Tolna Megyei Népújság, 1973. november (23. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-19 / 245. szám

* VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEKI A MAGYAR ; SZOCIA ír I S'T.A MŰNK ÁS PÁR T.-cT O L NA MÉGY El. BÍZOTTS ÁGÁN A.K LAP XXIII. évfolyam, 245. szám. ARA: 80 FILLER m Péntek, 1973. október 19. ■ma A Gobelin-teremben — élelmiszer-gazdaságunkról Iregszemcsc lesz a szőjatermesztés központja Gyorsítják a szekszárdi vágóhíd építését Dr. Dimény Imre. a ma­gyar sajtó 59 kérdése alapján készült a sajtótájékoztatóra. Válaszaiban átfogta az egész élelmiszer-gazdaságot, ismer­tette a soron lévő legfonto­sabb feladatokat, a miniszter beavatta az ország lakosságát a tárca gondjaiba. Tolna me­gye ezen a sajtótájékoztatón fő helyen szerepelt. Nemcsak a szerkesztőségből elküldött három kérdés kapcsán. ha­nem másik három „újdonság” révén is. Szerdán pontosan 11 óra­kor dr. Dimény Imre a kö­vetkező szavakkal kezdte sa>­tótá1ékoz‘.ató.iát: „összesen 59 kérdést juttattak el hoz­zám. A kérdések arról tanús­kodnak, hogy a sajtó, a rá­dió, a televízió munkatársai ismerik élelmiszer-gazdasá­gunk helyzetét, eredményein­ket és gondjainkat Arról tá­jékoztathatom önökéit, hogy az élelmiszer-gazdaság a kor­mány programjának megfe­lelően munkálkodik az or­szág ellátásán, eXoortkötele- zettségeinek teljesítésén.” A mezőgazdasági dolgozók hozzáértő, szorgalmas mun­kája a mind jobban javuló anyagi, műszaki ellátásunk eredményeként az idén a kalászos gabonák termése a májusi aszály ellenére min­den eddigit felülmúlt. Külö­nösen kedvezően alakult a bú za termésátlaga. 27,3 szá­zalékkal haladja meg az utóbbi öt év átlagát. Az au­gusztusi szárazság a „kapás­növények” terméseredményei­re volt káros hatással. A vágóállat-termelés összessé­gében nem éri ed a tervezet­tet, de ezen belül a vágó­marha-termelés 20 ezer ton­nával több az előirányzottnál. A tejipar felvásárlása 1973- ban előreláthatóan 30 millió literrel lesz több az1 előirány­zottnál. A lakosság élelmi- 6zer-ellát*-át. is megnyugtató módon oldotta meg a tárca. Néhány tennék kivételével az ellátás jó. A zöldség és gyümölcs fogyasztói árszint­emelkedése a számított öt százalék helyett nyolcszáza­lékos volt Ilyen és hasonló megálla­pításokat tett a miniszter, de ezenkívül olyan kérdéseket is boncolgatott, amelyek az é’elmiszer-gozdasó'zot, k!s és nagy termelőszövetkezetet, ál­lami gazdaságot mindennap érint. A mezőgazdaság géo- ellát''-a még nem tart lépést az igényekkel. Például kevés a nagv teljesítményű kombájn és csak 1974-től vásárolhatjuk a Szovjetunióból az S7.K—5 je’ű (NYIVA) és 1975-től a m'" nn«ú-obb teljesítményű S7.K—6 jelű (KOLOS'7/) irom- bájnoknt. A traktorellátásban továbbra is a ma ismert tí­pus-ka* várhatja a mezőgaz­daság. r'se’-szl'wákiá’-an ugvan folyamatban van egy nagy tel­jesítményű traktor széria- gvá"' 'rá-ak előkészítése, biz­tatóak n Szovjetunióban folyó Vísér’-'-k is. ahol 150 lóerős láncba ■ pos és gumikerekes traktor ké-z il. A gvőri Rába gyár most kezdett puhatolód­zó tárgyalásokat egy-egy trak­tor összeszerelési program megvalósítására a Rába-Man motorok felhasználásával. De ma még nem lehet