Tolna Megyei Népújság, 1973. november (23. évfolyam, 230-255. szám)
1973-10-14 / 241. szám
MAGAZIN * MAGAZIN * MAGAZIN * MAGAZIN * MAGAZIN « MAGAZIN :• .ví . • '■ í'V ,v ' ■ 'ÜK-:-!l i'&'i’Zh :ó J ■.?< •• Mit tanultunk a lepkéktől ? Az üvegfelület zavaró fényvisszaverése sokáig komoly akadályt jelentett az optikai műszerek készítésénél és főként a több lencsés műszereknél okozott nehézséget. Az átlátszó vékony rétegek alkalmazásával ez a probléma már húsz évvel ezelőtt megoldódott: ez a módszer lehetővé tette például olyan periszkópok készítését is, amelyekben a fénysugarak húsz lencsén hatolnak át anélkül, hogy a legkisebb fénytörés zavarná a látást. A légüres térben való párologtatás módszerével sikerült tetszés szerinti vastagságú és ugyanakkor megfelelő ellenállóképességű rétegekkel bevonni az üvegfelületeket. A legmegfelelőbb vastagságú és törésmutatójú rétegek alkalmazásával lehetővé vált bizonyos hullámhosszúságú sugarak esetében a törési együttható nullára redukálása. Az éjjeli lepkék szaruhártyájának elektronmikroszkóp alatti vizsgálata arra a megállapításra vezetett, hogy a fenti problémát a természet jóval az ember előtt kitűnően megoldotta. A lepkék szaruhártyáján ugyanis 0,2 mikron nagyságrendű dudorok láthatók, amelyek a törésmutató variációját biztosítják és ily módon ugyanazt a szerepet töltik be, mint a lencséken alkalmazott vékony rétegek. Nagyított szaruhártyamodel- len tanulmányozták a rádióhullámok törését és ily módon is nyilvánvalóvá vált a lepkék szaruhártya-szerkezetének említett szerepe. Az artgol National Physi- cal Laboratory két fizikusának újabban sikerült természetes nagyságban is előállítania a lepkék szaruhártyájának dudorhálózatát. Fényérzékeny réteggel vontak be egy üveglapot és kialakították rajta két fénysugár interfe- renciasávjait. A fényérzékeny réteg kétszeri megvilágítása után, amikor az interferencia- sávokat két különböző merőleges irányba állították be, megfelelő kémiai hatásnak tették' ki a fényérzékeny réteget. Ugyanolyan dudorhálózatot sikerült így létrehozniuk. mint amilyen a lepkék szaruhártyáján látható.' Fénytörésmérő műszerekkel bebizonyították, hogy az általuk előállított dudorhálózatnak, ugyanolyan töréskiküszöbölő tulajdonsága van, mint a lencséknél alkalmazott vékony rétegeknek. Lehetséges, hogy ezzel a módszerrel is ki lehet majd küszöbölni optikai műszereknél a zavaró fénytöréseket. Nem első esetben történik, hogy az állatvilág megfigyelése technológiai problémák megoldásához vezet. A rezgő- lemezes giroszkóp szerkesztéséhez a légy második párszárnyát pótló lemezkék adták az ötletet. A tonhal orsó alakja a repülőgépgyártásban inspirált jó megoldásokat. Szenny tisztító halak A trópusi korallzátonyok nagy hálái előszeretettel élnek a szennytisztító kis halak „szolgáltatásával”. Ezek a víz alatti egészségőrök a szó szoros értelmében letisztogatják a nagy halat, leszedik bőréről a rátapadt élős- dieket, kis kagylókat, férgeket. A tisztítást végző hal így táplálékhoz jut, a nagy hal pedig megszabadul a kellemetlen élősdiektől. A tisztogató halakat fényes feketés- kék szín és sajátságos sima „közlekedés” jellemzi. Amikor a n^gy hal észreveszi a feke- téskek színű halacskát, megáll és odatartja neki az oldalát. A búvárok megfigyelései azt mutatták, hogy egyes kis ragadozó halak megoróbálták utánozni a tisztogatást végző halakat. Ezeknek a ragadozó halaknak csaknem