Tolna Megyei Népújság, 1973. november (23. évfolyam, 230-255. szám)
1973-10-13 / 240. szám
Szekszárd város pártbizottságának felhívása Űttörő-munkásőrök Az óvodaépítéshez járuljanak hozzá a vállalatok is A megállapodást kettős érdek Szokatlan megbeszélésre hívták meg Szekszárd város üzemeinek, szövetkezeteinek vezetőit és párttitkárait tegnap délelőtt a belvárosi párt- szervezet nagytermébe. A városi pártbizottság ezen az előkészítő tanácskozáson kérte a város vállalatait, szövetkezeteit, hogy lehetőségeikhez mérten járuljanak hozzá a város óvodai férőhelyeinek bővítéséhez, annál is inkább, mivel a fejlesztések ellenére megnőttek az igények, s ezzel párhuzamosan a feszültségek is növekedtek. Rúzsa János, a városi Pártbizottság első titkára emlékeztette a vállalatok vezetőit arra, hogy a Politikai Bizottság 1973. július 3-i határozata kimondja: „a városi pártbizottságok minden városban, de különösen az ipari városokban tegyék általánossá azt a gyakorlatot. honv a városban lévő termelőegységek vállaljanak tevékenyen részt a fejlesztési célkitűzések megvalósításában”. A szocialista építés jelenlegi szakaszában a városok igen nagy jelentőséggel bírnak. Kereskedelmi, közlekedési, szervezési, irányítási központok a kultúra, a művelődés terjesztése szempontjából is nagy a szerepük. Vonzási körzetük messze túlnő a város határain, hisz Szekszárdon is több mint nyolcezer a bejárók száma. A gyors fejlődés Szek- szárdra is jellemző, új városrészek épülnek, fejlődik az ipar, a szolgáltatás, s jellemző aWidéki lakosság városba áramlása is. A fejlődés azonban számos gonddal jár. Uj ellentmondások kerülnek felszínre, s ezek esetenként ki is éleződnek. A vezető szer- veknajc s a vállalati vezetőknek re feladata az ellentmondások megszüntetésén munkálkodni. Pillanatnyilag a lakáshelyzet és a város gyermekintéz- ménvi ellátottsága okoz feszültséget. Az utóbbi komoly gondot okoz a város vezető szerveinek, a pártalapszerve- zeleknek és a vállalatok vezetőinek is. Szekszárdorí az óvodáskorú gyermekek száma mintegy ezerkétszáz. A tanácsi óvodákban a 657 férőhelyre 841 gyereket vettek fel, tehát 30 százalékkal többet, mint lehetne. Ezenkívül az üzemi óvodák 146 férőhelye is betöltött. Az óvodai e'látottság tehát alig 70 százalékos. Ebben az évben 359 óvodáskorú gvermek felvégeiét kérték, s 188 kérelmet ko’ie+t elutasítani. A bHl- csődéskorúak száma több mint s a tnnáesi és az üzemi bölcsődékben mindösz- sze kétszáznegyvepkilenc a fé- rőhelvek száma. Ez még akkor is kevés, ha az anyák e“v része igénybe veszi a gyermek- gondozási segélyt. Ez év szeptemberében 77 gyereknek nem tudtak bölcsődei férőhelyet biztosítani. Az elmúlt évben és ez év szeptemberéi" a- rrm*-***■«««!- és tanácsi értékesítésű lakás után 401 gyerekre vették igénybe a szociálpolitikai kedvezményt. A kedvezményt fiatal hézagok kanták, esv részük bölcsődei, döntő többségük pedig óvodai felvételre fog bejelenteni igényt. Épül a kórház 60 férőhelyes bölcsődéje és 100 férőhelyes óvodáin. November végére elkészül a palánki iskola átalakítása. ahol 40 gyereknek tudnak helyet biztosítani. Az anyás csecsemőotthonba jövő év szeptemberéig 60 bölcsődés elhelyezése biztosított A város 80 férőhelyes bölcsődét épít a Kölcsey-lakótelep mögött, ami jövő év szeptemberéig elkészül. A Kadarka utcai lakótelepen a napokban kezdődik meg egy száz férőhelyes óvoda építése. A TO- TÉV gazdasági és politikai vezetése vállalta, hogy