Tolna Megyei Népújság, 1973. november (23. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-11 / 238. szám

T é Az atomenergiánál is nagyobb tartalék Ma avatják a Szegedi Biológiai Központot Orvosi tanácsok az őszi öltözködéshez Sokan náthásak, de nincs járvány Csütörtökön adják át ren­deltetésének a Magyar Tudo­mányos Akadémia legújabb kutatóbázisát, a csaknem 350 millió forint költséggel létesí­tett Szegedi Biológiai Közpon­tot. Az ünnepélyes avatás al­kalmával Straub F. Brúnó akadémikust, az MTA bioké­miai intézetének igazgatóját, a Szegedi Biológiai Központ főigazgatóját kérdezte meg Miskolczi Péter, az MTI mun­katársa: Milyen új lehetőségeket te­remt a most elkészült biológiai központ a kutatók számára: vannak-e az intézet kutatási tervében olyan megoldásra vá. ró feladatok, amelyek eddig is foglalkoztatták biológusainkat, tanulmányozásukra azonban csak most, az új központ lét­rejöttével nyílik lehetőség? — Minden alapos kutató­munkához korszerű felszerelé­sek kellenek. Ezzel magyaráz­ható, hogy a hazai kutatógárda csak fokozatosan — az ötve­nes évek második felétől — tudott felzárkózni a nemzet­közi biológiai kutatások élvo­nalába. Ezt megfelelő műsze­rek nélkül soha nem értük volna el. Elsősorban ebből a szempontból jelent ismét igen komoly előrelépést a szegedi központ — válaszolta a pro­fesszor. Az új kutatóintézetben a szakemberek szerint minden olyan fontos műszer megtalál­ható, amely a korszerű bioló­giai kutatáshoz nélkülözhetet­len. Több tízmillió forintot költöttek ezeknek a műsze­reknek a beszerzésére; s közü­lük sok, az országban egye­lőre csak Szegeden található. De — mint mondják — leg­alább ilyen fontos az is. hogy az új kutatóbázison — mate­matikusokkal együtt — a bio­fizikusok, genetikusok, bio­kémikusok és a növényélettan szakértői összehangolt munka­terv alapján dolgoznak majd. Törekvésük az, hogy a bioló­gia előtt álló feladatokkal komplexen foglalkozzanak: a professzor szerint már nem élő szervezet egyes alkotóelemei­nek megismerése a biológia alapkérdése. A kutatók jól tudják, miből áll a szervezet. Ezért inkább a molekuláknál nagyobb és az elektronmikrosz­kóppal még látható sejtek élet- folyamatainak tanulmányozása a céljuk. Ennek megfelelően az új intézet egyik legfonto­sabb kutatási területe a sejt­membránok — a sejteket kö­rülvevő határhártyák — mű­ködésének tisztázása lesz. Ez ma a biológia egyik leg­nagyobb feladata. Ezeken a sejtmembránokon múlik, hogy mi jut be a sejtekbe, és mi távozik onnan. Mondhatnánk: mint egy tökéletesen működő „export-import hivatal”, ez a hártya válogatja ki a sejt szá­mára szükséges és felesleges anyagokat. Hogy miként, azt még nem tudják. — A világ több kutatóinté­zetében keresik ennek magya­rázatát, s meggyőződésem, hogy Szeged ebben a kutatás­ban jelentős eredményeket ér ei — fűzte hozzá a professzor. A szegedi kutatók másik, hasonlóan fontos feladata a mesterséges sejttenyósztés ta­nulmányozása lesz. Közismert, hogy a sárgarépa bármelyik sejtjéből — lombikban — az egész növény kifejleszthető. Ennek mintájára Szegeden szeretnék kikísárletezni, ho­gyan lehet például a búzát is üvegben tenyészteni. — Ha ez sikerül — mondta Straub akadémikus —, elkép­zelhető, hogy a sejtek „össze­olvasztásával” olyan búzafaj­tákat állíthatunk elő, amelyek­nek az eddiginél lényegesen jobb a termesztési adottságuk, s tápértékük is sokkal maga­sabb az ismert fajtákénál. Rendkívül fontos ez, mert a jelenlegi nemesítési módsze­rekkel legalább tíz év szüksé­ges egy-egy új búzafajta elő­állításához és kipróbálásához. Ha a laboratóriumi búza­tenyésztést sikerül megolda­nunk. ez az idő lényegesen csökkenthető. Uj kutatási feladatot jelent a szegedi biológusok számára a rovargenetika és a rovar­hormonok tanulmányozása is. A különböző méreg-alapanya­gú rovarirtó szerek — mint köztudott — csaknem