ugyanolyan a színűk és igyekeznek ugyanolyan lassan és simán úszni. A tisztogató halat utánzó ragadozó így akadálytalanul odajut áldozatához, egy hirtelen mozdulat — és a hiszékeny óriáshal máris elveszít egy darabot a bőréből, sőt olykor uszonyát is. Néha az áldozatnak sikerül idejében Egv hasznos' bogárról kjJ ö Mielőtt az ember bevitte volna Ausztráliába a háziállatot, ezen a kontinensen rfem voltak sem patíás állatok, sem pedig a tehéntrágya eltakarításában „.szakember” ganéjtúró bogarak. Az ausztráliai farmerek szajrvasmarha- á’lományától jelenleg naponta körülbelül 200 000 topna szerves trágya származik, ezt a mennyiséget azonban nincs kinek a földbe ásnia, ezért ott marad a fűben és szennyezi a levegőt. Az ausztráliai farmerek az utóbbi időbért! vérszívó legyek petéit helyezik el a trágyában; ez a legyfajta pedig igen nagy mennyiségben szaporodik. Három évvel ezelőtt néhány százezer ganéjtúró bogarat hoztak he Ausztráliába Európából iés Ázsiából. A kísérlet sikerülj:: a „bevándorlók” m»“hor«s''r,?nk és munkához láttnly .Tvy—’-t - szerves tré~ n t- ■: eltűnik, r~ ' £ pedig csakno , > Mire jó a tehén-epekő ? Az Egyesült Államokból és Kanadából exportált árucikkek között feltűnt egy újdonság, amely rövid idő alatt a legkeresettebb és legértékesebb árucikké nőtte ki magát: mégpedig a tehén-epekő. A kínaiak és a japánok az aranynyal egyenlő árat fizetnek néhány gramm epekőért. Az epekő ugyanis nélkülözhetetlen alapanyaga a férfiasságot növelő' szereknek és a különböző afrodiziákumoknak. A piac azonban Amerikában is korlátozott. 1972-ben a kanadai termelés alig haladta meg az egy kilogrammot. Az Egyesült Államokban nem sikerült elérni a két kilogrammot. Ős világi kagylókolumbárium A Somodor-pusztai Állami Gazdaság új sertéstelepének felépítéséhez a szokásosnál nagyobb arányú terep-előkészítés vált szükségessé. A hegyes. sziklakibúvásokkal tagolt területtel a hagyományos földgyaluk nem boldogultak, s az építők kénytelenek voltak sorozatrobbantással simára „borotválni” a terepet. Az első robbantássorozat után, amikor szétoszlott a detonáció nyomán keletkezett füst- és porfelhő, különös látvány tárult a munkások szeme elé. A napfényben csillogó, első pillantásra a carrarai márványhoz hasonló sziklatömbök kerültek elő az agyagos fedőrétegek alól. Ám a több tonnás kőtömbök közelebbről megszemlélve még az előbbinél is érdekesebb látványt nyújtottak. Mintha milliónyi „préselt datolyából” vagy kővé vált mandulaszemekből gyúrták volna össze mesebeli óriások a krétafehér sziklarögöket. A robbantással felszaggatott kőtömbök között számos olyan is akadt, amelynek sok ezernyi spirálisan csavart, néhány centis bemélyedés tarkította felületét, hipermodern ornamentika gyanánt. Később, a helyszínen vizsgálatot tartó geológusok megfejtették a nem mindennapi „kőgyúrma” rejtélyét. Megállapították, hogy a „datolyák és mandulaszemek” nem mások, mint egymásra halmozódó ős- tertgeri kagylók és csigafélék megkövesült mészvázának maradványai. A rég kipusztult puhatestűek a hazánkat mintegy 15 millió éve elöntő, úgynevezett Szarmata tenger lakói voltak, s tömeges pusztulásukat valamiféle ősvilági tragédia, az akkori természeti adottságok gyökeres megváltozása okozhatta. Valószínű, hogy az évmilliók alatt lassan beltóvá zsugorodott őstenger vize fokozatosan elvesztette sótartalmát, kiédesedett, s e megváltozott élettér is siettette a