Tolna Megyei Népújság, 1973. november (23. évfolyam, 230-255. szám)
1973-10-09 / 236. szám
Ellenőrzés a termelőszövetkezetekben Ez év augusztusában minisztertanácsi határozat látott napvilágot a felügyeleti és a belső ellenőrzés fokozásáról, a gazdálkodás egyes területein tapasztalható hibák megelőzéséről és megszüntetéséről, a gazdaságpolitikai célok megvalósítása érdekében. Hogyan működik az ellenőrzés a termelőszövetkezetekben, mérhető-e az ellenőrzés hatékonysága és változtatásra, módosítás, ra szorul-e az ellenőrzés jelenlegi rendszere — erre kértünk választ Mácsik Vilmostól, a szekszárdi TESZÖV revizori irodájának vezetőjétől, — Mi tette szükségessé a revizori csoport létrehozását? — Az új gazdasági irányítás bevezetése után a gazdasági vezetők hatáskörével arányosan megnőtt azok személyi felelőssége is. Az önálló vállalati gazdálkodásban a gazdasági- döntések, intézkedések hatékonyságát alaposabb belső adatok alapján kell és lehet biztosítani. A termelőszövetkezetek számviteli és üzemszervezési munkájának is alkalmazkodnia kell az új viszonyokhoz. Ez pedig külső és belső ellenőrzés nélkül nem megy. Az utóbbi években terjedelmében és tartalmában megváltozott, csökkent a szövetkezetek állami felügyelete. Ezért kellett gondoskodni valamilyen formában a tsz-ek hatékony ellenőrzéséről. Ezt a feladatot látja el a termelőszövetkezetek területi szövetségeinek revizori irodája. A szövetkezetek külső szakértők bevonásával legalább kétéven. ként általános vizsgálatot kötelesek végeztetni a gazdaság egészének működéséről. Ezt a kötelező ellenőrzést végzi a revizori iroda, s elsősorban a belső ellenőrzésnek a tulajdonosi ellenőrzés részét hivatott segíteni. A nagyobb szaktudást igénylő területek vizsgálatát a szövetkezetek ellenőrző bizottságai segítségével végezzük. Segítséget nyújtunk azoknak a valós problémáknak a feltárásában, amelyek a tsz-ek eredményesebb gazdálkodását és a tagok érdekeinek fokozottabb szem előtt tartását biztosítják. A termelőszövetke. zetekben kialakult belső ellenőrzésnek két formája ismert: a vezetői és a tulajdonosi ellenőrzés. Mindkettő a tsz gazdasági irányításának helyességét tartja szem előtt és ellenőrzi. A kettő között az a különbség, hogy míg a vezetői ellenőrzés munkaköri jellegű, addig a tagság nevében a tulajdonosi ellenőrzést a közgyűlés által választott ellenőrző bizottságok végzik. A revizori iroda munkája szorosan kapcsolódik a belső ellenőrzéshez. Mi a vezetői, de főleg a tulajdonosi ellenőrzést segítjük. Az iroda 1971 júliusában alakult. Az az egységes gyaPaks éis Vidéke ÁFÉSZ pályázatot hirdet a paksi áruházának MŰSZAKI OSZTÁLYVEZETŐ- HELYETTESI munkakör betöltésére. Felvételhez erkölcsi bizonyítvány, szakképzettség és 10 éves szakmai gyakorlat szükséges. Jelentkezni az ÁFÉSZ központi 'irodájában* lehet, Paks. Péké tér 6(184) Népújság 5 1973. október 9» korlat alakult ki a termelő- szövetkezetekben, hogy a kétévenként kötelező általános vizsgálatot a vezetőség és az ellenőrző bizottság közösen kéri. Ez egyben azt is mutatja, hogy ez a két testületi szerv egyetértésben működik, s nincs köztük olyan természetű nézeteltérés, amely a gazdaság egységes irányítását gátolná. — Mit vizsgálnak meg egy-egy termelőszövetkezetben3 — A hozzánk érkező igényeket nyilvántartjuk, egyeztetjük az időt, majd közösen a tsz vezetőivel ellenőrzési programot készítünk. A vizsgálati program téeszenként változó, de elsősorban az általános vizsgálat szempontjait tartjuk szem előtt. így például vizsgáljuk a pénz- és hitelgazdálkodást. a vagyonvédelmet, a számviteli és bizonylati