Tolna Megyei Népújság, 1973. november (23. évfolyam, 230-255. szám)
1973-10-02 / 230. szám
Hétfői kérdésünk: Milyen mértékű óvodai, bölcsődei fejlesztés várható Szekszárdon ? Válaszol: Császár József, a városi tanács elnöke — A legutóbbi óvodai, illetve bölcsődei felvételednél a városi tanács társadalmi bizottságának mintegy 240 kérelmet kellett elutasítania — helyhiány miatt. Mit tesz annak érdekében a városi tanács. hogy a jogos fölvételi igényeket mielőbb ki lehessen elégíteni ? — A IV. ötéves tervben 125 óvodai és 80 bölcsődei férőhely fejlesztését terveztük. Eddig 150 új helyet létesítettünk az óvodákban. Konkrétan: felépült a 100 gyereknek otthoht adó Wosinsky utcai óvoda, ugyanitt egv lakás átalakítása folytán újabb 25 óvodás elhelyezése vált lehetővé, a déli kertvárosban ugyancsak lakás átalakításával tudtunk egy újabb csooortot — 25 gyereket — elhelyezni. Hússzal szaporodott a bölcsődei férőhelyek száma is: tízzel a Kadarka utcai, tízzel pedig a déli kertvárosi bölcsődében. Befejezés előtt áll a szőlőhegyi óvoda átalakítása. Ide újabb harminc gverek járhat. A TOTÉV vállalta a volt palánki iskola átalakítását óvodává, igen rövid határidővel. A munka elkezdődött, két hónapon belül megtörténik az átadás. Itt a jövő év szeptemberéig a leginkább rászoruló szekszárdi gyerekeket helyezzük el. a közlekedést közvetlen járatú autóbusszal kívánjuk megoldani. Jövő év szeptemberétől ebbe az óvodába, majd a BVK, a műszer- gyár dolgozóinak, illetve a nnlánkiak gyerekei iárnak. A Kadarka utcában újabb 100 férőhelyes óvoda énül. A kiviteli tervek elkészültek. a TOTÉV ugyancsak rövid határidőre vállalta a munkát. 1974. szentemberére tervezzük az átadást. Egy későbbi időszakban a Mikes utcában énül maid fel eav úiabb 100 férőhelyes ,óvoda. Mivel ezek az óvodai fejlesztések terveinkben nem szerepelnek számítunk a város vállalatainak, üzemeinek, intézményeinek támogatására is. - oly módon., hogy a fejlesztési alsóinkból utalnak át bizonyos összeget hozzánk. Már határozott ígéretet is kantunk: a BVK 900 ezer. a Szekszárdi Nyomda 200—300 ezer forinttal kíván hozzájárulni a fejlesztéshez. Jó lenne, ha a többi nasvvállalat is követné ezt a példát, annál is inkább, mivel így beleszólhatnak abba, Jegyzet: Oltvány- és facsemete-ellátás „A kellemes környezet nyugtat, felüdít” — hirdeti a reklámszöveg s fűmagot, facsemetét, szőlőoltványt kínál eladásra. Csaknem valamennyi szakkönyv, szaklap és napi- lao tartalmaz hasonló hirdető, seket, hol egyéni termelők, hol pedig állami vállalatok, szövetkezetek termékét kínálja. A hirdetések szaporodása azt jelzi, hogy sok az áru, nagy a választék, az eladók, a termelők egymással versengenek a vevőért. A kiskertek számának növekedése, a magánépítkezések növekvő aránya, s nem utolsósorban a mezőgazdasági üzemekben megvalósuló gyümölcsös szőlőtelepítési program késztetett 6zámos üzemet arra, hogy gyümölcs-, szőlőszaporító anyag előállításával foglalkoz. zék. A jó minőségű, egészséges szőlőoltvány, gyümölcsfacsemete bárki számára elfogadható áron hozzáférhető, s ennek eredménye többek között, hogy az új telepítések egységesek, fajtaazonosak, s a maszek szőlőkben sem direkt, termő otellóval és delavárival pótolják a hiányokat. Csupán Szekszárdon három helyen, a város három különböző pontján — a Béri Balogh Ádám úton, az újvárosban és a Bogyiszlói úton — van oltvány- lerakat. Ha egy-egy fajta átmenetileg nem kapható az egyik lerakatban, biztosan van a másikban, hisz mindhárom árusítóhely máshonnan kapja az anyagot; A híres borbási faiskola megyénkben