Tolna Megyei Népújság, 1973. november (23. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-16 / 242. szám

Újszerű vizsgálat 39 termelőszövetkezetben Nyilatkozik dr. Kováts Jenő, az állategészségügyi állomás igazgatója Az elmúlt héten Budapesten a Magyar Tudományos Aka­démián huszonkét ország rész­vételével rendezték meg a Nemzetközi Állathigiéniai Tár­saság első világkongresszusát. A három napon keresztül tar­tó tanácskozáson több mint kétszáz külföldi és közel négy­száz magyar szakember vett részt. A rendezés jogát azért kap­ta Magyarország, mert négy évvel ezelőtt magyar kezdemé­nyezésre jött létre a Nemzet­közi Állathigiéniai Társaság. A higiéniai témákon kívül a kongresszuson nagy szerepet kapott a tőgygyulladások elle­ni Védekezés és fertőtlenítés kérdése, mellyel két Tolna megyei előadás is foglalkozott. A fertőtlenítési szekció elnö­ke dr. 'Kováts Jenő a Tolna megyéi Állategészségügyi ■ Ál­lomás igazgató-főállatorvosa, a Magyar Állatorvosok Társasá­gának alelnöke volt. — A tőgygyulladásról a közvé­lemény, viszonylag keveset tud. Mi indokolja, hogy a nagy jelen­tőségű kongresszuson is teret szenteltek ennek az állatbetegség­nek? — Valóban igaz. hogy ke­vésbé ismert ez a betegség, az elváltozás ugyanis az esetek többségében sem a tőgyön, sem a tejen nem észlelhető. Egyedül a laboratóriumi vizs­gálat tudja kimutatni a sejt­szám megszaporodását. Tehát egy pozitív lelet alapján kell a gazdaságoknak igazolnunk azt a; tényt, amit ott rtem lát­hattak. Ez sok esetben még a szakemberekben is kétséget vált ki. Viszont az eddigi vizs­gálatok bebizonyították, hogy a sejtszám-pozitivitás alapján a megyében pozitívnak tekint­hető a tehenek 65—70 száza­léka. Ez rendkívül magas szám, és még az sem jelenthet vigaszt, hogy a magas tehené­szeti kultúrával rendelkező or­szágokban is hasonló az arány. Eddigi, rendkívül jóindulatú­nak mondható felmérés alap­ján a népgazdaságnak évente 6—800 millió forint kárt okoz ez a betegség. Amelyik tehe­nészetben nagyobb az előfor­dulási arány, ott tíz százalé­kos termeléscsökkenéssel lehet számolni, ami több különböző faktorból tevődik össze. Csök­ken a tejtermelés, drága a gyógyszeres kezelés költsége, végül a klinikai tünetekben is megnyilvánuló betegség követ­keztében az állatok egy része tönkremegy, selejtezésre ke­rül. Komoly összeget tesz ki a védekezés megszervezése is, de a tejipart érő kár sem elhanyagolható. Vegyük me­gyénk példáját, amely jelentős mennyiségű sajtot exportál. Export minőségű sajtot az ilyen magas sejtszámú tej­ből nem lehet előállítani, de nehéz a pasztőrözése is, ugyanis nagyon könnyen le- kozmásodik. Fölözésnói eldu­gulnak a dobtányérok, ez aka­dályozza a munkafolyamatot. Ha antibiotikumos kezelés tör­tént, a gyógyszert az állati szervezet 48—72 óra alatt vá­lasztja ki, az antibiotikum nyomai egyszerűen blokkolják a tejsavbaktériumok működé­sét. Közegészségügyi vonatko­zásai is vannak ennek: anti­biotikum-érzékennyé tehetnek embereket, aminek betegség esetén súlyos következményei lehetnek. — Mi okozza a tőgygyulIadásoR számának megszaporodását? — A tehenészetekben a ter­melés egyre fokozódik. Mi­nél magasabb a termelés, an­nál gyakoribb a tőgygyulladás fellépte, amivel egyre inkább mint kultúrbetegséggel kell számolnunk. A fejőgépek el­terjedése is hozzájárul ehhez. Különösen hátrányos a helyte­lenül beállított fejőgép, vagy ha nem megfelelő a pulzátor működése, a vákuum beállí­tása, sok esetben befolyásoló tényező a gondozó személye. Gyakran találkozunk drága is­tállókban, drága gépekkel