rendet, a tagokkal való elszámolást. Az egyes ágazatok gazdálkodását szakmai szempontból elemezzük. A szekszárdi TESZÖV revizori irodája abban a szerencsés helyzetben van, hogy a számviteli revizorok mellett nálunk szakmai képzettséggel rendelkező revizor is dolgozik. A tsz nagyságától függően egy-egy vizsgálat 25—30 napig tart. A vizs. gáláiról írásos feljegyzés készül, amit a tsz rendelkezésére bocsátunk. Ezt vezetőségi ülésen megtárgyalják és a fölvetett problémák megszüntetésére határozati javaslatot hoznak. Ezt követően közgyűlésen tájékoztatják a tagságot a vizsgálat eredményeiről, az intézkedések módjáról, A hibák kijavítását az ellenőrző bizottság figyelemmel kíséri, hiszen közös érdek, hogy a hiányosságok mielőbb megszűnjenek. Revizori irodának nem kötelessége a vizsgálat anyagát más állami szervnek Rendkívül forgalmas a Ger- jeni Állami Gazdaság bekötő útja. Alig győzik egymást kerülgetni a gazdaság felé igyekvő, kukoricával rakott, és a kifelé tartó, cukorrépával feltomyozott tehergépkocsik. A cukorrépa-betakarítás már túl van a félidőn a gazdaságban. Ha valamiféle hasonlattal akarunk élni, akkor ami Dalmandnak a kukorica, Alsópélnek a gyümölcs, az Gerjennek a cukorrépa. Eb* ben az évben 144 hektáron termelték. — Ha az eredményre kíváncsi, akkor inkább a tavalyiról beszélnék szívesebben. Az időjárás kedvezett, hektáronként 465 mázsa termést értünk el — mondja Széli Béla ágazatvezető. — Az idén négyszázat terveztünk, sajnos, csak háromszázat tudunk produkálni, mert jha valamire nem kedvezett az időjárás, akkor a cukorrépa az. Kimondottan az időjárás függvénye az idei visszaesés. Már tavasszal, a kelés után láttuk, hogy merészen terveztünk a négyszáz mázsával. — A csapadékhiány miatt a kelés vontatott, egyenetlen lett. A genetikailag egycsí- rájú magból, a hektáronkénti 120 000 szemből csak mintegy 70 000 kelt. ki. Sok olyan szemet találtunk, amely kicsírázott ugyan, de a száraz talajban el is pusztult a csira. Ugyancsak a csapadékhiány miatt nem érvényesült a vegyszerhatás sem. A közvetlen a vetés előtt kijuttatott Pyra* min-NaTa — egyébként nagyon jó vegyszerkombináció — akkor fejti ki hatását, ma. eljuttatni, az kizárólag a tsz- ek részére készül. — A vizsgálat befejezésekor ad-e az iroda tanácsokat a hibák kijavításának módira v-ny módjaira? — Az egyes hibák rögzítésével párhuzamosan a revizor a szükséges javaslatot is megadja azok kijavítására. A javaslatok természetesen csak javaslatok. Amennyiben a tsz egyetért, szaktanács jellegű javaslatainkat alkalmazza. Ha jobb megoldást talál, saját belátása szerint cselekszik. A tényt mi — feladatunk szerint — rögzítjük. — Előfordul-e, hogy rendkívüli esetben kérnek vizsgálatot? Es milyenek ezek a rendkívüli esetek? —• Az átfogó vizsgálatok mellett úgynevezett célvizsgálatokat is végzünk. Az elmúlt két esztendőben több igény jelentkezett, mint aminek az iroda eleget tudott volna tenni. Célvizsgálatok során kizárólag egy témát felölelő vizsgálatot kémek, főként olyan esetben, amiben az ellenőrző bizottság szákmai felkészültsége nem elégséges. Vizsgáljuk —, hogy csak egy példát említsek — a szakosított állattenyésztési telepek gazdaságos működését. — Sok vagy kevés hibára bukkannak? — Ez tsz-enként változó. Nem rögzítünk minden hibát, van amit a helyszínen szóban megbeszélünk. A tapasztalt hiányosságok olykor hozzá nem értésből fakadnak, vagy abból, hogy a mindennapi munka mellett nem fordítanak kellő figyelmet a munkájukra. A felelőtlen, szándékosán rossz gazdálkodás nem jellem. ző a szövetkezetekre. Aki dolgozik, hibát is követ el. S a tsz