egyedül Dunaföld- váron árusít, nyilván azért, mert Dunaföldvár esik földrajzilag legközelebb Kecskeméthez. Jó lenne, ha a világhírű faiskola anyagával a megye más pontjain, elsősorban a járási székhelyeken is találkozhatnánk, hisz például Csongrád megyében három, Pest megyében négy, Bács- Kiskun megyében pedig öt helyen is van elárusítóhelyük. Nemrégiben volt alkalmunk személyesen is járni Bordáson, s meggyőződhettünk arról, hogy nemcsak a tömeges igényeknek tudnak eleget tenni, hanem a legújabb fajtákat is árusítják, sőt különleges, ritkaságszámba menő gyümölcs- olványokkal is rendelkeznek. Csemete-, oltványvásárlásnál a legfontosabb szempont: megbízható helyről szerezzük be a szaporítóanyagot. Éppen ezért legjobb, ha a nagyüzemek helyi lerakatait, vagy közvetlenül a faiskolákat keressük fel. Legtöbb helyről utánvéttel, postán is szívesen küldenek gyümölcsfa-, szőlőoltványt, díszfát, cserjét és rózsát. Már csak azért is fontos ez, mert időnként az ország különböző részeiről egyéni termelők is hirdetnek — többnyire akkor, ha valamiből „túltermeltek” — a minőség gyakran kifogásolható, de az sem biztos, hogy a gyöngyösi szőlő vagy a békéscsabai rózsa jól megered, szépen díszük más talajviszonyok kö_ zött. Tapasztalható, hogy egyre inkább bővül az oltványok, facsemeték, díszcserjék, rózsák választéka, javul a minősege. Különösen akkor szembetűnő ez, ha az öt-tíz évvel ezelőtti ellátást összehasonlítjuk a jelenlegivel. kit vegyenek föl az anyagi támogatásukkal fölépített intézménybe. Még a következő esztendőben fel akarunk építeni egy bölcsődét a Csaba utca és a Mátyás király utca sarkán. Itt 80 gyerek elhelyezése válik majd lehetővé. Hogy addig is enyhítsünk valamelyest az égető gondokon, átmeneti jelleggel a csecsemőotthonban 40 gyereknek biztosítunk helyet. Az egyik pavilon felszerelése már folyik, a bölcsődét még e hónapban igénybe vehetik a leginkább rászorulók. Itt is, akárcsak többi intézményünknél. társadalmi bizottság bírálja el a jelentkezéseket. gondoskodik arról, hogy a legindokoltabb kérelmeket fogadják el. — A fejlesztések milyen mértékben elégítik ki az egyre növekvő igényeket? — Legutóbb a jelentkezőknek mintegy felét voltunk kénytelenek elutasítani. Jövőre várhatóan, már mintegy 80 százalékuknak tudunk pozitív választ adni. — Mi a helyzet a vállalati, üzemi óvodák, bölcsődék esetében? — Jelenleg három ilyen intézmény működik: a BM-nél, a Népboltnál, illetve a kórháznál. A kórház tervez jelentősebb fejlesztést. A megyei tanács támogatásával énülő bölcsődében 80, az óvodában 75 gyereket tudnak majd elhelyezni. Ez mintegy 50 százalékos fejlesztést jelent a mostani helyzethez viszonyítva. — gy — Összehívták az országgyűlést Ezzel nem mondunk most semmi újat, hiszen mint rendesen, most is már napokkal ezelőtt közölték a lapok, hogy a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alkotmány 22. paragrafusa (2) bekezdése alapján az ország- gyűlést 1973. októbér 4. napján, csütörtök délelőtt 11 órára összehívta. Ami viszont új, az feltétlenül szót és figyelmet érdemel. Az az új, hogy ezekben a napokban a szokottnál nagyobb terjedelemben közölnek az újságok „előzetest” arról, ami várhatóan majd szerepel az ülésszakon. Előreláthatóan napirendre kerül az Elnöki Tanács beszámolója az utóbbi "kétéves munkájáról, a Minisztertanács tagjai és az államtitkárok jogállásáról és felelősségéről .szóló törvényjavaslat, a minisztériumok felsorolásáról szóló törvényjavaslat, valamint a statisztikáról szóló törvény- javaslat. A megszövegezés, az MTI-közlemény nem véletlenül használja az „előreláthatóan" kifejezést, minthogy a napirendi pontok változhatnak. Éppen az országgyűlés változtathatja meg azokat, bár erre ritkán van példa. De időzzünk még mindig annál, ami újnak számit és feltétlenül előrelépést jelent. Úgy látszik, az újságok, a rádió és a televízió ezekben a napokban mintegy felkészítik a közvéleményt, s előre felkeltik az állampolgárok érdeklődését a várható események iránt. A tévé vasárnapi Hét műsora szinte adalékokkal szolgált a statisztikáról szóló törvényjavaslathoz olyképpen, hogy ezzel kapcsolatban megszólaltatta az érdekelteket, az illetékeseket, azokat, akik sokat tudnak a szükségtelen és időt rabló „vadhajtásokról", a felesleges és haszontalan, más esetben párhuzamos jelentésáradatról. Ez a műsor nem lehetetlen, hogy néhány országgyűlési képviselőt felszólalásra késztet, és a vitában való részvételre serkent. Amikor ülésezik az országgyűlés, az mindig jelentős közéleti, belpolitikai esemény. Vele szemben növelni az állampolgárok közéleti érdeklődését mindenképpen hasznos követelmény. Tulajdonképpen arról van szó, hogy a választópolgárok teljes joggal kíváncsiak a részletekre is. Ezt a jogos kíváncsiságot a jelek szerint egyre jobban kielégítik az előzetes beszámolók és tudósítások. Hírt kaptunk például arról, hogy a múlt héten pénteken dr. Bognár József elnöklétével a Parlamentben együttes ülést tartott az orszqggyűlés terv- és költségvetési, valamint jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága. A képviselők megvitatták a statisztikáról készült törvényjavaslatot és az Írásos tervezethez dr. Kiss Albert, a Központi Statisztikai Hivatal elnökhelyettese fűzött szóbeli kiegészítést. A jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság dr. Antalffy Györgynek, a bizottság titkárának elnökletével megvitatta a miniszterek és at-államtitkárok jogállásáról, felelősségéről; valamint a minisztériumok fefsörtífásóról' szóló törvényjavaslatot. Ezek 'után megfelelőbben felkészítve várja a közvéleményaj. őszi üjésszakról szóló híreket, beszámolókat, tudósításokat. Az "iíjíóó^ák’ók tudják például, hogy _ az előbb említett bizottságok vitájában kilenc országgyűlési képviselő szólalt fel. Kettős kiállítás a szekszárdi múzeumban NDK gobelin- és kisplasztika-tárlat a művelődési központban kötőik különböző fejlődési pe- mazik. Követik I. Ulászló riódüsaihoz. A kiállítás festé- . (1506), Rudolf (1576—1608) tál. szeti része megérdemli a fi- lérai, később I. Ferenc (József Vasárnap a szekszárdi múzeum emeleti nagytermében érdekes kettős kiállítás nyílt. A falakat 18 festmény díszíti. Az alkotókkal kapcsolatban azonban enyhe túlzás a meghívókon használt „világhírű” jelző. A szerényebb „nagy hírű” sikerültebben fedi a tényeket. Garay Ákost és Madarász Viktort 2—2 kép reprezentálja, Benczúrt, Markó Károlyt (az idősebbet, vagy a fiatalabbat?), Edvi Illés Aladárt, Gulácsy Lajost, Barabás Miklóst. K. Spányit, Boros Nepomuk J.-t. Bőhm Pált, Kovács K.-t. Lotz Károlyt, Pál- lik Bélát. Orlay Petrich Somát, Paeka Ferencet 1—1. Van közöttük jó. érdekes és rendkívül gyenge, de még ez utóbbiak is adalékul szolgálnak algyelmet, és főleg az iskolák látogatását!, a terem közepét elfoglaló éremtani azonban még inkább. A „Tolna megyei pénzleletek az államalapítástól a felszabadulásig” című ösz- szeállítás mindenhogyan szerencsés ötlet. Az első pénz I. István király kisebb gomb méretű, kézi kalapáccsal vert dénárja; az utolsó a főváros centenáriumára kiadott 100 forintos pénzérme. A kettő között végigkísérhetjük — az aranypénzek