Tolna Megyei Népújság, 1973. november (23. évfolyam, 256-280. szám)
1973-11-28 / 278. szám
Levélcímünk : 7101, Szekszárdi, Postafiók 71 ŰN KÉRDEZ Forgalomirányító és gyalogátkelőhely Kovács István szekszárdi olvasónk több kérdést tett fel a közlekedéssel kapcsolatban. Ezek közül most két kérdésére válaszol Imre József, a KPM Tolna megyei Közúti Igazgatóság Igazgatója. Az első kérdés: „Mi az oka, hogy Szek- szárdon, a központban lévő, forgalomirányító lámpa igen ritkán működik? A gyalogosok már kezdték megszokni, a kereszteződés forgalmát pedig gyorsabbá, főként biztonságosabbá tette." — A Garay téren felállított elektromos forgalom- irányító berendezés újszerű megoldásokkal készült. A készülék egyedi gyártású, ezért az üzemelésével kapcsolatban korlátozott tapasztalatokkal rendelkezünk. Jelenleg az országban összesen két ilyen típusú készülék üzemel. — A berendezés az erősen változó forgalmi követelményeknek megfelelően járműérzékelőkkel és gyalogos-nyomógombokkal van felszerelve, ezenkívül korszerű. több célú védelemmel van ellátva. Ennek megfelelően a berendezés auto- matikája a szokásosnál bonyolultabb, hibalehetősége nagyobb. Az automata javítását a Pécsi Közúti Igazgatóság szervizszolgálata végzi. A kiértesítés és a felvonulás bizonyos időt vesz igénybe, és ez is közrejátszik abban, hogy olyan nagyok az üzemkiesések. — Az elmúlt egy év során egyes alkatrészek elhasználódtak, így az üzemzavarok egyre sűrűbben jelentkeztek. Az alkatrész- cserék a közelmúltban megtörténtek, így várható, hogy a készülék a jövőben hibamentesen működik majd. „Második kérdésem: A Széchenyi utcában a Várköznél, egymás mellett, pár méter közelségben két gyalogátkelőhely van kiképezve. Ez azt eredményezi, hogy a gépkocsiknak egymás után kétszer kell megállniuk, közvetlenül indulás után. Ez erősen lelassítja a forgalmat: Miért van ez így?” — A Széchenyi utcában a Várköznél lévő gyalogátkelőhely áthelyezésére azértf került sor, mert a régi gyalogátkelőhely zavarta a Várközből a Széchenyi utcába balra kanyarodó járművek forgalmát, és az új gyalog- átkelőhely a gyalogosok szempontjából is kedvezőbb. — A posta előtti régi gyalogátkelőhely megszüntetése nehézségekkel jár. A viszonylag nagy vastagságú kiszáradt festéket festék- maratóval lemaratni nem lehet, mivel a festékanyag ilyen állapotban már a marató vegyszereknek ellenáll. Leégetése csak nagy teljesítményű lángszóróval volna lehetséges, ez azonban az aszfalt anyagú burkolatot is tönkretenné. A festés a jelenlegi megnövekedett forgalom mellett egy-két hónap alatt lekopik, és ékkor a gyalogátkelőhely a posta előtt megszüntetjük — fejezte be válaszát Imre József igazgató. Tanulságos eset Martinka István, Szakály, Mártírok u. 504. szám alatti olvasónk nagyot nézett, amikor az Állami Biztosítótól levelet kapott, melyben felszólítják, hogy fizesse be motor- kerékpárja után a biztosítást. A motorkerékpárt ő 1962-ben eladta Baki Istvánnak, illetve rajta keresztül Tili János szekszárdi lakosnak. A kérdése a következő volt: hogyan töröltethetné ezt az adósságot? A kérdésre a következő választ kaptuk dr. Térmeg Jánostól, az Állami Biztosító Tolna megyei Igazgatóságának illetékesétől. — Martinka Istvántól az általa eladott motorkerékpár biztosítási díját azért