Tolna Megyei Népújság, 1973. november (23. évfolyam, 230-255. szám)
1973-10-27 / 252. szám
A KNEB kívánságára Legyen gazdaságosabb a halhústermelés Nagyban üzlet, kicsiben ráfizetés — A megyei NEB vizsgálata A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság kijelölése alapján végzett vizsgálatot a Tolna megyei Népi Ellenőrzési Bizottság több állami gazdaságban és termelőszövetkezetben. A megállapítások országos vizsgálat eredményeibe építve adnak majd képet arról, hogy milyen tényezők befolyásolják a IV. ötéves tervben célul kitűzött belföldi halhúsfogyasztás alakulását. A megyei vizs_ gálát 1970-től 1972-ig három esztendőt ölel fel. Tegnap tanácskozott megállapításairól a megyei NEB. A LEGTÖBBÜL A LEGKEVESEBBET Megyénk igen gazdag természetes vizekben. Keleten a Duna határolja 7000 hektár vízfelülettel, a Kapos, a Koppány, a Sió, a Sárvíz vízfelülete együttesen 500 hektár. Az állami gazdasági és termelőszövetkezeti halastavak, vala. mint víztározók vize 2000 hektáron csillog. A civilizált világ egyik súlyos betegségének — a vizek szennyezettségének — következményeként a természetes vizekből vajmi kevés hal kerül a hálókba. Az állami és társadalmi ßzervek dicséretes igyekezetének ellenére sem csökken a nem kívánatos ..szennyvízimport” kül_ földről és más megyékből. Nem kis részben ez az oka, hogy a természetes vizekbe nem telepítenek ivadékot, azokban, nem takarmányozzák a halakat. Azokban a lehalászás eredménye lényegileg a természetes szaporodás mértékétől függ. Ilyen formán a legtöbb vízből fogjuk ki a legkevesebb halat... Ez a paradox tény jól tükröződik Tolna megye haltermelésének háromévi alakulásában. Az 1970. évi 265 vagon vegyes halból 232 vagonnal a tógazdaságok adtak; az 1971. évi 273 vagonból ugyanazok 236 vagonn.al, a tavalyi 276 Vagonból pedig 244 vagonnal. Rövid távon — sajnos — nem lehet számítani az élővizek gyors tisztulására; ezért a haltermelés oroszlánrésze a jövőben is a tógazdaságok íel_ adata lesz. ITT GÉPPEL, OTT KÉZZEL Az országosan elfogadott helyes normák szerint kialakított üzemi arányokkal találkozott a népi ellenőrzés a Tolna—Baranya megyei Halgazdaságban és a Dalmandi Álla. mi Gazdaságban. Mindkét gaz. daságban stabil a tcnyész- anyag-ellátás; hasonlóan a paksi Vörös Csillag Halászati Termelőszövetkezethez. A vizsgált termelőegységek közül természetes vízi halászattal egyedül ez a szövetkezet foglalkozik, mégpedig az országos szinthez képest jó gépesítettséggel. A halászat gépesítését tekintve szélsőséges példákra bukkan, tak a népi ellenőrök. A halgazdaság attala—inámi tóegységében komplett takarmányozási gépsorban gyönyörködhettek, a Dalmandi Állami Gazdaságban megszemlélhették a motorcsónakokat, modern halszállító eszközöket, — de egyik-másik tsz-ben csak egészen kezdetleges felszerelést láttak. A hatalmas különbség fő oka. hogy a tógazdaságok gépesítése hazánkban csak néhány esztendeje kezdődött. Biztató jelek azonban máris mutatkoznak. A paksi szövetkezet — például — már elkészíttette hűtőtárolójának tervdokumen. tációját Míg számos termelőágazatban nyomasztó a szakember- hiány, a halászatban, a haltenyésztésben nem küszködnek vele, ‘ Számos érdekes összehasonlítást tartalmaz a népi ellenőrzés összefoglalója., mégpedig a jövőben hasznosítható össze, hasonlításokat. A Dalmandi Állami Gazdaság — például — tavaly hektáronként 870 kilogramm halat helyezett ki, a halgazdaság 270 kilogrammot Dalmand az említett mennyiségből 1400 kilogrammos, a halgazdaság 830 kilogrammos nettó hozamot produkált A dalmandiak zömmel nyáron értékesítették a halat; így igen jól kerestek vele. Két