Tolna Megyei Népújság, 1973. november (23. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-02 / 230. szám

TOLNA MIGYÉ1 V|Up PROLETÁRJAI, ÉGYÉSOUETEIO Koszigin befejezte jugoszláviai látogatását Alekszej Koszigin, a Szovjet­unió minisztertanácsának el­nöke hétfőn befejezte Jugo­szláviában tett nyolcnapos hi_ vatalos, baráti látogatását és visszautazott hazájába. A szovjet miniszterelnököt a dubrovniki repülőtéren Dzse. mai Bijedics kormányfő és más jugoszláv vezető személyiségek búcsúztatták. A látogatásról szóló közös közleményt Belgrádban és Moszkvában hétfőn este hoz­ták nyilvánosságra. XXIII. évfolyam, 230. szám. ARA: 90 FILLER Kedd, 1973. október 2. Tóina megye mezőgazdaságának fejlesztési terve Átadta megbízólevelét a Vietnami Demokratikus Köztársaság új magyarországi nagykövete Ötven százalékkal nő az erdőterület — Öntözőfürt a Sió mindkét partján — Kétszeresére növekszik a műtrágya-felhasználás A Tolna megyei Tanács Me­ző-, Élelmiszer- és Vízgazda­sági Bizottsága tegnap dél­előtt tartotta soron lévő ülé­sét. Ezúttal két jelentős kér­désben hangzottak el előadá­sok. Somorjai Sándor, a me­gyei tanács osztályvezetője előadásában ismertette Tolna megye mezőgazdaságának fej­lesztési tervét. Tolna megyében az elkövet­kezendő évtizedekben jelentős fejlődés következik ne a me­zőgazdasági kultúrában. Szük­ség is van erre — állapította meg az előadó —, hisz egyre több élelmiszert vár a népgaz­daság a megye gazdaságaitól, és jelentős munkát kell elvé­gezni a termőtalaj megóvása, fenntartása érdekében. Tolna megyében a mezőgazdaságilag művelt terület közel 50 szá­zalékán kell számolni az eró­zió kártételével. Az elképze­lések szerint 1990-ig a szántó- terület mintegy 28 000 hektár­ral csökken, az erdőterület ugyanennyivel növekszik, ami végeredményben Tolna megye erdőségének csaknem 50 százalékos növekedését jelenti. A szőlő, a gyümölcsös terüle­te 1990-ig azonos szinten ma­rad, csökken viszont a rétek által elfoglalt terület. Tolna megye erdőterületét Jelentősen fejlesztik, főleg a nagy lejtőszögű szántóterüle­teken. a vízelöntéses és a sa­vanyúfüves rétek helyén, A telepítések kisebb részét ké­pezik a keményfák. A neme»- nyár telepítése kerül előtérbe. Jelentős erdőtelepítésre ke­rül sor a futóhomokos terü­leteken is, amelyek termelés­ben tartása — szántóföldi művelése — már semmikép­pen nem gazdaságos. A ter­melésszerkezetben sem várha­tó 1990-ig lényeges változás, a szántóföldi növénytermesz­tésbe vont terület 32 százalé­kán kalászosokat. 30 százalé­kán kukoricát. 13 százalékán ipari növényeket és 15 száza­lékán lucernát termesztenek, a többi fennmaradó területen egyéb növényféleségeket ter­melnek. A főbb növények termésát­laga a tervek szerint a kö­vetkezőképpen alakul: búzá­ból 43 mázsás hektáronkénti átlagtermést, kukoricából 55 mázsát, napraforgóból 21 má­zsát. szőlőből 60 mázsát, fű­szerpaprikából 80 mázsát, cu­korrépából 480 mázsát vár­nak. Az évi fakitermelés 1990- ben elérj a 250 ezer köbmé­tert. A tervek alapján a MÉM az Öntözésfejlesztésre kijelölt körzetek közül a Sió bal és jobb partját kiemelt kategó­riába sorolta. Öntözési terü­letnek jelölték ki a Kapos- Koppány menti területek me­gyei részét és a szekszárdi járás északi részét. 