kivétel nélkül károsak lehetnek egyes növényekre, és az emberek, állatok szervezetére. Ezéri olyan hormonszerű hatóanya­gokat szeretnének kikísérletez­ni. amelyek a környezetre nin. csenek hatással, a rovarok szaporodása azonban jól sza­bályozható velük. A felsorolt konkrét felada­tok megoldása mellett a bioló­gia több fontos alapkérdésé­vel is foglalkoznak Szegeden. Ezek közül az egyes életfolya­matok — például az anyag­csere, az idegrendszer-műkö­dés — szabályozásának meg­ismerését és a fotoszintézis folyamatának megértését tart­ják a legfontosabbnak. Sok kutatót izgat annak tisztázá­sa, hogyan tudnak a növények a levegőben lévő széndioxid­ból a napfény hatására cuk­rot előállítani. — Ha rájövünk, hogy a nö­vényekhez hasonlóan a nap­fény energiáját hogyan alakít­hatjuk át kémiai energiává — mondta a professzor —. akkor az elhunyt Joliot Curie sza­vaival élve: sokkal több ener­giát nyerhetünk, mint ameny. nyit az atomenergia segítségé­vel az emberiség előállíthat. A szegedi központ kutatási témáinak többsége szorosan kapcsolódik a mindennapi élet követelményeihez. Ezt tükrö­zik az intézet oktatási céljai Fém-megmunkálás a kozmoszban A Szovjetunióban már meg­tervezték és elkészítették azok­nak a berendezéseknek pro­totípusait, amelyekkel a koz­moszban is munkálhatnak fé­meket. Az e téren végzett kí­sérletekről Borisz Paton szovjet akadémikus számolt be a 24. nemzetközi űrhajózási kongresszuson. A fémeknek a kozmoszban való izzítása, olvasztása és he­gesztése olyan univerzális, automatikus berendezést igé­nyel, amely az izzítás magas koncentráltságú forrásaival. többek között elektronsugárral és plazmaívvel van ellátva. A tudósok figyelembe vették, hogy a kozmoszban működő berendezéseknek maximálisan megbízhatóknak, minimális súlyúaknak és méretűeknek kell lenniük, illetve energia- fogyasztásuknak a minimumra kell korlátozódnia. A szovjet tudós nyilatkoza­tában közölte, hogy már ki­dolgozták a fémolvasztó be­rendezések szerkesztésének alapelveit. is: szeretnénk, ha a nálunk képzett fiatalok az itt szerzett tapasztalataikat más intéze­teknél és az iparban, a mező- gazdaságban is hasznosítanák. — Igen sok biológiai kutató- intézet működik a világon, de ezek többsége rendszerint vagy egy bizonyos kutatási irányt követ, vagy egyetlen speciális témával foglalkozik, s tudo­másunk szerint a világon még egy intézet sem foglalkozik a szegedihez hasonló átfogó vizs_ gálati területtel. Ezért bízom abban, hogy a felsorolt kuta­tási témák közül egyikben- másikban sikerül megelőznünk más intézeteket. Legalább is a versenyfutásban a szegediek mindig ott lesznek az elsők között. Ehhez komoly segítsé­get jelent az ENSZ hozzájá­rulása: a nemzetközi fejleszté­si program keretében — öt éven át — jelentős támogatást kapunk a legújabb műszerek beszerzéséhez és neves külföl­di szakemberek közreműködé­séhez — mondta befejezésül Straub F. Brúnó akadémikus. Napjaink időjárása egyér­telműen őszies. Reggel és es­te általában hűvös van, nap­közben azonban lényegesen enyhébb, szinte nyárias aa idő. Ezzel függ össze, hogy az öltözködésben ilyenkor sokan hajlamosak a szélsőségekre. Mivel ez veszélyeket rejt ma­gában, ajánlatos figyelembe venni az orvosok tanácsait. Véleményük szerint legjobban akkor védjük egészségünket, ha a hőmérsékletnek megfe­lelően, rétegesen öltözködünk. Tizenöt-tizenhat fok felett, szélmentes időben felesleges a felsőkabát, 12—16 fok kö­zött pedig elegendő egy köny- nyű felöltő. 