nehéz­traktort vásárolni. Az év elején végrehajtott árintézkedések kapcsán a do­hánytermesztés növekedése el­lenére kevesebb cigarettát fo­gyaszt a lakosság, szintén csökkent a szeszfélák forgal­ma. Jó volt az idén a szőlő­termés. összesen több. mint hatmillió hektoliter must és bor tárolása okoz gondot a gazdaságoknak. A zöldséghi­ány enyhítésére a tárca Ro­mániából és Bulgáriából zöld­paprikát Importált, de a fo­gyasztóknak nem ez tetszett. Úgyszintén nem kedveli a la­kosság az importból származó és iparszerűen hazánkban ter­melt burgonyát sem, mert sárga, nincs olyan íze, mint a kisvárdai rózsa-faj tá na ty vagy a gülbabának. A Minisztertanács az élel­mezésipari tárca tevékenysé­gét összességében kielégítőnek értékeli. A miniszter a Sike­rek fő okaként az élelmiszer­gazdaságban dolgozó munká­sok és vezetők áldozatos mun­káját latja. így nyilatkozott erről: „Szólni kívánok az em­berek szerepéről. Fontos, hogy az új körülmények között az emberek megtalálják méltó helyüket. A mi erőnk eddig is abban volt, hogy a dolgozó­inkat mozgósítani tudtuk cél­jaink eléréséhez, egyetértettek velünk, nap-nap után támo­gatták elképzeléseinket, ter­veinket. Ezt az utat kell jár­nunk a jövőben is, A műszaki felkészültség jelenlegi szín- vonálán egy-egy dolgozóra több anyagi érték van bízva, mint korábban. Fontos, hogy a dolgozó kollektívák értsék, he’veseljék törekvéseinket, érezzék, hogy mindaz, ami történik, az p érdekükben tör­ténik.” A sajtótájékoztatón örömmel hallottuk, hogv az élelmiszer- gazdaság fejlesztése Tolna megyét is több vonatkozásban érinti. Regszemcsét jelölte ki a minisztérium a szójater- meszíés központjának. Innen történik az irányítás, és a szaktanácsadás. A szójater- mesztésnek is kialakítják a rendszerét. A mezőgazdaság egyre növekvő fehérieszükség- letének kielégítése érdekében jövőre már 15 ezer hektáron termesztenek szóiát. néhány év alatt pedig el kell érni a százezer hektáros vetésterü­letet. Ebből következik Reg­szemcse és a szőj ate'-mesztesi rendszerben részt vevő gazda­ságok szerepének növekedése. A tárca nagy figyelemmel kíséri a szekszárdi vágóhíd építését. Ez a létesítmény al­kalmas lesz arra, hogy az egyre növekvő sertéstenyész­tés, hústermelés magasabb ér­tékben kerüljön nlaera. Je­lenleg például élősertést kell exportálni megfelelő feldolgo­zókapacitás hiánya miatt. A harmadik Tolna megyét, érintő és a tárca berkeiben nagy figyelmet keltett kezde­ményezés a szekiVárdi kuko­ricatermesztési rendszer. Ha­zánkban jelenleg négy jelen­tősebb kukoricatermesztési rendszert tartanak alkalmas­nak arra. hogy széles körben terjesszék. Nádudvar, Bábol­na, Bajq és Szekszárd a fő bázisa az iparszerű kukorica­termesztésnek. Jövőre a rend­szerekben művelt kukorica ve­tésterülete 251 ezer hektár lesz, de az ötödik ötéves terv elején már eléri a 450 ezer hektárt. Egyébként a MÉM egy. a termelési rendszereket felülvizsgáló bizottságot ala­pított azzal a céllal, hogy a legalkalmasabbakat engedé­lyezze csak működni. A fejlett kukoricatermesztési rendsze­rek terjnelékenysége messze felülmúlja a hagyományos ter­mesztési módszereket. Egy mázsa kukorica előállítására mindössze 56 