Tolna Megyei Népújság, 1973. november (23. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-17 / 243. szám

r

ON KERDEZ

Levélcímünk : 7101, Szekszárd, Postafiók 71.

Hég mindig nincs ékszíj

Úgy tűnik, hogy vannak dolgok, amelyek állandóan visszatérnek. Nem nagy, de bosszantó dolgok ezek. Ezek közé tartozik a Lucznik varrógép ékszíja is. Ezzel kapcsolatban megint kaptunk egy levelet özvegy Börcsök Istvánná. Bátaszék, Malom utca 6. szám alatti olvasónktól.

„Ugye nem haragszanak meg rám, hogy papírra vetettem bosszúságomat, s e!!:üi- döm önöknek? Erre bátorítást az 1973. október 3-i szám, „ön kérdez — Mi válaszolunk” első cikkéből merítettem. Választ nem is igen várok, hisz úgy is hiába. Mert hiába az önök jószándékú segítőkészsége, ha a megadott választ az illetékesek nem teljesitik. Ez év májas 13-i számukban: „Vannak-e kis ügyek?” címmel foglalkoztak a panaszommal, mely a Lucznik varrógépemhez való ékszíjhiánnyal kapcsolatos. Problémámat nem akarom újra felsorolni, de hogy ez az ékszij milyen égetően fontos, létkérdés, azt hiszem csak az tudja megérteni, aki már megpróbált bedolgozásból nevelni három kiskorú gyermeket. Az „ön kérdez — Mi válaszolunk”-ban a tavasszal azt válaszolta az illetékes, hogy sok huzavona után, útban van az ékszíj Lengyelországból Magyarországra. Akkor még az ország különböző pontjain érdeklődtem utána. Most ezt meg sem kísérlem, mert gondolom, hogy azóta Szekszárdra is ideérhetett volna. Szekszárdra ugyanis már kétszer bementem, de a kiszolgáló kedves válasza mindig így hangzott: „Sajnos,

még nem kaptunk!"

Tavaszi cikkük megjelenése után, több segítőkész emberrel találkoztam, s akivel névtelenül, annak meg sem tudom köszönni a jószándékát. Többek között a Budapest VI. Jármű és Műszaki Bolt levélben keresett fel, és tudatta, hogy tud számomra ékszíjat küldeni. Akkor kértem utánvéttel négy ékszíjat, s meg is kaptam. Azok tönkrementek, s kellene új, ha lenne. Most újra ehhez az üzlethez fordultam segítségért, s bízom a segitőkészségük- ben. Ha kapok tőlük, és elfogy, talán akkorra lesz Szek- szárdon is, sőt talán az is előfordul, hogy Bátaszéken is lesz, ahol eddig még soha nem kaptam.

Ismételten kérem önöket, bocsássan'dk meg az újbóli levélírásért. Hogy miért írtam le a keserűségemet? Ezt nem is tudom. Választ nem is kérek rá, hisz mire is kérnék... Tudom, hogy nem ilyen leveleket várnak, hiszen ezzel csak az idejüket rabóltam el, de ha már leírtam, el is küldöm.”

Ilyen leveleket is várunk. Az ilyen levelek nem rabol, ják az időnket, sőt felhívják a figyelmünket arra, hogy az illetékesek nem mindig tartják be az' ígéretüket. Magyarán: becsapják a közvéleményt. Ez pedig megengedhetetlen. Nyilatkozat már volt, varrógépékszíj még mindig nincs. Most nem várunk semmiféle nyilatkozatot, viszont azt a közvélemény nevében elvárjuk a kereskedelemtől, ha már egyszer

árulják a Lucznik varrógépeket. akkor legyen hozzájuk végre ékszíj is. Lehet, hogy ez a kereskedelemnek ..pitiáner ügy”, de a vásárlónak nem. aki azért vette a varrógépet, hogy dolgozzon vele.

