Tolna Megyei Népújság, 1973. november (23. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-27 / 252. szám

(Folytatás az X. oldalról.)

lág első szocialista államának első törvényhozói aktusa volt a V. I. Lenin által megírt h^ke- dekrétum.

A jelenlegi szakaszban az SZKP és a szovjet állam következetes békeszerctő politikáját a XXIV. pártkongresszuson elfogadott békeprogram fejezi ki.

Amikor ezt a programot meghirdettük, mi abban láttuk feladatunkat, hogy elősegítsük a feszültségi gócok felszámolását, segítséget nyújtsunk az emberiségnek ahhoz, hogy megszabadulhasson a feje felett lebegő termonukleáris katasztrófa rémétől, hogy minden módon előmozdítsuk a feszültség enyhülését. E nemes célért, az egész dolgozó emberiség javáért munkálkodunk ma és ezt tesszük a jövőben is!

Majd így folytatta: Mind

szélesebb körű elismerésre találnák a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének elvei. Ezek az elvek egyre konkrétabb' tartalommal telítődnek és fokozatosan a nemzetközi élet általánosan elfogadott normájává válnak.

Jelentős változások mentek végbe az utóbbi években, egye_ bek között a szocialista államok és a nyugat-európai országok kapcsolataiban, így például a Franciaországhoz fű. ződő kapcsolatokban — amely az elsők között lépett a különböző társadalmi rendszerű államokkal való konstruktív együttműködés útjára —, a Német Szövetségi Köztársasághoz, Olaszországhoz és számos más országhoz fűződő kapcsolatokban. A nemzetközi kapcsolatok egész rendszerében, a jó irányú fordulat egyik legjelentősebb megnyilvánulása; voltak azok a szerződések, ■amelyeket a Szovjetunió, Lengyelország és az NDK kötött a Német Szövetségi Köztársaságnak

Ezek a szerződések kétségtelenül javították a helyzetet Európában — azon a Kontinensen, amelyen a két világháború kezdődött.

Az Európában végbemenő pozitív változások Koncentrált kifejezése lett az európai értekezlet.

' Már maga az értekezlet ösz- szehívása, amiért olyan hosz- szá ideig harcoltak a kontinens haladó erői. az a tény, hogy a tanácskozáson gyakorlatilag valamennyi európai állam; az Egyesült Államok és Kanada is részt vesz, a béke •és az európai biztonság kérdéseinek és a békés együttműködés megteremtésének együttes megvitatása — önmagában sem csekély eredmény.

Ismeretes, hogy az utóbbi két év pozitív változásokat ho. zott a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok kapcsolataiba. Azok a megállapodások. amelyeket 1972 májusában Moszkvában és ez év júniusában Washingtonban az Egyesült Államok elnökével való- találkozásaink idején kötöttünk, megnyitották az utat ■afelé, hogy a szovjet—amerikai kapcsolatokban a konfron. tációról áttérjünk az enyhülésre, a normalizálásra, és kölcsönösen előnyös együttműkö. désre. Ez megfelel mind a Szovjetunió, mind az Egyesült ■Államok népei, mind valamennyi más ország népei érdekeinek, mert a nemzetközi biztonság megszilárdításának -ügyét szolgálja.

Az utóbbi években sok min. den megváltozott a nemzetközi biztonság szempontjából oly fontos térségekben is. mint Délkelet-Ázsia és a Távol- Kelet. Az egész világ szempontjából nagy jelentőségű esemény volt a vietnami háború befejezése. Ez mindenekelőtt a hős vietnami nép győzelme. Ugyanakkor a szocialista álla. mok győzelme ;s, amelyek következetes, hatékony segítség, ben részesítették Vietnamot

igazságos harcában. Győzelme ez egyben az összes békeszerető erőknek, amelyek aktívan síkra szálltak az imperialista agresszió megszüntetése mellett Indokínában. A békéért küzdő társadalmi körök őszintén üdvözlik a normális kapcsolatok megteremtését Dél-Ázsiában — az olyan államok közötti kapcsolatokra gondolok, mint India, Pakisz. tán, Banglades. A Szovjetunió és más szocialista országok számos területen fejlesztik a jó kapcsolatokat Japánnal. Ennék egyik bizonyítéka — a japán miniszterelnök nemrégiben tett moszkvai látogatásának az eredménye*

Ugyancsak az enyhülésről tanúskodnak a nemzetközi gazdasági, tudományosműszaki és kulturális együttműködés mind átfogóbb méretei.

