Tolna Megyei Népújság, 1973. szeptember (23. évfolyam, 204-229. szám)
1973-09-07 / 209. szám
Gép- és műszerkiállítás, üzemi bemutató az AGROMASEXPÓ ’73 keretében Ma délelőtt 10 órakor nyitja meg Váncsa Jenő MÉM-minisz- terhelyettes az AGROMAS- EXPO ’73 elnevezésű nemzetközi mezőgazdasági és élelmi, szeripari gép- és műszerkiállí- tás és vásárt Budapesten a kőbányai vásárterületen. A kiállítás bemutatja a mezőgazdasági termelés, termék, feldolgozás, valamint forgalmazást segítő gépeket, műszereket, berendezéseket, az e téren folyó műszaki fejlesztés legújabb eredményeit és irányait. A rendezők célul tűzték ki, hogy a látogató szakembe. rek az ajánlott géprendszerekről, azok ökonómiai hátterének bemutatása mellett kapjanak tájékoztatást. A szocialista és tőkés országok . valamennyi jelentősebb gépgyártó és forgalmazó vál. lalata részt vesz a kiállításon. Az egyik legnagyobb kiállítási anyaggal a Német Demokratikus Köztársaság jelent meg. Elsősorban géprendszereket és teljes technológiai sorokat mutat be. Az európai országokon kívül ázsiai, amerikai, ausztráliai kiállítók is bemutatják termékeiket. Újdonság az, hogy a háztáji gazdaságok részére ajánlott és Uj üzemcsarnokba költözött * a Dombóvári Fémtömegcikkgyártó Vállalat Fennállása óta legnagyobb változáson megy át ezekben a napokban a Dombóvári Fém- tömeggcikkgyártó _ Vállalat. Eddig a Petőfi és Árpád utcában istállókból átalakított műhelyekben állítottak elő évenként több tízmillió forint értékű új terméket. Most költöznek. A város ipari negyedében elkészült az új, korszerű, világos üzemcsarnok. A terv: a jövő héten már ott dolgozik valamennyi gép. Ma még a költözködés mellett alakítják a villamos hálózatot, mert az nem biztosította megfelelően az üzem számára a villamos energiát. De ezzel egyidőben már termel is effy-két gép az új helyen. A szándék ugyanis -■ az volt. úgy megoldani a géppark áthelyezését, hogy közben a munkában ne legyen fennakadás. Horváth Jánosnéval. a vállalat megbízott vezetőjével végigjártuk a Petőfi utcai üzemet. A készülő vödrök mellett magasra rakva, a kiszabott lemezek feküdtek. — A lemezleszabó génét átvitték már. De előtte legyártották vele azt az anyagmenv- Y>yiséget, amit a költözködés id“i"n feldolgoznak. Előállók a kapitális kérdéssel. Miért a gyártórészleg, s nem a horganvzók költöznek az első lépcsőben? Köztudott ugyanis, hogy a kéményből felszálló füst. savgőzök megkeserítik a környéken lakók életét. Ha leszálló légáramlat van, a csípős, kellemetlen szagú gázok, gőzök szinte beborítják a környező utcákat. Nem lehet ablakot nyitni, -piszkos lesz a száradásra kitett ruha. — Nézzen a mennyezetre. Egy éve sincs talán, hogy ittjártak a kőművesek. A plafonon majd ajtónyi nagyságban hiányzik a vakolat. S ez az örökség átka. Korábban istálló volt a műhelyek helyén. A falak, a mennyezet nem az ipar követelményeinek megfelelően készültek. S ha jön egy eső, minden átnedvesedik. Olyankor életveszélyes a falakhoz érni. Mert hiába vannak Ber- mann-csőben a vezetékek, ráz a nedves vakolat. — Ez tette szinte kötelezővé számunkra, hogy a műhelyeket vigyük ki először. A horganyzó épülete ugyanis. viszonylagosan, jó állapotban van. S nem tehettük ki annak a veszélynek száz dolgozónkat, hogy egy egyébként cseppet sem szabálytalan mozdulat miatt agyonüsse az áram. Az már csak további nyomatéket adott az ilyen döntés meghozatalához, hogy a hor- ganyzóban összesen tizennyól- can dolgoznak, míg a többi műhelyben sokszor annyian. S így a dolgozók jelentős hányadának biztosítani tudjuk már a megfelelő szociális és munkakörülményeket. A vállalat valóban nehéz helyzetben van. Ha a hor- ganyzót költöztette volna ki, dolgozóit tette volna ki életveszélynek, így pedig a lakók panaszkodnak gyakran a lég- szennyezés miatt. A telies üzem egyszerre történő áttelepítésére pedig pénzügyi lehetőségeik miatt nincs mód. Sakkal kellemesebb helyzetben volt Horváth Jánosné. mikor az új csarnokot néztük meg. A tágas, világos épületben mindent megtalálunk, amit a mai színvonal előír. És megtaláltuk a lemezleszabó gépét is, ami egy héttel korábban oly nagy tempóban dolgozott. Már újra üzemképes. Amiatt egy percre sem áll le a termelés. Végigjártuk az öltözőket, a pihenőt, az irodákat. S nem túlzás, ha azt mondjuk, ezzel a hétmilliós beruházással a vállalat fél évszázadot korszerűsödött. Búcsúzás előtt megkérdeztem a megbízott vállalatvezetőt. mi lesz a horganyzóval. Még egy. kis türelmet kért. Hamarosan megkezdik az újabb üzemrész építését, s legkésőbb három év múlva az is kiköltözik. — szepesi — bemutatott gépeket, berende zéseket és eszközöket a helyszínen meg is lehet vásárolni. A kiállítás ideje alatt az Agárdi és Komáromi Állami Gazdaságokban és a toki termelőszövetkezetben rendezett üzemi bemutatókra 350 Tolna megyei mezőgazdasági — több ségében termelőszövetkezeti szakember jelentkezett. Ä meghirdetett programok közül a III. számúra a megyei taríács költségvetéséből különautóbu- szokat indít; egyet Tamásiból, kettőt Szekszárdról, összesen 140 fővel. A szállást is központilag biztosították az igény, lök részére. Az autóbuszok Tamásiból és Szekszárdról szeptember 10-én 8, illetve 9 órákor indulnak. 10-én a kiállítást nézik meg a résztvevők, 11-én pedig a Komáromi Á. G.- ban az üzemi bemutató keretében ismerkednek a cukorrépa-termesztés komplex géprendszerével, a lucernatermesztés és -betakarítás _gép- soraival, erőgép és talajművelő gépújdonságokkal és az 1500 férőhelyes hízómarha-istálló tartástechnológiájával. A többi programra jelentke. zett szakemberek egyedileg oldják meg a felutazást Budapestre. Az igényelt szállások biztosítására a Budapest TOURIST levélben keresi fel a gazdaságokat. Étkezést az üzemi bemutatók helyén biztosítanak a rendező szervek. Az üzemi bemutatókra azok is kijuthatnak, akik nem kü- fönbusszal érkeznek a kiállításra, mert a kiállítás jegypénztárainál külön erre a célra fenntartott autóbuszokra váltható jegy. A kiállítás iránt megyeszer- te nagy az érdeklődés a gépészek között végzettségre való tekintet nélkül. Több termelő- szövetkezet határozott úgy, hogv szervezett formában, különjáratú autóbusz biztosításával teszi lehetővé elsősorban gépész szakemberei számára a kiállítás megtekintését. A minden mezőgazdasági szakember számára tanulságos, minden háztáji gazdasággal foglalkozó részére hasznosítható kiállítás belépőjegyeit — 30%-os vasúti kedvezményt biztosít — a termelőszövetkezetekben lehet elővételben megvásárolni. -h. -s. • • Öntözésre várnak az őszi vetések Szeptemberig csaknem 290 ezer hektáron kaptak mesterséges csapadékot a növények A szeptemberi kánikula ismét sürgető feladattá teszi a szántóföldi növények öntözését. Az Országos Vízügyi Hivataltól kapott tájékoztatás szerint a nagyüzemi gazdaságok augusztus végéig 287 ezer hektárnyi területet öni- tözték meg, 16 ezer hektárral többet, minit a múlt év azonos