Tolna Megyei Népújság, 1973. november (23. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-07 / 235. szám

>■ Á M.AGYÄ P- SZ OGI'AL I T A M(J NkÁSPÁRT T O l ÍUM ffe Y,El. BÍZOTT SÁBÁNAK LAP1A 1Lét hét előny Kedvez az időjárás az őszi munkáknak XXIII. évfolyam, 235. szám ■ássr .Ma^ässaa« ARA: 1,20 FORINT Vasárnap, 1973. október 7. VILÁG PROLETÁRJA!, EGYESÜLJETEK! Befutottak a tájékoztató je­lentések a megyei tanács me­zőgazdasági osztályához. A helyzetkép, amely az október elsejei állapotot tükrözi, azt m 't t'a, hogy azt az előnyt, ame'yet a nyár folyamán sze­rezlek a mezőgazdasági üze­mek, most is tartják, és leg­al bb két héttel előbbre van­nak az elmúlt év hasonló idő­szakához viszonyítva. Ezt leginkább az összehasonlító adatok bizonyítják, zárójelben a tavalyi október elsejei tényt tün'etjük fel: szántás őszi ve­tések alá: 63,3 százalék (55,4 szá alékj. szántás tavaszi ve­tések alá: 23,5 százalék (18,1 százalék), ősziárpa-vetés: 80,1 százalék (60,1 százalék), rozs- vetés; 64,2 százalék (27,9 szá­zalék), kukoricatörés: 9,8 százalék (3,2 százalék), siló­zás: 97,3 százalék (87 száza­lék). Ezek az eredmények a jó munkaszervezésen, magas fokú gépesítettségen túl az idójá ás kedvező alakulásá­nak is köszönhetők, amely — folyamatos munkát tett lehe­tővé, hisz augusztus óta alig volt nap, hogy ne lehetett volna dolgozni a földeken. Nagyon jelentős az eltérés a kukoricabetakarításnál. Tavaly ilyenkor az érés elhú­zódása miatt csak helyenként indulhatott meg ez a munka, most úgy ítélhető meg, hogy a hónap végéig a terület túl­nyomó részéről betakarítják a termést. Az elmúlt évben a kukorica nedvességtartalma is sok gondot, problémát oko­zott, hiszen elérte a 38—40 százalékot. Jelenleg 30 száza­lék körül van. lényegesen ke­vesebb szárításra van tehát szükség. aminek költségha­tása sem elhanyagolható. A sző’ő olyan szép kilátá­sokká] kecsegtet, hogy több helyütt nem nagyon sietnek a szürettel, várják a cukorfok gyarapodását. Ez a munka in­kább az egyéni gazdaságok­ban haladt előre, de a nagy­fokú gépesítettség miatt nincs ok aggodalomra a nagyüzemi gazdaságokban sem. A búzának* október elsejéig csupán 8,7 százaléka került földbe, de az azót-1 el*«11 esv hetet, ami a statisztikában még nem tükröződik, alapo­san kihasználták a mezőgaz­dasági üzemek, s ma bizonyá­ra kedvezőbb a kép. A már korábban elvetett rozs és őszi árpa szénen zőldell. A tíz nap­pal ezelőtti eső minden szem­pontból jókor jött. — Tóth — ENSZ-szeminárium Az őszi ülésszak után Sirokkó Kordon A kurdi Új Élet Termelőszövetkezet majorjában befeje­zéshez közeledik a „Sirokkó” mintájú szárító felszerelése. A szerelést a gyártó cég, a szolnoki MEZŐGÉP szakemberei irá­nyítják, és helyi dolgozók végzik. A szerelést szeptember utol­só hetében kezdték. Üzembe helyezés után a gép óránként 10 mázsa kukorica, vagy nyolcvan mázsa búza szárítására képes, igen jó hatásfokkal, mert a szárításra szánt termény nyolc különböző szinten vonul végig a messziről feltűnő, hatalmas gépezet belsejében. Foto: G. K. A magyar sajtó története Kiállítás a Petőfi Irodalmi Múzeumban Az őszi parlamenti ülésszak számszerű mérlege a követ­kező: Elhangzott Cseterki La­jos beszámolója az Elnöki Ta­nács kétéves működéséről, dr. Korom Mihály expozéja a miniszterek és államtitkárok jogállásáról és felelősségéről, dr. Antalffy György