Tolna Megyei Népújság, 1973. szeptember (23. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-06 / 208. szám

A MAGY A% SZOCIÁLIS TA M U N K Á S P E G Y.frlT-B 11 OTT S Á G Á N A K LAPJA ÍXXIII. évfolyam, 208. szám, ARA: 90 FILLER Csütörtök, 1973. szeptember G. gPCT.TBMBWSETMmia'’ III IWIWlHIIH 'I NAPIRENDENt A megye szakmunkásképzésének helyzete, a fizikai dolgozók gyerekeinek tanulmányi segítése Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bisottsága Losonczi Pál látogatása Szolnok megyében Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke szerdán kétnapos látogatásra Szolnok megyébe érkezett. A megyei pártbizott­ság székházában dr. Gergely István, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Hegedűs La­jos, a megyei tanács elnöke, továbbá a pártbizottság és a tanács más vezetői fogadták, majd dr. Gergely István tájé­koztatta a megye politikai, gaz­dasági és kulturális helyzeté­ről. „ Áz Elnöki Tanács elnöke dél­előtt a megye vezetőinek tár­saságában felkereste a 117 éves MÁV-járműjavító üzemet. A járműjavító tanácstermében Ambrus Jánoá igazgató ismer­tette a 2200 munkást foglal­koztató vasútüzem munkáját. Losonczi Pál elbeszélgetett a szocialista brigádok vezetői­vel, tagjaival. Érdeklődött a munkáslétszám alakulása, a bértömeg-gazdálkodás üzemi hatása, a munkások keresete, élet- és munkakörülményei iránt Informálódott a dolgo­zók tanulásáról, megnöveke. dett szabad idejük hasznosí­tásáról is. Az Elnöki Tanács elnöke hangsúlyozta: Termé­szeti értékekben akármilyen gazdag az ország, csak ott bol­dogulnak, ahol a rohamos üte_ mű fejlődéssel lépést tartó, jól felkészült munkásgárda van. Homonnai János, az Állami­díjjal kitüntetett szocialista brigád vezetője beszámolt a Tegnap délelőtt Szekszárdori ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága. Szabópál Antal megyei tanácselnök elő­terjesztésében jelentést hallga­tott meg a lejárt határidejű vb-határozatok végrehajtásáról. Ezt követően a végrehajtó bi­zottság megvitatta, majd a ki. egészítéseket figyelembe véve jóváhagyta a megyei tanács végrehajtó bizottságának tevé­kenységéről szóló beszámolót. A beszámolóval kapcsolatban kifejtette véleményét Somi Benjamin, a megyei pártbizotU Ság titkára. Ezt követően az ülés részír vevői a megye szakmunkás­képzésének helyzetéről, a szak. munkás-utánpótlás feladatairól tárgyaltak. Ehhez a napirend­hez Németh József, a munka­ügyi osztály vezetője és Vida Jánosné, a művelődésügyi osz­tály helyettes vezetője térjesz. tett elő beszámolót. Ebből töb­bek között kitűnik^ hogy mer gyénkben az 1972—73-as tanévben hetvennyolc szakmát ok­tattak tizenegy ipari, egy kereskedelmi és vendég­látóipari és egy mezőgaz­dasági szakmunkásképző |J iskolában. :í K nevelőtestületek megerő­södésével az elmúlt években az elméleti oktatás színvonala fejlődött, ugyanakkor nehézsé­get jelent, hogy a tanulók 80—85 százaléka elégséges és közepes általános iskolai előr képzettséggel kerül a szak­munkásképző iskolába, nehezen tudja elsajátítani különösen az emelt szintű. „B” tagozatos szakmák anyagát. Köztudott, hogy a szakmunkásképzésünk tárgyi feltételei nem a legked­vezőbbek, annál inkább örven­detes a tény. hogy megkezdő­dött a szekszárdi intézet bőví­tésé. Itt hat új tanterem, száz­ötven munkahelyes tanműhely és négyszázötven személyes diákotthon épül. A beszámoló megállapítása szerint — mivel a szakmunkásképzésbe bevon­ható fiúk száma korlátozott, és már eddig is teljes mértékű i — a népgazdaság szak- I munkásigényét csak úgy 1 lehet kielégíteni, ha az el- ) következendő években nö- 1 véljük a képzésbe bevont lányok számát, fokozottan kihasználjuk a felnőttkép­zésben rejlő lehetőségeket, ' törekszünk a céltudatos és ■ hatékony pályairányításra. ) Békés Ferenc, a megyei ta­nács művelődésügyi és szak­munkásképzési bizottságának elnöke a kilenc megyebeli vál­lalatnál, üzemnél végzett szak­munkásképzés helyzetét feltáró vizsgálat eredményét ismertet­te. Többek között elmondotta, hogy a szerszám-, gépi és anyagellátottsáaot kielégítőnek találták. A gyakorlati képzés, ben jelentkező egyhangúságot számos helyen vállalatok kö­zötti