1973-ban kezdődik az első öntözési fürt kiépítése, s a Sió bal partján a vízlépcső kiépítése után 2600 hektár területet lehet majd öntözni. A sióagárdi vízlépcső kiépítése után a Sió jobb partján, a Sárközben az öntözhető terület 6 ezer hektárral növekszik. A Ka- pos-Koppány völgyében az öntözés egy 5—6 millió köb­méteres víztározón alapul. A megye területén több, mint 12 ezer hektáron van lehetőség koncentrált öntözőfürt létesí­tésére. Az összes öntözési terv megvalósulása esetén a szántó­terület 20—22 százaléka válik öntözhetővé. A terméshozamok növelése érdekében a mezőgazdaság kemizálásában is jelentős lé­pést kell elérni. A műtrágya felhasználása a kétszeresére növekszik, 1970-hez képest. Szükség lesz műtrágyatárhá­zak építésére is. A szántóföldi kultúra terü­letének megvédése ig jelentős szerepet kap Tolna megye mezőgazdasági távlati tervé­ben. Mélylazításos talajjaví­tást 20 ezer hektáron, gyep­telepítést 6 ezer hektáron vé­geznek. dombvidéki és ho­moktalajokon szőlő- és gyü­mölcstelepítéssel. teraszírozás- sal. tereprendezéssel 8 ezer hektárt készítenek elő. Négy­ezer hektáron a rétterületek vízrendezését oldják meg. Tolna megye állattenyész­tésében is a specializálódás, a komplex telepek létesítése jel­lemzi majd a századforduló utolsó évtizédéig a szövetke­zeti és állami gazdaságokat. Az elképzelések szerint a je­lenleg egy tehénre 2600 lite­res évi tejtermelést 3700 li­terre kell emelni. A húster­melés mintegy 30—40 száza­lékkal növekszik. Az egy ko­cára jutó évi hasznos szapo­rulatnak a 16-ot el kell érni. A hízók felkészülési idejét 8 hónapról 4 hónapra kell csökkenteni. A juhtenyésztés­ben elősorban a gyapjúhoza­mot növelő fajtákat kell sza­porítani, s a juhállományt 1990-ig 25—30 százalékkal akarják növelni. A mezőgazdaság gépesítésé­be elősorban a komplex gép­sorok, géprendszerek beállítá­sát tervezik. a gépesítés mind- szélesebb körű kiterjesztését. Az a terv, hogy a nagyobb lóerőt képviselő erőgépek ke­rülnek majd használatba. A zöldségtermelés érdeké­ben a kormány jelenlegi zöld­ségtermesztési programjának megfelelően fokozzák a terme­lést. Például zöldbabból mint­egy 70 százalékkal, paradi­csomból 80 százalékkal, zöld­paprikából 60 százalékkal ter­melnek többet a gazdaságok 1990-ben. mint majd 1975- ben a tervidőszak végén. A megyei tanács osztályve­zetője mélyreható elemzéssel vázolta, hogy a Tolna megyei mezőgazdasági fejlesztést mi­lyen munkaerőigénnyel, mun­kabérrel, milyen szervezési intézkedésekkel érhető el. A Tolna megyei Tanács Mező-. Élelmiszer^ és Víz­gazdasági Bizottsága meghall­gatta dr. Kovács Jenőnek, a Tolna megyei Állategészség­ügyi Állomás igazgató főor­vosának és Póczik Zoltánnak, az Állattenyésztési Felügye­lőség igazgatójának jelentését Tolna megye állategészség­ügyi helyzetéről, különös te­kintettel a szarvasmarhaprog­ram végrehajtására. A bizott­ság a két jelentés és előadás után a témákban megfelelő határozatot, illetve ajánlást fogadott eL Losonczi Pál, a Népköztár­saság Elnöki Tanácsának el­nöke hétfőn fogadta Nguyen Manh Cam rendkívüli és meg­hatalmazott nagykövetet, a Vi­etnami Demokratikus Köztár. saság új magyarországi nagy­követét. aki átadta megbízó- levelét. A megbízólevél átadásánál jelen volt Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára, Marjai József külügyminiszter-helyet­tes. Nagy Lajos, a Külügy­minisztérium protokoll-osztá. lyának vezetője és Pesti End­re vezérőrnagy. Nguyen Manh Cam nagy­követ, a vietnami vezetők üd­vözletének és jókívánságainak tolmácsolása után beszédében Lazarev és Makarov