előadói beszéde a miniszterek és ál­lamtitkárok jogállásáról, fele­lősségéről. valamint a Magyar Népköztársaság minisztériu­mainak felsorolásáról szóló törvényjavaslatról, Bálint Jó­zsef expozéja a statisztikái törvényjavaslatról, majd No- vák Béla előadói beszéde az iménti törvényjavaslatról. A vitában felszólalt t>z kép­viselő. Az országgyűlés a tör­vényjavaslatokat általánosság­ban és részleteiben is egyhan­gúlag elfogadta. Ezen az ülés­szakon a külügyi bizottság előterjesztésére az országgyűlés a chilei katonai junta terror­jának elítéléséről szóló nyilat­kozatot egyhangúlag elfogadta. Elhangzott öt interpelláció. Ezekre az illetékes miniszte­rek válaszoltak, f Megfelelő előkészítő munka tette lehetővé, hogy ezzel a hatalmas. minőségében és mennyiségében egyaránt terje­delmes anyaggal az ország- gyűlés egy nap alatt megbir­kózott. Előzőleg, miként dr. Antalffy György előadói be­szédében elmondotta, az or­szággyűlés jogi. igazgatási és igazságügyi bizottsága megvi­tatta a törvénytervezeteket, s megállapította, azok minden­ben megfelelnek a szabatos törvény kellékeinek és tartal­milag is szolgálják azokat a jogpolitikai célokat amelyeket a X. kongresszus fogalmazott meg. Nyilvánvaló persze, hogy az új törvények az elkövetkezen­dő időben „a szentesítés” nap­jától még sok feladatot rónak az illetékes szervekre és a saj­tó még gyakran foglalkozik ezekkel, hiszen nem elégséges „letudni” a ténvsz -ű beszámo. lókkal, tudósításokkal. Többoldalú publikációt igé­nyel és érdemel az a beszá­moló is például, ami az Elnöki Tanács kétéves működéséről szólott. Cseterki Lajos az El­nöki Tanács titkára megálla­pította: Társadalmi fejlődé­sünknek olyan szakaszába ér­tünk, hogy lehetőségünk van életünk alapvető viszonyait hosszabb időre szólóan szabá­lyozni. Ezt a mindenképpen helytálló megállapítást a to­vábbiakban valóban hasznos lesz több oldalról megvilágí­tani. részletezni. De ez egy le­hetőség csupán a sok közül. A kormányzati munka erő­södését- kel] látni abban, amit dr. Korom Mihály a minisz­terek és az államtitkárok jog­állásáról és felelősségéről ex­pozéjában elmondott. Bizonyos, hogy érdeklődésre tart számot a statisztikai tör­vény alkalmazása, megvalósí­tása. Mindezekre a kérdések­re az elkövetkezendő hetek­ben. hónapokban lapunkban is még visszatérünk. Elkészültek a vendéglátó vál­lalat szekszárdi új önkiszolgá­ló éttermének tervei. A napon­ta két és fél ezer személyt ki­szolgáló vendéglátóipari egység az Arany János utcában lesz, a 17—19—21 számú házak he­lyén. A Tolna megyei Tanácsi Ter­vező Vállalat kollektívája ál­tal készített tervek alapján az ország legmodernebb önkiszol. gáló éttermét f6gják itt felépí­teni. Itt lesz az első úgyneve­zett szabadpályás kiválasztó­rendszer. A 12 méteres pulton kívül polcokon, hűtővitrinek­ben találják meg a vendégek az üdítő italokat, trafikárut, s Balatonfüreden Balatonfüreden szombaton befejeződött az ENSZ európai gazdasági bizottságának ötna_ pos szemináriuma, amelyen részt vett A. I. Alekszandrov, az EGB főtitkárhelyettese is. Az ötnapos tanácskozáson húsz ország delegátusai, az ENSZ több szervezete és két nem kormányközi nemzetközi szervezet képviselői vettek részt. Az eszmecserék célja az volt, hogy elősegítsék az ENSZ európai gazdasági bizottságá­nak tagországai közötti tudo­mányos és műszaki együttmű. ködést. Megvizsgálták