kértük, mert a Tolna megyei Rendőr-főkapitányság közlekedésrendészeti osztálya nyilvántartásaiból kitű. nőleg, a kérdéses motorkerékpár jelenleg is Martinka István nevén szerepel. Martinka István azt jelezte nálunk, hogy a motorkerékpárt Baki István szekszárdi lakos közvetítésével Till János Szekszárd. Béri Balogh Á. u. 62—64. szám alatti lakosnak eladta még 1962- ben. Állításának valóságát azonban nem sikerült megállapítani, tekintettel arra, hogy Baki István időközben elhunyt, Till János pedig úgy nyilatkozott, hogy a motorkerékpár nem képezte a tulajdonát. A biztosítási díjat hosszú időn keresztül Martinka István nevében fizették. Az iratoknál találtunk egy csekkszelvényt, amely Jenis István, Szekszárd, Kövendi Sándor u. 15. szám alatti lakos nevére van kiállítva. így igazoltnak láttuk Martinka Istvánnak azt az állítását, hogy a motorkerékpárt valóban eladta, és már hosszú ideje nem ő az üzemben tartó. Erre való tekintettel a kirótt biztosítási díjat töröltük. — Meg kívánjuk azonban jegyezni, hogy az állampolgároknak az a helytelen és jogszabályellenes eljárása, hogy a gépjárművek eladása esetén azoknak átírásáról nem gondoskodnak. intézetünknek, az adóhatóságnak, de a rendőrségnek is sok gondot okoz. A fentiekből úgy véljük, nyilvánvaló, hogy nem intézetünk mulasztása vagy bürokratikus eljárása miatt került sor a biztosítási díj * hátralékos kimutatására, hanem azért, mert Martin- ka István egyáltalán nem tudott választ adni arra vo. natkozóan, hogy motorkerékpárját kinek adta el. Csupán nyilvántartásunk pontos vezetése adott útbaigazítást arra vonatkozóan, hogy a kérdéses motorkerékpár nem az ő tulajdonát képezi. Tüzelőanyag-ellátás Magyarkeszin Özvegy Miklós Györgyné, Magyarkeszi, Zrínyi u. 4. szám alatti olvasónk levelében találtuk a következő sorokat: „A rádióban hallom, az újságokban olvasom, hogy mindenki rendezze téli tüzelőjét. Sajnos, Magyarkeszin, a fatelepen augusztus óta egy szem fa vagy szén sincs. Regszemcsén és Tamásiban sem fából, sem szénből nem szenvednek hiányt, igy érthetetlen, hogy nálunk miért nem kapható. Idős asszony vagyok, félek, ha leesik a hó, végképp lehetetlenné válik a tüzelőm beszerzése. Kérem, segítsenek!" A kérdésre Bazsonyi Rudolf, az Iregszemcse és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet igazgatósági elnöke válaszolt: — A bejelentést megvizsgálva megállapítottam, hogy az észrevétel jogos volt, ugyanis a megjelölt időszakban több ízben előfordult, hogy a magyarkeszi TÜZÉP-lerakatunknál hi_ ányként jelentkezőit a tüzi_ fa és a szénféleség, így a vásárlókat csak késve tudtuk kiszolgálni. A hiány, amely nemcsak Magyarkeszin. hanem Iregszemcsén is jelentkezett, abból adódott, hogy a második negyedévben a kedvezményes tüzelő, akció idején szövetkezetünk területén hatvan vagon brikettel adtunk el többet, mint az előző év hasonló időszakában. Ez készlethiányt idézett elő. Ez a mennyiség szövetkezetünk esetében az előző évék egy negyedéves mennyiség értékesítését jelentette. A hiányok megszüntetése érdekében személyesen jártam el a szállító vállalatoknál, és kértem a soron kívüli szállítást. Ez meg is történt. Most már van szén is, tűzifa is. 3ár-e családi pótlék? Knittel János, Bátaszék, Magyar u. 44. szám alatti olvasónk küldte az