Tolna Megyei Népújság, 1973. november (23. évfolyam, 230-255. szám)
1973-10-11 / 238. szám
T é Az atomenergiánál is nagyobb tartalék Ma avatják a Szegedi Biológiai Központot Orvosi tanácsok az őszi öltözködéshez Sokan náthásak, de nincs járvány Csütörtökön adják át rendeltetésének a Magyar Tudományos Akadémia legújabb kutatóbázisát, a csaknem 350 millió forint költséggel létesített Szegedi Biológiai Központot. Az ünnepélyes avatás alkalmával Straub F. Brúnó akadémikust, az MTA biokémiai intézetének igazgatóját, a Szegedi Biológiai Központ főigazgatóját kérdezte meg Miskolczi Péter, az MTI munkatársa: Milyen új lehetőségeket teremt a most elkészült biológiai központ a kutatók számára: vannak-e az intézet kutatási tervében olyan megoldásra vá. ró feladatok, amelyek eddig is foglalkoztatták biológusainkat, tanulmányozásukra azonban csak most, az új központ létrejöttével nyílik lehetőség? — Minden alapos kutatómunkához korszerű felszerelések kellenek. Ezzel magyarázható, hogy a hazai kutatógárda csak fokozatosan — az ötvenes évek második felétől — tudott felzárkózni a nemzetközi biológiai kutatások élvonalába. Ezt megfelelő műszerek nélkül soha nem értük volna el. Elsősorban ebből a szempontból jelent ismét igen komoly előrelépést a szegedi központ — válaszolta a professzor. Az új kutatóintézetben a szakemberek szerint minden olyan fontos műszer megtalálható, amely a korszerű biológiai kutatáshoz nélkülözhetetlen. Több tízmillió forintot költöttek ezeknek a műszereknek a beszerzésére; s közülük sok, az országban egyelőre csak Szegeden található. De — mint mondják — legalább ilyen fontos az is. hogy az új kutatóbázison — matematikusokkal együtt — a biofizikusok, genetikusok, biokémikusok és a növényélettan szakértői összehangolt munkaterv alapján dolgoznak majd. Törekvésük az, hogy a biológia előtt álló feladatokkal komplexen foglalkozzanak: a professzor szerint már nem élő szervezet egyes alkotóelemeinek megismerése a biológia alapkérdése. A kutatók jól tudják, miből áll a szervezet. Ezért inkább a molekuláknál nagyobb és az elektronmikroszkóppal még látható sejtek élet- folyamatainak tanulmányozása a céljuk. Ennek megfelelően az új intézet egyik legfontosabb kutatási területe a sejtmembránok — a sejteket körülvevő határhártyák — működésének tisztázása lesz. Ez ma a biológia egyik legnagyobb feladata. Ezeken a sejtmembránokon múlik, hogy mi jut be a sejtekbe, és mi távozik onnan. Mondhatnánk: mint egy tökéletesen működő „export-import hivatal”, ez a hártya válogatja ki a sejt számára szükséges és felesleges anyagokat. Hogy miként, azt még nem tudják. — A világ több kutatóintézetében keresik ennek magyarázatát, s meggyőződésem, hogy Szeged ebben a kutatásban jelentős eredményeket ér ei — fűzte hozzá a professzor. A szegedi kutatók másik, hasonlóan fontos feladata a mesterséges sejttenyósztés tanulmányozása lesz. Közismert, hogy a sárgarépa bármelyik sejtjéből — lombikban — az egész növény kifejleszthető. Ennek mintájára Szegeden szeretnék kikísárletezni, hogyan lehet például a búzát is üvegben tenyészteni. — Ha ez sikerül — mondta Straub akadémikus —, elképzelhető, hogy a sejtek „összeolvasztásával” olyan búzafajtákat állíthatunk elő, amelyeknek az eddiginél lényegesen jobb a termesztési adottságuk, s tápértékük is sokkal magasabb az ismert fajtákénál. Rendkívül fontos ez, mert a jelenlegi nemesítési módszerekkel legalább tíz év szükséges egy-egy új búzafajta előállításához és kipróbálásához. Ha a laboratóriumi búzatenyésztést sikerül megoldanunk. ez az idő lényegesen csökkenthető. Uj kutatási feladatot jelent a szegedi biológusok számára a rovargenetika és a rovarhormonok tanulmányozása is. A különböző méreg-alapanyagú rovarirtó szerek — mint köztudott — csaknem kivétel