Tolna Megyei Népújság, 1973. november (23. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-03 / 258. szám

Közel-Kelet Huszár István életraiza 1927-ben Hernádiak község­ben született, mezőgazdasági munkáscsaládból. 1948 óta a párt tagja 1951-ben végezte a Marx Károly Közgazdaságtu­dományi Egyetemet, s az egye, tem statisztikai tanszékén 1953. ig, mint tanársegéd dolgozott. Ezután a párt központi appa­rátusában folytatta munkáját, 1961—1963 között az MSZMP KB államgazdasági osztályá­nak helyettes vezetője volt. 1970-ben az MSZMP Közpon­ti Bizottságának tagjává vá­lasztották. 1969. január 23-tól államtitkár. 1969 januárjától 1973 júniusáig a KSH elnöke volt. Ekkor az Országos Terv­hivatal elnökének első helyet­tesévé nevezték ki, s tagja lett az Állami Tervbizottságnak. A Magyar Közgazdasági Tár, saság alelnöke, a tudomány- politikai bizottság, tagja, s egyetemi tanár. Számos tanul­mánya jelent meg a gazdaság- politika. a statisztika és a ter­vezés tárgyköréből. (Folytatás az 1. oldalról) fennsíkkal kapcsolatban ke­vésbé volt kategorikus. Arról beszélt, hogy kormányának a „határkiigazításokat’.’ illetően „sokfajta elképzelése” van, és ezek megvitatás tárgyát ké­pezhetik, mihelyt megkezdőd­nek a béketárgyaláso.k., A sa i tóértekezleten ismét fölmerült annak az amerikai javaslatnak a kérdése, amely szerint ENSZ-íelügyelet mel­lett „folyosót” létesítenének az egyiptomi főváros és az egyip­tomi 3. hadsereg között. Ko­rábban Mccloskey amerikai külügyi szóvivő azt mondta, hogy ezt az indítványt mind­két fél elutasította — tehát Izrael is. Az izraeli külügymi­nisztérium úgy nyilatkozott, hogy a javaslat „ésszerű” — Meir viszont azt mondta, hogy ilyen elképzelésről „még nem hallott”. Böcz Sándor, az MTI tudó­sítója jelenti: Kairó leplezetlen aggodalom^ mai figyeli Golda Meir wa­shingtoni tárgyalásait. Az iz­raeli miniszterelnök azzal a bevallott szándékkal utazott Washingtonba, hogy kierősza­kolja a közel-keleti kérdésben elfoglalt amerikai állásvont Kurt Bachmann-nak. a. Né­met Kommunista Párt elnöké­nek megnyitó beszédével pén. teken reggel Hamburgban megkezdődött a Német Kom­munista Párt kongresszusa. A kongresszus színhelyének megválasztása mintegy jelké­módosítását, rávegye a Nixon, adminisztrációt a szovjet— amerikai tárgyalásokon és a Biztonsági Tanácsban vállalt kötelezettségek feladására. Az izraeli mesterkedések most mindenekelőtt arra irá­nyulnak, hogy az egyiptomi— izraeli fronton állandósítsák a tűzszünet megsértésével kiala­kult állapotokat. Izrael szem­mel láthatóan ki akar bújni a Biztonsági Tanács azon hatá­rozatának teljesítése alól, amely előírja, hogy az izraeli csapatoknak vissza kell vonul, niuk az október 22-i tűzszü- neti vonalakra, Tel Aviv a határozat Szabotálásávai annak a veszélyét idézi fel, hogy új­ra fellángolnak a harcok. Az egyiptomi fegyveres erők szóvivője okkal hívta fel a fi­gyelmet arra, hogy Izrael ürü. gyet keres a tűzszünet meg­sértésére és a nemzetközi bé­keerőfeszítések megtorpedózá­sára, és ennek érdekében Egyiptomot vádolja a tűzszü­net megsértésével, noha Egyip. tóm kezdettől fogva megtartja a tűzszüneti előírásokat. Az Al Gumhurija Golda Meir washingtoni kijelentéseit kommentálva arra a követkéz telesre jut, hogy az izraeli pe a német kommunisták har­ci hagyományainak, mert öt­ven esztendeje ebben a város­ban a kommunisták — min­denekelőtt Emst Thälmann irányításával — vette kezdetét a nagy munkásfelkelés. kormányfő semmit sem tanult az októberi háború leckéjéből. Továbbra is abban a hitben ringatja magát, hogy az erő pozíciójából diktálhatja a tár. gyalási és rendezési feltétele­ket. Vgy tesz. mintha az egyip­tomi csapatok nem vették vol­na be a Bar-Lev 'vonalat, nem lennének ott a Szuezi-csatorna keleti partján, és arról is hall­gat, hogy az izraeli hadsereg jelentős veszteségeket szenve­dett a harcok során. Meir is­mét felmelegítette a közvetlen tárgyalások gondolatát, holott Szadat egyiptomi elnök szer­dai sajtóértekezletén világosan kifejtette, hogy Egyiptom el­ütésit ja a közvetlen tárgyalá­sokat és csupán az ENSZ égi­sze alatt hajlandó béketárgya­lásokat kezdeni Izraellel. Gromiko—Scheel Pénteken két négyszemközti megbeszélés zajlott le — reg­gel és délután — Gromiko