Tolna Megyei Népújság, 1973. szeptember (23. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-06 / 208. szám

T Äz ötéves tervidőszak első félidejének egészségügyi mérlege .\őtt az élvesziiletések száma —Kétezer-kétszáz új kórházi ágy Mii mond a § A lakáscseréről Hogyan alakult az ország lakosságának egészségügyi helyzete a 4. ötéves tervidő­szak első felében? — a kér­désre az Egészségügyi Minisz­tériumban a következőket vá­laszolták az MTI munkatár­sának : v i — Az egésizségügyi ágazat — anyagi erőihez képest — szá­mottevő eredményeket ért el. Az eltelt időszakban újabb 150 000 lakosra térj esztették ki a társadalombiztosítást, így már a lakosság .99 száza-- léka jogosult hazánkban a különböző egészségügyi szol­gáltatások, intézmények igénybevételére. A 4. ötéves terv kezdete óta 120 új or­vosi körzet (felnőtteknek) va­lamint 132 új, gyermekorvosi körzet kapcsolódott be a há­lózatba. Az újonnan épült fekvőbeteg intézményekben létesített ágvak száma megha­ladja a 2200-at. így jelenleg a fekvőbetegek részére összesen csaknem 86 000 ágy áll ren­delkezésre. — A rendelőintézetek szak­orvosi óraszáma mintegy tíz százalékkal növekedett. Ma már minden járásban biztosí­tott a rendelőintézeti ellátás, a szakorvos igénybevételének lehetősége. Ugyancsak 10 szá­zalékkal nőtt a bölcsődei he­lyek száma: jelenleg összesen 1053 bölcsőde működik az or­szágban (796 tanácsi és 257 üzemi), amelyekben több mint 43 000 apróságról gondoskod­nak. A nyilvántartott tbc-s bete­gek száma lényegesen. 16 szá­zalékkal csökkent. Ugyanez vonatkozik az újonnan beje­lentett, felkutatott tbc-sekre is. Az élveszületések száma a következő: 1971-ben 150 640. 1972-ben 153 265 volt. Ez év első felében egy százalékkal haladta meg az élveszületési arány az 1972. első félévit. A halálozások száma a kiugró 1971-es 123 000-ről (ebben erő­sen közrejátszott az influen­zajárvány 1972-ben) 119 000-re csökkent. Az idei esztendő el­ső felében — sajnos — hat százalékos emelkedés követ­kezett be, amiben a fő szere­pet ismét az influenzajárvány játszotta. A halálokok között változatlanul a szívbetegségek, a magas vérnyomás, valamint a rosszindulatú daganatok áll­nak az első helyen. A csecse­mőhalandóság a tervidőszak első két évében javult. Ta­valy 33 ezrelék volt az arány, ami magyarországi viszonylat­ban az eddigi legalacsonyabb érték. 1973 első hat hónapiá­ban azonban — 197 2. jár­ványmentes azonos időszaká­hoz viszonyítva — kissé emel­kedett a csecsemőhalandóság. Az influenzától eltekintve a járványügyi helyzet az utóbbi két és fél esztendőben általá­ban kedvezőnek ítélhető meg. A kanyarójárvány főleg a védőoltásban nem részesülő korosztályokat érintette. — Örvendetes, hogy az üze­mi balesetek alakulása javuló tendenciát mutat. Jellemző er­re hogy a bejelentett üzemi baleseteknél mintegy nyolc százalékos csökkenés követke­zett be a tervidőszak első fe­lében. A közúti közlekedési baleseteknél az 1972-ben megindult csökkenő irányzat Az egészségügyi miniszter utasítást adott ki az 1973. évi kanyaró elleni védőoltások most esedékes szakaszának megszervezéséről és az oltások lebonyolításáról. A rendelke­zés alapján szeptember 10. és 15. között kanyaró elleni vé­dőoltásban részesítik azokat a gyerekeket, akik 1972. július 1. és 1972. november 30. kö­zötti időben születtek. Az ol­tás mindazoknál kötelező, akik kanyarón még nem es­tek át, kanyaró elleni védőol­állandósult 1973 első felében is. — A foglalkozási megbete­gedések száma — 1972 azo­nos időszakához képest — ez év első hat hónapjában emel­kedett. Ismét előtérbe kerültek a szilikózis miatti megbetege­dések. Változatlanul sok gon­dot okoznak a növényvédő szerekkel kapcsolatos betegsé­gek, valamint a bőrbetegsé­gek. Az idei esztendő első félévében például csaknem 10 százalékkal több bőrmeg­betegedés fordult elő, mint 1972. első felében. A nemibe­tegek száma elég jelentős mértékben emelkedett. * — A táppénzes állomány alekulását természetesen be­folyásolták a járványok. 