Tolna Megyei Népújság, 1973. november (23. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-10 / 237. szám

Kielégíteni a mezőgazdaság igényeit •• V Ontözővezetékek tíz változatban A szekszárdi MEZŐGÉP Félidőben a IÍISZ-yezetőségválasztások KEDVEZŐEN ALAKUL A NŐK ÉS A FIZIKAI MUNKÁSOK ARÁNYA — A TAGSÁG TÖBB MINT 90 SZÁZALÉKA VESZ RÉSZ A VÁLASZTÁSI TAGGYŰLÉSEKEN - NOVEMBERBEN TARTJÁK A VÁROSIAS JÁRÁSI KÜLDÖTT. ÉRTEKEZLETEKET Vállalat szép erkölcsi sikert aratott az Agromasexpo ’73 kiállításon, amelyen a hazai és a külföldi mezőgépipar 144 termékét díjazták. A díjak felét, 40 arany-, 33 ezüst- és 21 bronzérmet magyar válla­latok kaptak meg. Ezekből a szekszárdi MEZŐGÉP termékei három arany- és négy ezüstér­met kaptak. Aranyat az önr járó és a műszáltömlős ön­tözőberendezések, a CF—6. cukorrépa-fejező gép, ezüstöt a vontatható öntözőberendezés, az új típusú szórófej, a CK—6. cukorrépa-kiszedő és a CR—6. cukorrépa-rakodó gép. A cukorrépagépek már a gyakorlatban is vizsgáztak és vizsgáznak, ez évben például az ország cukorrépa-területé­nek, termésének mintegy negy­ven százalékát takarítják be, jó véleményt mondanak róla a termelők, de a cukor­gyári szakemberek is. Nem fukarkodnak a dicsérő sza­vakkal a vállalat által minta­szerűen kiépített garanciális szervizszolgálatot illetően. A szervizellátást például így jel­lemzi a tiszabői Petőfi Tsz vezetőinek levele: ..Visszaadta a maayar mezőgazdasági gép­gyártás iránti bizalmat". (A tiszabői szövetkezet a mező- héki zárt cukorrépa-termesz­tési rendszer tagja.) Az öntözőberendezések be­mutatókon szerepeltek — rendkívüli sikerrel — és né­melyik típus már eljutott a kisebb sorozatgyártás stádiu­mába. Mármint az önjárást, a vontathatást biztosító szer­kezetek, amelyek a nagy so­rozatban gyártóit, különböző- átmérőjű alumínium csövek­ből összeállított, 240 méter hosszúságú szárny vezetékeket mozgatják. — Az elismerés, a siker kö­telez. Amennyire a vállalatot ismeriük, ezeket a gépeket, berendezéseket újabbak kö­vetik ... — A siker nemcsak köte­lez; ösztönöz, biztat bennün­ket. mégpedig arra, hogy gyártmányainknak még na­gyobb választékát kínáljuk, adjuk a mezőgazdasági üze­meknek — válaszol Zsigovits Ferenc igazgató. — Nem elég a mezőgazdasági üzemeket csak noszogatni, öntözzenek, látnunk kell azt. hogy a je­lenleg használatban lévő be­rendezések korszerűtlenek, munkaigényesek. Ezért ne­künk kell az öntözőberende­zések olyan választékát kiala­kítanunk. amelyből a mező- gazdasági üzemek az öntözési, a növénykultúrának, az ön­tözött területnek, táblamére­teknek legmegfelelőbbet vá­laszthatják. — A választékbővítést szoí­gália az NDK-koooeráeióban készülő, Jüterbog-típusú, gördíthető számyvezeték. Két ember egészen minimális erő­kifejtéssel gördítheti tovább. Jövőre már sorozatban gyárt­hatjuk. Korszerű, egyszerű, olcsó lesz ez a berendezés. — További tervezés és kí­sérlet alatt áll a magas kul­túrákhoz a körben forgó számyvezeték, azonkívül a kí­sérleti műhelyben gyártás alatt van a félmerev, csévél­hető szárnyvezeték. A három méter átmérőjű dobra felcsé­vélt, 2—300 méter hosszú ve­zetéket hidromotor vontatja vissza, a rajta lévő szórófej 90 méter szélességben öntöz. Egy ember 5—6 ilyen beren­dezést tud majd kezelni. Le­hetséges,* hogy ezt a beren­dezést még az idén be tudjuk mutatni az érdeklődő szakem­bereknek. — Ezekkel az új típusú be­rendezésekkel gyakorlatilag azt érjük el, hogy jövőre már tíz számyvezeték-típust adhatunk a mezőgazdaságnak, amennyit egyetlen ország sem. — Jövőre 0-sorozatban gyárt­juk szórófej-családunk