termelőszövetkezetben viszont sajnálatosan veszteségesnek bizonyult a halászat. A közös gaz. daságok — tárolási kapacitás hiánya miatt — akkor voltak kénytelenek eladni a halat, amikor az a legolcsóbb: őszszel. Az igazság teljességéhez tartozik, hogy itt-ott a gyenge termelési eredmények is hozzájárultak az ágazat veszteséges voltához. HÚSZMILLIÓ FORINTOS KORSZERŰSÍTÉS A hal határainkon kívül is keresett cikk. Exportja —többek között — a paksi szövetkezetei juttatta tavaly megérdemelt. igen tisztes haszonhoz. A bel- és külföldi kereslet az üzem termelési biztonságával együttesen garantálja, hogy hasznos kiadás lesz az a húszmillió forint, amelyet a halgazdaság az idei évtől kezdődően 1978-ig korszerűsítésre fordít. A korszerűsítés, továbbá új halastavak és telelők létesítése az első a megyei NEB javaslatai között. A népi ellenőrzés megítélése szerint kívánatos megvizsgálni, milyen támogatással épülhetnének új halastavak. A fejlesztés néhol egyenesen szükséges: 30—50 hektáron alul még elképzelni is nehéz eredményes halgazdálkodást. A vízfelület riövelé. sével egyidejűleg tartaná helyesnek a népi ellenőrzés a halgazdaságok fokozott gépesítését, modern szállítójárművek beszerzését. Ez utóbbi — többek között — a kis települések jobb ellátását is eredményezhetné. Naki és tamási tapasztalatok bizonyítják, hogy előnyös a halastavak kettős kihasználása. A naki tsz ennek tudatában új íenyésztörzset állított be pecsenyekacsa-termeléshez. A NEB vizsgálatának megállapítása; a szövetkezet helyes intézkedését támasztják alá. Helytelenítette a népi ellenőrzés. hogy néhány, nem is nagy területű tóban vegyesen tartják a tenyész- és áruhalat. Az utóbbi értékesítésekor nehézséget okoz a lehalászás. Teleltetők hiányában a lehalá. szás ismétlődése károsítja a tenyészállományt, és többlet- költséget is okoz. A tenyésztőéi termelőtavak kialakításával ezt meg lehet előzni. A tegnapi NEB-ülésen fogadták- el a halak gazdaságos takarmányozására vonatkozó javaslatot is. Eszerint az áruhal takarmányozására megfelel a csökkent értékű takar, mány isi. a tenyészállomány részére azonban teljes értékű takarmány szükséges. B. Z. , Ülést tartott a KISZ Tolna megyei Végrehajtó Bizottsága Tegnáp délelőtt Tamásiban, a Kapos-Koppányvölgye Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének székházában tartotta ülését a KISZ Tolna megyei Végrehajtó Bizottsága. Első napirendi pontként beszámoló hangzott el dr. Szabó Piroska. Benizs Sándor és Ko. lozs István előterjesztésében a KISZ megyei bizottsága és a termelőszövetkezetek terűiét! szövetségei közötti együttműködésének tapasztalatairól és a további feladatokról. A még hatékonyabb ifjúságpolitikai kérdésekben való együttműködés érdekében a KISZ Központi Bizottsága és' a Terme- lőszövatkezetek Országos Tanácsa 1970 decemberében együttműködési megállapodást kötött. Megyénkben is hasonló együttműködési szerződés jött létre a Szekszárd és Vidéke,' valamint a Kapös-Koppány- völgye Termelőszövetkezetek Területi Szövetségei és a KISZ Tolna megyei Bizottsága között. A beszámoló megállapította, hogy a két termelőszövetkezeti területi szövetség és a KISZ MB eredményes munkát végzett az elmúlt két év során. Az eredmények arra engednek következtetni, hogy az együttműködés a továbbiakban is hasznos lesz, s a két fél a megállapodásban megjelölt feladatok szerint végzi munkáját. Második napirendi pontként. Hagyó Irén & Benizs Sándor előterjesztésében beszámoló hangzott el az 1973. évi nyári vezetőképző-, építő- és Vál- tótáborok munkájáról, a szerzett tapasztalatokról. Jegyzet Szükség Tan a segítségre Az elmúlt napokban ismétlődő