cserével oldják meg. Jó lenne, ha a munkahelyek leg­alább száz vagy ennél több ta­nuló esetén függetlenített ta­nulófelelőst alkalmaznának. Bár ez még kevés helyen való. sült meg, pozitív példa itt is akad. Ugyanakkor örvendetes, hogy a szociális körülmények többnyire megfelelőek, a ta­nulók megkapják a törvény biztosította juttatásokat. Kár, hogy a vállalatok többsége nem él a társadalmi ösztöndíj biz­tosította lehetőségekkel. A vi­tában felszólalt Haupert Jó­zsef, a Munkaügyi Miniszté­rium szakoktatási főosztályá­nak felügyeleti osztályvezetője. Véleménye szerint szükséges, hogy minden szakmunkásképző iskolában tornaterem épüljön, Dombóváron és Bonyhádon pe­dig új tantermeket hozzanak létre. Felvetette annak lehető­ségét is, hogy Dombóváron kollégiumot építenek a szak­munkástanulók számára. Szabópáí Antal a vitát lezár, va a megye szakmunkáskép­zésében az elmúlt években végbement dinamikus fejlő­dést hangsúlyozta. Kifejezte elismerését a képzésben részt vevő pedagógusoknak, v szükségesnek tartja, hogy ezután nagyobb erkölcsi megbecsülésben részesülje­nek a szakoktatók. Kifejez­te meggyőződését, mely szerint a szakmunkáskép­zők fölött gyakorolt tanácsi felügyelet jó hatással lesz a képzésre. A végrehajtó bizottság ezt követően a fizikai dolgozók gyermekeinek tanulmányi se­gítésére tett megyei intézke­désekről. illetve azok tapasz­talatairól tárgyalt. ' A Lovas Henrik művelődés- ügyi osztályvezető által beter. jesztett jelentésből kitűnik, hogy a körzetesítés a tervek­nek megfelelően alakul. Jelen­leg már csak tizenkilenc olyan iskola van a megyében, ame­lyekben összevont tanulócso­portokban folyik az oktatás. Közülük 1975-ig tizenhét isko­lát körzetesítenek. A körzete­sítésnek azért van különös je­lentősége a munkás- és pa­rasztfiatalok segítésében, mert ezzel csökken az iskolák közöt_ ti színvonalbeli különbség és minőségében javul az oktató­nevelő munka. Az érintett gyerekek tanulását elősegítő tanfolyamok rendszere sokat javult az elmúlt három évben. Az általános iskolára előkészí­tő foglalkozásokat szerveztek az óvodába nem járt gyerekek részére, kialakították a közép­iskolára előkészítő tanfolya­mok rendszerét, tovább foly­tatták az egyetemre előkészítő foglalkozásokat, A kétkezi dolgozók gyerme­kei az oktatási és nevelési feltételek javításán, a pedagó­giai munka finomításán és a különfoglalkozások rendszerén túl jelentős anyagi támogatás­ban részesülnek. A középisko­lások 26 százaléka lakik kol­légiumban, a kollégisták há­romnegyede fizikai dolgozók gyermeke. 1 A középiskolás bejáró fa- , nulók közül 1972-ben hat­százhetvennégyen kaptak összesen 260 000 forint ér­tékű útiköltség-térítést. A megyei és országos előkészí­tő tanfolyamok mind ingyene­sek. A költségeket a megyei tanács és az SZMT vállalta magára. Az 1973—74-es tanév, tői kezdődően a fizikai dolgo­zók tehetséges középiskolás gyerekei tanulmányi ösztön­díjat is kapnak. Mindezek el­lenére nyilvánvaló, hogy az erőfeszítések — az eredmé­nyek mellett — nem hoznak gyors és látványos eredményt A feladatok között változatla­nul fontos helyet kap a me­gye pedagógus-ellátottságának javítása, az iskolák és diák­otthonok felszerelésének kor. szerűsítése, új diákotthonok építése. A végrehajtó bizottság az előtérjesztést elfogadta, majd az 1973. évi költségvetési és fejlesztési alap I. félévi telje­sítéséről, illetve Tolna megye tanácsainak 1974. évi költség- vetési és fejlesztési alapjával kapcsolatos tervjavaslatról tár­gyalt Végül bejelentések kö­vetkeztek. Ä csehszlovák főváros po­litikai köreiben meglepetéssel és rosszallással fogadták a legutóbbi repülőgép-incidens ügyében elhangzott hivatalos osztrák reagálásokat, ame­lyekkel a bécsi kormány el akarja magáról hárítani a fe­lelősséget osztrák repülőgé­peknek csehszlovák területre történt ismételt berepüléséért és a tragikus következmé­nyekért. Prágában emlékeztetnek rá, hogy a csehszlovák légitér is­mételt megsértése olyan idő­pontban történt, amikor tár­gyalások folynak a két or­szág jószomszédi kapcsolatai­nak kialakítása végett. A csehszlovák fél megengedhe­tetlennek tartja, hogy Bées- ben eltűrjék bizonyos körök­nek a tárgyalások megtorpe­dózáséit célzó törekvéseit. kollektíva munkájáról, az üze­men kívüli életéről, majd Lo­sonczi Pál elismerő sorokat írt a kiváló szocialista brigád naplójába. Az üzemi látogatás második részében megtekin­tette az épülő új Diesel­csarnokot, a kocsijavító üze­met, a festőműhelyt és a régi! mozdonycsarnokot, ahol ma már a Ganz-motorkocsikat ja­vítják. Délután a megyei tanács nagytermében szövetkezetpoli­tikai aktívaülést tartottak; amelyen a mezőgazdasági, ipa.