Tolna Megyei Népújság, 1973. november (23. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-02 / 230. szám

i

Falusi, vasárnap — Szekszárdon

Már nem. egyszer írtunk arról. hogy egyik-másik község lakói mivel töltik a vasárnapjukat. Nem biztos, hogy ez a legszerencsésebb ötleteink közé tartozott. hiszen a helybeliek úgyis tudják, hogy mit lehet csinálni vasárnap Báta- széken. Bonyhádon, Faddan, Tamásiban, vagy Értényben, a nem . helybelit pedig ez édeskevéssé érdekli. Most megfordítottuk az alapkérdést és azt próbáltuk nagy vonalakban megtudakolni, hogy milyen a falusiak vasárnapja Szekszár- don. A MÁV, Volán és kórház (a tej- és sütőipar dolgozóit leszámítva) miért jönnek be egyáltalán. Hiszen a környező községek egyik-másika; hisz- szük mi, városiak és köztük újságírók; -már elég sok. tűrhető. vagy éppen jó elfoglaltságot. időtöltést kínál. Szeptember utolsó vasárnapján néztünk körül valamivel alaposabban a szokásosnál. Hétköznap több ezer ingázó jön- megy Szekszárd és kö&elebbi- lávolabbi otthona között. Amit' jól sejtettünk, azt az első felvilágosítások is igazolták. A MÁV és a Volán személyforgalma ilyenkor a köznapinak legfeljebb tíz-tizenöt százaléka.

— Ha csak valami nagyobb rendezvény nincs, szüreti napok vagy ilyesmi, — mondották a szakemberek.

A szüreti napokon sikeresen túljutottunk, szeptember 30-a a lehető legközönségesebbnek ígérkezett. Vegyük az eseményeket sorjába,

A Panoráma mozi délelőtti matinéján a „Fekete farkas” című kalandfilm volt műsoron. A matiné elsősorban a helybeli fiatalok részére van, semmilyen jel sem vallott arra.

mintha távolról jöttek is látogatták volna. (Ugyanígy a „Valerie” délutáni és esti vetítéseit sem.) A tízórás vonat táján indult meg a vidékről érkezettek befelé áramlása a városba. Egy házaspár, a velük szemközt dülöngélő, gajdodé, barna csizmás, színes ruházatú, két viszonylag tisztességesen öltözött gyereke által úgy-ahogy támogatott cigány asszony láttán;

— Ilyet nálunk fényes vasárnap délelőtt aligha tűrne meg a tanács a főutcán!

— Hol van az a „nálunk?’*

— Nagydorogon. Szüretelnek a vőmék. nékik jöttünk segíteni.

Mindenkit nem lehetett végigkérdezni, de a „szerelésből” ítélve többeket vonzott ilyen, vagy olyan családi alapon Szekszárdra a szüret. Bali- pap Ferenccel, a tamási járási művelődési ház munkatársával és egy kollégájával a megyei központi intézmény kapujánál, Babits Mihály szobra mögött találkoztunk.-k. A Jümes-összej övetelre jöttünk,

— A megyéből hányán?

— Talán tucatnyian leszünk

Vidékiek. /

A déledőtt! érkezők zöme a kórház felé tartott. A kapuknál a portások jóval a hivatalos idő előtt úgy állták a rohamokat. akár viharban a hullám- törő. A szekszárdiak ilyenkor még többnyire nincsenek itt, de a vidékiek nem igazodhatnak a látogatási idő kezdetéhez, legalábbis, ami az érkezésüket illeti. Hiszen bármilyen „nagyüzem” a megyei kórház, a menetrendeket nem szabják, nem szabhatják a látogatási időhöz. Nem igazodMilyen volt az időjárásunk szeptemberben ?

Az előző hónaphoz hasonlóan, sajnos ismét kevés esőnk volt: mindössze 19 mm. ami a havi átlag egyharmadának fe. lel csak meg.

Szeptemberünk alatt végig, rendkívül meleg volt, a szinte kánikulai napokat csak egy- kétszer szakította meg hűvösebb nap. A hó második felében, az éjszakák alatt erősen lehűlt a levegő, ami némileg ellensúlyozta a nappali hőséget. Ha legalább csak átlagos csapadékunk lett volna szeptemberben a száraz augusztus után, a szőlőszemek kifejlődhettek volna, de így hátrányosan befolyásolta — főleg mei\nyiségileg — íermésered- ményeinket. Az elmaradt csapadék miatt a szüret korábban megindult, s most javában folyik.