kisebb-nagyobb esőzések, úgy tű. nik, véget vetettek az eddigi, a betakarításnak kedvező- időjárásnak. A mezőgazdasági üzemeknek ezek után már. csak a rosz- szabb idővel kell — és kénytelenek — számolni, és azzal, hogy mindig az utolsó hektár termés letakarítása, elvetése a legnehezebb. Hogy ez a „legnehezebb” az idén ne következzen be, ahhoz változatlanul megvan a lehetőség: még jobb szervezettséggel, a gépek még jobb kiílOsz- nálásával megtartani azt a kéthetes előnyt, amelyet a megye mezőgazdasága az aratás korai befejezésével szerzett. És van még egy tartalék, amely már korábban is jó néhány üzemet kisegített az „időzavarból" — az üzemek közötti együttműködés, amely egyaránt lehet kölcsönös segítség, de lehet bérmunka is. A bátaszéki Búzakalász Tsz például az elmúlt napokban hirdetést tett közzé, hogy John A társadalmi munkát is az üzemben kell elismerni mondja a munkásőrökről a Vasipari Vállalat igazgatója Népújság 5 1973. 27. A Vasipari Vállalatnál már hagyománnyá vált, hogy a fegyveres erők napja äikal- máDÓl a gazdasági, a párt. és a szakszervezeti vezetés fel- köszönti a munkásőröket. azokat a munkásokat, akik önként vállaltak tagságot a mun. kásosztály hadseregében. Az idein a pártvezetőség egyik asszonytagja — Mácsik Fe- rencné köszöntötte a szekszárdi és a gyönki üzemben dolgozó tizennégy munkásőrt. Az ünnepi köszöntő mellől nem hiányzott az anyagi elismerés sem: Erdős! Mihály főmérnök, a vállalatvezetés nevében pénzjutalmat adott út a legjobbaknak. De ilyen ünnep évente csak egyszer van, a köznapi munka pedig egész éven keresztül. Az embereket munkahelyükön az ott végzett munka alapján ítélték meg, — a vasiparinál aszerint is, hogy a Szolgálatban. a kiképzésben hogyan tesznek eleget önként vállalt munkásőr-kötelezettségüknek. — Nagyon rosszul tennénk, ha közömbösek lennénk azok iránt, akik ezt a társadalmi munkát vállalták — mondja róluk Németh Antal igazgató. — Azt tartom, a gazdasági vezető nem lehet annyira közömbös. hogy itt van ez, vagy az az ember, elég. ha ledolgozza a napi munkaidejét, a többi az ő dolga, azt csinál szabad idejével, amit csak akar- A munkahelyen végzett munkáért anyagilag is .erkölcsileg is meg kell becsülni a jó mű-’. kast. De p társadalmi műn’: - vállalását is itt. az üzemben keli elismerni, figyelemmel kísérni, mert ha úgy vesszük, az üzem a társadalom egy sejtje, tehát hol kezdődjék a társadalmi elismerés, ha nem a munkahelyen? — Hogy miként ítéljük meg a vállalat munkásőreit? Túlzásnak tartanám azt a követelményt. hogy mindenben kiválóak legyenek, azt sem tartjuk megbocsáthatatlan bűnnek, ha esetleg valamelyikük, né) adódnak problémák. De azt nyugodtanj állíthatom. hogy legtöbbjük kulcsember a vállalatnál, akár fizikai munkásként, akár más beosztásban. Említsem Rizsányi Imrét? Kiss Ferencet, aki fizikai munkásként az olajkályhagyártás egyi-k lelke? Hegedűs Sándort, akinek felesége Is munkásőr? Bankos Sándort a műszaki ősz. tályról, aki a vállalatnál is. a munkásőrök között is az idősebb generációt képviseli ? Hajdú I&tvánnét, aki már több mint húsz éve a vállalat dolgozója? Sorolhatnám valamennyit. — Folytathatom azzal, hogy munkásőreink közül kilencen párttagok, hárman pártvezetőségi tagok. De azzal is, hogy többen a városi-járási egység kiváló híradó-rajának tagjai. — Bár a munkásőrséggé! járó kötelezettség általában munkaidőn kívüli időt vesz igénybe, előfordul, hogy gyakorlat. lövészet, esetleges to- Vá’~’''k302és a munkaidőből veszi ki az embert. Nem jelent ilyenkor gondot a termelésből való kiesés? — Nem. Egyrészt azért, mert munkásőreink szocialista brigádban dolgoznak, a brigád