Tolna Megyei Népújság, 1973. november (23. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-21 / 247. szám

MAGAZIN * MAGAZIN MAGAZIN - MAGAZIN - MAGAZIN * MAGAZIN F ortuna nyomában — Lottóországon át Évenként átlagosan 6—7 ötös találat akad a lottón. Ezt a 16 éve minden esztendőben pontosan betartott szintet meglepő módon teljesítette túl az idei ősz első heteiben a véletlen. A különös sorozat a 32. héten kezdődött, majd egy hét kimaradt, s a 34. játék­héten ismét volt ötös. Ezután sem következett a szokásos másfél-kéthónapos szünet: a 37. héten már újra volt ötös találat, mégpedig egyszerre há­rom! Hogy ez milyen váratlan bőkezűség Fortuna részéről, arra csak két adat: eddig 107 ötös találat volt. összesen, no­ha már a 870-ik húzásnál tart a lottó; egyetlen héten három telitalálat pedig a 870 húzásból előzőleg mindössze egyszer, 1960 áprilisában fordult elő. A 13 év előttj három öttaláln- tos külön érdekessége volt, hogy kettőt ugyanaz a család küdött be Dorogról. Tévedés­ből ugyanis kétszer töltötték ki és dobták be a 6,11, 53, 59 és és 83-as számsort. így azután a dorogi bányászdsalád a nye­reményosztályra jutó több, mint másfél millió forint két­harmadát kapta, a harmadik szelvény tulajdonosa pedig egyharmadát. Az egy húzásra beérkezett három öttalálatos szelvényt akkoriban azzal magyarázták a „szisztéma-szakértők”, hogy a számok szabályosan egyen­letesen oszlottak meg a 90 között hattól nyolcvanháromig. Erre az elméletre alaposan rácáfol a 34. és 37. játékhét két telitalálata. A 34. héten minden szám a mezőny első felében tömörült, az első négy szám 30 alatt maradt (4, 15, 23, 29), és az ötödik is messze volt a 90-eg határtól (51). A 37. héten a számok több­sége a 45-ös felező alatt volt (18. 24, 43), a negyedik szám az 50-es. a legmagasabb a 60- as mezőnyből került ki (52, 63). A tömörülés ellenére si­került ezen a héten a három telitalálatost kitölteni a sze­rencsés lottózóknak. Persze, a csaknem 2 millió 300 000 forint ilyen körülmé­Egyre törékenyebb az emberek csontja Egyre több ember szenved csontritkulásban, amit a pro­teinszegénység és a csont mész. tartalmának csökkenése okoz. Emiatt a csont törékenyebbé válik, fogékonyabb a reumára és könnyebben törik. Előfordul, hogy nagyon szigorú, tejet és tej féleséget nélkülöző diéták idézik elő a csontritkulást, de nem egy esetben a hormon­elégtelenség is hozzájárulhat kialakulásához. A csontritkulás másik oka a D-vitaminhiány. Nem elhanya­golható ok azonban az ülő életmód sem, mert megakadá­lyozza, hogy a csont kálcium- ionokra tegyen szert. A csont­ritkulás okai között megemlít, hetjük még a cukorbajt, a gyomorhurutot, a bélhurutot, a görcsoldó gyógyszerek haszná, latát és a C-vitaminhiányt is. Előfordulhat, hogy a páciens hangszíne is megváltozik. Szakértők véleménye szerint a kálcium alkalmazása külö­nösen este javallott, mert az éjszaka folyamán könnyebben felszívódik. A csontrendszer rendben- tartására legmegfelelőbb sport­ágak a következők: súlyeme­lés, diszkoszvetés, gerelyvetés, futás és labdarúgás. nyék között három részre osz­lott. és így egy-egy szelvényre ,.mindössze” 764 077 forint ju­tott. Egyetlen ötösre eddig a legnagyobb összeget az idei 16. játékhéten fizették ki: 2 356 753 forintot nyert egy Hajdú megyéből beküldött szelvény. A nagy összegek versenyében pillanatnyilag az ezüstérmet egy egri lottózó birtokolja, ötösére 2 351 004 forintot kapott. A harmadik hely egy kaposvári nyugdíja­sé, aki a már említett 32. já­tékhéten 2 178 500 forintot