Tolna Megyei Népújság, 1973. november (23. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-19 / 245. szám

Iregszemcse lesz a szójatermesztés központja

{Folytatás az í. oldalról.)

Ami a tej és tejtermékek biztonságos értékesítését illeti, azt a Minisztertanács 1973. augusztus 30-i határozata elősegíti. Bizonyára ismeretes, hogy e határozat alapján 1973. szeptember 1-től — változatián fogyasztói árak mellett — felemeltük a fogyasztói tej, a tejföl, a félzsíros tehéntúró és a vaj zsírtartalmát. Ez az intézkedés egyrészt az 1973. évben és a következő években is elő-* mozdítja a tejzsír értékesítését. másrészt — és ez a legfontosabb — tartalmasabb, táplálóbb termékeket juttat a közfogyasztásba. Nem utolsósorban azért, mert a tej. vitaminjainak egy része a tejzsírhoz kötődik.

A tej folyadék értékesítését segíti elő a Minisztertanács határozatának az a pontja, amely a kazeinkészlet takarmányozási célra való hasznosítását és az ehhez szükséges állami támogatást engedélyezi.

A tejfolyadék gazdaságos felhasználása a tejporgyártó- kaoacitás jelentős fejlesztését igényli. Az új tejporgyárak az 1974—77. években lépnek üzembe. Addig is, a már meglevő tejüzemekbe szárítóberendezéseket importálhat a tejipar — ugyancsak állami támogatással.

— A termelt tej értékesítését a hazai tej- és tejtermék- fogyasztás várható növekedése is elősegítheti. Ennek érdekében tovább kell javítani a kereskedelem forgalmazási, technikai feltételeit. A tejiparnak bővítenie kell a választékot, javítania a minőséget és fejlesztenie a csomagolást. A kő. zületek, intézmények — elsősorban az iskolák, kórházak, honvédség — és a vendéglátó- ipar tej- és tejtermék-igényeinek növekedésére is számítunk.

A megyei tapasztalatok alapján a gyengébb és Jobb adottságú termelőszövetkezetek között a gazdálkodás eredményességét illetően differenciálódási folyamat indult

meg. Ez elsősorban a földek minősége, a közgazdasági környezet különbözősége miatt következett be. Az érvényben lévő szabályozó rendszer nem tudta megszüntetni a differenciálódást. Megfigyelhető az a folyamat is, hogy a mostohább körülmények között gazdálkodó termelőszövetkezetek részesedési alapjuk szintjét megtartani, illetve növelni kívánják, még a fejlesztési alap rovására is. Ezzel tovább bővül az üzemek gazdálkodási szintje közötti különbség.

Várható-e, hogy központi intézkedések történnek e folyamat mérséklésére, illetve megállítására?

— Több szerkesztőség is tett fel kérdést a kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetek helyzetével, illetve a szövetke. zetek differenciálódásával kapcsolatban.

—- A differenciálódás és a

kiegyenlítődés — nivellálódás — egységes folyamatát a fejlődés — így a mezőgazdasági fejlődés — velejárójának tekintjük. Elsősorban objektív okok — természeti feltételek, földminőség, közgazdasági adottságok —, de emellett szubjektív tényezők — mint a vezetés —- is közrejátszanak egy adott időpontban meglevő differenciált állapot létrejöttéhez. Az üzemek természeti- gazdasági adottságának különbözőségéből eredően ugyanis az azonos nagyságú befektetések hozama, a ráfordítások hatékonysága eltérő. Mindez kihat a jövedelemre, ami a későbbiekben tovább erősítheti a kialakult különbségeket.

— A személyes és nettó jövedelem növekedésének üteme az alacsonyabb jövedelmi kategóriákban volt gyorsabb. A

növekedési ütemkülönbség következtében az eredetileg meglevő különbségek abszolút mértékben is csökkentek.

— Az egyidejűleg mutatkozó feszültségeket, gondokat viszont jelzi, hogy — a folyamatos átrétegeződés méllett — több mint száz szövetkezet megrekedt a fejlődésben, gazdasági nehézségeik évről évre újra jelentkeznek, a ráfordítások hatékonysága — különösen az átlagosnál magasabb jövedelmező csoportban — csökkent, az átlag alatti bruttó jövedelmű gazdaságokban a tiszta jövedelem kevés ahhoz, hogy lehetővé tegye a szükséges önfinanszírozást.

— A differenciálódási folya. matot nemcsak figyelemmel kísérjük, hanem behatóan elemezzük. Két hete a Termelő- szövetkezetek Országos Tanácsa Elnökségével közösen foglalkoztunk ezzel a kérdéssel, és úgy határoztunk, hogy rövidesen előterjesztést készítünk e témában az illetékes szervek 6zámára.

— Alapvető változtatást a szabályozó rendszerben semmi esetre sem tartunk szükségesnek.' Továbbra is érvényre ki. vánjuk juttatni a jövedelemszabályozásban eddig követett elvet, hogy az elvonó szabályozó elemek (földadó, jövedelemadó, firmelési adó, jöve- delemnövekmény-adó) differenciáltak legyenek, nagyobb elvonásra ott kerüljön sor, ahol nagyobb jövedelem képződik.

— A kedvezőtlen adottságú gazdaságok megkülönböztetett támogatásán belül is nagyobb szerepet kívánunk adni a fejlesztés; hozzájárulásnak, hogy a szükséges beruházások egy részét ezek a gazdaságok is meg tudják valósítani.

— A kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetek helyzetével összefüggésben olyan kérdés merült fel, hogy mennyire segíti jelenlegi hitelpolitikánk ezeket a gazdaságokat.