Mérgében kiszúrta a labdát

Érdekes levelet küldött szerkesztőségünknek Virág Mihály, Alkotmány út 190. szám alatti olvasónk: „Hat éve,

mióta udvarom tövébe épült a helybéli labdarúgópálya, kéréssel fordultam a sportvezetőkhöz, hogy építsenek labdafogét, mert naponta, az edzések és a meccsek alkalmával, jóformán minden kirúgott labda a szőlőmben, a gyümölcsfáimban tesz kárt, leveri a hajtást, az érett gyümölcsöt. Ha érte jönnek, letapossák a kertemet, ruhájukkal lesodorják a szőlőmet...

A jó viszony érdekében úgy érzem, én nagyon sokat tettem már, viszonzatlanul. A sportolók ruháit, törölközőit díjmentesen évek óta mossa a feleségem, az előszobámat, utóbb már több helyiségemet bocsátottam rendelkezésre meccsekkor, hogy a játékvezető és a játékosok átöltözzenek, mosakodjanak,,.

Amikor egy alkalommal aztán, mérkőzési szünetben, velem szembenézve, szándékosan — tanú előtt — rúgta a labdát Nagy József játékos a szőlőmbe, hirtelen felindulásomban azt kivágtam késsel. Ezért, bár szóban a tanácson ígéretet kaptam, hogy labdafogót építenek, távozásom után megbírságoltak, fizetésemből akarják letiltani a labda árát, négyszáz forintot. Őszintén szólva, nem tudom, meddig és mi mindent kötelességem még eltűrni a sportkörtől. Úgy érzem, nagyon csúnyán fizettek meg nekem a jóindulatomért, évekig tartó segítségemért. Tudom, perelhetném folyton a sportkört, ha kárbecslést végeztetnék, kártérítést kérhetnék. Mégis úgy érzem, van ennek emberibb módja is. Nem akarom elhinni, hogy csak a bíróság segíthet. Kérem, segítsenek, részben bírságom törlésével, részben a labdafogó megépítésével.”

Az ügyet a Tolna megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága . Testnevelési és Sport- hivatala megvizsgáltatta, és Lépő László elnök a vizsgálat és Farkas György sportköri elnök elmondása alapján, a következőkről tájékoztatott bennünket: Virág Mihály szőlője a kaputól mintegy tizenöt méterre van. Az edzéseken és a mérkőzéseken előfordul két-három alkalommal, a labda bemegy a szőlőjébe. Abban jelentős kárt nem okoz. Egy alkalommal ki is küldték a tanácsi kárbecslőt, de az kárt nem állapított meg. Ennek ellenére Farkas György sportköri elnök megígérte: az ősiszel a sportkör kap fát a termelőszövetkezettől és ezzel megoldják a védőháló kérdését. Ezt azonban csak akkor tudják elkészíteni, ha kapnak fakitermelésre engedélyt. A labdakiszúrás Farkas György sportköri el. nők szerint úgy történt, hogy Virág Mihály késsel

várta a beszálló labdát. A mérkőzést új labdával folytatták, és a tanács szabály, sértési eljárást indított Virág Mihály ellen. A szabálysértési büntetés végrehajtását mellőzték, csupán a labda értékét téríttették meg vele. Mivel ezt nem fizette be — a tanács letiltást helyezett folyamatba,

A labdakiszúrás után három labda ment a kertbe, mindhármat ottfogta és csak akkor adta vissza. « amikor tudomást szerzett arról, hogy a rendőrségen feljelentették.

Tény. hogy jó viszony állt fenn közte és a sportkör között — ismerte el Farkas György sportköri elnök —, azonban ez a viszony a fenti esetek után megromlott. „Ismétlem, hogy az ősz folyamán a kerítést elkészítjük, hogy ezek a problémák megszűnjenek” — mondta Farkas György.

Karácsonyi György, a tanácsi kirendeltség vezetője úgy nyilatkozott: amíg a kerítés el nem készül, javasolja, hogy a kapura lövést az alsó kapunál gyakorolják. Az érdekelt felekkel közös megbeszélést- tar. tanak és minden elkövetnek, hogv a problémát emberi módon rendezzék.