1971- ben 5 4 százalék 1972-ben 5,2 százalék volt az arány. Az 1973. első félévi táppénzes ál­lomány előzetes adatok szerint 5,6 százalék volt. — Mindent egybevetve: alapjában véve a mérleg pozi­tív, az ország lakosságának egészségügyi helyzete, ellátása az elmúlt két és fél év tükré­ben is kielégítőnek mondható — fejezték be a tájékoztatást a minisztérium illetékesei. . (MTI) tást nem kaptak, s nem szen­vednek olyan betegségben, amely miatt nem részesülhet­nek oltásban. Az Egészségügyi., Minisztéri­um ezúton is felhívja a fi­gyelmet: kívánatos, hogy az érdekelt szülők, illetve a gyer­mekek gondozói az oltásra kö­telezetteket a kijelölt időben és helyre vigyék el. A kanya­ró a felhasználásra szánt oltó­anyag beadásával biztosan megelőzhető és a védettség hosszú időn át tart. (JVITI) Munkahely megváltoztatása, családi körülményekben be­következett változás és egyéb okok is gyakran szükségessé teszik, hogy a dolgozók elcse­réljék lakásukat akár ugyan­abban a helységben, akár más városban, községben lévő la­kással. A lakáscsere mikénti lebonyolítása azonban a ta­pasztalat szerint gyakran problémát okoz. A lakások elosztásáról és a lakásbérletről szóló 1/1971. Korm. sz. rendelet lehetővé teszi a lakáscserét, kimondja azonban, hogy a lakáscsere- szerződést írásban kell meg­kötni. A szerződés akkor ér­vényes, ha a lakáscseréhez ál­lami lakás esetében a lakás­sal rendelkező szerv, nem ál­lami lakás esetében a bérbe­adó. tartási szerződés esetében pedig az éltartó is hozzájárult. Állami lakás esetében a la­káscsere-szerződésben név sze­rint fel kell sorolni, a bérlő­vel együtt lakó valamennyi személyt, ezek lakáshasználati jogcímét (pl. családtag, albér­lő)'. továbbá külön-külön fel kell tüntetni azt, hogy a la­káscsere folytán közülük kik költöznek ki a bérlővel együtt a lakásból, illetőleg a csere után kik és milyen lakáshasz­nálati jogcímen maradhatnak vissza a lakásban. Egy lakás több lakásra is elcserélhető, ilyen esetben a lakáscsere-szerződésben azt is fel kell tüntetni, hogy melyik lakásnak ki lesz a bérlője. A lakáscsere-szerződést mindazoknak a személyeknek alá kell írniuk, akik a cserét megelőzően bérlők voltak, va­lamint a csere folytán bérlő­vé válnak. A tanácsi bérlakásokra vo­natkozó lakáscsere-szerződést ahhoz az I. fokú lakásügyi hatósághoz kell benyújtani, amelynek területén a lakások vannak, ha pedig a cserével érintett tanácsi bérlakások különböző lakásügyi hatóságok területén vannak, a szerződés ezek bármelyikéhez benyújt­ható. Ha a bérjiő tanácsi bérla­kást nem tanácsi bérlakásra kíván elcserélni, a lakásügyi hatóság a hozzájárulás és a kiutalás kérdésében csak S’ tanácsi bérlakás vonatkozásá­ban határoz. A lakásügyi hatóság a la­káscseréhez kért hozzájáru­lást köteles megtagadni, ha a) a cserélő fél a lakáscsere útján a lakásigénye mértéké­nek felső határát meghaladó szobaszámú lakáshoz jutna: b) a lakáscseréhez a fen­tebb már említett érdekeltek nem járultak hozzá: c) társbérleti, lakrész cseré­je esetén a lakásrészbe tartó­san beteg személy kerülne. Illetőleg az abba együtt be­költöző személyek száma meg­haladná a lakásigény mérté­kének alsó határa szerint meg­állapított befogadóképességét. A lakásügyi hatóság a la­káscseréhez kért hozzájárulást megtagadhatja, ha a) a cserélő fél a lakáscsere útján a lakásigénye mértéké­nek alsó határát meghaladó, de annak felső határát meg nem haladó — az elcseréltnél nagyobb — szobaszámú la­káshoz jutna; b) a lakáscsere folytán a bérlő és a vele együttlakó sze­mélyek lényegesen rosszabb lakáskörülmények közé jut­nának. _Ha a cserélő