- ri és fogyasztási szövetkezetek több mint kétszáz alapítója, vezetője vett részt. Bereczki Lajos, a megyei tanács elnök- helyettese adott tájékoztatást a megye szövetkezeti mozgalmá­ról, a tagok élet- és munka- körülményeiről. Az aktíva ülé. sen Losonczi Pál nagy érdek­lődéssel kísért előadást tartott a szövetkezeti mozgalom és az élelmiszergazdaság időszerű kérdéseiről. A látogatás első nap! prog­ramjának befejezéseként az Elnöki Tanács elnöke felkeres­te a 900 éves jubileumára készülő Szolnok város Taná­csát. Bartha László tanács-^ elnök tájékoztatta a vendégei a város fejlődéséről, kulturá­lis helyzetérőL Végezetül Lo-> sonczi Pál megtekintette a vá­ros nevezetességeit, új lakő- telepeit. (MTI) Mint hangsúlyozzák, min­den szuverén állam felelős a nemzetközi jog megtartásáért és az államhatárok tisztelet­ben tartásáért. Ezen nem vál­toztat Rudolf Kirchschläger külügyminiszternek az a hét­fői nyilatkozata sem. mely szerint „az osztrák kormányt nem terheli felelősség, hiszen az incidensbe magánrepülő­gép bonyolódott”. Az esettel kommentárban foglalkozott a Rude Pravo is. Megállapította: Kétségtelen, hogy az osztrák kormánynak érdeke a kétoldalú kapcsola­tok javítása. « ezért elvárha­tó, hogy lépéseket tesz ha­sonló esetek megismétlődése ellen. Máskülönben túlzottan elnéző magatartásával vissza­élhetnek a csehszlovák—oszt­rák jószomszédi kapcsolatok megteremtésének ellenfelei — írta a CSKP központi lapja. Szüreti készülődés Tolnán A szeptemberi nap nyárfa« hévvel ontja sugarát, a harmincfokos meleg elől a beton­erődhöz hasonló pincekomplexumba húzó­dunk Bíró Istvánnal, a tolnai Aranykalász Termelőszövetkezet pincemesterével. Az ab­lakból szép kilátás nyílik a 100 katasztrális holda« szőlészetre, mely még most. a szüret­hez közeledve is olyan haragoszöld, mint nyár elején. — Igen, sikerült a peronoszpórától meg. védenünk a szőlőt — nyugtázza megelége­déssel a pincemester. > — Milyenek a terméskilátások? — Biztatóak. Bár a szüret csak két hét múlva kezdődik, a cukorfok már most meg­egyezik a tavalyival. Ha az időjárás is ke­gyeibe vesz bennünket, az idén lényegesen jobb lesz a bor minősége. Mennyiségre kö­rülbelül megegyezik az elmúlt évivel, ami 45 métermázsa volt holdanként. — Hogyan készültek fel a szüretre? — A gépeket, hordókat, tartályokat rend­behoztuk. kitisztítottuk. Terv szerint negy- ven-ötven személy fog itt dolgozni. Folya­matos munka esetében — ha az időjárás közbe nem szól — három hét alatt végzünk. A szürettel kapcsolatban régi emlékek elevenednek fel. működésbe lép az asszociá­ció. Puttony, vödör, kézidaráló, kád. prés, no és az édes must, amit annyira szerettünk. Szinte sajnáltuk, hogy savanyú bor lesz be­lőle. A szüret nem tartozik a legkönnyebb mezőgazdasági munkák közé, de azt senki nem vitatja, hogy a legszebb. Mekkora bün­tetés lett volna, ha miatta nem maradha­tunk otthon az iskolából! Még a mai, korszerű technológia mellett sem könnyű mulatság, hiszen a kinti mun­kák nagy részéhez most is kézi erőre van szükség. A pincekomplexum azonban alap­jában különbözik a hagyományos présház­tól, pincétől. A régi értelemben vett darálót egy BZS—3 típusú eúzó-bogyőzó gép helyet­tesíti. a préselést pedig két, levegőnyomás­sal működő tízhektós prés végzi. A 23 da­rab, egyenként ötvenhektós hordó méretei- né] fogva szinte félelmetes. A falba beépítve van még 12 cementtartály (nyolc 250 helctós, négy 150 hektós). Tisztaság, rend minden­hol. mint a patikában. A látottak azt mutatják, hogy alapos''"1 felkészülve, rajtra készen várják Tolná., i szüret megkezdését, Prágában rosszallással fogadták a bécsi reagálást

Next

/
Thumbnails
Contents