Tolna Megyei Népújság, 1973. november (23. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-14 / 241. szám

— A hőgyészi Volga borzalmas volt, három hétig dod- goztunk rajta. — Szabó Tamás karosszérialakatosnak 'idén ez vo>t a legizgalmasabb munkája. A kocsit úgy összetörték, mintha/ mozsárban zúzták volna. Egyébként ez tiszta ügy volt, behozták, kikalapálták, festették és vihették, majdnem olyan lett, mint az új. A maszek kocsikkal több a gond, az első: a tulajdonos diszkréciót kér a lakatosoktól.

Vannak visszatérő autótö- rok. Az egyik főorvos Dunaújvárosnál összetörte 412-es Moszkvicsát. Míg őt kórházban reperálták, addig autóját a Szekszárdi Vasipari Vállalatnál — kellő asszisztenciával. Ugyanis titokban akarták tartani, ennek ellenére a karambolról mindenki beszélt s a fiatal orvos kollégák naponta kijártak csodálkozni: hogyan lehet, olyan balkezes valaki, hogy a saját autóját ennyire össze tudja törni. Szerényen hallgattak persze a javítási díjról.

Az iregszemcsei. termelőszövetkezet Volgája állítólag partoldalnak dőlt. A héten kezdték javítani. naponta jönnek érdeklődni, mikor lesz kész. A festő-csiszoló műhelyben áll már a varsádi Mo-rokvics is, amelyen nincs olyan- tenyérnyi hely. hogy ne kellett volna kalapáccsal ráütni, egyengetés céljából. A legügyesebb fiatal segéd egy hétig azt kalapálta, másik héten' csiszolta, a kocsi már festésre kész.

Idén márciusban ismerős kopogtatott Bandi János üzemvezetőnél: „Jánoskám,

megint ráfáztam, jöjjön, nézze meg, mit tudunk a kocsi-' val csinálni”. A Fiat Coupét úgy összetörték, ahogy azt a

Felvételt hirdetünk tolnai

üzemünkbe,

SZABÁSZÁT!

TERÍ "Ö M NKAKÖKBE.

Lehetőleg fiatal 1 ’.nyok

:eleníkezSsét várjuk. Jelentkezni lehet: Szekszárdi Szabó Szövetkezet S7.'k-.’ár{jl, Arany J, u. 23. Telek István, . szem.

oszt. vez.

(190)

nagykönyvben megírják.

Amikor Horválth Ferenc csoportvezető meglátta a „szépen összetört” autót, örült. „Tudja, én is, kollégáim is szeretjük a jól összetört autót.. Az fizet, meg aztán az ember próbálhatja rajta tudását is. Huszonkétezerbe került a nagynyarádi embernek a javítás." Először. Két hét múlva ismét hozták az autóját, ekkor már harmincnyolc- ezer forintot fizetett. Fél éve, hogy utoljára járt itt ez az ember, már várják, esedékes, hogy kopogtasson: „Jánoskám...”

Az autójavítás bizalmi munka. Az összetörött kocsi tulajdonosa elvárja, hogy úgy kalapálják, fessék a gépet, hogy senki ne lássa meg rajta a karambolozást, azonkívül titokban is kell tartani. Az emberek nem szeretik dobra verni, hogy karamboloztak. Szekszárdon egyik Zaporozse- cot már másodszor javították az idén — a tavasszal vették a kocsit — anélkül, hogy a tulaj felesége tudna róla.

És azt szeretnék az emberek, hogy minél előbb használható állapotba kerülne járművük. Sajnos egy közepesen összetört kocsi javítása is egy hétig tart. A képünkön látható jármű „átfutási ideje” legalább egy hónap. Mondani sem tói, hogy miért.

Egyébként sokkal több autót összetörnek, töretnek, mint amennyi indokolt volna. Figyelmetlenek az emberek. Sok a koccanás. Ü tszéli kő, garázskapu, járdaszegély, kerítés, mind olyan alkalmatosság, amely elsősorban veszélyes az autóra. S az a baj. hogy egy kis nyomás-horzsolás miatt azonnal szaladnak a javítóba. Olcsóbb volna, ha három-négy koccanás után vinnék a járművet a műhelybe. összevárni a koccanásokat? Nem kell sokat várni 3—4 koccanásra, s a jövőben még sűrűbben koccannak majd pz autók. A költségek — a kocsi többszöri leállítása, és az egyedi díjak összege — kedvezőbben alakulnának egy-egy „összevárt” javításnál.

A kocsik használhatóvá tétele nem olcsó. Különösen a nyugati márkák kerülnek sokba. Egy Fiat Coupéhoz a háfeó .sárvédő 2500 forintba kerül, • a Moszkvicsra való

FELVÉTELRE

snTŐV'Tz .AMOSSAGI

SZERELŐT

Bérezés megegyezés szerint. Jelentkezés: Kos-• th Me Tsz. öcsény. Telefon: 12. Gépcsoport (Puszpán).

