Tolna Megyei Népújság, 1973. november (23. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-18 / 270. szám

Magyar szavak osztrák használatban Kamera a csatornában Gyakori témája nyelvésze­inknek a magyar nyelv jöve­vényszavainak elemzése, szó- kince'nk idegen összetevőinek nyomon követése. Ritkábban születik olyan munka, amely azt igyekszik felderíteni: mennyire hat a magyar nyelv határainkon túl, alakítja, for­málja-e nyelvünk a szomszéd népek idiómáját. Erre a ko­rán'vem könnyű munkára vál­lalkozott Erdődi József, ami­kor az osztrák—magvar nyelvi kon "álatok történetét kutatva számba vette a szomszédaink nyelvében élő magyar eleme­ket. Meglepetéssel fedezte fel pél­dául, hogy a még manapság Városi zajlérkép A lett főváros utcái« és egyes kerületeiben mért zaj decibelekben kifejezett értékeit tartalmazza a Rigában nem­rég összeállított zajtérkép, amelyen a legnyugtalanabb zó­nákat és a város legcsende­sebb sarkait is bejelölték és feltüntették a nagy zaj for­rásait is. A Rigai Orvostudo­mányi Egyetem munkatársai gyakorlati javaslatokat is tet­tek az általuk összeállított tér­képen szereplő zajos gócok felszámolásának módjára. Zaj­nyelő zöldövezetek telepítése, hangelnyelő elemek és épí­tészeti konstrukciók, valamint zajfogó szerepet betöltő épü­letek emelése szerepel javas­lataik között. A zajtérkép ada­tait a tervezőintézetek, gép- kocsiszervizek, szállítási vál­lalatok és iparvállalatok is hasznosítják. (APN — KS) A Ili maláj Nepál fővárosában, Katman_ duban létrehozták a hegyi men­tőszolgálatot, amelynek az a célja, hogy megmentse azokat az alpinistákat, akik nehéz helyzetbe kerülnek a Himalá­ja lejtőjén. A mentőszolgálat tagjai hegyi vezetők, orvosok és a légitársaság képviselője. Nem csak segítséget nyújtanak a bajba jutottaknak, de írott ismeretterjesztő anyag terjesz­is szereplő bécsi kifejezés, a tschaligehen, magyar eredetű, és végső fokon az állattenyész­tés nyelvéből származik: a jószág csáléra megy, azaz a marha letér a kívánt útról, elcselleng. Az osztrákok ma így használják: bei ihm geht alles tschali, azaz, nála min­den ferdén megy, tönkremegy. Részben magyaros helyesírás­sal ötlik fel olykor a das Gu­lyás szó és változata, a Gu- las, de nyelvjárási alakja már Golasch, Gollasch, németes he_ lyesírással: Gulasch. Még né­hány ételnévvel szolgáltunk az osztrákoknak — és az ő révü­kön a bajoroknak: —: die Po- gatsche, die Palatschinke — egyikben sem nehéz felfedez­ni a magyar pogácsát, illetve palacsintát. A magyar „pap­rikás” konyha közvetítette a paprika szót, ebből származott a paprizieren, paprikáz ige, amely az osztrákban is ket­tős jelentésű: 1. fűszerez, 2. energikus hangulatban szól. A világmindenségbe tekintő „szem” Az észtországi Elva vá­ros Vaszilij Sztruve Csil­lagvizsgálójában közel 50 tonnás távcső szerelése fo­lyik. A Leningrádban ké­szített tükör átmérője 1,5 méter. Az új csillagászati távcső felállításával az észt kutatók nagyobb le­hetőséget kapnak a világ­mindenség tanulmányozá­sához. (APN — KS) a lejtőjén tésével megelőzni is igyekez­nek a katasztrófát. A társaság létrehozására azért volt szük­ség, mert az utóbbi években sok külföldi expedíció ké­szült a Himalája csúcsainak meghódítására. Évente mint­egy 4000 alpinista indul a hegyrendszer megmászására. 