szovjet és Scheel nyugatné­met külügyminiszter közötti amelyek tartalmáról egyelőre semmit sem hoztak nyilvános­ságra. Ezenkívül délelőtt a két külügyminiszter elsősorban gazdasági vezető személyisé­gekből álló delegációk bevo­násával is kétórás megbeszé­lést folytatott. Ezen mindenek­előtt á kereskedelmi forgalom bővítésének problémáiról volt szó, s a nyugatnémet fél ki­fejezésre juttatta azt az igéhyt, hogy a jövőben több olajat és földgázt importál­hasson a Szovjetunióból. Nixon Golda Meir izraeli miúisz.crelnökkel tárgyal. Pénteken megkezdődött az NKP kongresszusa Ä békeszerető erők moszk­vai világkongresszusának mun­kájáról Kállai Gyula, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tag­ja, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának elnöke, a magyar küldöttség vezetője nyilatkozott az MTI moszkvai tudósítóinak és a szovjet fő­városban tartózkodó magyar újságíróknak. Kérdés: Miben látja Kállai elvtárs a kongresszus jelentőségét? Válasz: A békeszerető erők világ- kongresszusa eredményes ta­nácskozás volt, teljesítette ki­tűzött célját, megfelelt anntó a feladatnak, amelyet nevé­ben is kifejezett. Valóban vi­lágméretűnek bizonyult: A Sznvietuhió fővárosában, az ENSZ taglétszámánál is több ország küldöttei sereglettek össze. A kongresszus nevében foglalt másik követelmény ugyancsak megvalósult: akik a nagy tanácskozáson részt- vettek, valamennyien a béke híveit képviselték. A különbö­ző társadalmi erők képviselői a háború ellen, a népek kö­zötti új típusú kapcsolatok épí­tése mellett léptek fel. A tanácskozás légkörét meg­határozta a város is, amely otthont adott a kongresszus­nak. Moszkva a szovjet állam megalakulása óta a békéért küzdő erők fővárosa. A külön­böző társadalmi rendszerű or­szágok békés egymás mellett élésének Lenin által megfo­galmazott elve 56 esztendő múltán az esész haladó em­beriség cselekvési programjá­vá vált A kongresszus nagy esemé­nye volt, horfv Leonyid Brezs- nyev. a Szovjetunió Kommu- ni'b Pártiéi Központi Bizott­ságának főtitkára teljesítette a kü^d^dek kérését és beszédet mondott a plénum előtt. Ko­runk nemzetközi életének minden alapvető kérdését mélyrehatóan elemezte, és ez- z'-l a kongresszus munkáié­nak is nagy segítséget nyúj­tott. A jelenlevők nagy elis­meréssel nyilatkoztak a beszéd nyíltságáról, higgadtságáról és arról is, hogy ezzel még ala­posabban megismerhették a Szovjetunió külpolitikájának elveit és gyakorlatát. A Szov­jetunió Kommunista Pártja, kormánya és népei követke­zetesen haladnak tovább a le­nini úton, teljesítik a XXIV. kongresszus békeprogramját, amely a különböző társadalmi rendszerű országok békés egy­más mellett élésének, a fe- szültségi gócok felszámolásá­nak, a fenyegető termonuk­leáris katasztrófa elhárításá­nak, a feszültség enyhülése minden módon való előmozdí­tásának segítségét tűzte ki feladatul. Nyugodtan mondhatom: á békeszerető erők világkong­resszusa jelentős és hatásos tanácskozás volt. Kérdés: Az eddig; hasonló rendez­vényekhez viszonyítva jelen­tett-e ez a kongresszus előre­lépést? Válasz: Igen. jelentett! Ä felszóla­lók szinte valamennyien han­got adtak annak, hogy a nemzetközi békét biztosítani kell. a békés egymás mellett élés politikája megvalósítása alapján új típusú kapcsolatokat kell kialakítani, a nemzetközi kapcsolatoknak ezeket a min­denkire érvényes normáit tisz­teletben kell tartani és Euró­pában, Ázsiában, a Föld más részein biztonsági rendszerek megteremtőére kell törekedni. A felszólalásokban a kül­döttek határozottan elítélték az imnerializmus agresszív cs°’ekedeteit. Megnyilatkozá­saik egyértelműen bizonyítot­ták, hogy a kölcsönösen elő­nyös együttműködést a mai világban a-z imperialista erők veszélyeztetik, élesen elítélték az agresszorok cselekedeteit, bavatkozási kísérleteit. Nagy rokonszenwel és együttérzés­sel fogadták az agresszió ál­tal sújtott népek képviselői­nek felszólalásait. Impozáns példája volt en­nek a chilei nép iránti szo­lidaritás elemi erejű meg­nyilvánulása a kongresszus plénuma előtt. Allende asszony beszéde közben a teremben uralkodó izzó hangulat a fa­siszta terroristák elleni egy­séges állásfoglalásról tanús­kodott. Élesen elítélték a kö­zel-keleti agressziót. Izrael kormányának a haladó világ közvéleményét semmibevevő politikáját, ezt tette az izraeli küldött is. Állást foglaltak az indokínaiakat sújtó agresszió ellen és követelték a térség népei függetlenségének bizto­sítását Tanácskozásunk tartalmilag nagyon gazdag volt. A kong­resszus munkájából világosan felismerhető volt az a ten­dencia, amely a békerpozga- !om további perspektíváját jelenti. Az emberiség haladó és békeszerető erőinek fő cél­ja a világméretű nukleáris konfliktus megakadályozása, de ugyanakkor ma már nem­csak ebben látja feladatát. A békeharc nem csupán a hábo­rú elleni küzdelmet jelenti, hanem aktív részvételt a bé­ke világának megteremtésé­ben. Azt is meg kell határoz­ni, hogy az emberiség milyen békét akar, milyen legyen a béke. amely megteremti a biz­tonságot, a haladás, a szabad­ság, az emberi méltóság vilá­gát. Ilyen kérdésekben folytat­tak mélyreható vitát a kong­resszus 14 bizottságában. Eze­ken a fórumokon a küldöttek, akik 1100 párthoz és szerve­zethez tartoztak, a széleskörű gya't'k meg. Kérdés: Miben látja a moszkvai kongresszus után a béke-vi- lágmozgalom munkájának új bb lehetőségeit? Válasz: A kongresszus állásfoglalásai és záródokumentumai feladat­szerűen is megjelölik a to­vábbi teendőket és segítséget nyújtanak a békemozgalom további elmélyítéséhez. A bé­kés egymás mellett élés poli- litikája hosszú időre szóló program. Egyetemes megvaló­sulása az egész világon még sok probléma megoldásától függ, hiszen különböző társa­dalmi rendszerű országok kö­zötti kapcsolatot fejez ki, amelyeknek realizálása nem nélkülözheti a tömegek állan­dó kapcsolatát, aktív részvé­telét. Mindezekkel kapcsolatban két kívánság jutott határozot­tan kifejezésre: — A tömegmozgalmat mind nemzeti, mind nemzetközi mé­retekben még szélesebb ala­pokra kell helyezni. — A világ békeerőinek • ez­után az eddiginél is szoro­sabb együttműködésben kell végezniök munkájukat. A kongresszuson 39 ország és 20 nemzetközi • szervezet képviselőiből összekötő bizott­ság létesült és tevékenykedett. Felmerült a szükségessége an­nak, hogy a testület tagjai időnként találkozzanak és gondoskodjanak a kongresszu­son részt vett nemzeti és nemzetközi szervezetekkel va­ló kaocsolatok fenntartásáról. KérdcS: Hogyan értékeli Ká'la; elv­társ a magyar küldöttség munkáját? Válasz: Elmondhatom, hogy a ma­gyar delegáció minden egyes tagja küldetését felelősségtel­jes megbízatásnak tekintette. A plénumon mindössze több, mint 30 küldött kaphatott szót és fejthette ki álláspontját a napirenden szereplő problé­mákkal kapcsolatban. Nagy megtiszteltetés számunkra* hogy a magyar küldöttség ne­vében elmondhattam a békés egymás mellett élés politiká­jára vonatkozó nézeteinket. Mind a 14 bizottság mun­kájában nagy aktivitással vet­tünk részt. Bognár József aka­démikust a fejlődéssel és a gazdasági függetlenséggel fog- la’kozó bizottság aielnökévé, Kende István docenst az in­dokínai bizottság titkárává vá­lasztották meg. Ugyancsak aktívan részt vettünk a különböző szakmai és egyéb találkozókon, és igyekeztünk az alkalmat fel­használni más. személves és csoportos találkozásokra is. A magyar—szovjet barátság szép megnyilvánulása volt küldött­ségünk találkozója a moszkvai Ka’inyin-kerületben az elektrotechnikai intézet veze­tőivel és dolgozóival. Baráti beszélgetést folytattunk Hor­tensia Allende - asszonnyal és a chilei küldöttség több tag­jával. az indokínai országok küldöttségeinek és az indiai '• küldöttségnek a vezetőivel Természetesen a moszkvai mozgalmas és tartalmas na­pokkal munkánk még nem fe­jeződött be. Kü!döttségün'z az Országos Béketanács ülésén beszámol majd tevékenységé­ről. Ekkor határozzuk meg maid azokat a feladatokat is, amelyek a moszkvai kong­resszus á’l.ásfoglalásaiból a magvar békemozgalomra há­rulnak. A moszkvai történel­mi jelentőségű tanácskozás a határozatok, a viták szé'esebb új, az eddigieknél is szélesebb tevékenység körvonalai bon fa­kornak ki előttünk. Eddigi erőfeszítéseinket folytatva, hozzá kell látnunk a béke és biztonság megteremtéséért folvt°totf harc társadalmi se­gítésének még szélesebb körű kibontakoztatásához. i ....... t Béke-világkongresszus Kállai Gyula nyilatkozata együttműködés kérdéseit tár-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents