb terüle­ten gazdaságos az uborka tér­Görbe Miklós bogyiszlói ter­melőszövetkezeti tagnak a Du- nagyöngye Tsz 1972-re 1200 négyszögöl háztáji területet biztosított. A gazda ezzel szem­ben 1600 négyszögölet kívánt Követelését arra alapította, hogy — a tsz számításától el­térően — 164 tízórás munka­napnál többet dolgozott; nem 300, hanem 540 négyszögöl ré­pát művelt meg. Mivel Görbe Miklós kíván­ságát a tsz nem teljesítette, az ügy a Szekszárdi Járásbí­róság elé került. A járásbíró­ság a bizonyítási eljárás során igyekezett a megművelt répa­terület nagyságát rekonstruál­ni; ezen kívül azt is vizsgálta, hogy ki és milyen munkát végzett a répában. A helyszíni szemléből a bíróság arra a kö­vetkeztetésre jutott, hogy a répa területe meghaladta ugyan a 300 négyszögölet, de mesztése. Szedres községben például már 15 éves hagyo­mánya van a konzervubörka házikertekben való termeszté­sének. A konzervgyár évente 8—10 vagon uborkát vesz át a község kerttulajdonosaitól, sőt a tolnai hűtőház is termel ugyancsak 8—10 vagon ubor­kát ezen községben, A kerttulajdonosok 100 négyszögölenként 3000—4000 forint bevételhez jutnak, ami nem lebecsülendő bevételt je­lent a kerttulajdonosoknak. Ezt a munkát július derekától augusztus derekáig a család apraja-nagyja, illetve nyugdí­jasai, vagy az iparban dolgo­zók munka után 1—2 óra alatt másnaponként könnye­dén elvégzik. Ezt a szervezési munkát a konzervgyár ter­meltetési szakemberei elkezd­ték a községekben. Ehhez kérjük a helyi tanács, tsz és ÁFÉSZ-ek vezetőinek hatha­tós segítségét, hogy a mun­kánkat zökkenőmentesen tud­juk elvégezni. nem bizonyos, hogy elérte az 540-et. Az ültetvény nagysá­gától függetlenül, elutasította a járásbíróság Görbe Miklós keresetét, mivel megállapítot­ta, hogy a répa sarabolását és egyelését kizárólag a gazda felesége, aki nem termelőszö­vetkezeti tag, végezte. Ennek a munkának ellenértékére az asszony igényt tarthat ugyan, de azt a férj javára nem sza­bad elszámolni. A 6/1967. MÉM. számú rendelet ugyanis kimondja, hogy a családtag teljesítményét akkor sem le­het a tag javára írni, és mun­kadíját másnak kifizetni, ha a családtag kiskorú vagy a tsz-taggal közös háztartásban él. Ebből okszerűen követke­zik, hogy az 1600 négyszögöles háztájiért Görbe Miklósnak személyesen kellett volna megdolgoznia. NYIRATI ISTVÁN Paks, Konzervgyár Személyeseit kell dolgozni a háztájiért

Next

/
Thumbnails
Contents