Az aratás utáni mezőgazda- sági, betakarítási munkák zavartalanul folyhattak ugyan, de főleg a szántást-vetést nehe, zíti nagymértékben a rendkívül száraz talaj.

Az elmúlt hó folyamán szelünk átlagosnak mondható, a napos órák száma a kétszázát is meghaladta.

Összehasonlításul néhány ;.száraz adat’’: 1972. szeptember 30-ig 649 mm esőnk volt Szekszárdon, a folyá év első kilenc hónapja alatt sajnos csupán 310 mm, a lemaradásunk tehát 339 (!) mm, de ha háromnegyed évi átlagokhoz te, szünk összehasonlítást, lemara_ dúsunk így is 194. mm, ami több mint 3 hónapi átlag.

Befejezésül még annyit, hogy szeptember 27-én este, 19—20 óra között, hatalmas égihábo- rú alakult ki a város felett, de eső formában legalábbis mi, keveset kaptunkz a vihar utáni éjszakai órákkal együtt mindössze 10 mrn-t. Villámlás. ból-dörgésből eSllenben bőven kijutott. Az erős villám több ■ helyen, köztük a Bartina- magaslaton átló tv-antenna- tornyunk vezetékébe is becsapott. Emiatt egynapos szünet

állt be a 7-es csatornánk adásában.

nak azonban a kórházi előírásokhoz maguk a látogatók sem. Ezt már egy orvos ismerősünk panaszolta:

— Ha most végiginspiciál- nánk a táskákat, szatyrokat, kosarakat, a legfurcsább dolgok kerülnének elő. Töltött káposzta a frissen gyomormű- töttnek, esetleg házi szilvapá- link a szoptatós kismamáknak. Merő szeretetből!

A kórházi látogatóknak még egy folyama van. de ez már csendesebben csordogál. A délutáni, amikorra a távolabb'lakóknak már vissza kell utazniuk. Legfeljebb csak a közelebbiek, Öcsény, Várdomb, Kakasid, Szálka, sióagárdiak jönnek be még egyszer.

A délután még két színhelyre vonzott nagyobb tömegben nem helyben lakókat Szekszárdra. Negyed kettőkor kezdődött a Dózsa—Máza- Szászvár ifi labdarúgó-mérkőzés. háromkor a Szekszárdi Dózsa küzdelme Dunaújvárossal az NB I B-ben. Ez ismeretes módon nem hozott gólzáport, végződvén 1 :l-es eredménnyel. Utóbbi megjegyzés a pályáról visszatérők között hallott, illetve ellesett kaján- ság volt. A mérkőzések megítélésére sportrovatunk illetékes, melynek vezetője úgy vélekedett, hogy a két mérkőzés 2800 szurkolója között a vidékiek aránya mintegy húsz százalékos lehetett.

— Miért jön valaki vasárnap Szekszárdra? — Ezt már a megyei művelődési központ ifjúsági klubjában kérdezték vissza, ahol délután öttől este kilencig a százötven körüli jövő-menő, szórakozó vendég közül helyi becslés szerint mintegy tíz-tizenöt százalék lehetett vidéki. — Mert valami Olyat talál, amit otthon nem.

Kórházi látogatási lehetőséget, NB I B-s futballmeccset, vagy ifjúsági klubbéli szórakozást. Utóbbit világvárosi hangerővel,

—s. —n.

A Dombóvári Univerzál Szövetkezet a lakásprogram megvalósításáért

A Dombóvári Univerzál Szövetkezet ebben az évben is kiveszi neszét Dombóváron a lakásépítésben. Az idén 75 lakást adnak át. A Molnár György utcában október végén négyszintes társasház munkáit fejezik be. A Tanács- köztársaság téren a Kaposvári Tanácsi Építőipari Vállalat három panelházat szerelt ösz- sze. Ennek szakipari és gépészeti munkáit a szövetkezet végzi. Ezek közül október lőre átadnak egy épületet.., A másik szintén 24 lakásos házba decemberben költözhetnek be a lakók. Ezeken kívül a szövetkezet dolgozói még két családi házat is elkészítene!:, így az idén a Dombóvári Univerzál új rekordot állít fel. 75 lakást a korábbi időszakban még egy évben sem adtak át. A tervek a jövőre még ennél is többet irányoznak elő. 1974- ben 88 új lakást adnak át.