azokat a lehetőségeket, amelyek előse­gítik a tudományos és techni­kai eredmények alkalmazását az iparban. A szemináriumon ajánláso­kat dolgoztak ki, az EGB tu­dományos és műszaki kor­mánytanácsadói testületé szá­mára. a kiválasztótér bejárattal szem­ben lévő oldalán négy pénz­tárnál lehet fizetni. Az étteremben három kony­ha lesz. Az egyikben a meleg ételeket, a másikban a tészta­féléket, süteményeket készítik. A harmadikban, a hidegkony­háiban nemcsak az új étterem, hanem a kereskedelem számá­ra is előállítanak hidegkonyhai készítményeket. Az éttermet maximálisan gépesítik, s a legkorszerűbb berendezéseket fogják üzembe állítani. A me­gyében. itt működik majd az első nagy teljesítményű moso­gatógép. Az ételek és nyers­anyagok tárolására három hű­tőkamra. — az egyik mélyhűtő Száz év magyar sajtójának történetéből nyújt áttekintést a Petőfi Irodalmi Múzeumban szombaton megnyitott 69 tab- lós kiállítás. A Magyar Újság­írók Országos Szövetsége és a Budapesti Művészeti Hetek igazgatóságának közösen ren­dezett bemutatója a magyar sajtó múltjából a jelenbe ka­lauzolja a látogatót. Az egy hónapig látható kiál­lítást Barcs Sándor, a MUOSZ elnöke, az MTI vezérigazgató­ja nyitotta mag. Hangsúlyozta: a sajtó története soha nem volt más. mint tükre és részese az osztályok harcának. Mint el­— négy, egyenként ezerszáz li­teres hűtőszekrény, négy ital­hűtő állvány, ugyanennyi hűtő­vitrin és egy nyolcszáz literes mélyhűtő láda szolgál. A beruházás költségeinek fe­lét az állam fedezi, jelentős anyagi segítséget nyújt a városi tanács, s hozzájárul az építési költségekhez az a tizenöt in­tézmény, vállalat, szövetkezet is, amelynek dolgozói itt fog­nak étkezni. A több mint ti­zenhárommillió forintért épü­lő új étterem kivitelezője a Tolga megyei Állami Építőipa­ri Vállalat. Az első ételeket jövő év végén fogják elkészí­teni. mondta, a hírek, értesülések összegyűjtése és továbbítása már a XVI. és a XVIII. század között is a haza, az ország és a nép szolgálatának számított Harci eszköz volt, akárcsak Rá­kóczi Ferenc fejedelmi udva­rának hadiközlönye, a kiállítá­son is látható Mercurius Veri- dicus. Ezzel indul 1705-ben a sor. amely viharos századok erőpróbáin át vezet 1945-ig, a felszabadulásig — majd nap­jainkig, a szocialista sajtó ki­bontakozásáig. Barcs Sándor hangoztatta Budapest fontosságát a magyar sajtó történetében. Újság és irodalom, újság és tudomány, sajtó és forradalmi eszmeiség találkozásának, egymást átható testvériségének színhelye, kői. pontja az elmúlt száz évben, s már korábban is Budapest volt. Itt, a Duna két partján vált hazánkban jelentős tényezővé a haladásért küzdő osztályok, rétegek fegyverévé az a sajtó, amelynek a mai szocialista új­ságírás méltó örököse, eszmei hagyatékának megvalósítója és továbbfejlesztője kíván lenni — mondotta. „A magyar sajtó múltjából” című leállítás nagyméretű tab­lón szemlélteti a legnagyobb hírközlő szerv, az MTI tevé­kenységét. Az írásos és fotó­dokumentumok mellett olyan érdekes tárgyi dokumentumok is láthatók, mint például egy 1890-ből származó fotoriporter- gép, továbbá a legújabb tech­nikát illusztráló telexgép. A megnyitón részt vettek a magyar sajtó vezető képviselői. LJj önkiszolgáló étterem épül , Szekszárdon Naponta 2500 ebéd — A legkorszerűbb konyhagépek A jövő év végén adják át

Next

/
Thumbnails
Contents