jövő év augusztusában az óvodát átadják. A 100 férőhelyes óvoda építése négymillió-hatszázezer forintba kerül, de ebből csupán kétmillió forint áll a tanács rendelkezésére. A hiányzó kétmillió-hatszázezer forintot társadalmi . összefogással. „ vállalatok segítségével kell előteremteni. A város minden vállalata, szövetkezete. a képződő fejlesztési alapból járuljon hozzá az építkezéshez. A nagvobb vállalatok nagyobb, a kisebb vállalatok pedig kisebb összeggel támogassák az óvodaépítési akciót. Eddig mindössze két vállalat, a nvomda és a BVK ajánlotta fel segítségét. A felaiánlások összegéről a vállalatok gazdasági politikai vezetése döntsön, és november 15-ig tájékoztassák a városi pártbizottságot döntésük eredményéről. Az adott vállalat részére a hozzájárulás arányában férőhelyet biztosítanak. A befizetések, illetve az átutalások a városi tanács fejlesztési alapjára történnek. 1975-ben egy új, 100 férőhelyes óvoda épül, amennyiben a hozzájárulások összege meghaladja a kétmillió-hatszázezer forintot, a többlet az új óvoda építéséhez kerül. Szekezárd város üzemei, óvodai férőhelyek gyarapítása érdekében eddig még keveset tettek. Ha a vállalatok ehhez a programhoz segítséget nyújtanak, akkor azt a szocialista állam vállalatai adják, méghozzá olyan vállalatok, ahol a nők, az anyák munkáskezére is szükség van. Az előkészítő tanácskozáson Göttlinger József, a Bőrdíszmű vezetője elmondta, hogy a vállalat dolgozói kommunista szombatot tartanak, s a befolyt összeget óvoda építésére ajánlják fel. A Városgazdálkodási Vállalat KISZ-fiataljai a közeljövőben kezdeményezik, hogy a vállalat KISZ-esei havi fizetésüknek néhány százalékát óvodaépítésre fordítsák. Az AGRO- BER társadalmi munkával, a VOLÁN és az AGROKER pedig gépjárművel, szállítóeszközökkel kíván hozzájárulni az akcióhoz. Pataki László a Sárköz—Völgységi Vízitársulat elnöke kért«, hogy a fe,1- lődő, s eddig több mint háromszáz családot számláló Hermann Ottó lakótelepen is létesítsenek a közeljövőben a város vállalatainak társadalmi összefogásával óvodát. Két évvel ezelőtt — a fegyveres erők napjáról megemlékező iskolai ünnepségek részeként — sorra alakultak az úttörő-munkásőrszakaszolc Faddon, Várdombon, Bátaszé- ken. Tolnán. Az volt a cél, hogy az általános iskolai honvédelmi nevelést kibővítsék, kiterjesszék, az úttörőcsapat tevékenysége, programja keretében megismerjék a munkásőrség múltját, jelenlegi életét, felszerelését, fegyvereit. A várdomb? 805. Vörösmarty Mihály Úttörőcsapat kebelében megalakult munkásór- szakasz speciális kiképzési ágat választott: a híradós ismeretek elsajátítását. A szakasz tagjai azóta változtak. hiszen több gyerek elvégezte az általános iskolát, az utánpótlás azonban megvan, a vonzalom, az érdeklődés azóta sem csökkent. Az elmúlt tanév végén eltávozott hat úttörő helyére kell most újabbakat felvenni. Kezdettől kialakult már az a gyakorlat, hogy a szakasz tagjai közé kit vesznek fel a jelentkezők közül. A fő követelmény az önként vállalt fegyelmezettség, de figyelembe veszik a tanulmányi eredményt is. A gyerekeknek most, a következő foglalkozáson kell újból szakaszparancsnokot, helyettest és eáv rajparancsnokot választani, tehát saját maguk között eldönteni, kiket tartanak a legalkalmasabbnak erre a poszra. (Egvik volt út- törő-munkásőr tisztségviselő gyerek jelenleg gazdasági felelős a KISZ-szervezetben.) Az önkormányzat tehát teljes, Dér György tanár csak