időszakában. Ez a növekedés mégsem adhat megnyugvásra okot, hiszen a rendelkezésre álló öntözési kapacitásnak még a 75 százalékát sem használták ki. Kétségtelen, hogy áprilisban és júniusban akadtak már olyan területek is, amelyeken a sok évi átlagnál több volt az eső, de az időjárásnak még így is nagy a hátraléka, nem pótolta több éves csapadékadósságát. A legközelebbi fontos feladatok közé tartozik az új telepítésű pillangós növények, a másodvetések és az őszi gabonavetések öntözése. Az őszieknél különösen célszerű, ha az öntözőberendezéseket az első vízpótlás után nem bontják széjjel, hanem készenlétben hagyják a földön, hogy 5—6 naponként, vagy hetenként megismételjék a talaj 10—15 centiméteres magágyának öntözését, amikor pedig kikelt a mag, az utolsó, legnagyobb vízadaggal, 40— 50 centiméter mélyen áztassuk át a talajt, hogy hosszú időre tartalékolják a nedvességet. A kelesztő és a tartalékoló öntözéssel rohamosan erőre kap a növény, s kedvező eséllyel vészelheti át a tél viszontagságait. A vízügyi igazgatóságok jelzései szerint a nagy folyók viszonylag sekély vízszintjének ellenére is elegendő öntözővíz áll a gazdaságok rendelkezésére. Hamarosan- hozzájuthatnak a gazdaságok ahhoz a vízhez is, amelyet eddig a rizstelepek vízpótlására adtak. Ennél is jelentősebb, hogy a kiskörei vízlépcsőnél megkezdődött duzzasztás hatására a jászsági és a nagykunsági főcsatornán, továbbá a tiszalöki duzzasztóműből induló keleti főcsatornán óriási területekre, még a Körösök völgyébe is eljut a víg. I Klubpresszó Az utóbbi időben több olyan csak néhányan választottak. írás jelent meg a szekszárdi klubpresszóról megyei lapunkban — hol bírálóan, hol példázódóan —, amelyeknek címeiben. soraiban ilyenek fogalmazódtak meg: álhírek, látszateredmények, hazug ember, sánta kutya; túl szép a menyasszony! Az olvasó nem tudja (nem is tudhatja), mi végre e zenebona, lárma, mi is a baj; miért kell zavaros eszmefuttatásokban pellengérre állítani olyasvalamit, ami erre a •legkevésbé érdemes. Hangjukat azok, akik a klubpresszót megálmodták és az ifjúságpolitikai határozatok szellemében meg is valósították eddig nem nagyon hallatták. Azért- sem. mert véleményüket nem. nagyon kérték, ha meg kérték, másként írták. értelmezték. LASSÚK A MENYASSZONYT! Mi is a klubpresszó? Se nem presszó, se nem klub, hanem a kettő ötvözete. — Mindenki beléphet, szórakozhat, játszhat, részese lehet a programoknak, ha a házirendet betartja. Tagdíjat nem kell fizetni, de ami a legfontosabb, szeszes italt nem lehet kapni. És ez utóbbi a lényege, a lelke és értelme, ezért született. — Aki az effajta irodalomban kicsit is járatos, tudja, hogy milyen erkölcsi és anyagi károkat okoz a fiatalok alkoholizmusa világviszonylatban. — Hogy az alkoholnélküliség a művelődési intézményekben mennyire nem egyértelmű dolog, annak bizonyságául álljon egy vélemény : „Hány népművelési intézményben jártam. hány „kulturális presszó” műsófiá’í nak meghívottjaként kerülgettem a kiömlő sörtől csepegő asztalokat... — Enélkül nem megy? — kérdeztem annak idején. S az illetékes népművelők rezignáltam rázták fejüket . .. Ügy látszik Tolna megyében más szelek fújnak.” (G. Szabó László cikke. Magyar Hírlap 1972. szeptember 4.) A nyár derekán részese lehettem egy e témában rendezett országos értekezletnek, ahol felelős minisztériumi vezetők erősítgették. hogy sör nélkül nem lehet ifjúsági szórakozóhelyeket fenntartani, mert elnéptelenednek. Szek- szárd