Tolna Megyei Népújság, 1973. november (23. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-22 / 273. szám

Elhunyt Mód Aladár Mély megrendüléssel tudatjuk, hogy Mód Aladár elvtárs, pártunk és a magyar forradalmi munkásmozgalom régi, ki­emelkedő harcosa, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak tagja, az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanszékve. zető egyetemi tanára, a történettudományok doktora no­vember 31-én hajnalban, hosszú időn át tartó súlyos beteg­ség következtében elhunyt. J • Mód Aladár elvtárs temetése november 26-án (hétfőn) délután fél 2 órakor lesz, a Mező Imre úti temető munkás- mozgalmi panteonjában. Elhunyt elvtársunk munkatársai, elvtársai, tanítványai, barátai és tisztelői egy órától róhatják le kegyeletüket a ravatalnál. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Mód Aladár 1908. augusztus 20-án született a Vas megyei Kalakó faluban szegényparasz­ti családból. Budapesten vé­gezte egyetemi tanulmányait, s magyar-latin szakos tanári diplomát szerzett. Az illegális kommunista mozgalomba már egyetemi évei alatt bekapcso­lódott. 1932 óta volt a Kom­munisták Magyarországi Párt­jának tagja. Főleg elméleti, irodalmi, tör­ténészi tevékenységet folyta­tott. A Gondolat, majd a Sza­bad Szó és a Népszava mun­katársaként jelentős szerepet játszott a párt népfrontpoliti­kájának elméleti megalapozá­sában és népszerűsítésében. Az illegalitás idején 1932- ben letartóztatták és négy hó­napon át tartották fogházban, majd 1943-ban ismét négy hó­napot töltött börtönben. 1944 végén az újpesti partizán- csoport összekötőjeként tevé­kenykedett. A felszabadulás után 1945— 46-ban a Szabad Nép munka­társa, majd 1946-tól 1953-ig a Társadalmi Szemű« felelős szerkesztője volt, 1950— 1954 között a Magyar Dolgo­zók Pártja agitációs és pro­pagandaosztályának helyettes vezetőjeként;a köznevelési eso- jaortot vezette. Jelentős a közművelődés ér­dekében kifejtett társadalmi tevékenysége is. 1954 és 1961 között a TIT főtitkára, később ügyvezető elnökségének tagja volt. Haláláig tagja volt a Hazafias Népfront Országos Tanácsának. A népfrontban főleg az elméleti munkaközös­Külön-külön közleményt adott ki szerdán a francia fő­városban a DIFK tárgyaló küldöttsége, valamint a dél­vietnami centrista politikai erők párizsi összekötő irodája. A két közlemény a DIFK küldöttségvezetőjének és a kö­zéppárti erők képviselőinek hétfői tanácskozásáról számol be. illetve ismerteti a dél-viet­nami semleges erők álláspont­ját és követeléseit. A hétfői találkozón Nguyen Van Hieu államminiszter, a DIFK küldöttségének vezetője egyebek között erélyesen visz. szautasította azt a saigoni rá­galmat. hogy a dél-vietnami felszabadító erők „általános offenzívára” készülődnek. Rá­mutatott, hogy az Egyesült Államok segítségével Saigon sérti meg szakadatlanul a tűz­szünetet. A dél-vietnami centrista po­litikai erők párizsi összekötő irodája közleményében leszö. gezte. hogy folytatni fogja erő­feszítéseit a DIFK és a saigo­ni kormányzat között helyet foglaló, független politikai tö­mörülés. a harmadik erő el­ismertetéséért. Felszólította Saigont, hogy sürgősen ismerje el a középpárti politikai erők létezését. A közlemény szerint az összekötő iroda képviselői megállapodásra jutottak a DIFK-kel annak szükségessé, gében, hogy fel kell hívni a ség elnökeként fejtett ki érté­kes tevékenységet. Tudományos munkásságát több ismert történelmi és ideológiai könyve, sok tanul­mánya és cikke fémjelzi. Az Eötvös Loránd Tudomány- egyetem tudományos szocia­lizmus tanszékének vezetője­ként időt és fáradságot nem kímélve foglalkozott az ifjú­ság szocialista szellemű neve­lésével. A tudós történész, a történettudományok doktora nagy felelősségtudattal készí­tette fel az ifjú történésznem­zedéket feladataira. Mód Aladár 1945-től 1951-ig képviselő volt. Sokoldalú érdemeit a Sza­badság Érdemrend ezüst foko­zatával. a Munka Érdemrend­del és a Szocialista ' Hazáért Érdemrenddel ismerték el. Kairóból újabb 36 izraeli hadifoglyot indítottak útnak egy svájci repülőgép fedélze­tén Tel Aviv-ba, ugyanakkor — a Nemzetközi Vöröskereszt adatai szerint — 1532 egyipto­mi hadifogoly tért .vissz«-, ha­zájába. Ezzel egyiptomi-rész­ről már 202 izraeli foglyot adtak át, míg a másik fél hét­ezernél több egyiptomi kato­nát bocsátott haza. Az izraeli kormány Tel Aviv-ban csaknem ötórás ülé. sen vitatta meg a Kairó— Szuez országút 101. kilométer­kövénél folyó — a jelek sze­Vietnamról szóló párizsi béke. megállapodás aláíróinak figyeL mét a megállapodás maradék- xalan végrehajtásának követel­ményére. KOPPENHÁGA Üzemanyaghiány miatt el­marad a NATO december 10—16-ra tervezett dániai had_ gyakorlata. A hadgyakorlaton angol, NSZK és dán csapatok vettek volna részt, KAIRO Anvar Szadat egyiptomi ál­lamfő beleegyezett a második iszlám csúcsértekezlet ' össze­hívásába. A pakisztáni Labo­réban megtartandó tanácsko­zás témája a közel-keleti hely­zet és az Izrael elleni arab harc támogatása lesz. TBILISZI Alckszej Koszigin, a Szovjet­unió minisztertanácsának el­nöke a Fekete-tenger melletti Picunda fürdőhelyen fogadta Mitchell Sharp kanadai kül­ügyminisztert, aki hivatalos Iá. togatáson tartózkodik a Szov­jetunióban. RÓMA Stefan Wyszynski bíboros, a lengyel katolikus egyház veze­tője ötnapos látogatásra Ró­mába érkezett, hogy találkoz­zék VI. Pál pápával. MARACAIBO Ismeretlen tettesek szerdára virradóra éjszaka elrabolták dr. Kurt Hagelt, az NSZK maracaibói konzulját. A biz­tonsági erők országos nyomo­zást indítottak a konzul ki­szabadításara. rint megtorpant — közvetlen egyiptomi—izraeli tárgyalások legfontosabb vitás kérdéseit. A titkos ülésről közleményt nem adtak ki. csupán annyi ismeretes, hogy részt vett raj­ta Jariv tábornok, aki orszá­gát a kéWldalú tárgyalásokon képviseli, valamint David Ela- zar vezérkari főnök. Jariv csütörtökön találkozik ismét egyiptomi tárgyalópartnerével, Gamazi tábornokkal. Abba Eban külügyminiszter, aki adománygyűjtő körúton az Egyesült Államokban tar­tózkodik, San Franciscóban mondott beszédében megismé­telte a már ismert izraeli ál­láspontot: országa kész vissza­adni a megszállt arab terüle­tek nagy részét, de biztonsági okokból nem hajlandó lemon­dani a Golan-magaslatok és a Vörös-tenger bejáratát ellen­őrző Sharm el Sheik birtok, lásáról. A december 31-ére ki­írt izraeli parlamenti válasz­tásokkal kapcsolatban derű­látóan nyilatkozott. Karl Lütgendorf, az Osztrák Köztársaság szövetségi hon­védelmi minisztere — aki Czinege Lajos vezérezredes, hon­védelmi miniszter meghívására érkezett hazánkba — szerdán — kíséretével együtt — egész napos látogatást tett a magyar néphadsereg egyik harckocsizó egységénél. Az osztrák honvédelmi minisztert vidéki útjára elkísérte Czinege Lajos is. Kari Lüigendoríot és kíséretét látogatása színhelyén Mórocz Lajos vezérőrnagy köszöntötte. Lövészettel egybekötött harcászati bemutatón vettek részt a vendégek. Az osztrák vendegek elismerően nyilatkoztak az alaku­lat katonáinak és tisztjeinek felkészültségéről. A DIFK és a dél-vietnami semleges erők közleménye (MTI> Gamazi és Jariv ma ismét találkozik 4z USA és „partnerei” Bogotái pontok Amerikával, vagy nélküle? Ezt a témát boncolgat­ták három napon át Kolumbia fővárosában. Bogotá­ban a latin-amerikai országok külügyminiszterei. Már önmagában a konferencia körülményei is figye­lemre méltóak. Példa nélkül áll ugyanis a „zöld kon­tinens" történetében, hogy egy fontos eszmecserét tart­sanak — az USA távollétében. Huszonöt éve. éppen Bogotában alakult meg az Amerikai Államok Szervezi te. Formailag a kontinens országainak együttműködé­sét hivatott elősegíteni. Valójában azonban az Egyesült Államok imperialista törekvéseit leplezi. s az USA kon- tinentális hegemóniájának megszilárdítását szolgálja. Nos. ezúttal a bogotai dokumentum megfogalmazói megkerülték a hagyományos formulákat. Nem az AÁSZ keretében hívták össze a külügyminiszterek ta­nácskozását. hanem öntevékenyen rendezték meg a konferenciát. Az ötlet Kolumbiától származott, de több más latin-amerikai ország is támogatta. Valószínű, hogy a jövő év elején az AÁSZ külügyminiszterei