1972-ben 70-en maradtak ott közülük. És sokan a segély- nyújtás hiányos szervezettsé­ge miatt. Eloltották az első világháború előtt keletkezett bányatiizet A bónyatüzek fészkének fel­számolásában a bányászok ál­talában jó eredményeket érnek el. Akadnak azonban olyan tü­zek, amelyekkel nem lehet egy­könnyen megbirkózni. Lengyel- országban több ilyen föld alatti tűzfészket tartanak számon, ame­lyek gyakran több évtizede pa­rázslónak a bányák mélyén. . A felső-sziléziai Chorzów vá­rosa alá nyúló bányában még az első világháború előtt kelet­kezett tűz: meggyulladtak a „Polska" kőszénbánya fejtés alatt levő telepei, s a különböző idő­pontokban kezdeményezett pró­bák ellenére a tüzet nem sike­rül' felszámolni. A széntelepet emésztő tűz epicentrumát még néhány évvel ezelőtt kb. 300 négyzetméternyire becsülték. A probléma sokat foglalkoz­nia a lengyel szakembereket. ' mikor kiderült, hogy vizet hasz- úlni nem ajánlatos, javasolták, hogy oltásra használják fel az erőművek hulladékanyagát, füstport. A tudósok együttmök" désével kidolgozott módszer szc rint a tűzfészek köré 150 nyí­lást fúrtak, s ezeken ót nyomás alatt a föld alá sajtolták a füst­port. Az elgondolás szerencsésnek bizonyult. A száraz por eredmé­nyesen fojtani kezdte a tüzet, kitöltve a már kiégett kamrákat. Az elmúlt és a jelenlegi évben több, mint 7000 tonna füstport préseltek a föld mélyébe. En­nek eredményeként a bányatűz fészkét sikerült 30 négyzetméter­re korlátozni, csökkenteni a hő­mérsékletet és a gázok nyomá­sát. Ma már elmondható, hogy az ötven éve tartó bányatüzet sikerült lokalizálni. Az érdekes eljárást, amely ter­mészetesen hasonló gondokkal küzdő külföldi bányákban is al­kalmazható, szabadalmaztatásra terjesztették fel. Sűrűn szerepel a bécsi ven­déglők étlapján a Fogosch, a fogas, s a török eredetű ma­gyar „tolmács” szó is átke­rült szomszédaink nyelvébe. Már a közép-felnémetben meg­jelent a XIII. században, még­pedig tolmetsche alakban; eb­ből rövidül a mai osztrák Dol­metsch. (A bécsi fordítóképző régebbi neve: Dolmetschinsti­tut.) Hangalakja miatt gyanítha­tó, hogy az osztrák Die Ko- latsche, azaz a kalács szó a magyaron át került a szlávból az osztrákba, ugyanis a ma­gyar rövid, labiális „a” han­got helyettesítették o-val. Az utóbbi évtizedben még két ma. gyár ételnév került a bécsiek nyelvébe. Divatba jött a lán- gos (írásmódja: Langos) bor­sózva fokhagymázva árusítják. A másik étel, amely hazánk­ból jutott nevével együtt az osztrák fővárosba és talán Ausztria más városaiba is, a lecsó. A szó eredete az értel­mező szótár szerint „hang­utánzó eredetű, a locsog csa­ládjába tartozik ... magas hangrendű változatából léces, lecs, szétfőtt főzelék vonó- dott el, a lecsó ennek a to­vábbképzése lehet”. Német írásmódja Letscho, nevének el­terjedését az exportált kon- zerveken levő feliratnak kö­szönheti. ' Kevesen tudják, hogy a fő­városban speciális tévékame­rák segítségével vizsgálják a csatornák állapotát. Nem mindegyiket, csak az úgyne­vezett „nem mászható”, a 80 centiméter átmérőjű, vagy en­nél kisebb keresztmetszetű ve­zetékeket, amelyekbe bemenni nem lehet. A Csatornázási Művek mű­szaki szolgálata csatornavizs. gáló televízióval felszerelt ko­csival járja a fővárost. A több ezer kilométer hosszú föld alatti alagút-labirintus- ban — a szakemberek szerint — gyerekjáték eligazodni, ter­mészetesen a csatornahálózati térkép segítségével. Ebből ugyanis a nagy gyakorlattal rendelkező műszakiak pillana. tok alatt tájékozódnak a vizs­gálatra „rendelt” nem mász­ható csatorna koráról, átmérő­jéről és pontos helyéről. A szakemberek fő állomásozó helye rendszerint egy-egy ut­cai kereszteződés, ahol ezek a Valami új, bixonyottan Észak-Olaszországban egy autóparlcoló falán olvas­tuk: „Ha a férj asszonyá­nak kitárja az autóajtót, akkor új vagy a felesége, vagy az autó." kisebb vezetékek csatlakoznak a gerinchálózatra. A csatorna fektetésekor meg­épített függőleges keskeny fo­lyosón egyszerre két kame­rát engednek le. Az egyik az úgynevezett axiliás kamera, a csatorna belsejét, a másik — a radiális kamera — a csator­na oldalfalát pásztázza végig. A felszínre küldött képek a kocsiban elhelyezett televízió­ban jelennek meg, s ezekből a diagnózis — hol repedt meg a vezeték, hol lazult meg a tömítés, stb. — pontosan, vi­lágosan megállapítható. A Fővárosi Csatornázási Mű­vek most újabb televíziós ko_ csit vásárol. Az eddig szer­zett tapasztalatok ugyanis azt mutatják, hogy a jószemű ka­merák olyan apróbb „megbe­tegedéseket” is jeleznek, ame­lyeket a szakemberek a leg­gondosabb helyszínt szemlén sem igen vesznek észre. Ily mó­don a csatornatörések és re­pedések időben megelőzhetők. A tévé segítségével a helyre- állítási munkálatok ideje is megrövidül, mert nem kell az egész csatornát kibontani, ele^ gendő csak a hibás csősza­kaszt kiemelni, Ókori sakkfigurák Sakkfigurákra bukkantak al régészek az egykori óbolgáq főváros: Veliki Preszláv kő; zelében. A modern sakkfigu­rákhoz a stilizált lovak és 3 henger alakú, alsó részén igen keskeny, fent pedig körrel végződő bástyáik hasonlítanak a legjobban- Az ókori készlet egyik amfora alakú darabjai valószínűleg a mai paraszt­nak feleit meg annak idején; A régészeti kutatások egyétH ként azt bizonyítják, hogy a sakkjátékot már az ifjú bol; gár birodalom első éveiben is- merték; keleti kalmárok hoz­ták magukkal, nem pedig —« mint eddig hitték — Bizánq révén honosodott meg. i Orvosi Rudolf■ von, Virchov, a XIX. század egyik kiemelkedő or­vosprofesszora vizsgáztatott. Jelöltjét az egyik beteg ágyá­hoz vezette és ráparancsolt: vizsgáljon, de a betegtől egy szót se kérdezzen. A fiatalember kopogtat, hallgatózik, pulzust mér, mindinkább izzad, láthatóan fogalma sincs róla, mi baja a betegnek. bravúr \ Hirtelen mentő ötlete támad. — Engedje meg, professzor úr, hogy felhagyjak a vizsga* lattal. Lelkiismeretemmel nem tudom összeegyeztetni, hogy diagnózist adjak, mikor a be­teg — súg. — Úgy? A beteg súg?! Gra­tulálok orvosi bravúrjához. A beteg mind ez ideig süketné­ma volt. Egyre több Polski Fiat i ..*Tt | * '1spW: Szépen gyarapodik a Polski Fiatok családja. A varsói sze­mélyautógyárból kikerülő Polski Fiat 125p egyre na­gyobb keresletnek örvend a külföldi piacokon, így a nö­vekvő termeléssel párhuzamo. san exportja is állandóan bő­vülni fog. A Bielsko-Bialá- ban épülőfélben lévő Kisgép­kocsik Gyára szerelőszalagját jelenleg tízegynéhány „Fiat 126p” hagyja el naponta. Eze­ket a kocsikat, ma még, az Olaszországból szállított ele­mekből szerelik össze. A ké­pen a bielskói gyár szereidé­be.

Next

/
Thumbnails
Contents