kivételével — szinte a teljes hazai pénzverés és -nyomtatás múltját. Az első esztétikailag is szép pénz. érme Károly Róbert uralkodása (1307—1342) idejéből szárOktóber 1 — 5 Csillagászati hét Évek óta visszatérő esemény a csillagászati hét, amelyet országos szinten a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat rendez, s amelynek megyei eseményeit a TIT Tolna megyei Szervezete csillagászati szakosztályának, valamint az ifjú csillagászok baráti körének tagjai szerveznek. Nem kis sikerrel. Az elmúlt évek eredményeiről szólva Takács Mihályné, a TIT Tolna megyei Szervezetének titkára elmondotta, hogy a rendezvényeken az amatőr csillagászokon kívül nagyon sok érdeklődő is részt vett, s aktívan bekapcsolódott a különféle bemutatók lebonyolításába. Az idei csillagászati hét eseményei tegnap este kezdődtek meg Szekszárdon, a TIT-klubban, ahol dr. Ili Mártonnak, a Magyar Tudományos Akadémia bajai obszervatóriuma igazgatójának „A csillagászat és távlatai” című előadását hall. hatták az érdeklődök. Az előadást filmvetítés követte, melynek során az „És feltárul az ég”, valamint „A színes csillagvilág” című filmeket mutatták be. Ma, október 2-án — ha az idő kedvez — este hét órától Pesti Gyula tanár vezetésével távcsöves csillagászati bemutatót rendeznek a Kálvária oldalán lévő csillagvizsgálóban. Október 3-án, holnap este 7- től is hasonló bemutató lesz. Csütörtökön, október 4-én este hétkor a TIT-klubban Szüle Dénes, a Budapesti Urá. nia Csillagvizsgáló tudományos munkatársa tart előadást „Biológiai kutatások az űrben” címrpel. Az előadás után a kutatásokról szenes diákat láthatnak áz érdeklődök. Október 5-én, pénteken este hét órakbr ismét előadás lesz a TIT-klubban. Ekkor Gerlei Ottó, a Magyar Tudományos Akadémia debreceni napfizikai obszervatóriumának tudományos munkatársa „A naptevé. kenység és hatása” címmel tart előadást. A TIT Tolna megyei Szervezeténél elmondották, hogy az idei csillagászati hét eseményei az éves csillagászati program kezdetét jelentik. Ezt követően ugyanis a megye területén különféle, csillagászattal kapcsolatos előadásokat, bemutatókat rendeznek. koronásai. Kár, hogy a dús zá- vodi éremlelet koráról semmilyen felirat nem informálja a laikus érdeklődőt. 1806-ból származik az első kiállított pa. pírpénz. Érdekesek a szükségbankjegyek. melyek sorát a Windisch-Graetz Alfréd herceg által nyomatott nyitja és zárja Szekszárd város pénze. Senye Sándor polgármester és Gergely István számvevőségi főnök aláírásával. Már a meg- lettebbeknek is történelem a 8 fillérre leértékelt 1000 koronás bankó, a fiatalabbaknak pedig a 100 000 B-pengő és az 1 milliárd millpengő. * A szekszárdi kiállítások száma tegnap délután még egy- gyel gyarapodott. Czank József a Hazafias Népfront részéről nyitotta meg a megyei művelődési központ kiállító termében két NDK-beli művész. Inge Millies-Flierl és Christa Sammler gobelineket és kisplasztikákat bemutató tárlatot. Előbbi gobelinjei egy nagy múltra visszatekintő művészeti ág értékes, finom technikájú és színeiben különösen lenyűgöző képviselői. Az alkotás módja is követi a régieket, a művész nemcsak tervez, hanem maga kivitelez, saját szövőszékén szövi és csomózza munkáit. Grafikái már szerepeltek Párizsban. Brüsszelben és Lüttichben. gobelinjei több berlini egyéni kiállításon, valamint Lengyelországban és Finnországban. Társa, a nehéz kisplasztikái műfajban tevékenykedő Christa Sammler ugyancsak több külföldi — csehszlovákiai, magyarországi, franciaországi, ausztriai, kanadai és svédországi — kiállítást tudhat maga mögött.