újabb tagját, amely a Műszaki Egyetemen most van bemérés alatt. Az önjáró berendezések ■ egyik szórófeje lesz. 32 mé­teres sugárral. Ezzel kialakul a 16—20—24—32—45 méteres su­gárral dolgozó szórófej-család. — Tapasztalatunk az, hogy a mezőgazdasági szakemberek nagy érdeklődéssel, mondhat­ni, türelmetlenül várják az új öntözőberendezéseket. De fel­vetik: hiába a korszerű számy­vezeték, ha nincs hozzá meg­felelő teljesítményű szivattyú. — Ezt mi is tapasztaljuk. Ezért várjuk kíváncsian a víz­ügy tudományos ülésszakát, amelyet éopen most tartanak Szentendrén. Előzetes értesü­léseink szerint ezen a DIGÉP új gépcsaládot ajánl. Mi már tettünk ajánlatot, hogy vál­laljuk a .szivattyúgépek gyár­tását is — ez a mezőgazdasá­gi üzemek részére kereskedel­mi szempontból is célszerű lenne, a diósgyőri gyár viszont nem akar a gyártásról le­mondani. De sok más szem­pontból is előnyös lenne, ha a mezőgazdasági tárca irányí­tása alatt lenne az egész ön­tözőberendezés-gyártás, akár­csak a mezőgazdasági gép­gyártás más ágai. Ma már nem* engedheti meg a rnéző^ gépipar azt a luxust, hogy három-négy évig kísérletez­gessen egy géppel, és á végén, mire a mezőgazdaságba eljut, elavult legyen, de azt sem, hogy húsz évig gyártsa ugyan­azt a típust. — A cukorrépa-gépsoron — a mezőgazdaság kívánságára — történtek bizonyos változá­sok. Milyen további fejlesztés várható? — A jelenlegi, 45 centiméte­res növénysortávolságra gyár­tott gépsort ötvencentisre kell átalakítani, hogy a je­lenlegi külföldi igényekből tényleges export legyen. Ju­goszlávia és újabban Irán ér­deklődik a gépeink iránt. Sűrű sorokban gyülekeztek a tanácstagok és a meghívott vendégek a művelődési ház egyik termében a bátaszéki Nagyközségi Közös Tanács ülésére, melynek két napirendi pontja volt. A második napirendi pont volt az izgalmasabb: beszá­moló a közművelési-oktatási- egészségügyi és szociális bi­zottság munkájáról. Az előre elkészített beszá­moló nemcsak érzékeltette a bizottság sokrétű, sokszor bo­nyolult munkáját, hanem a beszámolóban felvetett néhány nyitva hagyott kérdés élénk vitára adott alkalmat. A vitá­ban felmerülő kis é§ nagy kérdések megoldása, a kiút keresése lelkesített minden hozzászólót. A „Virágos Báta- székért” mozgalom, a községi könyvtár fejlesztése, a műve­lődési ház szépítése, a szociá­lis segélyezések ügye, az öre­gek napközi otthonának prob­lémája után végül is előke­rült a fő kérdés: a bátaszéki iskolák helyzete. Ennél a kérdésnél vált szen­vedélyessé a vita, mert a szük- i^gszerű fejlődés mellett el­lentmondásként jelentkezik az Emellett a kisebb répaterüle­tek betakarítására alkalmas egysoros, egymenetes kom­bájnt kell kialakítanunk, mert ilyen gépet jelenleg impor­tálni kell. — Nem veszélyezteti a szek­szárdi gépsor létjogosultságát a szovjet—bolgár—magyar— NDK kooperációban készülő cukorrépa-kombájn ? — Nem. Ezt a kombájnt csak ott lehet kihasználni, ahol legalább négyszáz hek­tár rénát termelnek, és ahol a szállítást tehergépkocsikkal tudják megoldani, ahol töké­letes az üzemszervezés, a mű­szaki ellátottság. A mt gép­sorunk továbbra is megfelel a közepes gazdaságoknak, il­letve 120—150 hektárnyi terü­letekhez. Az idén gyártott gé­peken olyarf változtatásokat végeztünk, amelyek révén a napi teljesítményt is fokozni lehet. — Zsigovits elvtárs ... Az új öntözőberendezéseket több ezer mezőgazdasági üzemi ve­zető. szakember látta. Kisúj­szálláson. Agárdon. másutt sokan feltették a kérdést t mi­kor lehet ezeket megkapni? — Az éppen tőlük függ. A bemutatókat elsősorban nem azért