tengerlakók kipusztulását. A földtörténeti múlt beszédes tanúit természetesen megmentettél* a szakemberek: az ősvilági kagylókolumbárium látványos darabjai a múzeumok, természettudományi kiállítások tárlóit gazdagítják majd. A tyumenyi „fabánya” A tyumenyi kerület Nyugat- Szibéria egyik ismert közigazgatási egysége. Óriási erdőinek, a „tyumenyi fabányának” fatartalékát 4.6 milliárd köbméterre becsülik; olyan Medveíóka-nyaraló A Szovjetunió keleti részén fekvő Parancsnok-szigeteket az egész világon ismerik. Itt van ugyanis a medvefókák kedvenc tenyészhelye. Ezek az állatok, akár a vándormadarak, nyáron visszatérnek szülőföldjükre, ahol felnőttek és ahol először ismerkedtek meg a tengerrel. A melegvizű tengerekről hosz- szú utat tesznek meg: máig sem sikerült kideríteni, hogyan tudják megtalálni az óceán végtelen térségein a Parancsnok-szigetekhez vezető utat. Először mindig a hímek térnek vissza a szigetekre. A medvefókák június elején keresik fel nyári „lakásukat”. A nőstények itt szülik meg kicsinyeiket. Prémjükért kíméletlenül irtották őket. És a század elején kipusztulás veszélye fenyegette az értékes tengeri állatokat. A vadászati korlátozások rtem vezettek eredményre. A fókák megmentése érdekében 1957-ben a SzoVjetunió, Kanáda és Japán szerződést írt alá, amelyben kötelezte magát, hogy a Csendes-óceán északi részében beszünteti a medvefóka-vadá- szatot. Ettől az időtől fogva a Parancsnok-szigeteken „nyaraló” medvefókák száma jelentékenyen nőtt. A Csendes-óceáni Halgazdálkodási és Oceanográfiai Tudományos Kutató Intézet munkatársai tudományos munkát végeznek a Parancsnok-szigeteken. Mzdvefókik a Parancsnok " ineteken. Fotó: APíT — KS — E. Leszova felvétele) mennyiség ez, amennyivel ma Svédország, Norvégia, Finnország és Franciaország együttvéve rendelkezik. A tyumenyi területen működő faipari egyesülés az idén több mint 10 millió köbméter fát termel ki. Ilyen mennyiségű kitermelést csak a munka teljes gépesítése tesz lehetővé. Az egy munkásra jutó termelés meghaladja az évi ezer köbmétert. A fakitermelő iparban még sehol sem értek el ekkora termelékenységet, az Egyesült Államokban és Kanadában sem. Nem a fa a tyumenyi terület egyetlen kincse. Földjének mélye a Szovjetunió ipari földgáz-készletének több mint a felét rejti: 13 trillió köbmétert. » A szamotliri olajlelőhely, amelynek kiaknázása a közelmúltban indult meg. a világ tíz leggazdagabb lelőhelye közé tartozik. A terület természeti kincseit a jóváhagyott terveknek megfelelően komplex módon hasznosítják. Ez a módszer nagy gazdasági hatékonyságot biztosít; a szükséges beruházások felére, harmadára csökkenthetők, s az üzemeltetési költségek 20—30 százalékkal mérséklődnek. (BUDAPRESS — APN) Különös hajtási igazolvány Mexikóban a szamártvlaj- donosoknak hajtási igazolvánnyal kell rendelkezniük. Ahhoz, hogy ezt az igazolványt megkapják, pontosan kell ismerniük valamennyi átjelzést és le kell adniuk nyolc fényképet: hatot önmagukról és kettőt a szamárról... Jajgató cipő Az egyik párizsi (V rríMz n'v'n cipl v.od?1!' 1 - ' forgalomba, amely fájdalmas, nyögő hangot ad ha ti'l'Ho-: nosa rálép valakinek a lábára... * észrevennie az „agresszort” és elkerülnie támadását. A veszélyes utánzó ragadozó halak jóval ritkábban fordulnak elő, mint az igazi tisztogató halak. Ez érthető is: különben minden hal gyorsan leszokna arról, hogy odatartsa oldalát a „tisztogató munkásnak”.