magától értetődőnek veszi, hogy a távollevő munkáját is elvégezze. Másrészt, a válla, lat gazdasági és pártvezetése ezt, az önként vállalat pártmunkát azzal is elismeri, honorálja, hogy biztosítja a gyakorlatokon, a lövészeteken megjelenést, ha arra történetesen munkaidőben kerül sor. A vállalat eredményessége nem azon múlik, hogy tíz. valahány munkásőr távol van néhány napot egy évben. Ne csak szóban beszéljünk a munkásosztály hatalmáról, tudnunk kell. hogy azt meg kell védeni, fegyverrel is biztosítani. Ez nem lehet másként, ezt tudomásul kell venni minden szintű vezetőnek: igazgatónak, művezetőnek. csoportvezető, nek. Hetedik éve vagyok itt a vállalatnál, azóta igyekszem, hogy a pártvezetéssel, a szakszervezeti vezetéssel együtt, minden lehetőséget megadjunk munkásainknak a fegyveres szolgálat teljesítéséhez. A mun. kásőrszolgálatot, fnint pártmunkát kell elismerni. Németh Antalnak, a Vasipari Vállalat igazgatójának az év elején, a szekszárdi városi-járási egység ünnepi gyűlésén adták át az országos parancsnok által adorpárj/ozott Munkásőr Emlék jelvényt, a munkásőrség érdekében végzett társadalmi, segítő munka, jáért. B. I. Deere kombájnjaival kukorica- betakarítást, és november 5-tőí 12 tonna óránkénti kapacitású terményszárítójával szárítást vállal bérmunkában. Igen, bérmunkában, ezen nem kell megütközni. Az elmúlt év nyarán, a gabonaaratást sem ingyen segítették a Bács, Szolnok, Szabolcs megyei kombájnok. Amelyik gazdaságot szorítja a betakarítás, annak érdemes számolni: kifizeti a végzett munka bérét a másik gazdaságnak, vagy vállalja annak ódiumát, hogy termése egy része tönkremegy, nem tudja elvégezni az őszi mélyszántást A megyei mezőgazdasági operatív bizottság múlt heti ülésén arra az álláspontra helyezkedett hogy a mezőgazdasági üzemeket biztatni, ösztönözni kell az együtt, működésre, a kölcsönös kisegítésre. Ennek máris vannak megnyilvánulásai. Az ozorai termelőszövetkezet két Claas kombájnja — egyik szerződés alapján — dolgozik Magyarkeszin, és a betakarítással jól előrehaladott tol- nanémedi tsz is felajánlotta segítségét a mogyarkeszieknek. A paksi Dund menti Egyesülés a betakarításban, de a szárításban is tudja segíteni a németkéri szövetkezetét, amelyben — ugyanúgy, mint tavaly — nagyon vontatottan haladnak a munkák. De ráfér a segítség arra a szövetkezetre is, amelyik csak november 15-re tudja a maga erejéből befejezni a búzavetést. A segítség igénybevétele különösen a kukorica betakarításában, és főleg a szárításban Indokolt. A múlt évhez képest 160 százalékra nőtt a megyében a szárítóüzemek teljesítménye, de azok területi eloszlása nem idea. lis. A várható 21 000 vagon termést 112 nap alatt tárolásra alkalmassá lehet szárítani — de csak a már említett bérszárítás révén. A tavalyi tapasztalatok igazolták, hogy nyers szemes kukoricát nem lehet hosszabb ideig fóliában tárolni, illetve ez a tárolási mód csak részmegoldás. A szárítatlan szemes kukorica a szabványok szerint nem lehet kereskedelmi áru — amiatt néhány termelőszövetkezet anyagilag is nehéz helyzetbe kerülhet. Néhány, korábban szanált szövetkezetnél máris jelentkezik ez a Sjond. Az időjárás most már inkább akadályozza a munkákat. A kukoricabetakarítás félidején túl már egyértelműen, biztosan lehet mondani, hogy jól fizet az idei termés, jó minőséggel. Ez a tény tehát a viszonylag gyengébben gépesített üzemek megsegítése. A segítség formáját, mikéntjét a gazdaságoknak egymás között kell tisztázni, kialakítani. A lényeg: a munka mielőbbi befejezése, a termés miatt, de amiatt is, hogy a következő munkából, a \ mélyszántásból ne maradjon tavaszra.