Ismét

a Keselyűsi járda

„Sokáig töprengtem: inak, ne írjak. A vége az lett, 'mégis írok — olvastuk dr. Kujóni Gábor, Szekszárd, Tartsay lakótelep 28. szám alatti olvasónk levelében. — A múlt év október 12-i levelük birtokában, sőt egyszer az „On kérdez” rovatban megjelent válaszuk bíztatott fel az írásra. Szóval, a Keselyűsi gyalogjáróval eddig az égvilágon semmi nem történt... Nagyon úgy fest a dolog —- október közepe van —, hogy be akarják várni az úgynevezett objektív akadályokat, vogyis az esős idő beköszöntését. Mert azt már ugye senkitől sem lehet elvárni, hogy amikor esik az eső, és nedves lesz a betonlap, akkor álljon neki aszfaltozni, amikor az aszfalt a nedves betonra nem is ragad, vagy ha ragad is, felhólyagzik. Csak ennyit akartam szives tudomásukra hozni."

A levél arra késztetett bennünket, hogy előkeressük az említett október 12-i levélbeli és az ön kérdez rovatunkban megjelent választ. Múlt év október 12-i levelünkben Szabó Zoltán osztályvezető főmérnök írásbeli válaszára hivatkoztunk. Szabó Zoltán akkor a következőket írta szerkesztőségünknek a problémával kapcsolatban: „A

járda betonja valóban több helyen kikopott, a rajta való járás kényelmetlen. A beton felületének javítása nem lehetséges műszakilag, azonban öntöttaszfalt rá. hordásával a kényelmes járás biztosítható. Az aszfaltozás költségkihatása előzetes becslés szerint 400—500 ezer forint. Jövő évi terve-,' ink (1973. évi tervekről van szó. A szerk.) összeállításánál ezt a költségkiadást figyelembe vesszük, és felkérjük a környező üzemeket. vállalatokat is. hogy vállaljanak át bizonyos részt a költségekből.”

Az „ön kérdez” rovatban 1973. június 6-án Schmidt Ilona, Szedres, Petőfi u. 11. szám alatti olvasónk tette fel a kérdést: „Mikor újítják fel a szekszárdi Keselyűsi útszakasz járdáját?” A kérdésre ek. kor Császár József, a városi tanács elnöke szó szerint ezt válaszolta: „A Keselyűsi- úti járda felújítása a városi tanács ez évi tervében szerepel. A felújítási munkák megkezdésére csak ez év második felében kerülhet sor. mivel a Posta Távközlési Üzeme az iparterületi kábel lefektetését júniusban végezteti, és ez a járda területét is érinti.- Ebben az évben a TITÁN Nagykereskedelmi Vállalatig megjavítjuk, a visszalévő járdaszakasz felújítását pedig a. következő év első felében elvégeztetjük.”

A járdát még nem javítják. Pedig közeledik a< rossz idő. Mi mégis reméljük. hogy a járdaépítésbe nem szól bele semmiféle objektív akadály, és az ígéretnek megfelelően elkészül a TITÁN Nagykereskedelmi Vállalatig. Úgy, ahogy megígérték.

Már vakolják a házat

Ei is- visszatérő kérdés. Egyszer már foglalkoztunk az j,ön kérdez —- Mi válaszolunk” rovatunkban a Szekszárd, Székely Bertalan u. 5— 17. szám alatti építőközösség problémájával, Póri János és Gáli Ferenc küldött levelet szerkesztőségünknek akkor, és szeptember 18-i számunkban közöltük a kivitelező, a szekszárdi Szakoly Testvérek Építőipari Szövetkezet elnökének* Szabó Imrének a válaszát, aki többek között megígérte: „Egyébként a kőporos homlokzatvakolási munkákat folyó hó (szeptember, A szerk.) folyamán elkészítjük.”