— Hangsúlyoznom kell, hogy azokban a gazdaságokban, ahol a bővített újraterme. lés feltételei objektív okok miatt hiányoznak, az állami támogatások rendszere — nevezetesen a kedvezőtlen adottságú nagyüzemek megkülönböztetett támogatása — ezt a hátrányt mérsékli. Ebben az üzemcsoportban tehát állami garancia áll a bővített újratermelés és a személyes jövedelmek indokolt szintentartása mögött.

— Azt is tisztáznunk kell, hogy a hitelnek — mint a köz. gazdasági szabályozó rendszer speciális elemének — nem feladata az objektív, elsősorban természeti viszonyokból adódó hátrányok megszüntetése.

— A hitelnek az elkövetkező években is meghatározott gazdasági célokat — mint a szarvasmarhaprogram támogatását — kell Valamennyi gazdaságra vonatkozó azonos feltételekkel támogatnia. A tervek gyors és hatékony meg» valósítása ugyanakkor megköveteli, hogy az állami támogatásban részesülő területeken a hitelfeltételek is kedvezőbbek legyenek az általánosnál: hosz- szabb legyen a lejárat, kisebb a kamat.

— A kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetekről még csak annyit — és az egyben válasz egy további kérdésre —, hogy a gyümölcstermesztéssel foglalkozó minisztertanácsi határozat szerint az árkiegészítést ki kell terjeszteni a gyümölcstermesztésre is. Ez azt jelenti, hogy jövőben a kedve.

zőílen adottságú gazdaságok 3

gyümölcs-. Illetve szőlőtermesztés után is kapnak árkiegészítést.

O

Az elmúlt évben életbe lépett zöldségtermesztéssel kapcsolatos intézkedések hatására megyénkben megoldódott az ipar nyersanyag-ellátása. A lakosság is több friss zöldséghez jutott és csökkent a piaci árszint is. 1973-ban frisszöldség-ellátásban ismételten visszaesés állt be, a hiánycikkek megjelenése mellett az árak is emelkedtek.

A minisztérium az ötödik ötéves tervben tervez-e intézkedéseket hozni a lakosság friss zöldséggel történő ellátásának megjavítására, az árubőség megteremtésével az árak mérséklésére?

— A lakosság frisszöldség- ellátásának javítását, a növekvő igények kielégítését gátolja, hogy az áruraktározás, áruelőkészítés feltételei mind a termelés, mind a forgalmazás szakaszában hiányosak.

— A kormányhatározat szellemében, a lakossági ellátás Javításának szolgálatában 1971- ben létrehoztuk a Tárcaközi Zöldség-Gyümölcs Operatív Bizottságot, amely az áruforgalommal kapcsolatos koordinációra hivatott. Működésének kezdeti eredményei a kiegyensúlyozottabb ellátásban már érzékelhetők.

— Az elmondottak alapján megállapítható, hogy a zöldségtermesztés fejlesztésére hozott kormányhatározat végrehajtása — időarányosan — megtörtént. Hatása a termelésben már 1972-ben is és 1973 folyamán is érvényesült. Ettől függetlenül számos — elsősorban a forgalmazást érintő — probléma még megoldásra vár. Ebben a témakörben további vizsgálatok folynak, és az év végén kerülnek a kidolgozott javaslatok a kormány elé.

PÁLKOVÁCS JENŐ

Gépesítették a kukoricabetakarítást Kajmádon

A Szekszárdi Állami Gazdaság kajmádi kerületének igazgatója, Osztermájer János, örömmel újságolta, hogy még aznap, 17-én befejezik a 2400 kát. hold kukorica betakarítását.

A G—3-as táblán az éjszakai esőtől felázott földön, valóban az utolsó fordulókat tette a négy John Deere kukoricabetakarító kombájn. (Kettő közülük fülkés, légkondicionáló berendezéssel ellátva.) Ezek a modem gépek naponta mintegy 70—80 hold termését képesek leszedni, lemorzsolni. A kiszolgáló gépek — 4 MTZ traktor, egytengelyes billenő pótkocsikkal — tökéletes összhangban dolgoznak a kombájnokkal. Menet közben ürítenek. így minden egyes alkalommal 8—10 percet takarítanak meg. Különösen puha talajviszonyok mellett előnyösek ezek a kétkerekű pótkocsik, mert két tengely

esetén egy traktor nem bírná el a hozzávetőleg 80 mázsa kukoricát.

Az erőgépek a Clipper 1500-as terményszárító fogadó aknájába billentik a terményt. Ezt a munkát egy ügyes kis önjáró gép, a KSP rakodó segíti. A szárítóberendezés a jelenleg 28 százalék víztartalmú kukoricát 14 százalékosra szárítja. majd egy csőrendszeren át, közvetlenül a tárolószínbe

Viszi, ahonnan surrantókon

keresztül, jut az IFA-kocsikra, melyek a, vasútállomásra szállítják. Ott Mobil-garat segítségével rakják a vagonokba.

A kerület napi 20—25 vagon kukoricát exportál az NDK- ba és Lengyelországba.

A terméséredményekről elmondta a kerületvezető, hogy jók, a kerület átlaga — májusi morzsoltban — 33 mázsa holdanként. de a G—3-as táblán a negyvenet is elérik.

Schmidt János kombájnos szerint Öröm ezeken a korszerű gépeken dolgozni, sajnálja, hogy befejeződnek a munkák. Azért sem a gépek, sem kezelőig nem térnek még pihenőre, a jövő héttői kezdve ugyanis a medinai Béke Termelőszövetkezetben Vesznek részt a kukorica-betakarításban.