másodpercet fordítanak. Tolna megye élelmiszer-gaz­dasagának három kérdését juttattuk el dr. Dimény Imre miniszterhez. Kérdéseinkre részletes választ kaptunk. A Tolna megyei Tej- ipari Vállalat a szarvas­marha-tenyésztési program végrehaj ára során a tejterme, lés és -felvásárlás olyan mér­tékű emelkedésére számit, melynek feldolgozására és ér­tékesítésére hagyományos pro­filja és jelenlegi kapácitása figyelembevételével pincsien föl­készülve. A jelenleg rendelke­zésre álló és kilátásba helye­zett fejlesztési elképzelések, anyagi lehetőségek a várható problémák időben való ren­dezésére nem elégségesek. Mi­lyen konkrét központi intézke­dések, elképzelések, javaslótok vannak e feszültségek feloldá­sára, nevezetesen a tejfelvá­sárlás, -feldolgozás és -értéke­sítés tekintetében? — A minisztérium vezetése előtt ismeretes a — többek kö­zött — Tolna megyében mu­tatkozó feszültség a tejfelvá­sárlás és feldolgozókapacitás között. — A tej megfelelő hasznosí­tása érdekében Pakson — koo­perációs alapon — 1976-ra na­pi 20 ezer literes tejüzem ké­szül el, a megyében napi 150 ezer liter feldolgozására alkal­mas sajt- és vajgvártó üzemet, továbbá napi 150 ezer literes savóporüzemet szeretnénk épí­teni. Az V. ötéves tervidőszak­ban 250 tonna befogadókéoes- ségű. előregyártóit elemekkel kivitelezhető félkeménysajt, érlelőt kíván létesíteni a tej­ipar. 1974 évben befejeződik a dombóvári sajtüzem felújí­tása. Az ezen felül mutatkozó fe­lesleges tejfölösleget Budapest ellátására szállítják fel a me­gyéből. Mindemellett szükségesnek látszik a Tolna megyei tejfel- dolgozó-kaoacitás további fej­lesztési lehetőségének vizsgá­lata. Hangsúlyozni kell, hogy nemcsak Tolna megyében, ha­nem országszerte a tejbegyűi. tésben és -forgalmazásban, kü­lönösen a helyi igénvek kielé­gítésében a mezőgazdasági tár­sulások is sokat tehetnek. (Folytatás a 3. oldalon) Sándor József látogatása a szekszárdi bőrdíszműken A Rákospalotai Bőr- és Mű­anyagfeldolgozó Vállalat szek­szárdi gyáregységének párt- szervezete meghívására Szek- szárdra látogatott Sándor Jó­zsef, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának tagja, a Központi Bi­zottság irodájának vezetője. Sándor Józsefet a megyei párt- bizottság épületében fogadta IC. Papp József, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Ellenőrző Bizottságának tagia, a megvei pártbizottság első t'tkára. Sándor József ez­után Rúzsa Jánosnak, a vá­rosi pártbizottság első titká­rának kíséretében a szekszárdi bőrdíszmű-üzembe látogatott, ahol Göttlinger József, a gyár­egység igazgatója, Stugner Ru­dolf. a pártszervezet titkára és az üzem vezetői fogadták. Az igazgató tájékoztatója után gyárlátogatásra került sor, majd a pártalapszervezet tit­kára adott tájékoztatást az üzem pártszervezetének, vala­mint társadalmi szervezetei­nek munkájáról. Sándor József az üzem gaz­dasági és társadalmi vezetői­nek tájékoztatót adott az ak­tuális kül- és belpolitikai kér­désekről. különös tekintettel a novemberi központi bi zottsá- gi állásfoglalás megvalósítása során elért eredményekre. Sándor József ezután a me­gyeszékhely nevezetességeivel ismerkedett. A városnéző sé­tára elkísérte