Tolna Megyei Népújság, 1973. november (23. évfolyam, 230-255. szám)
1973-10-09 / 236. szám
Tr-napló A rácfió és a televízió iríísora Szép Ernő novellái KOSSUTH RADIO S.20:— Verbunkosok, népdalok. 9.00: Harsan a kürtszó! Gyermek- rádió. 9.35: Kalmár Magdi és Miller Lajos énekel. 10.30: Iskolarádió. 11.30: Zenekari muzsika. 11.40: Zsebrádiószínház. 12.20: Ki nyer ma? 12.35: Melódiakoktél. 13.43: Törvénykönyv. 14.00; Indulók. 14.09: Az út. amely sehová sem vezet. Mesejáték. 14.49: Éneklő ifjúság. 15.10: Mozart: C-dúr fuvolanégyes. 15.24: Kadiólskola. 16.00: Világgazdaság. 16.05: Népi zene. 16.30: Mihály András—Raics István: 1871. — kantáta. 16.39: Kerületről kerületre. 17.05: Anyegin. — Részlet. 17.18: A legnagyobb göcseji gazdaságról. 17.48: Edith Piai zenés életregénye. 18.30: A Szabó család. 19.25: Csárdások. 19 35: A Zeneakadémia nagytermé- mől Szimfonikus zenekari hangverseny. Közben: 20.25: Versek. 21.30: Kozmosz. 21.50: Könnyűzene. 22.20: Külpolitika. 22.30: Sanzon. 23.00: A Magyar Vonósnégyes felvételeiből. 0.10: Szép ősz. Részleteik. PETŐFI RADIO 8.06: Zenekari muzsika. 9.03: Könnyűzene. 9.35: Hazánk táplálkozási hagyományai. 10.00: A zene hullámhosszán. 10.30: Babaszer- viz. 11.53: Könyvek, tájak, emberek. 12.00: Csembalómüvek, vokális művek. 12.55: Könyvespolc. 13.30; Anyanyelvűnk. 13.45: Kettőtől hatig, 14.00: Tánczenei koktél 14.50: Találkozás a stúdióban. 16.00: Könnyűzenei híradó. 16.38: Csúcsforgalom. 18.10: Gondolatok filmekről. 18.25: Énekkari felvételek 19.06: Jeanette Macdonald és Nelson Eddy énekel. 19.18: Régi hangszerek világa. 19.38: A környezetvédelem akadályairól. 20.25: Uj könyvek. 20.28: Népi muzsika. 21.02: Emlékezés Pablo Nerudára. 21.49: Kádár Kata. Opera. 23.15: Nóták. S. MŰSOR 18.10: Iskolarádió. 18.25: Magyar zeneszerzők. 19.02: Bohémélet Részletek. 20.00: Esztrádzene. 20.33 : U.1 lemezeinkből. 21.24: Tete Montó lm. triója játszik. 21.42: Filharmonikus zene. MAGYAR TV 8.05: Iskolatévé: Élővilág. (Alti isk. 8. oszt.) 9.55: Történelem. (Alt. isk. 5. oszt.) 11.05: Földrajz. (Ált. isk. 5. oszt.) 12.10: Filmesztétika. (Középisk. I. oszt.) 13.35: Élővilág. 15.25: Történelem. 16.25: Földrajz. 17.28; Hírek. 17.35: Papírsárkány. 18.15: Mire jó a számítógép? 18.40: Játék a betűkkel. 19.10: Reklámműsor. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-hiradó. 20.00: Palimadarak. Film. 21.45: Műhely 1973/3. 22.40: Tv-hiradó — 2. II. (KÍSÉRLETI) MOS ÍR 20.00: Korok, versek. I. 20 53- Tv-hiradó — 1. 21.25: A Zalaeger- szegi Nemzetközi Pantomim Fesztiválról. JUGOSZLÁV TV 17.15: Magyar nyelvű tv-napl<5. 17.45: Kis világ. 18.30: Tudományos stúdió. 19.15: Népi muzsika. 20 30- Szemtől szembe. 21.15: Sheriff New Yorkban. Amerikai filmsorozat. 23.15: A Lenlngrádi Filharmónia hangversenye. (Felvételről.) OSZTRÁK TV 1. műsor: 18.00: Walter és C ormié. Angol nyelvlecke. 18.25: Jó éjszakát, gyerekek. 19.00: Osztrák képek. 19.30; Tv-híradó. 20.06: sporthírek. 20.151 Egy hely az állatoknak. 21.05: A szél arra jár amerre akar.-J Francia film. 22.40; Tv-hiradó. 2. műsor: 18.30: Iskolatelevízió. 19.JO? híradó. 20.06: Sporthírek. 20.0»; Aktuális események, képekben, 20.15: Portréfilm Edith Piairól. 21.00: Kenyér. Film. 21.25: Osztrák: képek. 21.45: Tudományos aktualitások. 