rendeztük, hogv termé­keinknek propagandát csinál­junk — bár az is kell —. ha­nem a piackutatás- érdekében. Bemutattuk: ezelcet tudjuk adni a mezőgazdaságnak, azt gyártjuk, amelyet az üzemek kémek. — Az elmúlt években jó né­hányszor voltunk tanúi egy sajátos körforgásnak: az üze­mek azt mondogatták, kelle­ne a géo. de a kereskedelem nem szállít. A • kereskedelem: nem gyárt az ioar. Az inar: minek gyártsunk . raktárra, ha nem kéri a mezőgazdaság. Még két éve is nehéz helyzet elé állította a vállalatot az, hogy a kereskedelem vissza­mondta az öntözőcsövekre már leadott megrendelést. Most — hogy úgy mondjam — három­szögesben! szeretnénk a kört: a vállalat, a kereskedelem és a mezőgazdaság olyan össz­hangját megteremteni, ame­lyen keresztül a mezőgazda­ság igényeit a legjobban ki­elégíthetjük. Valamennyi ter­mékünket állami támogatás­sal vásárolhatja a mezőgazda­ság. objektív feltételek elmaradá­sa. Az egyik oldalról a párhu­zamos osztályok alacsony lét­számmal. a szakrendszerű ok­tatás, a jobb módszerek kiala­kítása. az új vezetési, irányí­tási módszer valóban nagyban elősegítik az oktatás eredmé­nyességét. de hátrányt jelent a már mindkét iskolában (álta­lános iskolában és gimnázi­umban) jelentkező tanterem- és tornateremhiány. Az utób­bi nagyban veszélyezteti a heti háromra felemelt testne­velési órák előírt megtartását. _ A bátaszéki tornacsarnok építésére a közeljövőben még csak sor kerülhet, de egy 12 tantermes iskolára, mely a mai szükségletet jelenti, ma még semmi remény. Summázva az elhangzotta­kat. az a vélemény alakult ki, hogy napirenden kell tartani és fáradozni kell a bátaszéki iskolák ügyéért. Benkó Iván tanácstag hozzászólásában el­mondta. hogy Bátaszék min­den időben hajlandó volt ál­dozni azért, hogy a községnek iskolája legyen. Már a török időkben portánként 5 rénes Amint már arról beszámol­tunk. a KISZ KB Intéző Bi­zottságának 1972. novemberé­ben hozott határozata értelmé­ben szeptember 15-én a munka­helyi KlSZ-alapszervezeteknél is megkezdődött a választás. Az egész KISZ-tagságot érintő, nagy jelentőségű munka fél­idejéhez érkeztünk. Az eddig szerzett tapasztalatokról kér­deztük Benizs Sándort, a KISZ Tolna megyei Bizottsá­gának titkárát. — Az ősszel megyénkben 378 alaDszervezetnél, 39 csúcs­vezetőségben. négy közbenső és nyolc járási jogú bizottság­ban tartunk vezetőségválasztó taggyűlést. Az alapsZervezetek közel kétharmadában már megtartották a választási tag­gyűléseket. Mindenekelőtt a választások üteméről szólnék, hiszen ez sem közömbös, mi­vel a munkát november 5-ig be kell fejeznünk. Jól halad­nak a vezetőségválasztások, bár vannak olyan alapszerve­zetek is, ahol időmódosítást kér­nek. Legtöbb esetben szeren­csére elfogadható indokkal. Persze, van olyan eset is, ami­kor a választási taggyűlést a rossz szervezés miatt kérik később lebonyolítani. — Melyek a választásokkal kapcsolatos legfőbb célkitűzé­sek, s ezeknek — ez eddigi ta­pasztalatok alapján — hogyan tesz eleget megyénk KISZ-fia- talsága? — Az újjáválasztott KISZ- vezetőségeknek és -bizottságok­nak három fő követelménynek kell megfelelniük. Az egyik, hogy a megválasztott fiatalok politikailag érettek és megfe­lelőek legyenek a vezetésre. Másik, hogy kellő szakmai felkészültséggel, és a munka elvégzéséhez szükséges moz­galmi tapasztalattal rendelkez­zenek. Harmadik követelmé­tanácsiilés elolt forintot áldoztak, hogy tanító­ja legyen az akkori település­nek. a szerb megszállás alatt a polgárság saját erőből pol­gári iskolát létesített, s az 1930-ban épített mai emeletes, főutcai általános