Mi a választ tudomásul vettük. Októberben azonban újabb levelet kaptunk. A borítékban két olyan levélmásolat volt, amit Péri János és Gáli Ferenc a Szakály Testvérek Építőipari Szövetkezetnek küldött. E levelek tartalma a következő: az építőközösség

tagjai örömmel értesültek a Népújságból is arról, hogy szeptember hónapban befejezik a lakások homlokzati vakolását. A tények viszont mást mutatnak. Október másodikán a homlokzatvakoláshoz még hozzá sem kezdtek.

Az ügyben ismét megkerestük a Szakály Testvérek Építőipari Szövetkezet elnökét, Szabó Imrét, aki október 15-én elmondotta:

— A külső homlokzatvakolási munkálatokat megkezdtük és folyamatosan végezzük. A homlokzatvakolással kapcsolatban megjegyezzük, hogy költségi fedezetet a mai, napig erre a pótmunkára az építőközösség tagjai nem adtak, és megbízottjuk, Papp Vilmos kérésére végezzük ezt a munkát a jelen időszakban, mivel a nagy melegben szakszerűtlen lett volna előkészíteni.

— Október 12-én helyszíni szemlét tartottunk, és tisztáztuk az építőközösség és a .szövetkezetünk között addig fennálló nézetkülönbségeket.

Az ügy ezzel, remélhetően, mindenki számára megelégedéssel zárult. .

Egy cserépkályha...

Látszólag nem nagy ügy. De jelzésnek nagyon jó. A levél is, a válasz is. Balog József, Paks, Dunaföldvári u. 8. szám alatti olvasónk irta: „Ez év májusában átrakattam cserépkályháimat. Az átrakás során a hátsó részekhez nem nyúltak, így utóbb tapasztaltam, hogy ott hét csempe eltörött. A félmunkát megrekia- máltam. Meg is ígérték, hogy az Épitőanyagipari Vállalat csatári kerámiaüzeme megszünteti a hibát. De mindeddig hiába vártunk. Lassan fűteni kell. Kérem, segítsenek.”

A Tolna megyei Építőanyagipari Vállalat igazgatója, Németh Imre így kezdte a válaszát:

— Az üggyel kapcsolatban eljártam és a következőket közlöm. Balog József 1973. május 2-án megrendelte vállalatunknál cserépkályhái átrakását. A megrendelésben szereplő munkát. a kerámiaüzem vezetője májusban elvégeztette az üzem cserépkályha-építő és.' í*-javító- szakmunkásával. A megrendelőtől 1973. augusztus 3-án minőségi kifogás érkezett. A kifogás tárgyát képező pótlólagos munkák elvégzésére az üzem vezetője a szakmunkást ismételten a megrendelőhöz irányította, aki ott nem jelent meg.

— Tekintettel arra. hogy szakmunkásunk a cserép- kályha-javítással kapcsolatos szolgáltató tevékenysé- gét nem megfelelő minőségben végezte, és munkája ellen nemcsak ebben az esetben merült fel kifogás, a vállalat szeptember 25- én fegyelmileg elbocsátotta. A kerámiaüzem vezetője Balog József kifogásáról 1973. október 6-án értesített. Október 8-án egy másik szakmunkást küldtünk a megrendelőhöz, aki a hiánypótlás anyagszükségletét felmérte, és a munkát a mai napon elvégezi. (Október 9-én. A szerk.)

— Megköszönöm az esettel kapcsolatos kérdésüket, ezáltal lehetőséget biztosítottak. hogy a vállalat által végzett lakossági szolgáltatásban még fellelhető hibákat kiküszöbölhessük és ezúton szíves elnézést kérek kedves megrendelőnktől a késedelemért.

Megjegyzésként idekívánkozik : a cserépkályha azóta jó. Erről levélben értesítette a szerkesztőséget Balog József,- r

Telefonszámaink : 129—01, 123—61. Ml VÁLASZOLUNK