On kérdez — Mi válaszolunk rovat címére a következő tartalmú levelet: „1970. májusában súlyos üzemi baleset történt velem, és 1973. április 1-ig táppénzen voltam. Áprilistól rokkantsági nyugdíjba helyeztek. Rokkantsági nyugdíjam óta nem kapok családi pótlékot. Nem tudom, hogy mi befolyó- solja ezt? Lehetséges, hogy mivel két fiam közül a nagyobbik már kollégista, ahol teljes ellátást kap és utána a családi pótlék nem jár, így a kisebbik — 1959-ben született — egyetlen gyereknek minősül? Kérem válaszukat.” A Tolna megyei Társadalombiztosítási Igazgatóság igazgatója. Nagy Zoltán vá_ laszolt a kérdésre: — Knittel János a nyugdíjigény-bejelentő lap csa- ládipótlék-igény bejelentésére szolgáló rovatában feltüntetett egy 1959-ben született gyermeket, azonban arra a kérdésre, hogy a felsorolt gyermekek után ré- szesült-e családi pótlékban: „nem”-mel válaszolt. E válasz alapján a nyugdíj megállapításakor arra gondoltunk. hogy Knittel Jánosnak csak egy kiskorú gyermeke van, aki után a munkaviszonya alatt sem részesült családi pótlékban. Minthogy egy gyermek részére a nyugellátásban részesülőknek sem jár általában családi pótlék, ezért ezt a kérdést az igazgatóság tovább nem vizsgálta. Az igazgatóságnál a mai napig — november 23. — sem kifogásolta azt, hogy családi pótlékot miért nem állapítottunk meg részére. — A Tolna megyei Népújsághoz intézett kérdése alapján megkeressük Knittel János utolsó munkáltatóját, tőle beszerezzük a családi pótlék folytatólagos igényléséhez szükséges igazolványt, és amennyiben a jogosultsága megállapítható, részére a családi pótlékot visszamenőleges hatállyal megállapítjuk. Abban az esetben pedig ha valamilyen ok miatt családi pótlékra nem jogosult, úgy erről őt írásban tájékoztatjuk. Vízműtársulat és hozzájárulás Kristóf Péterné, Alsónána, Dózsa Gy. u. 7. szám alatti olvasónk így kezdte a levelét: „Az alsónánai Dózsa u. 7. számú házban albérletben lakunk. A faluban vízmüvet építenek, amely minden ház- és telektulajdonosnak 10 000 forintba kerül. Meglepetésemre az összegről szóló részlet- fizetést nemcsak a házigazdámra, de ránk, albérlőire is kirótták. Nekünk még községfejlesztést sem kell fizetni, mert pincs mi utón fizessünk. A tanácselnökünktől azt a választ kaptam, hogy én főbérlőnek minősülök. Sajnos, ez nem igy van. Környékünkön több házban előfordul, hogy a több lakóból csak a házigazda fizet. Igy abba a helyzetbe kerültem, hogy ameny- nyiben nem fizetek önként, decemberben letiltják a férjem fizetéséből az összeget. Mit tehetek?” A kérdésre dr. Deák Kon- . rád csoportvezető ügyész válasza a következőt — A feltett kérdés kapcsán mindenekelőtt tisztázandó. hogy Kristóf Péterné bérlője-e, avagy albérlője annak a lakásnak, amelyben lakik. E kérdésben eligazítást adhatnak a lakásügyi jogszabályok, amelyek a Magyar Közlöny 1971. évi 8-as számában jelentek meg. A magunk részéről itt csupán a következőkre utalunk : A lakásbérletet a bérbeadó (a tulajdonos, az állami ingatlant kezelő válla, lat vagy más szerv stb.) és a bérlő szerződése hozza létre. Az albérletet a bérlő és az albérlő szerződése hozza létre, az albérletbe adásnak azonban különböző korlátái vannak, így pl. a bérlő legfeljebb a lakószobák felét adhatja albérletbe. lakást csak lakás céljára szabad