gazdasági vezetőinek helysódik be a talajba, ha tíz* tizennégy nap alatt lehullik 20—25 millimétemyi csapadék. Az eső teljesen elmaradt, így pluszmunkaként kapálást kellett alkalmazni. — A betakarítást szeptember 10-én kezdtük, a szekszárdi gépsorral, a Volán szállítja a gépektől a termést a mözai vasútállomásra. A mai napig a területnek hatvan százalékán szedték fel a gépek. Semmi lényeges fennakadás nincs, jól dolgoznak a betakarító gépek, csali hát ez egyetlen bukferfc, hogy nem lesz meg a tervezett termés. — No és, ennek a ténynek milyen kihatása lesz? — Ezek. után sem kell magyaráznunk a bizonyítványt. Technológiai hibát nem vétettünk, nem hagyunk fel a termeléssel, mint 1969-ben. Ilyerf technikai felkészültség mellett még a hektáronkénti háromszáz mázsánál is rentábilis a termelés, érdemes vele foglalkozni. Igaz, négy évvel ezelőtt a körülmények kényszerítettek bennünket arra, hogy felhagyjunk a termeléssel. Az 1950-es évektől kezdve mindig termeltünk 150— 200 holdon, aszerint, ahogyan a vetésforgóba illett. Viszont a termelés egyetlen évberf sem volt rentábilis. A termelés úgy folyt, mint évtizedekkel ezelőtt, kézi erővel, a gépesítés gyakorlatilag ’ nulla volt. — Miután az új mechanizmus életbe lépett, azt tartottuk: minek vállaljuk az állandó ráfizetés terhét, ki a cukorrépával. No, nem a ger- jeru gazdaság volt az egyet, zete nem egyszerű. Egyrészt figyelembe kell venni a tagok érdekeit, másrészt sok törvényes rendelkezést és jogszabályt kell állandóan szem előtt tartaniuk. Ha nem így tesznek. akaratukon kívül hibákat követhetnek el. A tapasztalt hiányosságok zöme könnyűszerrel kijavítható. — Hogyan látja a revizori iro- da munkájának eredményét, hatékonyságát? — Előfordul, hogy a tsz utóvizsgálatot kér. Ilyen esetben látjuk, hogy a korábban általunk tapasztalt problémát hogyan oldották meg, hogyan alakult például egyes gazdálkodási ágazatok jövedelmezősége. Az ellenőrző bizottságok zárszámadási közgyűléseken számolnak be munkájukról. Ezek a beszámolók pozitívan értékelik az iroda működését, a vizsgálatok hatékonyságát, eredményességét. Úgy érezzük .■ hogy nagy segítséget nyújtunk a tsz-eknek. Vizsgálataink ' megelőző jellegűek, s hathatós ' önvédelmi fegyvert nyújtanak a gazdasági vezetőknek. Olyan hibák kerülhetők így el, amit munkájuk közben esetleg nem vesznek észre. Ez az ellenőrzési forma véleményünk szerint szükséges és . jó megoldás. A tsz-ek részéről nem találkozunk nemtetszéssel. Sőt. , Vannak tsz-ek, ahol szinte minden esztendőben kérik az általános vizsgálatot. Egyre több gazdasági vezető ismeri fel ennek jelentőségét. . Úgy érezzük, a szövet kezelek belső ellenőrzését szakértői vizsgálataink elősegítik. S ez így is van rendjén, hisz a cél a belső ellenőrzés javítása, a gazdálkodás megszilárdítása. Ehhez próbálunk mi messzemenő és hathatós segítséget nyújtani a szövetséghez tartozó termelőszövetkezeteknek. len, amely abbahagyta. — Aztán ismét elkezdték a termesztést... — El.., Elsősorban azért, mert állami, népgazdasági elvárás volt, hogy újból termeljük — köztudott, hogy azokban az években importcukorra szorultunk, — másrészt, mert elfogadható árat állapítottak meg, harmadsorban pedig azért, mert elkezdődött a nagyüzemi termesztés technikai bázisának megteremtése. Nálunk, a gazdaságban ez annyit jelent, hogy két év .alatt - megteremtettük. a zárt termesztésj rendszer feltételeit, : Az idén ez; a technológia tökéletessé vált. Ez azt jelenti, hogy - előre meghatározott ‘ elvek, tervek szerint, előre meghatározott időben, eszközökké),' móddal, emberekkel végezzük a termelés