nyert. Egy nem hitelesíthető rekordot is számon tartanak: a nyáron a Knrasiea Gyön­gye Tsz 18 tagú lottózó-kol­lektívája egyetlen húzás ered­ményeként 2 361 295 forintot nyert. Ebből azonban „csak” 2 157 735 volt az ötös nyere­ménye, ám ugyanezen a hé­ten öt négyesük is akadt és erre kaptak még több. mint 200 000 forintot. így a kara- sicások csak ötödikek, míg a hatodik legnagyobb nyere­ményt. kétmillió forintot egy Békés megyei tsz nyugdíjasa — 12 gyermekes özvegyasszony — nyerte. Végül pedig egy kis ba­rangolás az úgynevezett ötös­csináló számok körül. Már tízszer szerepelt öttalálatos szelvényen a 7, 19 és a 42. Kilencszer a 4. 21, 29. 36. 37, 51, 52 és a 86. A legtöbb öt­találatos szelvényen a 13-as szám szerepelt (11 alkalom­mal) — tessék utánaszámol­ni! A legújabb divathóbort A sörösüveg- és üdítőital­kupakokkal új divatőrület kö­szöntött ránk. Elsőként Mary Wiegand, amerikai fotómodell jelent meg Milánó utcáin ilyen kupakkal. — „Egyik hippi barátomnak támadt az ötlete — mondja. — mint nagy üdítőital-fo­gyasztónak. egész lakása tele volt mindenféle kupakkal. Azon töprengett, hogyan le­hetne a kupakokat ismét fel­használni és ebből némi pénz­re szert tenni.” Mary Wiegand június első napjaiban érkezett Olaszor­szágba. Július közepe táján az üvegkupakból készített „ékszerek” megjelentek a sznobok fürdőruháján. Az új divatcikkeket Francesco Meru milánói órás és ékszerész dob­ta piacra. Meru könnyen jutott nyers­anyaghoz : felkereste egyii bártulajdonos barátját és meg­kérte, hogy az összes üveg­kupakokat tegye félre szá­mára. Először azonban nem gondolt arra, hogy a hagyo­mányos sörnyitó alaposan megrongálja a kupakokat. Speciális nyitót szerkesztett, amelynek segítségével a pin­cérek teljes épségben meg­őrizték a kupakokat. A továb­bi munka már gyerekjáték volt: nem kell hozzá más, mint egy tű. néhány csepp ólom és máris kész a viszony­lag borsos áron eladható brosstű. Akik klumpában járnak A sarok magassága nyolc, a talp vastagsága négy centi­méter. A felsőrész rendkívül finom bőrből készül. Az új kreáció szülőatyja Francois Villon, neves párizsi cipész. „1973-ban a férfiak számára készült klumpa volt az az újí­tás, amelynek sikerére tulaj­donképpen nem is számítot­tunk — mondja Tiziano Gusti, a párizsi Villon-cég olaszorszá­gi leányvállalalatának igazga­Meg lehet-e lenni vakbél nélkül ? Carl Ludwig Schleich né_ met írót és sebészt egy banketten megkérdezte asz- taltársnője: — Igaz-e doktor úr, hogy az emberek vakbél néikül nem tudnak élni? — Asszonyom — vála­szolta szertartásos meghaj­lással Schleich — az embe­rek általában csak-csak megvannak nélküle, mi se­bészek viszont sokkai ke­vésbé. A Mars-rakéták útja Tovább folyik a négy szov­jet automata űrállomás útja a Mars bolXJó felé. Szeptem­ber 22-én a Marsz—4 és a Marsz,—5 űrállomás 19 515 000, lilletve 18 584 000 kilométerre volt a Földtől, a Marsz—6 és “Marsz,—7 állomás pedig 16 664 000. illetve 15 623 000 ki­lométerre. Az új kísérlet célja a Mars bolygó komplex tanulmányo­zása az űrállomások röppá- lyájáról, a műhold pályájáról és közvetlenül a bolygó felszi- nérő. Evégböl a Mars műhold­jának létrehozását tervezik, s ennek felszínén leszállószer­kezet is lenne. A négy állomás tudományos programja széles körű és az előző kutatások eredményeinek számbavételével állították ösz- sze — közölte a TASZSZ tu­dósítójával folytatott beszélge­tésében Roald Szaggyejev akadémikus, a Szovjet Tudo­mányos Akadémia űrkutatási intézetének igazgatója. A bolygó felé száguldó űr­állomásokon sugárzás- és mágnességméréseket végez­nek, tanulmányozzák a kozmi­kus sugarakat Ezen kívül vizs­gálni fogják a Nap rádiósu­gárzását egyméteres hullám­sávon, úgyszintén regisztrál­ják a Nap plazmafolyamait * A kísérletek egy része —mint Szaggyejev közölte — fran­cia tudósokkal együttműköd­ve történik. A mesterséges bolygók pá­lyájáról történő Mars-kutatás legfőbb feladatai a légkör jel­lemzőinek meghatározása és a felület lefényképezése. A bolygó mágneses és gravitá­ció® erőtereinek, hőjellemzői­nek, domborzatának tanulmá­nyozását és egyéb vizsgálato­kat is terveznek. Az űrállomás leszállási kör­zetében meg akarják állapíta­ni a talaj fizikai jellemzőit, a felszíni kőzet jellegét, kísérle­ti ellenőrzést kívánnak végez­ni a környező tájról való televíziós közvetítés lehetősé­geiről, úgyszintén számos más tudományos vizsgálatot is terveznek. A Marsz—4, Marsz—5, Marsz—6 és Marsz—7 űrállo­mások elé tűzött feladatok nagy jelentőségűek a tudo­mány szempontjából — je­gyezte meg Szaggyejev akadé­mikus. tója. — Szezon elején mint­egy száz pár férfiklumpát ho­zattam kísérletképpen. Vala­mennyit néhány nap leforgása alatt eladtam.”. Az új divatú klumpát első­sorban a gazdag fiátal fiúk vásárolták, de csakhamar az idősebb korosztály is vásárolni kezdte. A valóságban úgy tű­nik, hogy a legidősebbek azért vásárolnak szívesen klumpát, mert így elérik az ortopéd ci­pőt viselő hölgyek magasságát, Akinek nincs elegendő pén- ' ze, vagy bátorsága ahhoz, hogy a Villon-féle nyolc centiméter magas sarkú cipőket vásárolja, rávetette magát a fatalpú svéd klumpákra. Ezek a cipők a láb anatómiájának megfelelő­en kidolgozott fatalpból és aprócska szögekkel a talphoz erősített bőr felsőrészből áll­nak. A svéd klumpáról az a hír járja, hogy öt éven át hordható és rendkívül jó szol­gálatot tesz a hátgerincnek. A gyakorlatban az a gyermek, aki ilyen klumpában tanul meg járni, tökéletes járású felnőtté válik, hátgerince pedig olyan erős lesz, mint a vas. „Nemek vetélkedése” a zongorán Mantilából 'jelentik: Bobby Riggs és Billy Jean King sa­játságos teniszmérkőzése pél­dát mutatott Susan Starr ame­rikai zongoraművésznőnek ar­ra, hogy „zenei vetélkedésre” hívja ki Karvey van Cliburn virtuóz zongoraművészt. Miss Starr szeptember 23-án adott nyilatkozatában elmondta, hogy szívesen „sorompóba szállna” zongorán van Cliburn vagy bórme/y más neves szólista el_ len. Amennyiben a nagy hírű muzsikus elfogadná a kihívást, Miss, Starr kész arra, hogy „kesztyűben játsszék” s ezál­tal előnyt adjon. „Hajlandó vagyok függöny mögött eljátszani ugyanazt a darabot, amit van Cliburn és kilenc más zongorista, találják ki a szakemberek, hogy melyik volt az én előadásom." — mondta a művésznő, aki szep­tember 24-én a Fülöp-szigetek állami filharmóniájának hang­versenyén lépett feL Ez az együttes kísérte van Clibumt is tavalyi vendégjátéka alkal­mával. A zenekar tagjai­nak átlagéletkora 6 év, a zenekar 18 éve működik, Ba- kubqn az Elektro­mos Művek kollek­tívája szervezte az üzemi óvoda mel­lett. A zenekarban cimbalmos, szájhar- monikás, dobos és harmonikós tevé­kenykedik. Műsoru­kon a Szovjetunió népeinek legnép­szerűbb dalai sze­repelnek. Idén a csöppsé­gek néhány „ven­dégszereplésen” voltak az üzemben, ahol a papák és mamák dolgoznak. A Szovjetunió számos óvodájában vannak hasonló gyermekegyüttesek. Rajzköreik, tánc­szakkörük, kórusaik mind az esztétikai nevelést szolgálják, melyre a szovjet pedagógia rendkí­vül nagy figyelmet fordít.

Next

/
Thumbnails
Contents