Mindent összegezve, a nem. zetközi biztonságért vívott harcban sikerek születtek és a népek forrón üdvözlik ezt.

Mély meggyőződésünk, hogy a jelenlegi nemzetközi kapcsolatok fejlődésében a fő tendencia: a végbemenő fordulat a hidegháborúból a feszültség enyhülése, a katonai konfrontációból a biztonság megszilár. dítása, a békés egymás mellett élés felé.

Mi tette lehetővé ezt a fordulatot?

A Szovjetunió az utóbbi évek során ismételten figyel- meztett arra, hogy a közel- keleti helyzet robbanásveszélyes. Az e kérdésben követett politikánk elejétől végig világos és következetes. Érdekeltek vagyunk abban, hogy a Közel-Keleten létrejöjjön a valóban tartós és igazságos béke, hogy biztosítva legyen e térség valamennyi országának és népének biztonsága, az a joguk, hogv nyugodtan. a saját akaratuknak megfelelően

építsék életüket. A Szovjetunió éppen ezért egész idő alatt ragaszkodott ahhoz, hogy az arab államoknak adják vissza az Izrael által elfoglalt földeket, hogy érvénvesüliön az igazságosság a Palesztinái nép vonatkozásában. A Szovjetunió ilyen politikát folytatott és azt a politikát folytatja a jövőben is.

Attól a pillanattól kezdve, hogv e hónap elején a Közel- Keleten kiújultak a hadműveletek, a Szovjetunió — szoros kapcsolatot fenntartva a baráti arab államokkal — minden tőle telhető politikai intézkedést megtett, hogy elősegítse a háború befejezését és o’yan viszonyok megteremtését, arrtelyek közeoette a közel-keleti béke e térség valamennyi állama számára valóban szilárd lehet.

Mint ismeretes, október 22- én és 23-án a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok javaslatára az ENSZ Biztonsági Tanácsa kétszer fogadott el olvan határozatot, amely előirányozta a haladéktalan tűzszünetet.

Izrael mind a két ízben szóban alávetette magát a Biztonsági Tanács határozatának, valójában azonban hitszegően megszegte azt. s folytatta agresszív cselekményeit Egyiptom ellen. Izrael újabb és újabb egyiptomi területeket foglalt el. teljesen figyelmen kívül hagvta a Biztonsági Tanácsnak azt a követelését, hogv vonja vissza csapatait az október 22-én estig kialakult

Nehéz megérteni, hogy mire

számítanak Izrael vezetői, amikor ezt a kalandor irányvonalat folytatják, semmibe

Tanácsának határozatát és ki- hfvjáv mag"k ellen .a világ közvéleményét. valószínű, hogy ebben külső pártfogás

Magától értetődik, hogy ml, akik realisták vagyunk, nem hagyhatjuk figyelmen kívül a más jellegű tényeket sem. Valamennyien jól tudjuk, hogy a háborúkat és a kiélezett nemzetközi válságokat még távolról sem szüntettük meg. Elkö. vetnek még földünkön agresz- sziós cselekményeket és távil. ról sem minden nép érezheti magát biztonságban. Teljes mértékben osztjuk azt az aggodalmat, amelynek itt adtak hangot ezzel kapcsolatban a világ közvéleményének neves képviselői.

Az agressziós aktusok és a népekkel szemben elkövetett erőszakos cselekmények azonban még soha azelőtt nem váltottak ki olyan általános felháborodást, tiltakozást és aktív ellenállást, mint napjainkban. Ilyen esetekben korábban még soha nem mozdultak meg ilyen hatalmas állami és társadalmi erők. hogy meg. állítsák az agresszort, kioltsák a háború fellobbant tüzét, megerősítsék a béke pilléreit. És ez már komoly eredmény.

játszik szerepet. Az izraeli kormánynak ez a politikája azonban sokba került az izraeli népnek. Azok a számítások, hogy egy állam békéjét és biztonságát idegen _ területek erőszakos meghódításával és megtartásával szavatolják, elkerülhetetlen kudarcra ítélt esztelen számítások. Ez az irányvonal nem hozza meg Izrael számára sem a békét, sem a biztonságot, legfeljebb nemzetközileg még jobban elszigeteli Izraelt, s a szomszédos népek még nagyobb gyűlöletét hívja ki maga ellen.