K. Papp József, a megyei pártbizottság első titkára és Rúzsa Járíos. a vá­rosi pártbizottság első titka- ra is. A telefonról, ír-, URH-vételről, postai építkezésekről Tanácskoztak a megye és a posta vezetői Tegnap délelőtt Szekszárdon, az MSZMP Tolna megyei Bi­zottsága székházéban talál­koztak a megyei pártbizottság, a megyei tanács, valamint a Posta-vezérigazgatóság és a Pécsi Postaigazgatóság vezetői. A megbeszélésen megyénket képviselte Somi Benjámin, a megvei párthlzottság titkára, Ambrus Attila, a megvei párt- bizottság gazdaságpolitikai osz­tályának munkatársa, dr. Gvu- gvl János, Tolna megye Ta­nácsénak általános elnökhe- lvettese. A posta részéről meg­jelent Tóth Illés, a posta ve­zérigazgatóiénak első helyette­se, Solti József, a távközlési osztáiv, Walter Ferenc a be­ruházási osztály dr. Tiszavöl- évi László az Igazgatási osz­tály és Garamvölgvj, Miklós, a P-^-sl Postaigazgatóság veze­tője. A ma"as szintű megbeszé­lésen szóba került valameny- nyi o'vnn kérdés. amely a nosta szolgáltatásaival kapcso­latban felmerült. A szekszárdi telefongondok gyors enyhítéseként, első fá­zisban a nagy távbeszélőfor­galmat lebonyolító vállalato­kat, szerveket, intézményeket összekötő vállalati „^'-háló­zatot építik meg. A CA 1001-es típusú Crossbar be­rendezés — mint már megír­tuk — a Városi telefonköz­pontot hivatott tehermentesí­teni. Az egymás közötti be­szélgetéseket ugyanis ezen ke­resztül bonyolíthatják le az ehhez tartozó készülékekkel rendelkező felek. A központ már a Pécsi Postaigazgatósá­gon van, és néhány hónapon belül üzembe helyezik Szek­szárdon. Még várja a posta a vállalatok, intézmények je­lentkezését. ugyanis az új gén az eddig benyújtott igények háromszorosát tudja kielégí­teni. Szóba került többek között a szekszárdi televízióvétel ja­vítása. A megye vezetőinek javaslatára a posta szakem­berei az elkövetkező hetekben méréseket végeznek a Bottyán - hegven, ahol a pécsi adó mű­sorát tudják venni. Ha itt jobbak a pécsi adó vételének viszonyai, mint a Kálv^ria- hogven a kabhegyié. s lehe­tőség van arra, hogy onnan a város minden pontiára ió- minőségű adást sugározzanak, áthelyezik a tévéadót. A nosta kénviselői elmond­ták, hogy jövőre Pécsett üzembe helyeznek egv úi tíz- kiiowpttos adói. amelv az HRH-sávba- továbbítja a Po- tőfi-adó műsorát. Ez jelentős (avulást eredményez a Ma^ver Rádió második műsorának vé­telében. A Kossuth-adó véte­lét na.gymé~tói{V,An (avítani fogia a Solt környékén né­hány év múlva üzembe h'-'ve- zendő középhullámú rádió­adó, melynek teliesPménye sokszorosa lesz a Lakihegyi­nek. A megbeszélés során fel­merültek vitás kérdések. A pénzügyi és egyéb gaz'1-sági nehézségek ugvanis n-m te­szik mindig lehetővé a gon­dok arány lág gyors orv--’á- sát. Tegnap egy ilyen t -má­ban sikerült megállsoo ’' va jutni, s a nyitva maradt ’-ór- dések tisztázására később visszatérnek. A megye, a Posta vezz— gatósága, valamint a n’écsi Postaigazgatóság vezetője kö­zötti ilyen szintű meg'’—’-’ás nem az első Szekszárdon. Az ilyen tárgyilagos eszme-sere a legjobb lehetőségeket b'zto- sítja ahhoz, hogy közösen, összefogva enyhítsék a mai gondokat.

Next

/
Thumbnails
Contents