a Csillagvárosban A Szojuz—12 kéttagú le­génysége, VjaSWlJJ Lazarev al­ezredes űrhajóparancsnok és Oleg Makarov fedélzeti mér­nök vasárnap visszatért a Moszkva környéki Csillagvá. rosba. A Szojuz—12 sikeres út. ja alkalmából a Csillagváros­ban megtartott gyűlésen Geor- gij Beregovoj tábornok, a szovjet űrhajósokat előkészítő központ vezetője méltatta La­zarev és Makarov munkáját. A Szojuz—12 legénysége kétnapos útjával újabb lépést tett a Szovjetunió űrkutatási prog­ramjának megvalósítása felé mondotta. A rövid, de igen tartalmas és megfeszített re­pülőút során a kozmonauták magas fokú szakmai tudásról tettek tanúbizonyságot. A le­génység sikeresen hajtotta végre a tökéletesített fedélze­ti rendszerek kipróbálását és ellenőrzését, a kézi és automata vezérlés további kidolgozását. Ezenkívül népgazdasági fel­adatok megoldása érdekében elvégezték a földfelület egyeg részeinek színképelemzését — mondotta Beregovoj tábornok ül * Az űrrepülés sikeres befejezése után Moszkvába érkez­tek a Szojuz—12 űrhajósak Képünkön: V. Lazarev (balról) és O. Makarov űrhajós a repülőtéren. megköszönte a magyar párt és kormány, a testvéri magyar nép őszinte támogatását, a pro­letár internacionalizmus ne­mes szellemében nyújtott se­gítségét, majd a következőket mondotta: — Biztosítom önt, hogy meg­bízatásom során — amelynek megtisztelő voltát és felelőssé, gét teljes mértékben átérzem — legjobb tudásom szerint a népeink közötti harci szolida­ritás és testvéri barátság el­mélyítésén fogok munkálkod­ni a Magyar Népköztársaság­ban. Biztos vagyok abban, hogy ebben élvezni fogom el­nök elvtársnak, a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsá­nak és kormányának támoga-j tásáfc A nagykövet beszédére LoJ sonczi Pál válaszolt. A megbízólevél átadása után' a nagykövet bemutatta Lo- sonczi Pálnak a kíséretében megjelent Nguyen Van Linh kereskedelmi tanácsost, Nguyen Duy Sanh katonai attasét, Dang Tran Ngoan első titkárt, Nguyen Khac Duy másodtitkárt,' Nguyen Thai harmadtitkárt. Dang Van Can kereskedelmi attasét és Nguyen Huynh saj­tóattasét. Az Elnöki Tanáé? elnöke szívélyesen elbeszélge. tett a nagykövettel, aki ez­után a Hősök terén megkoszo. rúzta a magyar hősök emlék­művét. Magyar gazdasági napok Moszkvában Lázár György, a Miniszter- tanács elnökhelyettese hétfőn délután Moszkvában ünnepé­lyesen megnyitotta a magyar gazdasági napokat. A 65 előadásból, kiállítások­ból és szakmai bemutatókból álló háromhetes rendezvény- sorozat megnyitó ünnepsége nagy érdeklődés közepette, több száz magyar és szovjet kereskedelmi és műszaki szak­ember jelenlétében a „Szov- jetszkaja” hangversenyterem­ben zajlott le. A szovjet vendéglátók ne­vében Jevgenyij Pitovranov, a szovjet kereskedelmi-ipari kamara elnökségének elnök- helyettese nyitotta meg az ün­nepséget. A Szovjetunióban először megrendezésre kerülő ma­gyar gazdasági napok célja, hogy a két ország szakembe­rei kölcsönösen jobban meg­ismerhessék egymás eredmé­nyeit a szocialista és kommu­nista építésben. — jelentette ki Lázár György miniszter­elnökhelyettes. az állami terv­bizottság elnöke, kifejezve azt a meggyőződését, hogy a ma­gyar műszaki szakembergárda eddigi legnagyobb külföldi be­mutatkozása méltón szolgálja majd a néneink közötti ba­rátság ápolását, gazdasági és tudományos-műszaki kapcso­lataink erősödését a KGST komnlex programjának végre­hajtását.

Next

/
Thumbnails
Contents