22.10: Tv-hiradó. Hol van Szép Ernő helye a magyar irodalomban? A Nyugat köréhez tartozott, ott látható a 25. évforduló ünnepén készített fényképen, a valóban nagyok között, de Babits, Móricz, Kosztolányi, Karinthy művészete mellett nem is halljuk a hangját. A kortársak Francis Jammes nevét emlegették vele kapcsolatban, de ami Jammes verseiben az egyszerűség. a tisztaság varázsa, az Szép Ernőnél nagyon is keresett, s — legyünk őszinték — unalmas. Mi marad hát belőle? Valószínűleg egy-egy évforduló, mint most is: húsz éve halt meg, s Kalmár András ebből az alkalomból megpróbálta feltámasztani öt novelláját. Nagyon kevés sikerrel. A baj mindjárt ott van, hogy ezek a novellák inkább pillanatképek: táncosnők beszélgetnek, pénztelen újságírók aszpirinben kártyáznak, a szegény színésznő betoppan a sikeres pályatárs öltözőjébe, vagy néhány mondatnyi anekdoták, novellányi terjedelműre nyújtva. De éppen az hiányzik belőlük, ami nélkül nincs irodalom, ezeknek az írásoknak nincs dinamikája, cselekményük sincs, hősei éppen csak vannak, egy állapot illusztrációi. Ezen a televíziós átdolgozás sem tudott segíteni, minden éppen csak volt, emberek bejöttek, leültek, fölálltak, kimentek. A kortárs novella egészen más úton járt, Gozsdutól Kosztolányiig, Thury Zoltántól Karinthyig. Szép Ernő ebben a gazdag kórusban megilletőd- ve állt, körülbelül úgy, mint a Nyugat jubileumán készült képen, álmodozón, félrebillent fejjel, szerényen. Ez azonban kevés, s legföljebb egy évfordulóra futja belőle. Nem volt szerencsés vállalkozás. az időpont megválasztása pedig végképp szerencsétlen volt. Vasárnap este, fő műsorban elevenebb, irodalmibb élményt kívántunk volna. A másik irodalmi adás, ami vasárnap délután indult, a jelek szerint nagyobb sikerre számíthat. Francia—magyar koprodukcióban húsz epizódból A csárdás volt a legnépszerűbb tánc... ... a Szabályban megrendezett, népviseleti szüreti bálon. Vidáman ropták a Kapos menti pillét menyecskék, ké- tyi székely asszonyok, zombai lányok, menyecskék, s még jó néhány vidéki vendég. Rengett a padló, röpültek a pén- tölök, rokolyák, magasra hágott a jókedv a lassú és gyors csárdás hangjaira. A talpalá- valót a helybéli Juhász-zenekar szolgáltatta. A művelődési ház tánctermét még délután a nyolcadik osztály őzike őrsének leány - tagjai díszítették jel, kiváló ízléssel. A rendezvény jellegének megfelelően a népművészeti tárgyak mellett szőlőágak és fürtök ékeskedtek. A bált a. szakályi KISZ- tánccsoport nyitotta meg, oly sikerrel, hogy visszatapsolta őket a közönség. A Kapós- völgye népdalkórus szüreti és bordalokat adott elő. Karvezetőjük ismertette népviseletüket, melynek fő ékessége a csillogó, pikkelyes (flitteres), gyöngyökkel ékesített menyecskedísz: a pille. Selyem- brokát ruhájuk arany, vagy ezüstrózsás. A szoknya bőven ráncolt, alatta 4—5 slingelt, keményített fehér pántol (alsószoknya). A blúz a derék alatt hosszan fedi a szoknyát, és röpikének nevezik. Ünnepi viseletükhöz kötényt nem hordanak. Első alkalommal jöttek el Szakályba a kétyi székelyek. Az asszonyok népviseletét kar- vezetőjük, Hegyi Józsefné ismertette. így tudtuk meg, hogy a rajtuk lévő öltözet 70—80 éves, ősi, eredeti ruhadarabokból áll. A piros szín sok árnyalatával ékes rakott szoknya és a kötény — ki hitte volna — teveszőrből készült. Megcsodálta mindenki a mellényüket is, mely vékony bőrből készült, s a belseje prém. Külsejét pedig olyan dúsan borítja a színes hímzés, hogy a bőr alap nem is látszik. Rögtönzött dalcsokrukban a szüreti téma is helyet kapott. A zombai nők népviseletét a színek gazdag pompája, a pruszli és kötény változatos, hímzett mintái s a gombos harisnya tette emlékezetessé. Igen dekoratívan hatott a piros kasmír menyecskekendő érdekes megkötési módja. Szabó La- josné, a csoport vezetője megjegyezte, hogy a környék -r- főleg Sióagárd — népviselete hatott a zombaiéra. Ennek ellenére, mégis kialakult egy eredeti, zombai népviselet. A bál közönsége