12 fok alatt, cél­szerű átmeneti kabátot fel­venni, ez főként a reggeli és esti órákra vonatkozik. Nem árt tudríi azt sem, hogy a bőr párolgását a szem­csés, levegő-átbocsátó ruházat biztosítja. Műbőr és vízhatlan ruha viselése egészségtelen. Ilyent csak alkalmilag hasz­náljunk, nedvesség ellen. A bőr szellőzését sokkal inkább szolgálják az antilop-után­zatok, a hasítottbőr-kabátok, valamint ballonok. Az esős időszak ugyan még nem köszöntött be, de néhány jótanáccsal, erre vonatkozóan is szolgálnak az egészségügyi szakemberek. Azt ajánlják, hogy esőben könnyű, vízhat­lan, és lehetőleg jól szellőző ruhát vegyünk magunkra. Fontos a fehérnemű gondos megválasztása is. Aki hajla­mos az izzadásra, vagy érzé­keny bőrű, ne viseljen mű­szálas fehérneműt. Műszálas ing, illetve pulóver alatt ta­nácsos pamut atlétatrikót, habselyem vagy ballon fe­hérneműt hordani. Az elmondottak figyelem- bevételével általában elke­rülhetők az ilyen időszakban eléggé gyakori, hirtelen, s leg­többször náthával együtt járó — megfázások. Erre mostaná­ban elég sok a példa, de — amint azt a fővárosi KÖJÁL, nál közölték — járvány nincs. Természetesen, ha valakinél a megfázás, a nátha lázzal jár, azonnal forduljon orvos­hoz. Melléküzemág magánliázban A szabad idő hasznos eltöl­tése régóta mindennapi téma. Két évvel ezelőtt nemzetközi konferenciát rendezett e tárgy­ban a TIT is. A legkülönbö­zőbb példái ismeretesek. Olyanok is, amire a hasznos jelzőt aligha lehet alkalmaz­ni, noha a „hasznot hajtó” már tökéletesen helytálló. Isy^ merünk közepesnél magasabb beosztású tisztviselőt, akire egész környezete csak hódo­lattal néz, de sajnos nem bí­rálattal, ugyanis hajnaltól hi­vatali munkakezdésig, a toll letételétől sötétedés utánig pa­radicsomi szépségű szöllejében tevékenykedik, de nem ura, hanem rabja, rabszolgája an­nak. Többen töprengtek már felette, hogy meddig bírja erővel, egészséggel. A hasznos időtöltésnél tehát elsősorban az arányokat kell szem előtt tartani. Éppen ezért választot­tunk — a helybeli, de nagyon sok megyebeli nyúltenyésztőre is gondolva — dombóvári példát. Egy magánkézben lé­vő melléküzemágat, mely egyrészt szakmailag példás, másrészt hasznot hajtó, kelle­mes hobbi a két tulajdonos­nak, Vass Károlynak. a hal­gazdaság üzemgazdászának és Keszthelyi László földhivatali dolgozónak. — Két esztendeje kezdtük, húsz újzélandi fehér artya- nyúllal, — mesélik. — Most harminc van, sosem lesz több. Tagjai vagyunk a Mecsek 'Kisállattenyésztő Szakszövet­kezetnek. A ketrecek itt az udvarban, a féltető, a süldő­szállás mind hulladékanyag­ból készült, saját munka. Ta­valy hétszáz nyulat adtunk át, 12 hetes kifutási idő után, 2,30—2,40 kilós átlagsúlyban, az idén ezerrel számolunk. Több azért nem lesz, mert ez az a mennyiség, amivel elbí­runk. Részletesen lehetne ismer­tetni a szakmai fogásokat is. Az önetető berendezést, a kü­lönböző vitaminok adagolá­sát és az egészségügyi intézke­déseket, vagy azt, hogy a két tulajdonos a várongi termelő- szövetkezettől nyolcadrészért való gyűjtés, fizikai munka árán szerzi be a jó minőségű lucernaszénát. Valamennyi anyaállatról egyedi nyilvántar­tólap készül, feltüntetve minden szakmai részletet. A lényeges esetünkben mégis az, hogy a két tulajdonos ismeri a mér­téket. Azért nem vállal töb­bet, mert nem meggazdagod­ni akar, hanem az idejét hasznosan eltölteni. — Ilyenformán reggel-este egy-egy óránkba kerül jószá­gaink ellátása — mondják to­vább. — Szigorú hetes rend­szerben dolgozunk, az egyik héten Laci jön, a másikon Karcsi. így mindenkinek bő­ven marad ideje a maga dol­gát intézni, csinálni azt, amit akar. Tény azonban, hogy ezt csak megfelelő fajtakiválasz­tással és technológiával lehet biztosítani. Az újzélandi fe­hérrel jó fajtát választottunk. A hobbi további, pénzben nem mérhető eredményei: szükségszerű megismerkedés a szakirodalommal, a zoológiái, állategészségügyi ismeretek bő­vülése, a szakmai ismeretek gyarapodása. — Tudják, hogy akarva- akaratlan részesei a húsprog­ram megvalósításának? — Inkább az export foko­zásának. A mi nyulaink szinte kivétel nélkül export minősé­gűek voltak, Dombóvárról alighanem elsősorban Olaszor­szágba „utaztak”, —s. —n. Fotó: C. K.

Next

/
Thumbnails
Contents