feleli a szer­ződésben másként nem álla­podtak meg. a bérlővel együtt­lakó valamennyi személy kö­teles a lakást a bérlővel együtt elhagyni. Ha a lakás­ban albérlő is lakik, a cseré­lő felek kötelesek az albérlő megfelelő elhelyezéséről gon­doskodni. Természetesen úgv is megállapodhatnak, hogy az albérlő továbbra is a lakásban marad és változatlan feltéte­lek mellett az új bérlővel ke­rül albérleti jogviszonyba. A lakáscsere-szerződésből eredő viták eldöntése a bíró­ság hatáskörébe tartozik. Utalunk még arra, hogy az a cserélő fél, aki kisebb érté­kű lakáshoz jut. vagy egyéb­ként hátrányosabb körülmé­nyek közé kerül, a lakáscsere­szerződésben pénzben) térítést , köthet ki. a térítés mértékét a felek megállapodása határozza meg. DR. DEÁK KONRÄD csop. vez. ügyész Szeptember 10-tőI: kanyaró elleni védőoltások Barangolás a bátaszéki határban... Ismét földrajzi neveket gyűj­tünk, és mindent, amit csak hallunk a határban dolgozó idősebb emberektől. Ez alka­lommal egy régi jóbarátnak, a határ jó ismerőjének lovas ko­csis járművével vágtunk neki a bátaszéki határ másik ré­szének. Novák János a lovak közé csapott, de talán csak csettin- tett nyelvével, amikor is a két idősebb félvér megindult ve­lünk a községtől nyugati irány­ba, a „hegyek felé”. Élporoszkáltunk a Búza­kalász központi üzemegysége mellett. Ez a terület útikalau­zunk szerint régen . az úgyne­vezett Pécsi dűlő nevet visel­te, később pedig az Uj Temető dűlő nevet vette fel. mert a régi bátaszékiek fel akarták számolni a község belterületén még ma is meglevő Garay Já­nos utcai temetőt, de tervük dugába dőlt, mert az új terü­leten magasan állt a talajvíz. A téesz gépjávító műhely telepét elhagyva, a mohácsi országútról ráballagtunk az Orbán-hegyi útra. A két út ta­lálkozásánál egy félig romos keresztet fedeztünk fel. Nyu­gat felé kitárulkoztak előttünk a Mecsek-hegység keleti nyúl­ványai, melynek az alföldi la­pályra szelíden simuló lankáin évszázadok óta kitűnő szőlőt termeltek a jó bátaszékiek. Azt a hegyet, ami előttünk észak­déli irányban húzódik, errefelé Előhegynek nevezik. Ennek az Előhegynek azt a részét, ahová az Orbán-kápolriát emelték, természetesen Orbán-hegynek nevezték el. Még mindig a bekötő úton haladva megálltunk a Vendel- kereszt romjainál. A kereszt mellett valamikor oázisként fa­csoport állott, árnyékában szí. vesen pihentek meg a határ­béli munkából fáradtan haza­térő szorgalmas emberek. Az Előhegy lábánál találjuk az úgynevezett előhegyi ke­resztet, balról, dél felé pedig az 1900-ban emelt Farkasd- felső kiskápolnát. A pécsi vasút hídja alatt átbújva egy darabig a mere­dek úton izzadnak jó lovaink, majd észak felé befordultunk a Búzakalász Tsz barackosá­ba. Csak így tudtuk megköze­líteni az Orbán-kápolnát. Alig kerülünk a kerítésen belülre, gyümölcsszedő asszony sereggel találkozunk, akik meg is kí­nálnak bennünket jó ízű ba­rackkal, s nemsokára előkerül a gyümölcsös vezetője Werner Mihály is. Egy barackos az egész Előhegy. Közben előkerül a kápolna kulcsa is, s felfelé bak. tatunk a kívülről jó ha­tást keltő fatornyos, ki tud­ja mikor és ki tudja miért épült kápolnához. Építésével kapcsolatban kétféle verzió terjedt el. Az egyik, s ez való. színűbb, hogy Orbán a szőlők védőszentje segítő szándékára emelték a nagyon régóta sző­lővel is foglalkozó bátaszékiek. Ezt bizonyítja a főoltárkép is, mely Orbán pápát ábrázolja, fején a tiarával és kezében a szőlőfürttel. A másik, a való­színűtlenebb elképzelés sze­rint valami nagy járvány után emelték volna a kápolnát a megmenekültek. Még csak annyit; hogy a kápolna mellett egy hatalmas tölgyóriás található, melyről egy befúrásos próbával a szak­emberek nemrégiben állapi, tották meg, hogy 360 éves. Olyan a törzse, hogy hárman éppen csak körül tudtuk ka­rolni. Búcsút