és tehenekkel dolgozó képzetlen fejőkkel. Fent hagyják a fe­jőgépet a tőgyön akkor is, amikor már nincs tej. ezál­tal vakfejés folyik, és tej he­lyett legfeljebb vért szív a gép. Ezzel tönkreteszik az ál­latokat. — Milyen prevenciós, megelőző intézkedéseket tesznek annak érdekében, hogy mérsékeljék e betegségek számát? — Tolna megyében már évek óta szervezett védekezés folyik a tőgygyulladás ellen. Az első lépéseket különböző kísérletek formájában már jó tíz évvel ezelőtt megtettük. Körülbelül négy év óta 39 te­henészet áll állandó ellenőrzés alatt, melyekben negyedéven­ként helyszíni vizsgálatot vég­zünk. Megállapítjuk a tehe­nenként termelt tej sejtszá­mát, bakteriológiai leletét és ha ez pozitív, az úgynevezett rezisztenciapróbát is. Ez azért lényeges, mert a próba birto­kában a kezelő állatorvos azonnal tudja, hogy milyen gyógyszert lehet a betegség ellen hathatósan alkalmazni. A védekezés csúcspontján a higiénia á]jl. Minden más szempont másodlagos, még a gyógyszeres kezelés is. Higié­nia alatt mi nemcsak a régi értelemben vett tisztaságot értjük, hanem az állat részére az optimális termelési körül­mények biztosítását. A tőgy­gyulladás szempontjából ez a következő feltételeket igényli: megfelelő elhelyezés, takar­mányozás, szakszerű gondo­zás, tisztaság az állaton és környezetén, szakszerű tejter­melési technikát, modern gé­peket és ezek rendszeres kar­bantartását, fejés előtti és fejés utáni fertőtlenítést stb. A megyében folyó védeke­zés arra irányul, hogy az előbb említett negyedéves vizsgálat alkalmával megállapítjuk a sejtszámot, amely hű képet ad a tehenészeti telep tőgyegész­ségügyi állapotáról. A gazda­ságot minden esetben értesít­jük az eredményről, de ha ez nagyon rossz képet mutat, ki­Nagyhalászat Juhé-pusztán Folyik az őszi nagyhalászat a Tolna—Baranya megyei Hal. gazdaság homoki üzemegysé­géhez tartozó juhé-pusztai tó_ egységében. A 74 holdas tó­egység huszonhat dolgozója vesz részt az év végi „beta­karításban”. Az egy hétig tar­tó munkában ötszáz mázsa hal fogására számítanak, melyből kétszáztíz mázsányit Bonyhá- don vagonokba rakva az NDK- ba szállítanak, nyolcvan mázsa halat pedig kamion visz az NSZK-ba. A Tolna—Baranya megyei Halgazdaságban az idén 8700 mázsa hal lehalászását terve, zik összesen, s ebből mintegy háromezer mázsányit külföldi vevőknek adnak el. Az NDK- ba és az NSZK-ba, valamint Ausztriába rendszeresen szál­lítanak elsősorban dombóvári tükörpontyot, s újabban Ro­mániából is mind többet ren­delnek belőle a dunántúli hal. gazdaságtól. GottvaJd Károly felvételei Rendelkezés az új öleves terv kidolgozásának vállalati feladatairól Az Országos Tervhivatal el­nökének most megjelent uta­sítása szerint a vállalatoknak az ötödik ötéves terv kidolgo­zásának időszakában kétirányú tervezési feladatot kell ellát­niuk. A vállalatok meghatáro­zott köre — a Tervhivatal, a minisztériumok, országos ha­táskörű szervek felkérésére — részt vesz a népgazdasági terv megalapozásának munkáiban, s miután az Illetékes szervek jóváhagyják az ötéves népgaz­dasági tervet, ennek alapján — figyelembe véve a gazdasá­gi szabályozók előírásait, a piaci feltételeket, a helyi lehe. tőségeket — valamennyi vál­lalat elkészíti majd saját ter­vét. Az 1976—80-as évekre szó­ló ötéves népgazdasági terv- javaslat kidolgozása két. sza­kaszban történik. 