az egyetlen kivétel, és tegyük hozzá, az élő cáfolat. — Nem néptelenedett el, látogatóinak száma megduplázódott. Közönsége megfiatalodott. Sok a lány. a kispénzű diák. a fiatal szakmunkás. Jól megvannak együtt, s e helyütt csak rosszízű emléknek tűnnek a lógóbeiű székek, a tántorgó részegek. MI A KLUBPRESSZÓ VARÁZSA? Közösség, esztétikum, játék, beat-zene? A zene mindenek előtt (van is belőle bőven!), de valahogy úgy együtt, mert más íze van a közös meccsnézésnek, a Ki mit tud műsornak, a filmsorozatnak is a megszokott körben. — Nem minden az alkohol. e nélkül is lehet. A presszó a maga nemében egyedüli az országban. Ebből adódóan kezdeményeznünk, kísérleteznünk kell. — Tapasztalatainkat időnként összegezzük. elképzeláseinket az igényekhez és a lehetőségekhez igazítjuk. Egy-két példa erre: Egyidőben úgy véltük. hogy szükségünk van társadalmi vezetőségre. Ma úgy gondoljuk, hogy egy szélesebb körű — a törzsgárdából verbuválódó — aktivista csoport hasznosabb lehet, mint az a néhány -tagú vezetőség, akiket gyakorlatilag senki sem, vagy Ami az élőmusorokat illeti: kezdetben havi egy, esetleg két élőműsorra gondoltunk. — A gyakorlat bizonyította, ha ezek a műsorok népszerűek, szűk a hely (többször át kell hozni a műsort a ház valamelyik nagyobb termébe!), ha meg speciális igényeket elégítenek ki, akkor a többséget zárják ki. s egyúttal cáfolják azt az elképzelést, ami a presszót létrehozta. — Nem szabad feledni, hogy ezek kielégítésére vannak rendezvényeink. klubjaink, művészeti csoportjaink. A félszázat is meghaladja azon állandó mű. velődési közösségeink száma, amelyekben fiataljaink művelődhetnek, szórakozhatnak. A nyár végén vagyunk. Vége a nyaralásnak, kezdődik az iskola. Törzsközönségünk is visszatér. Az ősz meghozza a plakátokat éppúgy, mint a rendszeres beatzenéi összeállításokat. (A teraszon, ahol nyáron tartózkodtunk, hangszórók nincsenek!) — Néhány műsoros rendezvényre is számíthatunk. Szeretnénk folytatni a vetélkedőket, a sakkversenye, két .— Bízunk abban, hogy a ház klubjai, művészeti csoportjai (sakkozók, ifjúsági klubok. magnósok) a jövőben is segítségünkre lesznek. Az idei nyár programját összevetettük a tavalyiéval. Mi úgy ítéljük meg, hogy nincs ok a csüggedésre. semmi különös nem történt. Egyszerűen nyár volt. Meleg nyár. Dr. Vadas Ferenc műv. közp. igazgatója Dr. Vadas Ferenc azt állítja, hogy a művelődési központ ■ illetékeseinek véleményét nem kértük ki. Augusztus 15-i számunkban közöltük j^itóSné reagálását első írásunkra és ugyanabban ., a , számban jelent meg dr. Vadas Ferenc munkatársuknak elmondott véleménye is. Tehát meghallgattuk és meghallgatjuk, E ' válasz megjelenése ix ezt bizonyítja, amely sajnos nem győz meg bennünket. Továbbra is fenntartjuk azt az állításunkat: a klubpresszóként indult kezdeményezés dicsérendő, dicsértük is az elmúlt évben, de véleményünk éx tapasztalatunk szerint — ezt fejtegettük a dr. Vadas Ferenc által zavaros, eszme- futtatásoknak minősített cikkeinkben is — kezdi elveszíteni klubpresszó jellegét, és mindinkább vendéglátó egységgé, szeszmentes presz- szóvá alakul. Ez is jó, ez is dicsérendő, ez is követendő, de akkor ne klubpresszóként propagálják. Reméljük, hogy a meleg nyár után „forró ősz és tél” következik, amikor nemcsak közöx tévénézés, sakkvérseny és gépzene lesz, hanem . élőműsor, amit nemcsak mi hiányolunk, hanem a klubpresszót látogató fiatalok is. IggjsÉ limes a rajzos If islss