iskola költ­ségeinek egy része a község lakóinak adományaiból tevő­dött össze. Úgy érzi, hogy Bátaszék la­kossága ma is hail^ndó áldo­zatra, hiszen tudvalévő, hogy kormányzatunk egy időben nem tud megoldani minden művelődésügyi problémát, de , van egy erő: a társadalmi erő, • amely elősegítheti a fejlődés \ meggyorsulását. A tanácselnök zárszavában elmondta, a lakosság áldozat- készségét az is bizonyítja, hogy a „Virágos Bátaszékért”. mozgalom céljaira eddig 45 ezer forint folyt be. Az új is­kola építése csak úgy sikerül­het. ha a község is leteszi anyagi hozzájárulását és tár­sadalmi munkáját a művelő­désügy asztalára, s a tanács a maga részéről mindent elkö­vet, hogy a valóban nehéz is­kolakérdés Bátaszéken minél eiőbb megoldódjon. nyünk pedig, hogy az új alao- szervi titkárokat, vezetőségi tagokat a KISZ-fiatalok elfo­gadják, javasolják. E három fő követelményen túl célkitű­zésűnk volt. hogy tovább nö­veljük* a KISZ-vezetésJr n részt vevő fiatal párttagok, nők és fizikai munkások arány t.- Nos. az eddig szerzett tapasz­talataink alapján kedvező a helyzet, s ezt számadatokkal bizonyíthatom. Eddig megvá­lasztott alapszervi titkáraink közel ötven százaléka nő. Két évvel ezelőtt még csak 25 szá­zalék volt. Ezen túl pedig, a vezetőségekben a nők aránva magasabb is, mint a férfiaké, és a másik örvendetes tény, hogy ezzel párhuzamosan emelkedett a húsz év feletti KTSZ-vezetők száma. Hogy ez miért előnyös? A mozgalmi munkát végző fiatalnak sok esetben kell partneri kapcso­latot keresni társadalmi, párt-' és állami szervekkel. Termé­szetes dolog, hogy egy katona­viselt férfi, vagy húsz év fe­letti nő másként, érettebben! megfontoltabban tud fellépni,1 viselkedni és dönteni. A másik pedig a húsz év feletti fiatalok nyilvánvalóan nagyobb moz­galmi tapasztalatokkal rendel­keznek fiatalabb társaiknál. Szólni kell a vezetőségi moz­gásról, a fluktuációról is. AZ eddig lezajlott választások alapján megállapítható, hogy a vezetőségi tagok közel ötven százalékban változtatnak alap- szervezetet. Itt elfogadható és érthető okokról van szó. So­kan „kiöregednek” a KISZ- korosztályból, vagy munkahe­lyet, egyben lakóhelyet is vál­toztatnak. s ezzel óhatatlanul együtt jár az alapszervezettől való elszakadás is. Az eddig lezajlott taggyűlé­sekről szólva megállapíthat­juk, hogy a fiatalok aktívan részt vesznek azokon. Megyénk munkahelyi KISZ-fiataljainak 90 százaléka van jelen a veze­tőségválasztó taggyűléseken. Az ott elhangzó vezetőségi beszámolókat kritizálják. ki­egészítik és értékelik. Örven­detes, hogy sok a hozzászóló, s> bátran tesznek javaslatot az elkövetkező időszak akcióprog­ramjával kapcsolatban. A vá­lasztások demokratikusak, a vezetőségeket. KlSZ-titkáro- kat titkos szavazással választ­ják. Sok esetben pótjelölések- ra kerül sor. A helyi párt-, ál­lami, társadalmi és gazdasági vezetők részt vesznek a vá­lasztási taggyűléseken, figyel­nek a fiatalok munkájára, ja­vaslatokat tesznek, tanácsokat adnak. — A választások lebonyolí­tásának határideje november 5. Sikerül-e a határidőt tarta­ni? — Feltétlenül, hiszen alap­szervezeteinknek már csak egyharmada választ a visszalé- vő időszakban. A választások közben a járási és városi bi­zottságok elemzik és értékelik a munkát, majd a tapasztala­tok alapján állítják össze a vá­rosi és járási küldöttértekezle­tek anyagát. Az első járási és városi küldöttértekezletre no­vember 8-án. Dombóváron ke­rül sor, az utolsóra pedig no­vember 20-án, Tamásiban.-rj- | B. I. Az iskolák helyzete a bátaszéki (C L b.)

Next

/
Thumbnails
Contents