Az arabok hősies harca, az arab államok növekvő szolidaritása meggyőzően bi- ■ zonvítja, hogy sohasem törődjek bele az izraeli agresszióba, sohasem mondanak le törvénves jogaikról. A Szovjetunió szilárdan és következetesen támogatja az arab népek igazságos követeléseit.

Szadat egyiptomi elnök azzal a kéréssel fordult a Szovjetunióhoz és az Eevesült Államokhoz; küld jék ki képviselőiket a hadműveletek térségébe. hoev ?>7.nk fetüc-eHe-iek a Biztonsági Tanács tűzszüne- ti határozatának végrehajtására. Mi készségünket fejeztük ki Egyiptom kérésének kielégítésére. s már el is küldtük ilven kénviselőinket. Reméljük, hogv hasonló módon jár el az Egyesült Államok kormánya is. ezenkívül fontolóra vesszük más lehetséges intézkedéseket is. amelyeket a helyzet megkövetelhet.

’ Az ENSZ Biztonsági Tanács», október 25-én a tűzszünet folytatódó megsértésével kapcsolatban úgy határozott, hnsry haladéktalanul létrehozza az ENSZ rendkívűM erőit, »melyeket *. hadműveleti térségbe vezényel. Ugv véljük, haw ez hasznos döntés. é!s bízunk abban, hogv szerepe lesz a hei-raet normalizálásában.

]

X közel-kelet! helyzet normalizálása érdekében a Szovjetunió hallandó együttműködni minden érdekelt országgal. Am ez az együttműködés természetesen nem .szolgálhat ürügyül olvan ténykedésekhez, amilyenekbe az utóbbi napok folyamán a NA- TO-országok bizonyos köreiben kezdtek — például a Szovjetunió közel-keleti szándékairól szóló fantasztikus koholmányok terjesztése révén a szenvedélyek mesterséges felszításához. Az adott szituációban úgy gondoljuk, felelősségteljesebb. becsületesebb és konstruktívabb magatartás lenne helyénvaló.

Szeretném hangsúlyozni, hogy a Biztonsági Tanács október 22-i döntése nem csupán a tűzszünetet irányozza elő. Előírj» a háború okainak kiküszöbölésére irányuló fontos lépések megtételét is. És éppen ez a döntés különleges értéke. Az érdekelt felek kötelesek haladéktalanul megkezdeni annak a közel-keleti határozatnak gyakorlati végrehajtását. amelyet a Biztonsági Tanács 1967. november 22-én hozott és kötelesek azt végrehajtani valamennyi cikkelye von atkozá sóban.

Megemlítem, hogy ez a határozat hangsúlyozza „a háború •Útján való (pWdotszP— *s megengedhetetlenségét”. Előirányozza az izraeli fegyveres erők kivonását azokról a területekről. amelveket az 1967-es konfliktus ideién szálltak meg. Követeli az adott térség minden egyes állama szuverenitásának. területi épségének és politikai függetlenségének, valamint a hók^s életre való jogának tiszteletben tartását és elismerését. A határozat azt is kimondja, hogy el kell érni a menekültek problémájának igazjsácos rendezését, vagyis biztosítani kell Palesztina arab tjZnánek »örvényes lovait.

Számunkra nem kétséges, hogy e vonatkozásban a legfontosabb — a nemzetközi erő. viszonyokban bekövetkezett általános változás; a hidegháború, a fegyverkezési hajsza híveinek, a különféle katonai kalandok kedvelőinek rovására. a béke és a haladás erőinek javára bekövetkezett változás.

A nemzetközi helyzetben be_ következet-; jelenlegi fordulat forrásait és okait elemezve ki kell emelni azt a nagy szerepet. amelyet ebben a folyamatban a gyarmati iga alól felszabadult és a nemzeti függetlenséget megszerzett államok töltenek be.

A háborút követő fejlődés egész menete meggyőzően bebizonyítja: a legteljesebb mértékben indokolt az a körülmény. hogy az önök kongresz. szusának az elnevezésében a békéért vívott harcot szoros összefüggésbe hozták a nemzeti felszabadításért vívott küzdelemmel.