ta­lálkoznak Kissingerrel. A mostani megbeszélésen el­sősorban azt kívánták tisztázni, hogy az amerikai kül­ügyminiszterrel tartandó konzultáció mely témákat öleljen fel. Bár sokan kétségbe vonták a sok színű kontinens politikusai összejövetelének sikerét, végül is néhány lényeges kérdésben közös nevezőre jutottak, s ez min­den óvatos várakozást felülmúló eredménynek számít így például abban legfeljebb árnyalati eltérések mu­tatkoznak az egyes országok álláspontjai között, hogy felül kell vizsgálni a latin-amerikai államok és az USA jelenlegi, egyenjogúnak egyáltalán nem mondható kap­csolatait. Megállapodtak az Egyesült Államokkal foly­tatandó párbeszéd nyolc alapvető pontjában, s ez — megintcsak a múlthoz képest — kétségtelen előrelépés. Aligha lebecsülendő az a körülmény, hogy most elő­ször biztosították valamennyien támogatásukról Pana­mát abban a követelésében, amely szerint az USA ál­tal hetven esztendeje megszállva tartott csatomaöve- zetben állítsák helyre Panama teljes nemzeti szuvere­nitását. A bogotai dokumentum szerint a csatorna kér­désének megoldása „megfelel az egész kontinens közös érdekeinek". Annak ellenére, hogy néhány ország — Brazília, Hai. ti, Paraguay, Uruguay — igyekezett tompítani az Egye­sült Államok gazdasági behatolását leleplező megfogal­mazásokat. végül is a külügyminiszterek által jóváha­gyott dokumentum kimondja: „Meg kell teremteni azt a hatékony szervet, amely védelmet nyújt az amerikai tulajdont kisajátító latin-amerikai országoknak az Egyesült Államok gazdasági intézkedései ellen". Ez bizony új hang. Azoké az országoké, amelyek mindinkább nemzeti érdekeik megvédésére töreked­nek. S ilyenek — a bogotai konferencia tanúsága sze­rint — egyre többen vannak a „zöld kontinensen", A „kilencek” konferenciái Washingtonban aligha nézik jó szemmel, milyen lát. ványosan sokasodnak a nyugat-európai Közös Piac or­szágainak tanácskozásai. A „kilencek” külügyminisz­tereinek. a dán fővárosban tartott konferenciája, amely nem sokkal a hasonló összetételű brüsszeli megbeszé­lés után következett be, nem is csinált titkot abból, hogy egyik fő témája éppen a Közös Piac és az Egye­sült Államok között kialakítandó új viszony lesz. Igaz. Kissinger jelenlegi amerikai külügyminiszter még nemzetbiztonsági főtanácsadói minőségben igye­kezett elébe menni ennek a kényes kérdésnek, amikor előterjesztette ennek a viszonynak az alapokmány­tervezetét. Ez azonban nem változtat a lényegen. A lé­nyeg pedig az, hogy a minden vonatkozásban módosu­ló világpolitikai erői'onalak egyértelműen felvetették a nyugat-európai—amerikai viszony „áramvonalasításá- nak", korszerűsítésének dilemmáját. Bármit tegyen, vagy mondjon Washington, ez a vál­tozás csak egyetlen irányban képzelhető el: az eddigi, meglehetősen egyértelmű washingtoni hegemónia ro­vására a jövőben erősödik az a E>e Gaulle által kez­dett és kezdetben csak általa képviselt vonal, hogy Nyugat-Európa nagyobb beleszólási jogot kapjon a fontos döntésekbe. Hogy ez a kérdés milyen fájdalmasan aktuális, az kiderült a közel-keleti válság során, amikor egész sor NATO-ország tiltakozott hivatalosan azért, mert az USA megkérdezésük nélkül riadóztatta a területükön állomásozó amerikai egységeket. A helyzet módosította a „kilencek" decemberi csúcs- konferenciájának előzetes elképzeléseit is. Az eredeti terv afféle kötetlen csevegés lett. volna. Most azonban, nem utolsósorban a közel-keleti krízis sokoldalú kö­vetkezményei miatt, számos tagállam szeretné előre megóvni magát a kínos meglepetésektől. Például attól, hogy az olajembargóval sújtott Hollandia kellemetlen intenzitással igyekezzék o NATO és a Közös Piac szo­lidaritására hivatkozni. Sok fontos vitatéma merült fel a „kilencek” föld­művelést minisztereinek ugyancsak most sorra került brüsszeli konferenciáján is. Mindez arra vall, hogy miközben a szervezet magatartása Amerikával kapcso­latban markánsabbá vált. a tagállamok belső viszony­latában korántsem lett felhőtlenebb a viszony ...

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents