Tolna Megyei Népújság, 1973. november (23. évfolyam, 230-255. szám)
1973-10-23 / 248. szám
Jól bevált módszerek A munkaszervezés tapasztalatai fíöleskén Őszi munkák Űcsényben Pakson, a járás; hivatal élelmíszergazdálkodási és Kereskedelmi osztályán kaptuk azt az információt, hogy ha a munkaszervezésről akarunk írni, elsősorban a bölcskei Rákóczi Termelőszövetkezetet érdemes felkeresni. A szövetkezet tehenészeti telepén viszont Csire József szállítómunkás és Korsós János tehenész — akkor éppen mindketten takarmányosi funkciót láttak el — pontosan a munkaszervezést kifogásolta. — Mindennel elégedettek vagyunk, csak a munkabeosztás nem jó. Egyikünk sem ta- karmányos, mégis már harmadik napja csináljuk ezt a munkát. Miért nem lehet ösz- szehozni egy takarmányosbri- gádot? E két, merőben ellentétes véleményt említem a szövetkezet vezetői, Ulbert Ádám elnök. Józsa József párttitkár és Dávid Csaba főagronómus előtt. — Látszólag ellentmondásnak tűnik ez az eset — mondja az elnök —. hiszen igazat mondtak az emberek. A tehenészeti te!eoen valóban nincs takarmányosbrigád. ezért a munkát felváltva végzik, leginkább a váltós tehenészek. Oka pedig az, hogy a régi brigádot szövetkezeti tulajdon elleni vétségért fel kellett függeszteni, de az ügy hamarosan nyugvópontra jut. — Milyen szervezeti keretek között folyik a gazdálkodás a szövetkezetben? — A helyi körülmények, adottságok figyelembevételével leghelyesebbnek; a centralizált vezetést tartottuk. Tehát ágazati irányítás van, három főágazat funkcionál; a növény- termesztési. állattenyésztési és melléküzemági főágazat. Mindegyik élén ágazatvezető áll, aki önállóan irányítja a területet és közvetlenül a főagronómus felügyelete alá tartozik. A növénytermesztő ágazathoz tartozik a traktorosbrigád. a szerelőműhely, a fo- gatosbrigád. valamint a férfi- és női gyalogmunkások. Az állattenyésztő ágazathoz a sertéstelep, szarvasmarhatelep, kacsatelep és halastó, a melléküzemági ágazathoz pedig a vesszőfeldolgozó, a műanyagüzem és az építőbrigád. Minden részleg brigád és telep élén függetlenített vezető áll, akik munkájukat a főágazat- vezető irányítása mellett ugyancsak önállóan végzik. A tervezés a műszaki gárda feladata. Az iparszerű ágazatokban — melyek termelési érték és jövedelmezőség tekintetében valóban mellékesek az üzem szempontjából, s csak azért hoztuk létre, hogy ezáltal mintegy hetven nő részére kulturált foglalkozási lehetőséget teremtsünk — éves terv alaníán dolgoznak. A növénytermesztésben a munkálatokat technológiai utasítások szabályozzák, amiket a főagronómus készít évente három alkalommal; a tavaszi, nyári és őszi kampánymunkák idejére. Ezeket, bár szakmailag mindig megalapozottak, a szövetkezet vezetősége és pártszervezete megtárgyalja. A tervezés, szervezés gyakorlati megvalósításáról a fő- agronómust kérdeztük; — Az ágazatvezetők hetente írásos tervet dolgoznak ki, amit péntek estig leadnak. Ennek megbeszélése szombat reggel történik és részt vesz rajta valamennyi műszaki vezető. Ugyanekkor értékeljük az előző heti terv végrehajtását is. A heti tervet napi tervre bontjuk le, ami tulajdonképpen az eligazításokban realizálódik. Ez tartalmazza a munka megnevezését, a részt vevő gépek, fogatok és személyek számát (a traktorosokat név szerint is), valamint a függetlenített vezetők napi feladatát — Milyen időpontban tartják a napi megbeszélést? — Fél tizenkettőtől tizenkettőig, abból a megfontolásA mezőgépipar figyelmébe: Alacsony rakfelületű pótkocsi kellene A román gyártmányú pótkocsit nem szeretik a mező- gazdasági üzemekben. Nem a futómű, nem a billentőszerkezet miatt. A kocsi műszaki paraméterei jók. A használók egyetlen kifogást emelnek: magas a kocsi rakfelülete. A pótkocsik a mezőgazdaságban a legelterjedtebb szállítóeszközök. Jelenleg legalább hatfélét forgalmaznak az AGROTRÖSZT és az AUTOKER üzleteiben. Van mód a válogatásra: csupán a pénztárca szabja meg, melyik gazdaság milyen gyártmányú pótkocsit vásárol. A forgalomban lévő pótkocsik azonban nem felelnek meg minden célra. Éppen a magas rakfelület miatt. A nehéz fizikai munkát nem lehet még minden területen megszüntetni. Sokáig szükség lesz még arra, hogy o pótkocsira emberi erővel tegyék fel a zsákot. Évek múlnak el, amíg minden terményt a területről gép lapátolja a pótkocsira. Most még gyakori, hogy a répát, burgonyát, kukoricát kézzel rakják fel. A pótkocsi rakfelülete 140 centiméterre van a földtől, az oldal negyven centi magas, tehát majdnem két méter magasra kell a terményt rakni. Nincs alacsony rakfelületű pótkocsi. A szekszárdi AGROKER egy alkalommal a HODGÉP-pel tárgyalt, sikeresen; szerkesztettek