minden mozzanatát. A- január 25-én elfogadott program huszonöt oldalon rögzít minden munkafolyamatot, a talaj-előkészítéstől a betakarításig, olyan részletekbe menően is, hogy a talaj-előkészítés különböző folyamataiban milyen irányban kell fo- gasolni. Miért ez az aprólékossá“? ' „Asztal simaségú, gyommentes. porhanyós, 6—3 centiméter, mélygégben fellazított talajfelszín .biztosítása”. De1 bármennyire jó az, egy- csírájú mag, a „Rau .Egzakta vetőgép,. a szekszárdi MEZŐGÉP gépsora,. az. alkalmazott vegyszerek, ha nincs, a gépeket precízen kezelő ember. Gerjenben az is van, jobban mondva, vannak. Sáfrány József, Szabó Ferénc, Cs. Kovács József, Kanász István, Ferencz József, Dezső János, „ Ürögi szobát rendeznek be Iregszemcsén Helytörténeti múzeum berendezését tervezik Iregszem- csén, a megye néphagyományokban gazdag községében. A helyi Bartók Béla községi művelődési házban, Bőgős Gyuláné igazgató irányításával már igen sok régi használati tárgyat, eszközt és emléket gyűjtöttek össze. Van köztük régi rokka, deres, tajtékpipa, kanászkürt, sőt megpatkolt tojás is. A falu néprajzi értékeit bemutató tárgyak egy részéből „ürögi szobát” rendeznek be a községi művelődési házban. Szekszárdi füstben állt Október 6-án délután öt óra ■felé sűrű füstfelhő emelkedett SzekSzárd fölé és borította be a város egy részét, 'Tűzoltóautók szirénája nem harsant, mégis tucatnyi gébjárművezető indult a tűz könnyen fellelhető gócpontja, a városi, szeméttelep felé. Mire odaértünk, már sorban álltak az) érdeklődők autói. Nagy Ervin telepvezető tájékoztatá-* sa szerint nagyobb mennyiségű műanyag , került a szemét- közé, ami serkentette az öri-> gyulladást.' Alaposan serkentette, mert; mintegy ötveff beié.» teres ívben lángolt a szemét. Az ügyeletes tűzoltótiszt. Erdélyi Elemér főhadnagy, í közölte, hogy a tűzről időben tudomást szereztek, de mivél az semmit nem veszélyeztetett, kivonulásra nem került sor. A szokásostól eltérő szélirány okozta, hogy a füst a város föle ' borult/A tűz önmagától elaludt, 18 óra 15 pero felé a füst eloszlott. Traktorosok’, gépkezelők — a talaj-előkészítéstől a betakarításig elvégzik a cukorrépa minden munkáját. Velük együtt teljes a gerjeni cukor- v répa-termesztési rendszer. A termelési program nem csu- pártl tennivalóikat írja le, ha- -nem anyagi érdekeltségük mikéntjét is: azt, hogy munkabérükön kívül az ágazati eredmény nyolc-tíz-tizenkét százalékát kapják jutalomként. Néhány évvel ezelőtt még hihetetlennek tűnt volna, hogy hat ember .végezze el másfél ‘ száz hektár — 260 kataszteri hold — cukorrépa minden munkáját, „gyártson le” negy- verfháromezer mázsát meghaladó termést. A gyártás ez esetben már kifejezőbb, mint a termelés, mert olyan, pontosan, előre meghatározott, egymást követő munkafolyamatokról van szó, mint ahogyan egy üzemben egy gépet előállítanak. Mindehhez csupán két év kellett, és olyan, ösztönző intézkedések megtétele, amelyek révén a gazdaság — és a mezőgazdaság — ismét kedvet kapjon a cukorrépatermesztéshez, a kedvhez a szükséges gépeket, vegyszereket. Néhány évvel ezelőtt még a legtöbb kézi erőt, a legfárasztóbb munkát kívánó növény volt a cukorrépa, ma már nem csupán Ercsiben, Kaposvárott folyik a cukor- gyártás — ott kezdődik a földeken. — Ez a folyamat akkor lesz majd teljes, ha már nem a súly, hanem cukortartalom szerint kapjuk a répa árát — mondja Széli Béla —, de az még a nemesítek témája, ho- • gyan tudnak magasabb’ cukortartalmú fajtákat mielőbb előállítani, termelésbe adni, B» h . V. M. ' — s. —n. A cukorgyártás a földeken kezdődik Csak xárt rendsaerben érdemes