(229)

350 forint. A Zsiguli-hom- lakfal ára 1200 forint, ugyanez, ha szovjet gyártmányú, 607 forint. Az üveg is drága. Viszont egy első szélvédő üveget előbb kicserélnek, mint ameddig a javítóműhely mellett az Állami Biztosító a papírmunkát elintézi, amíg kifizeti a tulajdonost... Csak Trabanthoz ne kérjenek első szélvédő üveget. Ez sehol az országban nem kapható. Más minden alkatrész a szekszárdi raktárban várja a törött autókat: félmillió forint értékű nyers kocsiszekrény-alkatrész -s- ajtó, dohlemez, motorháztető, sárvédő stb. — található a polcokon. Gyakorlatilag azonnal hozzá tudnak fogni egy törött autó javításához. Ha véletlenül hiányzik valami, telexen rendelik, és másnap már szállítja az Autóker. Szerződést kötött a Szekszárdi Vasipari Vállalat az Autó- kerrel, így 35 százalékos kedvezményt kap. Még a maszek javítók is idejárnak — nem kurrens, hanem csak elfekvő kocsiszekrény-alkatrészt kapnak. Az autójavító üzemek között egyébként igen jó a kapcsolat. Kedden járt Szekszárdon a Pécsi Autójavító Ktsz anyagbeszerzője: négy

Zsiguli-hűtő. tíz első lökhárító, öt doblemez, négy első szélvédő üveg. hat lámpakeret volt az út célja. Más alkalommal meg a szekszárdi- - ak mennek: adjatok át egy * ka.rdántengelyt.. kát Moszkvicsai tót. Ma nekem, holnap neked. Nem lehet kiszámítani, hogy mikor, mely időszakban, melyik kocsitípusból törik több. Most a Zsigulikon a

sor. Szeptember . a Trabantoké volt, s úgy tűnik, most a Skodáik következnek.

Szerdán délelőtt az IO 24— 45 forgalmi rendszámú Skodát állították a kárszakértő _elé: a kocsit Tamási könyé- 'kén megnyomta egy traktor. A Biztosítőv embere lefényképezte a törött autót, aztán elkészítették a kárjegyzőkönyvet. és azután a művezető „vette kézbe”: megmondta hány napig tart a javítás. Ezután „lekapták” a Skoda első sárvédőjét, leszerelték az ajtót, a kereket, a doblemezt. és elkezdődött a ko- pácsolás. Most ,is készítettek „spéci” szerszámot. mint majdnem minden törött autónál: a lemez gyűrődése, törése, a karosszéria hajtása ' határozza meg, hogy milyen szerszámot készítsenek, hogy megközelítően a régi formát mutassa az autó. A Skoda lemezét könnyű hajlítani; vékony és puha. A Volga lemeze vastag, nehéz . vele dolgozni, a Wartburgé rideg, kemény. A lakatosok sem szeretik a Wartburgot.

A javítóműhely udvarán szerdán délelőtt hat Volga, nyolc Zsiguli, négy Skoda, három Trabant, két ZUK, egy Mercedes, hét Moszkvics várt kalapácsra.

Törékeny jószág az autó!

PÁLKOVÁCS JENŐ

Lánc, lánc,

Megkérdeztem egyszer egy dán farmert, aki évente százezer darab ránitaini való csirkét szállít le. hogy milyen sűrűn szoktak csirkét vágni saját fogyasztásra. Sa'nite megdöbbenve néuietlí rám: ugyan kérem,

az én feleségemnek ilyesmire nincs ideje, betelefonálok a szövetkezetbe. Azzal kinyitott egy hűtőszekrényt, ami akkora volt, hogy akár besétálhattam Volna az ajtaján. Ott sorakoztak tucatszám a csirkék, a húsok és minden, ami a háztartásban kell.

Később azután a reszteteket is megtudtam. A tanyákon lakó farmereknek háztáji gazdaságuk nincs. A saját fogyasztási szövetkezetük látja el őket minden szükségessel, mégpedig úgy, hogy a tanyák között kígyózó országúton időnként végigmegy egy kocsi, amely mindenhová leadja a megrendelt tételeket Ahhoz, hogy „be lehessen telefonálni”, a következők szükségesek: szakosított nagy hűtőházak, ahol a feldolgozó üzemből kikerült árut tárolják. Kisebb hűtőházak, ahol már „keverik” az árut. Hűtőautók a szállításhoz, és mélyhűtő szekrényele a háztartásokban.

Ezt az egészet nevezik hűtőláncnak. Arra törekszik minden civilizált nép, hogy ezt a láncot kiépítse. Hogy állunk vele mi pillanatnyilag? Hangsúlyozom, hogy pillanatnyilag, mert hazánkban a fejlődés rendkívül erőteljes, a helyzet szinte hónapról hónapra javul.

A hűtőlánc legerősebb - szeme nálunk a legelső láncszem. Egységes vállalati kezelésben van tíz hatalmas hűtőházunk, nagyobbrészt újak. modernek. Tavaly például kettő készült el. A mélyhűtésre váró áruk nagyüzemi előállítása erőteljes. Természetesen van sok kisebb hűtőház is, közvetlenül a feldolgozó üzemek, a kereskedelem, sőt, állami gazdaságok, termelőszövetkezetek kezén.