mondva a dolgos tsz-asszonyoknak. elhagytuk a gyümölcsöst, jó iramban igye­keztünk felfelé az előbb el­hagyott dűlőúton. Déli irány­ban, az út bal felén már Felső- Farkasd bontakozott ki szőlő­borította hegyhátával. Az ál­lami gazdaság fiatal szőlőtele­pei húzódnak végig az egész Farkasdon, melyet gépi tech­nikával gondolnak évről évre, jó termést biztosítva. S ez jól is van így, hft arra gondolok, hogy a község mai öregjei mit fáradoztak nap mint nap’ haj­nalok hajnalától késő estig, amíg a naptól átpörkölve, eső­től ázottan a Vendel-szoborig értek, hogy másnap újra kezd­jék az egészet, mert a szőlő­ben kora tavasztól augusztu­sig nem volt megállás. Itt Felső-Farkasdon találtuk a vöröskeresztet, ez tulajdon­képpen faragott fa. melyet vö­rösre festettek. Nem kereszt, hanem fa, lehet, valamikor pléhkereszt is volt rajta — mondja egy arra járó" határ­béli ember felvilágosításképp. Előtte tuiafa (cédrus), melvet ezen a tájon citrusnak monda­nak. Dél felé indul a csendes Róth Pál-völgy. Bejáratánál dőlt romjaiba a hajdani „Pléh Jézus”, tölgyfakeresztje telje­sen kidőlve hever. Majd a Középhegy felé ve­zető út tűnik fel, melyen ke­resztül kocsival el lehet jutni a bátai állomásig. Ép kereszt lelhető az északi oldalán, 1886- ban emelte Elisabetha Fuchs geborene Müller. Most jutunk el a Süd Tál­hoz, magyarul Déli-völgyhöz, melyet a nép Szodál, Szütál és Szutál néven emleget. • Ez­után a Martinca-dűlő követ­kezik. melynek déli részén két megye három községének, a Tolna megyei Bátaszéknek és Bétának és a Baranya megyei Dunaszekcsőnek határa talál­kozik. Ez a pont ott van, ahol a Dolinai-völgybe beér a pécsi vasút. Közben a legmagasabb pon. tokon haladva, feltűnik, mint­egy harminc kilométernyi tá­volságban a Mecsek legmaga­sabb csúcsa, a Zengő is: A nagy melegben átizzadtak a lovak, s már pár órát meg­tettünk, meg-megállva, gyűjt­ve a földrajzi neveket, végre ereszkedünk felfelé a hajdani Dolina-pusztára. Valamikor nagyon takaros kis helység volt ez, legalább 10—15 ház­zal. Az emlékezés dzsinjei szállták meg gondolataimat. Ide jártam éveken keresztül iskolát látogatni, volt idő, ami­kor két tanító is működő T itt váltott tanítással. Most se is­kola, se 15 ház. csak két gon­dozott ház van még iti, a töb­bi romokban. A Baranya me­gyei kipusztult kisközség ju­tott eszembe. Az iskola helyén már vad facsemeték zöldell­nek, s a hajdani emeletes El- ter-ház, ahol a tanítók laktak és étkeztek, földig leomolva. Még két ház van talpon, no meg a kápolna, melynek kert­jében sokáig nyugodtak a Bá- taszék elfoglalását megelőző 1944. évi csatározások hősi ha­lottal. Szemtanúk mondják el, hogy a Dolina-völgyön keresz­tül jöttek a szovjet katonák és itt egy kis német ellenállásba ütköztek. Betértünk az egyik házba, ahol Szebényiék fogadtak ben­nünket, meg is ebédeltünk ná­luk. A helység nevén elgon- . dolkozva, tanártársammal ar­ra a következtetésre jutottunk, hogy a Dolina név feltétlen szerb, azaz rác eredetre utal, s valószínű, ezen a területen lehettek a bátaszéki rácok földbirtokai. Házigazdáinknál írások után érdeklődve, régi adás-vételi szerződéseket lel­tünk, melyek szerint szinte be­bizonyosodott következteté­sünk, ugyanis a szerződések­ben csupa ilyen név szerepelt, mint Peovics Vázó, Tadics Mi­lán, Tadics Cséró, Petrovics Vázó, Jerkovics Sifkó, Milako. vics Milos, stb. Ezek a birto­kok a szerb megszállás után kerültek magyar kézbe, ami­kor a szerbek legnagyobb ré­sze repatriált Jugoszláviába, így birtokait eladta. A Dolinán túl fekvő Ke­resztes-dűlő a választóvonal Tolna és Baranya megye kö­zött, a dűlőn túl Véménd és Bozsok határa tűnik fel. A Dolina-puszta előtt csurdogáló kis patak végig halad a Dolina- völgvön, s valahol Dunaszek- csőnél ömlik a Dunába. (f. 1. b.)

Next

/
Thumbnails
Contents