nélkül károsak lehetnek egyes növényekre, és az emberek, állatok szervezetére. Ezéri olyan hormonszerű hatóanyagokat szeretnének kikísérletezni. amelyek a környezetre nin. csenek hatással, a rovarok szaporodása azonban jól szabályozható velük. A felsorolt konkrét feladatok megoldása mellett a biológia több fontos alapkérdésével is foglalkoznak Szegeden. Ezek közül az egyes életfolyamatok — például az anyagcsere, az idegrendszer-működés — szabályozásának megismerését és a fotoszintézis folyamatának megértését tartják a legfontosabbnak. Sok kutatót izgat annak tisztázása, hogyan tudnak a növények a levegőben lévő széndioxidból a napfény hatására cukrot előállítani. — Ha rájövünk, hogy a növényekhez hasonlóan a napfény energiáját hogyan alakíthatjuk át kémiai energiává — mondta a professzor —. akkor az elhunyt Joliot Curie szavaival élve: sokkal több energiát nyerhetünk, mint ameny. nyit az atomenergia segítségével az emberiség előállíthat. A szegedi központ kutatási témáinak többsége szorosan kapcsolódik a mindennapi élet követelményeihez. Ezt tükrözik az intézet oktatási céljai Fém-megmunkálás a kozmoszban A Szovjetunióban már megtervezték és elkészítették azoknak a berendezéseknek prototípusait, amelyekkel a kozmoszban is munkálhatnak fémeket. Az e téren végzett kísérletekről Borisz Paton szovjet akadémikus számolt be a 24. nemzetközi űrhajózási kongresszuson. A fémeknek a kozmoszban való izzítása, olvasztása és hegesztése olyan univerzális, automatikus berendezést igényel, amely az izzítás magas koncentráltságú forrásaival. többek között elektronsugárral és plazmaívvel van ellátva. A tudósok figyelembe vették, hogy a kozmoszban működő berendezéseknek maximálisan megbízhatóknak, minimális súlyúaknak és méretűeknek kell lenniük, illetve energia- fogyasztásuknak a minimumra kell korlátozódnia. A szovjet tudós nyilatkozatában közölte, hogy már kidolgozták a fémolvasztó berendezések szerkesztésének alapelveit. is: szeretnénk, ha a nálunk képzett fiatalok az itt szerzett tapasztalataikat más intézeteknél és az iparban, a mező- gazdaságban is hasznosítanák. — Igen sok biológiai kutató- intézet működik a világon, de ezek többsége rendszerint vagy egy bizonyos kutatási irányt követ, vagy egyetlen speciális témával foglalkozik, s tudomásunk szerint a világon még egy intézet sem foglalkozik a szegedihez hasonló átfogó vizs_ gálati területtel. Ezért bízom abban, hogy a felsorolt kutatási témák közül egyikben- másikban sikerül megelőznünk más intézeteket. Legalább is a versenyfutásban a szegediek mindig ott lesznek az elsők között. Ehhez komoly segítséget jelent az ENSZ hozzájárulása: a nemzetközi fejlesztési program keretében — öt éven át — jelentős támogatást kapunk a legújabb műszerek beszerzéséhez és neves külföldi szakemberek közreműködéséhez — mondta befejezésül Straub F. Brúnó akadémikus. Napjaink időjárása egyértelműen őszies. Reggel és este általában hűvös van, napközben azonban lényegesen enyhébb, szinte nyárias aa idő. Ezzel függ össze, hogy az öltözködésben ilyenkor sokan hajlamosak a szélsőségekre. Mivel ez veszélyeket rejt magában, ajánlatos figyelembe venni az orvosok tanácsait. Véleményük szerint legjobban akkor védjük egészségünket, ha a hőmérsékletnek megfelelően, rétegesen öltözködünk. Tizenöt-tizenhat fok felett, szélmentes időben felesleges a felsőkabát, 12—16 fok között pedig elegendő egy köny- nyű felöltő. 