egy szálas terményt szállító pótkocsit. Tehát a kereskedelem közvetítette a felhasználók. a mezőgazdasági üzemek igényét Most az alacsony pótkocsik gyártása ügyében kellene a kereskedelemnek az iparhoz fordulni. Lenne vásárló az új termékre. Tolna megyében legalább ötszáz ilyen alacsonyan épített pótkocsit lehetne eladni... S ha az ipar megtudná, hogy ilyen kocsi vásárolható, nyomban jelentkezne. Az építőiparban például: tégla, homok, sóder és egyéb anyag rakodásának gépesítését még mindig nem sikerült teljesen megoldani, kézzel dolgoznak a munkások. A mezőgépipar tengernyi feladata közepette úgy hisz- szük, egy kis figyelmet tud majd fordítani erre a témára is. Az alar -,ny rakfelületű pótkocsikat külföldön már gyártják, tehát v„n ilyen kocsi. Hozzá kellene juttatni ezekhez a hasznos szállítóeszközökhöz a mezőgazdasági üzemeket és az ipari felhasználókat is. ból kiindulva, hogy ilyenkor éhes gyomorral mindenki tömören és lényegre törően fejezi ki elképzeléseit. — Nincs probléma a megjelenéssel? — Nagyot fejlődtünk a pontosság terén. Kezdetben — közfelkiáltással — bevezettük, hogy aki késik, az 10 forinto' tesz a közös kasszába. „Sajnos’’ már nagyon régen nem gyarapodott ez az összeg. _— A tagság hogyan hajtja végre ezeket az elgondolásokat terveket? Egyáltalán, milyen a kivitelezés? — Már régen bevezettük ezt a módszert. Bizonyos munka- folyamatoknak valóságos mesterei nevelődtek ki, elsősorban a gépeken dolgozókat lehetne kiemelni. Ök már szinte maguktól tudják, mikor, mit kell csinálniuk. Ugyanígy az állat- tenyésztésben sincsenek problémák. illetve csak akkor igényelnek segítséget, ha valami fennakadás van. Arra nagyon vigyázunk, hogy mindenkit olyan munkár., osszunk be. amit hozzáértéssel és kedvvel végez. Fontosnak tartjuk azt is, hogy a brigádvezetők mindig közöljék, illetve beszéljék meg a tennivalókat a tagság- gaL Az Scsényi Kossuth Tsz három éve kezdte el a meting — „téli zöld" — gyógynövény termesztését. Mázsánként két* száz forintért értékesítik a szárított növényt, melyből értékes gyógyszer késziil. Képünkön a Háraán Kató szocialista brigád tagjai szedik a metinget. WOTTl mzWy.Tfr --------—~r- —e• *-?— «. tr ■■h*WIW»< — Feladatunknak tekintjük azt is. hogy a fentebb vázolt tervek végrehajtásához mozgósítsuk a tagságot. A verseny- bizottsággal éves tervet készítünk, melyben lefektetjük, hogy milyen munkákra hirdetünk versenyt, és azokat hogyan dotáljuk. Szövetkezetünkben 13 szocialista brigád dolgozik, a különböző egyéni kampányversenyekbe pedig 176-an neveztek be. Mintegy j 70 ezer forintot fordítunk ilyen célra évente, de nagy súlyt fektetünk az erkölcsi elismerésre is. A versenyek eredményhirdetése minden évben április 3-án, ünnepélyes keretek között történik. Régebben gondot jelentett a jutalmak átadása, a győztesek röstelltek kimenni, átvenni azt az összeget, amit jó munkájukkal kiérdemeltek és inkább azt kérték, osszuk be őket abban az időpontban valamilyen mun-, kára. Az elmúlt években szerencsére pozitív irányú váltó- , zás állt be, és egyre ritkábba’ az ilyen visszahúzódások. Ugv érezzük, hogy a versenyszellem felszínen tartása komoly i segítséget jelent a szövetkezet- | nek abban, hogy a soros feladatokat időben és jó minőségben tudjuk befejezni. Bölcskén nem akarnak világrengető dolgokat csinálni. Munkaszervezésük egyszerű átgondolt és hatékony. Tudják hogy mit, miért, mikor kel. elvégezni és a feladatok teljesítéséért az egész tagság felelősséget érez- Ezt a szövetkeze, megalakulása óta eltelt tizen három esztendő alatt elér. nagy változások fémjelzik léc inkább: búzáljpl meghárorn szorozódott a holdankénti át lagtermés (8,5 métermázsár,. 20,3 métermázsára emelkedett). kukoricából sem lehet egy lapon említeni az 1960-as 12 métermázsás átlagot a mostani 31,40 métermázsával. Az őcsényi termelőszövetkezet 895 hektáron termeszt ku* koricát. Eddig ennek 46 százalékát takarították be, naponta átlagban 28 vagont. Problémát csak a tárolás okoz, mert a Gabona felvásárló csak szárított kukoricát vesz át, Három vetőgéppel — nyújtott műszakban — vetik a búzát. Az 1100 hektár vetőterület 65 százalékában már a — Milyen feladatok jutnak a pártszervezetre a munka- szervezés terén? — kérdeztük Józsa Józseftől. — A pártszervezet részt vesz a döntések meghozatalában ugyanúgy, mint a kivitelezés ellenőrzésében. Az üzemszervezés területéről száműztük az ötletszerűséget. A havi kiértékelés alapján — amely ágazatonként mutatja a tervezett és tényleges költségeket — a szakszervezettel és gazdasági vezetéssel együtt döntjük el, hogyan lehet növelni a nyereségességet. — Tóth — földben van a mag. K. 7.