Sajnos azonban a hűtőházak fejlődését a lánc többi szemei nem követték azonos ütemben. A gond már a második lépcsőben kezdődik, a szállításnál. Országutakon látni magyar rendszámmal modern hűtőkamionokat. ezek azonban többnyire az exportcikkeket szállítják. Mert a hazai fogyasztásra szánt árukat szállító hűtőautó-park kicsi. Sajnos előfordul, hogy még húsárut is 'ponyvás teherautón szállítanak, gondolván, hogy majd csak kibírja azt a kevés időt. A már csomagolt tejről jobb nem is beszélni.

Az üzletek közötti szállítást úgynevezett termoszgépkocsik végzik. A név is kifejezi, hogy ez egv hatalmas doboz, kitűnő hőszigeteléssel. de hűtőberendezése nincs. Ha megrakják a dobozt hűtött áruval, az elméletileg hidegen marad addig, amíg az üzletbe ér. Csakhogy közben legalább húsz üzletnél megáll. Minden helyen kinyitják az ajtót, és az út végén a kocsiban lévő. meg a külső levegő hőmérséklete alig különbözik. Ez a megoldás tehát nem tő5rél«tas.

Harmadik láncszem az üzlet., ahol a hűtött árut a vevőknek fe1 kínálják. Itt a fejlődés valóban óriási. 1856-ban a boltokban még csak mintegy ezer darab hűtőszekrény

volt — nem számolva persze azokat, amelyeket darabos jéggel kellett megrakni. Ma már 50 ezer darab úgynevezett hűtőpult működik a boltokban, a tíz köbméteres hűtőkamrától a 600 literes hűtőszekrényig. Az üzletek felében a helyzet kielégítőnek mondható; egy alapos vizsgálat is csak 3 százaléknyi olyan boltot talált, ahol semmiféle hűtőgép nem volt.

A helyzet megsem megnyugtató. A KÖJÁL igen szigorúan előírja, hogy például a húst és a tejet nem szabad ugyanabban a hűtőszekrényben tartani. Igen ám, de nincs mindenütt kettő. Az újabb hűtőszekrények beszerzésére a kereskedelemnek kevés a péjize. Ha pedig lenne, gyakran nincs hely az üzletben, ahová beállítsák. Vagy — különösen vidéken — kimarad • az áramszolgáltatás, s akkor bemelegszik a hűtőszekrény. Sokféle problémát kell még megoldanunk.

Az utolsó láncszem a „frizsider”, a háztartási hűtőszekrény. Könnyű . szép számokkal dobálózni, mert ma már hazánkban 100 konyha közül 46-ban ott áll valamiféle hűtőszerkezet. Évente negyedmillió újat vásárolnak. Ismerkedjünk meg azonban néhány alapfogalommal. Nemzetközi megállapodás alapján ma már csillagokkal jelölik a hűtőszekrényeket. Egycsillagos, amelynek mélyhűtő részében mínusz hat fok a hőmérséklet. (kétcsillagos.- ahol 12 fok és háromcsillagos, amely mínusz 18 fok alá hűt. Ez az igazi. A háromcsillagos rekeszben a mirelit áru hónapokig eltartható, sőt ha a háziasszony júniusban berakja a kertben szedett málnát, akkor azt karácsonykor is feltálalhatja a családnak.

A szakemberek panaszkodnak, hogy a vevők általában a kisebb frizsidereket veszik meg, mert arra gondolnak, hogy azt az egy zacskó tejet, csomag vajat, 20 deka parizert. vagy fél kilogramm húst el tudják helyezni a 40 literes szekrényben is. Igen ám. de a hűtőgép új igényeket támaszt. A családfő például rájön, milyen kellemes dolog az, hogy vacsora után, odahaza kinyit egy ajtót, és kiszedi a finomra hűtött üveg söröket. És alig telik el egy kis idő, bebizonyosodik, hogy a hűtőszekrény kicsi.

Azután arra is panaszkodnak a szakemberek, hogy minálunk a háziasszonyok nem takarékoskodnak az idejükkel. Minden an- ró-cseprő holmiért, mindennap leszaladnak a boltba. Ahelyett, hogy egész hétre bevásárolnának, és ezt a hűtőszekrényben tárolnák. Ez kétségkívül igaz. És erről megint eszembe jut a dán paraszt.

Ugyanis. A két és fél, háromezer forintos hűtőszekrényeken csillagot általában hiába keresnénk. Ezek legföljebb .-.arra alkalmasak, hogy egyik napról a másikra tárolják az ételt. Régebbien lehetett kenni háromcsillagos hűtőszekrényt, kevesebb, mint ötezer forintért. Igaz, ennek a mélyhűtőrésze csak 12 és fél literes, de az is jó volna, "ha lenne. Ám ennek gyártását beszüntették.

Van hát javítanivalónk a hűtőlánc mindén szemén, örülünk az elért eredményeknek. és bízunk a további hordásban.

FÖLDEAKI BÉLA