Á szövetkezetek nemzetközi fóruma

A múlt század végén, 1895-ben alakult meg a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetsége, Londonban. Ez a világszervezet ma 66 ország szövetkezeti mozgalmát tömöríti, s a benne részt vevő országos központok, szövetségek együttvéve 284 millió tagot kép. viselnek. A legnépesebb a fogyasztási szövetkezetek tábora, de tekintélyes a hitelszövetkezetek és a mezőgazdasági termelőszövetkezetek aránya is. Az említettek mellett, növekvőben van a lakás, és az ipari szövetkezetek súlya,

.Hazánk szövetkezeti mozgalma Is részt vesz az SZNSZ munkájában. Tagja a világszervezetnek az Országos Szövetkezeti Tanács (OSZT), a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa (TOT), az Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezetek Országos Tanácsa (SZÖVOSZ) és az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsa (OKISZ). Tevékenykednek a magyar szövetkezeti mozgalom képviselői a_zc.,SZNS2; különféle bizottságaiban is.

Október 7. és 17. között Budapestén tartja ülését ar SZNSZ-' végrehajtó bizottsága, központi bizottsága és több bizottsága. 70 évvel ezelőtt, 1904-ben rendezte meg fővárosunkban kongresszuMegmérettünk, megméretünk és rajtunk is múlik, hogy milyennek találtatunk

Háromhónapos időtartammal országos jellegű akciósorozatot indít október 4-től december 13-ig az Egészségügyi Minisztérium egészségügyi felvilágosító központja, a Magyar Vörös- kereszt egészségnevelési osztálya, a TIT egészségügyi választmánya, a Népművelési Intézet a helyes és ez úgy értendő, hogy egészséges — táplálkozási szokások terjesztésének szolgálatára.

Ismeretes, hogy korunk emberének életében az elhízás, illetve a kövérség nem esztétikai problémaként jelentkezik elsődlegesen, hiszen a különböző — már elmúlt — korok. sőt egyes népek még ma is különböző súlyú szépség- ideált alakítottak, alakítanak ki maguknak. Tessék csak gondolni itt a willendrofi Vénuszra, Rubens buggyanó, omlatag bájú nőalakjaira, vagy Buddha tekintélyt parancsoló méreteire, még tovább, napjaink afrikai népeinek hatalmas termetű nőideáljaira, s vessük mindezeket egybe korunk európai népeinek nádszálvékony soványságkultuszának eredményével.

A kilók sokasága nem lehet tehát a szépség egyértelmű fokmérője. Az elhízással így világméretekben és hazánkban, sem elsősorban esztétikai okokból keli foglalkozni, hanem az elhízás egészségügyi következményei miatt. Köztudott, hogy az elhízás napjainkban tucatnyi, vagy még annál is több népbetegségi szinten jelentkező károsodást okoz az egyes embernek, s mivel az egyes

ember nem légüres térben él — a társadalomnak is.

Ez a felismerés indította a fent már említett szervezeteket. hogy országos méretű egészségügyi felvilágosítási támadás tárgyává tegyék a. helytelen táplálkozást, a helytelen táplálkozáshoz természetesként tartozó egészségtelen, mozgás- szegény életmódot.

A támadás, a szó legszorosabb értelmében országos lesz, hiszen az akciósorozat indítóinak helyi szervei is csatasorba álltak már. Itt Tolna megyében a Tolna jnegyei Tanács egészségügyi osztályának egészségnevelési csoportja, a TIT egészségügyi szakosztálya, és a Vöröskereszt megyei szervezete. Az egészséges táplálkozási szokások népszerűsítését, terjesztését szolgáló akcióban azonban — a hasonló célú akciók sorában először — igen nagy szerepet vállaltak a tömegkommunikációs, eszközök, a sajtó, rádió, televízió is. A televízió október 4-én indítja „Megmérettünk és nehéznek találtattunk” című futó adássorozatát. Az első alkalommal a táplálkozási szokásokról hallhatunk, majd a további hét jelentkezés során a táplálkozás hazai jellemzőiről. az anyagcsere, kalóriabevitel és -felhasználás kérdéseiről, a mozgás, a munka, a pihenés szerepéről, majd végül a táplálkozás közgazdasági, szociológiai vonatkozásairól. A rádió. a televíziós adások közötti hetekben és mindig azonos időpontban a táplálkozás néprajzi, közgazdasági, kereskedelmi vonatkozásaival foglalkozik sokat. Egyébként, a televízió „alakítja” megemlített című sorozatának indulásakor a fogyókúrás-minta- klubot is. Tolna megyében előreláthatóan négy ilyen fogyókúrás-klub létrehozására kerül sor Bálaszéken, Bonyhádon, Pakson és Szekszárdon. A vállalkozás furcsaságán kár lenne itt mosolyognia az olvasóknak! A világ fejlett országaiban — különösen az angolszász országokban az utóbbi évtizedekben tömegméreteket öltött a küzdelem az elhízás ellen indított mozgalom keretein belül. Az úgynevezett' SJimming elubok igen népszerűek, működésüknek eredményei pedig igen biztatóak. A testsúlyukat csökkenteni kívánókkal orvosok foglalkoznak csoportosan.