Ez az összefüggés különös szemléletességgel megmutatkozott annak a sok esztendős harcnak a példáján, amelyet a hős vietnami nép folytatott a szabadságért. Úgy gondolom, valamennyien egyetértünk abban. hogy a vietnami népnek éppen az agresszió elhárításában kivívott Sikere, szabadságának és függetlenségének sikeres védelme teremti meg a tartós és igazságos béke alapját.

Harc az agresszor ellen — a békéért

£s vajon nem nyilvánvaló, hogy az arab népek harca az izraeli agresszió következményeinek felszámolásáért — egyidejűleg harc a Közel-Kelet tartós és igazságos békéjének megszilárdításáért?

Ebben a térségben a feszültség! góc immár negyedszer robbantott ki háborút. Ebben a hónapban a hadműveletek korábban nem tapasztalt intenzitást értek el. s mindkét fél részéről sok áldozatot követeltek. egyebek között a polgári lakosság körében vannak áldozatok, egyiptomi és szíriai békés városok és falvak barbár bombázása következtében.

Az események tényleges lefolyása önök előtt természetesen jól ismert Ezért én itt a kérdés elvi oldalával foglalkoznék. melyek az ebben a térségben időszakosan kirobbanó katonai konfliktusok, köztük a jelenlegi háború alapvető okai? A válasz a mi szempontunkból világos; az, hogy Izrael az általa elkövetett agresszió eredményeképpen arab földeket foglalt el. Tel Aviv makacsul figyelmen kívül hagyja az arab népek törvényes jogait és ez az agresszív pólitika támogatást kap a kapitalista világ azon erőitől, amelyek meg akarják akadályozni a haladó arab államok szabad és független fejlődését.

Tisztelt kongresszusi résztvevők! *

A gyarmati elnyomás alól felszabadult országok népei előtt hatalmas gazdasági és társadalmi feladatok állnak. Ezeket csak a valmennyl állam biztonságán és széles körű. kölcsönösen előnyös együtt.

Kállai Gyula beszéde

A béke-világkongresszus pénteki ülésén szólalt fel Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke. A békekongresszuson részt vevő magyar küldöttség vezetője egyebek közt a következőket mondotta:

A Magyar Népköztársaság küldöttsége nevében mindenekelőtt köszönetét mondok a fogadtatásért, a vendéglátásért, a Szovjetunió Kommunista

működésén alapuló békére építve lehet sikeresen megoldani.

A jelenlegi nemzetközi fejlődés egyik legfontosabb tényezője. hogy a néptömegek, szervezeteik és politikai pártjaik tevékenyen vesznek részt a háború és béke problémáinak megoldásában. Ez természetesen az emberiség által felhalmozott történelmi tapasztalat eredménye. Az első és második világháború keserű tanulságainak emléke, azoknak a szörnyű következményeknek megértése, amelyekhez a nukleáris fegyver alkalmazása vezetne, nagy érővé; mozgósítja bolygónk lakosságát az aktív cselekvésre, hogy ne következzék be az emberiség történetében eddig példátlan tragédia.

Az önök kongresszusának összehívása átfogó és reprezentatív jellege meggyőző és világos bizonyítéka annak, hogy a világ közvéleménye milyen erővé vált. milyen szerepet játszhat a béke és biztonság megszilárdításáért a nemzetközi kapcsolatok demokratizálásáért folyó harcban.

Hy módon, tisztelt barátaim, elégedetten állapíthatjuk meg:

Az utóbbi években valamennyi békeszerető erő egyesített erőfeszítéűekép- pen sikerült elérni, hogy egészében a nemzetközi légkör egészségesebbé vált, az államok békés egvmás melle*! élé=ének, békés eganittműköűésének politikája számottevő fényi-ges eredményeket hozott.

Brezsnyev ezután a béke- mozgalom, a nemzetközi élet más időszerű kérdéseiről szólt. Beszédét nagy taps követte.

Pártjának, kormányának és népeinek, amelyek oly sok áldozatot hoztak az emberiség békéjéért.

Közös eszme, az emberiség közös célja vezérelt ide valamennyiünket a világ külön, böző tájairól. Határozott optimizmus hatja át szívünket. Bizakodásunk forrása, hogy a nemzetközi helyzetben a hidegháborút fokozatosan fel(Folytatág a 3. oldalon)

A hidegháborúból a feszültség enyhülése felé