tanúsíthatja, hogy sikeresen. A Szakályt környező német nemzetiségű községek népviselete két eltérő vonást mutat. Más jellegű volt a katolikusoké és megint más a protestánsoké. E bálon a diósbe- rényi katolikus népviselet került bemutatásra. Az onnan Szakályba települt család egyik unokája mutatta be a pontosan 50 éves női ruhát. A sötét szoknya lerakott, hozzá fehér ing, melyet csak diszkréten hímeztek ki. Elejét mindkét oldalon ugyanaz a monogram díszíti. Az egyszerű ünnepi öltözéket a vállkendő és a fejkendő élénkítette. Külön érdekessége a kendőnek, — mely zöld alapon piros rózsacsokrokkal ékes —, hogy ereded kasmiri darab. A néhai diós- berényi kőműves apa hozta leányának Törökországból, 1923-ban, abban ,az időben, amikor több Tolna megyei társával a nehéz gazdasági helyzet miatt külföldön voltak kénytelenek munkát vállalni. Szakályból a fiatalok mellett a középkorúak és az idősebbek is ott voltak a bálon. Előkeresték a régi népviseleti ruhákat, s ha szükség volt rá, felújították. Többen egészen újat varrtak a régi, szétmállott pruszli, vagy ing alapján. Az ünnepi viselet mellett a hétköznapi is képviselve volt. A színes forgatagban sok menyecske táncolt karton vagy delin öltözetben, fehér slingelt köténnyel, s a hozzá illő kasmír pillében. Ez a rendezvény volt jó arra is, hogy a szekszárdi szüreti napok szakályi résztvevői megkapják az ünnepség emlékjelvényét, műsorfüzetét, naptárát, örömünkre szolgált, hogy ott voltak a bálon a helyi pártszervezet, tanács a Hazafias Népfront képviselői és más vezetők is. Szeretnénk a szüreti bált hagyománnyá tenni. VIRÁGH balAzsné Szakály álló sorozat készült La Fon- taine-mesékből. A sorozat szerzői — a róka és a macska meséjéből ez következik — elég szabadon bántak La Fon- taine-nel, ami nem baj, hisz a sikerült ötletekért igazán néni haragudnék maga La Fontaine sem. A róka és a macska meséjében pedig sok jó ötletet láttunk, ügyes rajzokat, elmés megoldást. Romhányi József versei viszont időnként botladoztak, ezeknek már nem örült volna La Fontaine mester. Cs. L. Mai tv-ajánlatunk s 18.15: MIRE JÓ A SZÁMÍTÓGÉP? A műszaki-tudományos fejlettség egyik mércéje, hogy az adott országban hány számítógép működik. A nemzetközi összehasonlító adatok között ez a kérdés igen előkelő helyre került az elmúlt évtizedekben. S ez nem csqda. A tudományos kutatás, a munka- és üzemszervezés korunkban nehezen képzelhető komputerek, pontosabban a gépek segítsége nélkül. Hazánk ezen a téren még csak a kezdetnél tart. s bár a kutatóintézetékben, s néhány más helyen már évek óta üzemeltetnek számítógépeket, a vállalatok, üzemek közül csak kevés olyan akad, ahol van ilyen berendezés és használják is. S ez az utóbbi igen. fontos. A gép — bármilyen nagy teljesítményű is — csak az (ember által vezérelve képes produktumokra. E gépek csak azt tudják, amit beléjük táplálnak, s ehhez sok. oldalúan képzett szakember- gárda szükséges. Ez sem teremtődik meg egyik napról a másikra. S ha az előkészítés rossz — a gép gazdaságtalanná válik. A műsorban a szakértők éppen erről beszélgetnek: hogyan lehet a gépeket a ieghasznosabban alkalmazni? z§ BONYHÁD: Zahar Berkut (Szovjet film.) DOMBÓVÁR: A csendőr nyugdíjba megy. (Francia film.) PAKS: Halhatatlan légiós. (Magyar film.) SZEKSZARD: PANORÁMA: Lány a szabadcsapatban. (NDK- fllm.) NAGYVILÁG: A világ szégyene (Olasz film.) (16.) TAMÁSI: Fedőneve: Jégmadár (Szovjet film.) TOLNA: Szicíliaiak klánja. (Felemelt helyárral.) (Francia film.) (16.) A bogyiszlói tsz negyven férőhellyel bővítette a községi óvodát. így Bogyiszlón száz gyerek járhat óvodába. Foto: Gottvald