12 fok alatt, célszerű átmeneti kabátot felvenni, ez főként a reggeli és esti órákra vonatkozik. Nem árt tudríi azt sem, hogy a bőr párolgását a szemcsés, levegő-átbocsátó ruházat biztosítja. Műbőr és vízhatlan ruha viselése egészségtelen. Ilyent csak alkalmilag használjunk, nedvesség ellen. A bőr szellőzését sokkal inkább szolgálják az antilop-utánzatok, a hasítottbőr-kabátok, valamint ballonok. Az esős időszak ugyan még nem köszöntött be, de néhány jótanáccsal, erre vonatkozóan is szolgálnak az egészségügyi szakemberek. Azt ajánlják, hogy esőben könnyű, vízhatlan, és lehetőleg jól szellőző ruhát vegyünk magunkra. Fontos a fehérnemű gondos megválasztása is. Aki hajlamos az izzadásra, vagy érzékeny bőrű, ne viseljen műszálas fehérneműt. Műszálas ing, illetve pulóver alatt tanácsos pamut atlétatrikót, habselyem vagy ballon fehérneműt hordani. Az elmondottak figyelem- bevételével általában elkerülhetők az ilyen időszakban eléggé gyakori, hirtelen, s legtöbbször náthával együtt járó — megfázások. Erre mostanában elég sok a példa, de — amint azt a fővárosi KÖJÁL, nál közölték — járvány nincs. Természetesen, ha valakinél a megfázás, a nátha lázzal jár, azonnal forduljon orvoshoz. Melléküzemág magánliázban A szabad idő hasznos eltöltése régóta mindennapi téma. Két évvel ezelőtt nemzetközi konferenciát rendezett e tárgyban a TIT is. A legkülönbözőbb példái ismeretesek. Olyanok is, amire a hasznos jelzőt aligha lehet alkalmazni, noha a „hasznot hajtó” már tökéletesen helytálló. Isy^ merünk közepesnél magasabb beosztású tisztviselőt, akire egész környezete csak hódolattal néz, de sajnos nem bírálattal, ugyanis hajnaltól hivatali munkakezdésig, a toll letételétől sötétedés utánig paradicsomi szépségű szöllejében tevékenykedik, de nem ura, hanem rabja, rabszolgája annak. Többen töprengtek már felette, hogy meddig bírja erővel, egészséggel. A hasznos időtöltésnél tehát elsősorban az arányokat kell szem előtt tartani. Éppen ezért választottunk — a helybeli, de nagyon sok megyebeli nyúltenyésztőre is gondolva — dombóvári példát. Egy magánkézben lévő melléküzemágat, mely egyrészt szakmailag példás, másrészt hasznot hajtó, kellemes hobbi a két tulajdonosnak, Vass Károlynak. a halgazdaság üzemgazdászának és Keszthelyi László földhivatali dolgozónak. — Két esztendeje kezdtük, húsz újzélandi fehér artya- nyúllal, — mesélik. — Most harminc van, sosem lesz több. Tagjai vagyunk a Mecsek 'Kisállattenyésztő Szakszövetkezetnek. A ketrecek itt az udvarban, a féltető, a süldőszállás mind hulladékanyagból készült, saját munka. Tavaly hétszáz nyulat adtunk át, 12 hetes kifutási idő után, 2,30—2,40 kilós átlagsúlyban, az idén ezerrel számolunk. Több azért nem lesz, mert ez az a mennyiség, amivel elbírunk. Részletesen lehetne ismertetni a szakmai fogásokat is. Az önetető berendezést, a különböző vitaminok adagolását és az egészségügyi intézkedéseket, vagy azt, hogy a két tulajdonos a várongi termelő- szövetkezettől nyolcadrészért való gyűjtés, fizikai munka árán szerzi be a jó minőségű lucernaszénát. Valamennyi anyaállatról egyedi nyilvántartólap készül, feltüntetve minden szakmai részletet. A lényeges esetünkben mégis az, hogy a két tulajdonos ismeri a mértéket. Azért nem vállal többet, mert nem meggazdagodni akar, hanem az idejét hasznosan eltölteni. — Ilyenformán reggel-este egy-egy óránkba kerül jószágaink ellátása — mondják tovább. — Szigorú hetes rendszerben dolgozunk, az egyik héten Laci jön, a másikon Karcsi. így mindenkinek bőven marad ideje a maga dolgát intézni, csinálni azt, amit akar. Tény azonban, hogy ezt csak megfelelő fajtakiválasztással és technológiával lehet biztosítani. Az újzélandi fehérrel jó fajtát választottunk. A hobbi további, pénzben nem mérhető eredményei: szükségszerű megismerkedés a szakirodalommal, a zoológiái, állategészségügyi ismeretek bővülése, a szakmai ismeretek gyarapodása. — Tudják, hogy akarva- akaratlan részesei a húsprogram megvalósításának? — Inkább az export fokozásának. A mi nyulaink szinte kivétel nélkül export minőségűek voltak, Dombóvárról alighanem elsősorban Olaszországba „utaztak”, —s. —n. Fotó: C. K.