albérletbe adni, albérlet csak akkor létesíthető. ha a lakásban lakó valamennyi személyre a lakószobákból legalább hat négyzetméter terület jut stb. A fenti kérdés tisztázása után van csupán lehetőség annak megválaszolására, hogy Kristóf Péterné köteles-e vízműtársulati érdekeltségi hozzájárulást fizetni— A vízgazdálkodási társulatokról szóló 1965. évi 23-as számú törvényerejű rendelet 5. paragrafusa a következőképpen rendelkezik: „A társulat működésében érdekelt a meghatározott érdekeltségi területet alkotó ingatlant ténylegesen használó minden állampolgár és jogi személy”. A törvényerejű rendelet végrehajtása tárgyában megjelent 25/1965. (XI. 28.) Korm. sz. rendelet pedig kimondja: „Tényleges használónak kell tekinteni az érdekeltségi ingatlant használó tulajdonost (tulajdonostársat), illetőleg kezelőt, a haszon- élvezőt. a szolgálati lakással rendelkező szervet, a földhasználót, a haszonbérlőt, a közös használatban álló földek tekintetében a mezőgazdasági termelőszö. vetkezetet, valamint az ingatlan bérlőjét (lakásbérlőt, társbérlőt, bérlőtársat) és használóját. (Lakáshasználót). — Utalunk még arra, hogy a jogszabály szerint a fentebb említett bérlő (lakásbérlő, társbérlő, bérlőtárs) — bizonyos kivételektől eltekintve —, úgyszintén ellenkező megállapodás hiányában a lakást ellenszolgáltatásért használó személy jogosult az őt terhelő vízműtársulati érdekeltségi hozzájárulás ősz. szegének a felét a tulajdonosra áthárítani. Valamint arra, hogy az érdekeltségi ingatlant közösen használó valamennyi érdekelt köteles érdekeltségi hozzájárulást fizetni, feltéve, hogy legalább egy érdekeltségi egy. séget önállóan használ. Azok az érdekeltek, akik egy érdekeltségi egységet közösen vagy felváltva használnak, az érdekeltségi hozzájárulást használatuk arányában kötelesek fizetni. — A fentebb hivatkozott jogszabályt Kristóf Péter- hé a községi tanácsnál áttanulmányozhatja, és amennyiben a jogi szabályozás áttanulmányozása után is sérelmesnek tartja a községi tanács intézkedését, jogorvoslatért a felettes tanácsi szervhez fordul, hat. Esti csendrendelet Kurucz Gáborrvé, Szekszárd, Bajcsy-Zs. u. 11. II. emeleti olvasónk kérdezte: „Miként szól a bérházi lakók esti házirendje? Ez főként azért érdekel, mert jó szomszédomat, bár már a házfelügyelő is figyelmeztette, nem érdekli más nyugalma." A kérdésre a következő választ kaptuk Orbán Györgytől, a Szekszárdi Városgazdálkodási Vállalat igazgatójától*. — Szekszárd város Tanácsának 2/1969. sz. rendeleté intézkedik a lakóházak rendjéről. E tanácsi rendelet 10. paragrafusa (1). bekezdésének i) pontja a következőket mondja ki: „A bérlőnek és a vele együtt lakó személyeknek nem sza. bad: ... bérleményében zajt okozni, amely a szomszéd lakásokban tartózkodók munkáját vagy nyugalmát zavarná; 22 óra és reggel 6 óra között kiabálni, énekelni, hangosan rádiózni, általában kellő gondossággal elkerülhető bármilyen módon zajt okozni.” — A rendeletnek az idézett, és minden más rendelkezését igyekszünk a házfelügyelőkön keresztül betartatni. A feltett kérdést panasznak is tekintettem, s még nyomatékosabban felhívtam a házfelügyelő figyelmét arra. hogy a rendelkezés alapján biztosítsa a házban lakók nyugalmát. r Telefonszámaink : 129—01, 123—61. Ml VÁLASZOLUNK