összekötőszerepet tölt be, őá ha szükséges, ..harci szekérnek” elkeresztelt Skodáján Szekszárdról szállítja a kiképzéshez szükséges készülékeket. anyagokat. A kiképzés ugyanis hároni . szakágban folyik: rádiózásban, vezetékes híradásban és központ-kezelésben. A rádiókat. távbeszélő- és központkészülékeket a városi-járási munkásőrség bocsátja rendelkezésre, de besegít a honvédelmi szövetség is, morze- gyakorlókkal, a vétel gyakorlását segítő lemezekkel. (Sőtj újabban ígéretet kaptak, hogy lemez helyett magnószalag segítségével gyakorolhatnak.) Itt még nem az a cél. hogy kész rádiótávírászokat képezzenek, elég. ha a morzézást megközelítően negyvenes ütemig elsajátítják, a lényeg az, hogy rádión összeköttetést tudjanak létesíteni, tudják kezelni a távbeszélő-, a központ-készüléket. Ezenkívül a kiképzés során a gyerekek elsajátítják a terepen való tájékozódást — szereznek bizonyos tereptani ismereteket, —azonkívül lövészeti ismeretekre is szert tesznek. Azokat a gyerekeket, akik még alapító tagjai voltak a szakasznak, már „be lehet vetni”, akár harci túrákon. de akár a felnőtt mun- kásőrszakaöz helyi gyakorlatain is. A szakmai kiképzést György Flórián munkásőr, a járási egység kiváló hírrajának tagja végzi. A gyerekek csak Flóri bácsinak hívják. Flóri bácsi Domboriból jár a várdombi gyerekek közé. szívesen vállalva ezt a szolgálaton, kiképzésen túli, és gyakran körülményes utazással járó pluszmunkát. A foglalkozásokról mégany- nyit: azon a gyerekek kivétel nélkül egyenruhában jelennek meg, sötétkék ingben, vállszíjas derékszíjjal, piros nyakkendővel. (Ünnepségeken ők is fehér inget viselnek, minta többi úttörő, de az ing karján lévő munkásőrembléma kifejezi a szakágat.) A szakasz önállóságára, kezdeményezőkészségre utal az a klubest, amelyen a községi KISZ-szervezettel közösen emlékeztek meg a fegyveres erők napjáról és az aradi vértanúkról. A várdombi úttörő-munkás- Örszakasz jövőbeni tervei bogi' részt vesznek a felnőtt munkásőrök kiképzésén, közösen tartanak gyakorlatot. Ezen túlmenően pedig — mivel a közigazgatás és az iskolaigazgatás is Bátaszékhez kapcsolódik — közvetlen kapcsolatot, együttműködést alakítanak ki a bátaszéki úitörő- munkásőrszakasszal, és velük is közös gyakorlatokat tartanak. Az úttörő-munkásőrséget önként vállaló várdombi pvereitele az iskolai, honvédelmi nevelésen vívül olvan ismeretekre tesznek szert a munkásőrség és az MHSZ közreműködésével. amelyet majd jól tudnak kamatoztatni a hadseregben, vagy majd éppen a munkásőrségben — híradósként. • B. I. őszi megyei könyvhetek A szövetkezeti könyvterjesztés hagyományos akcióját, az őszi megyei könyvheteket október 15, és november 30. között rendezik meg. Az eseménysorozatra — amely nejt országos megnyitója október 11-én lesz Mezőkövesden — a társadalmi és tömegszervezetek. művelődésügyi intézmények és a fogyasztási szövetkezetek a szokásosnál is gazdagabb programot állítottak össze. Beosztása t Kulturális nevelőtanár A Hármashídorf négy-öt kamasz szakmunkástanuló sütteti magát a késő őszi nappal. Valószínűleg délután kell iskolába menniük, és az időt így ütik agyon csellengéssel, semmittevéssel. Persze az időtöltésnek ez a formája még mindig jobb, mint mondjuk a váróteremben ultizni, vagy valamelyik vendéglátóipari egységben lehajtani néhány korsó sört — a délutáni tanítás előtt. A sütkérező gyerekeket a szekszárdi 505. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet klubjából vettük észre. Itt van Bányai Mária tanárnő „főhadiszállása”. A sarokban íróasztal, rajta háromlapnyi, gyűrött papírra gépelt szöveg, a munkaköri leírás. Látszik, hogy az utóbbi időben sokat forgatták. Bányai Mária elég rég óta — 1968-tól — tanít az iskolában, a beosztása viszont új: augusztus 15-től ő a „kulturális nevelőtanár”. — Miért hozták létre ezt a státuszt? — Sok a gyerek, délután ig vart tanítás. A diákok nagyobb része vidéki, bejáró. Ebből adódóan szabad idejük is kevesebb, mint a helyben lakó vagy kollégista, diákotthonos társaiké. Sajnos ezt a kevés szabad időt sem úgy használják fel, mint kellene. Hogy javítsunk a helyzeten, létrehoztuk a klubot. Itt a felügyeletem mellett játszhatnak, olvashatnak, készülhetnek az órákra. Általában reggel nyolctól délután négyig, ötig tart a „nagyüzem”. — Minden gyerek itt van, akinek itt kellene lennie? — Nem éppen, a jó idő nagy konkurenciát jelent. A beszélgetés meg-megszakad, mivel kirándulás, könyvvásárlás, szakkörszervezés ügyében sokait keresik meg a hivatásos szervezőt. — Bégebben nem is gondoltam, hogy egy ekkora iskolában mennyi szervezési feladat van. Eddig az ilyen ügyekkel az osztályfőnökök foglalkoztak, most meg én csinálom. Én vagyok a könyvbizományos is. Az évi forgalom elég szép: negyven-hatvanezer fo- rirft körül mozog. A kollégák, a gyerekek egyaránt vásárolnak nálam. Ez utóbbiaknak elsősorban a szakkönyveket ajánljuk, mert á tankönyvek egy része eléggé korszerűtlen. Természetesen arra is ügyelünk, hogy lassan, módszeresen rendszeres olvasóvá nevel ifik őket. Míg Bányai Mária „üzleti ügyeit” intézi, jut néhány perc a szemlélődésre. A klubban minden új: a székek, asztalok, függönyök, a falon a kerámiák. Egyik asztalnál társasjátékkal játszanak, másiknál kék csomagolópapírral bekötött füzetek fölé hajolva készítik a házi feladatot. A kollektív munkának bizonyára jó megoldás lesz az eredménye. Vart olyan gyerek is, aki regényt olvas. A kép biztató. Ugyancsak azok a tervei? is. Matematika-, művész-, irodalmi-, varrószakkör beindítását tervezik. Megalakul az irodalmi színpad is, a hónap végért kezdődnek a filmklub foglalkozásai. Ebben a félévben kéthetenként összesen hat filmet vetítenek a művészmoziban, a klubtagok számára, a felszabadulástól napjainkig készült filmek közül. Minden vetítést megbeszélés, filmesztétikai előadás követ. A szakkörök vezetését társadalmi munkában vállalták a pedagógusok. —■ Ezek szerint számíthat a kollégáira? — Sajnos mirtdig csak ugyanarra a tizenöt-húsz nevelőre. — És a gyerekek munkahelyeire? — Vállalata válogatja. A TOTÉV és a Volán például színházbérletet vesz a gyerekeknek, másutt viszont még a bérleti előadásokra sem engedik el őket — évente mintegy öt-hat előadásról van szó. Az iskola ugyancsak színház-, meg hangversenybérletet vásárol, és a már említett filmklubot is finanszírozza. __A klub, a szakkörök, a színház-, és a h angverseny-látogatások hány tanulót érinte- nek? — Sajnos egyelőre az ezernyolcszáz diáknak csak egy részét. De azt szeretnénk, én is azon vagyok, hogy az arány megváltozzon, méghozzá pozitívan. A szekszárdi szakmunkásképzőben augusztus 15-től dolgozik „főhivatású" kulturális, nevelési ügyekkel foglalkozó pedagógus. Az idő rövid ahhoz, hogy látványos eredményekről adhassort számot. Eddigi tevékenységéből és a sokat ígérő tervekből viszont arra következtethetünk, hogy az új státusz létrehozása nem volt fölösleges. — OV■ — I