A fogyókúrás-klubok tévé-; kenységéről egyébként országos és helyi értékelés is készül majd. ezenkívül pedig különböző felmérések, hogy arról pl. Tolna megyében milyenek a táplálkozási szokások, melyek a legelterjedtebben alkalmazott konyhatechnikái eljárások és így tovább.

Az országos vállalkozás hatékonyságával kapcsolatban vakmerőség lenne derűlátó jóslásokba bocsátkozni, de az a tény. hogy október 4-től december közepéig sokat hallunk, beszélünk, olvashatunk majd az egészséges, korszerű táplálkozásról, egészségünk so. káig ártalmatlannak vélt ellenségéről a felesleges kilókról. az elhízásról, nem lesz eredménytelen.

sót a világszervezet. Azóta ilyen nagy jelentőségű nemzetközi sző. vetkezeti tanácskozás nem volt Magyarországon. Abban, hogy most Budapestet választották az említett eseménysorozat színhelyéül, megnyilvánul a magyar szövetkezeti mozgalom iránt a legutóbbi években különösen .megnőtt nemzetközi érdeklődés. A nem szocialista országokban is élénk figyelemmel kísérik azt a fejlődést, amely főként a legutóbbi években végbement és ma is tart minden magyar szövetkezeti ágazatban. Különösen szívesen tanulmányozzák a külföldi szövetkezeti emberek mező- gazdasági termelőszövetkezetein, két.

Miként a többi szocialista ország szövetkezeti szövetségei, or. szagos tanácsai, a imieink is arra törekszenek, hogy minél szélesebb körben megismertessék a lenini szövetkezeti elvek szellemében fejlődő, szocialista szövetkezetek eredményeit. A mostani tanácskozások is alkalmat adnak arra, hogy számos ország szövetkezeti vezetői hű képet kapjanak a magyar szövetkezetek valóságos helyzetéről, nép- gazdasági és társadalmi súlyáról, szerepéről.

Magyarországon a gazdasági élet különböző területein kereken öt és fél ezer szövetkezet mű. ködik. Ez azt jelenti, hogy az országban lévő összes vállalatok közül minden második szövetkezet vagy szövetkezeti társulás. A szövetkezetekből származik a nemzeti jövedelem egyötöde. Az aktív keresők csaknem egyhar- madát szövetkezetek foglalkoztatják. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek állítják elő a mezőgazdaság termelési értékének 67,3 százalékát. A szocialista ipar termelésének mintegy 7, az építőiparénak pedig 11 százalékát produkálják az ipari szövetkezetek. Ezen belül egyes — elsősorban könnyűipari és szolgáltató — ágazatokban igen jelentős a szövetkezetek részesedése. A cipőipar, s a faipar termelésének több mint egyötödét, a textilruházati iparénak pedig egyharmadát szövetkezetek állítják elő. A fogyasztási szövetkezetek a működési területükön élő több mint 5 millió lakos kereskedelmi ellátásáról gondoskodnak. Ezek a szövetkezetek hazánk egész kereskedelmi és vendéglátóipari forgalmának egyhar, madát bonyolítják le.

Az SZNSZ választott területeinek ülésein és a szövetkezetlátogatások alkalmával meggyőződhetnek a külföldi szövetkezeti vezetők arról is, hogy szocialista államunk kedvező feltételeket biztosít a szövetkezetek további fejlődéséhez. Hosszú távon számít a szövetkezetek sokirányú működésére, arra, hogy szocialista tervgazdálkodásunk keretei között a szövetkezetek még eredményesebben járulnak hozzá népgazdaságunk erősítéséhez.

A magyar szövetkezeti mozgalom már eddig is sikeresen szolgálta nemzetközi kapcsolataink fejlődését. Az SZNSZ választott testületéinek budapesti tanácskozásai minden bizonnyal elősegítik, azt is, hogy a már ■ kiépített ilyen kapcsolatok tovább erősödjenek.

G. P.