1974. június 30-ig a népgazdasági tervkon­cepciót alakítják ki, míg a részletes tervjavaslat az 1975 végéig tartó második szakasz­ban készül el. E munkákba a felkért vállalatok a legválto­zatosabb formákban kapcso­lódnak be. Részt vesznek egyes műszaki-gazdasági koncepciók elkészítésében, ami már most időszerű, mert e koncepciók és tanulmányok kidolgozása folyamatban van, arról az érin­tett vállalatokat már tájékoz­tatták. Az átfogó, több ágaza­tot érintő műszaki-gazdasági koncepciók kidolgozásában az OMFB felkérésére máris egész sor szakértő vesz részt, az egy-egy területet érintő kon­cepciókat és tanulmányokat a minisztériumok, illetve megbí­zásuk alapján trösztök, válla­latok. intézetek dolgozzák ki. Az elkészülő koncepciókat szakmai vitára bocsátják, s a hivatalos állásfoglalásról tájé­koztatják az érintett vállala­tokat is. Ä vállalatok kötelesek állást foglalni; a vállalati vé­megyünk és megpróbáljuk fel­deríteni azt a káros faktort, amely ezt kiváltotta. Ennek megszüntetése az egész véde­kezés alapja. — A Tolna megyei Állategész­ségügyi Állomás milyen eredmé­nyeket ért el ezen a területen? — A régi laboratóriumi me­tódusok a kisüzemi gazdasá­gok négy-öt tehenére specia­lizálódtak. ötszázas, ezres te­hénállományok esetében na­gyon nehézkessé vált alkal­mazásuk. Ezért új módszerek kidolgozására törekedtünk. Az egyik az áltálunk két éve ki­dolgozott és a MÉM által en­gedélyezés alatt álló úgyne­vezett csőpróba, amellyel nem kell kint a tehenészeteket egész nap zavarni.... Egy óra leményeket a tervező szervek összefoglalják, a koncepciók­kal együtt hivatalos vitára bo­csátják, ahol ugyancsak hallat­hatják szavukat az érdekelt vállalatok. Az ötödik ötéves terv megalapozását szolgáló műszaki-gazdasági koncepció­kat ez év végére kell kidol­gozni és megvitatni. A felkért vállalatok részt vesznek a nemzetközi együtt­működési, tervkoordinációs tárgyalások előkészítésében és egyes megbeszéléseken, kidol­gozzák előzetes elgondolásai­kat saját vállalatuk fejleszté­séről, meghatározott témákban tanulmányokat és számításokat készítenek, részt vesznek ága­zati minisztériumi javaslatok kidolgozásában és megvitatá­sában stb. A vállalati ötéves-tervkés - í. tés lényegében valamennyi gazdálkodó szervnek kötelező. A terv kidolgozásával kap­csolatos szervezési és módszer­tani előkészítő munkákat 1974 közepén kell elkezdeniük, 1974 második fele pedig a ter­vezés további előkészületeinek időszaka lesz. A tervezőmunkái jó előkészítésére azért is szük­ség van, mert 1975. január 1- ével sor kerül a szabályozó­rendszer bizonyos elemeinek kiigazítására. Fontos, hogy a főhatóságok megfelelő időben kellő tájékoztatást és segítsé­get adjanak a vállalatoknak az új, módosult gazdálkodási feltételek hatásainak megfele­lő és időben történő előzetes felméréséhez. A népgazdasági terv kidol­gozása, majd elfogadása után 1975 folyamán és 1976 első negyedévében kerül sor a vál­lalati, illetve szövetkezeti ter­vek kidolgozására, véglegesí­tésére, majd 1976 második ne­gyedében vitatják meg, hagy­ják jóvá és dokumentálják a vállalati ötéves tervéket. (MTI)' elegendő egy négyszázas te-; henészet mintavételéhez, 9 bent a laboratóriumban már nagy pontossággal tudjuk el­végezni a vizsgálatokat. Ezí a módszerünket — bár meg kell mondaríi, hogy világvi­szonylatban már az elektroni­kus sejtszámlálás megy, ami­hez nagyon drága gépek szük­ségesek — már átvette Cseh­szlovákia, rendszeresen szállít­juk részükre a reagenst. Ér­deklődnek iránta a franciák és jugoszlávok is. Most jele­nik meg -leírása az NDK ál­latorvosi szaklapjában. A jö­vő héten tartok előadást erről g témáról Lipcsében, de ez év áprilisában Jugoszláviában is elhangzott már egy korfgrész- szuson. TÓTH DÉNES

Next

/
Thumbnails
Contents