Tolna Megyei Népújság, 1973. szeptember (23. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-01 / 204. szám

Hatszáz vagon cukorrépa Becsről Ä szekszárdi járás cukorré­patermő területének csaknem fele a decsi Sárközi Egyet­értés Termelőszövetkezet ha­tárában van, pontosan 133 hektár. Az idén Decsen sem számítanak rekordtermésre, de a becslések szerint mégis 600 —620 vagont kitevő termést kell kiszedni a földből, beszál­lítani a vasútállomásra. — A hatszáz vagon répa mellett csupán a közös terü­letről mintegy 900 vagon ku­koricát kell betakarítani. Azt hiszem, ezzel elmondtam azt is, mennyire igénybe lesznek véve a gépeink, járműveink — vázolja az őszi munkák fel­adatait Zrínyi József elnök. — Ezért nagyon lényeges kérdés, hogy korán kezdjük a munkákat, széthúzzuk az időt — mondja Nagy János főagro- nómus. — A répaszedés, illet, ve a -szállítás szeptember 15. körül kezdődik. Nem akarunk szemrehányást tenni a Kapos­vári Cukorgyárnak, hogy — nyilván megván az okuk, miért — október 1-ig csak csökkentett ütemben veszi át a répát. Nekünk viszont az az érdekünk, hogy november 1-ig letakarítsuk a földről, ezért a fejező-, a kiszedőgépeket éjjel- nappal dolgoztatnunk kell. — Viszont a bökkenő áz, hogy kicsi a tárolótér a vasút­állomáson. Igaz, az előző évek­ben a MÁV-val közösen ala­kítottunk id rakterületet. hasz­nált betonaljakból, de ez mindössze ötven vagonos. Ha viszont kint hagyjuk a föl­dön, renden, nagyon sokat ve­szít a súlyából. Szóval, mi szorgalmazni akarjuk a gyor­sabb átvételt. — Ha már a gyorsabb átvé­tel szóba kerülit... Korábban úgy nyilatkoztak a cukorgyáriak, hogy ide, Decsre is hoznak járműbuktatót. Meglesz ez a nagyon hasznos szovjet gép? — Nagyon kétséges. Az a helyzet, hogy itt. a környék­ben eléggé egyedül maradtunk a cukorrépa-termesztéssel. így aligha remélhetjük. Ezért a billenőplatós járművekkel akarjuk megoldani a szállí­tást. Mert jármű nemcsak a répához, a kukoricához kell, hanem a szőlőhöz is — bár azt teherautóval szállítjuk majd. A hegyen biztonságo­sabban közlekedik a gépkocsi, mint a vontató. Az idén a ve­téstől is felszabadul két-három traktor, mert az eddigi öt he­lyett két, esetleg három vető­géppel dolgozunk. Most vásá­roltunk két Lajta-Akkord ve- tőgépet —* bemutatták a prá­gai magyar mezőgazdasági ki­állításon —. reméljük, bevál­nak majd a gyakorlatban. — Óriási előnyt jelentene; ha valami csoda folytán még hamarosan megkapnánk az IFA-gépkocsihoz a műtrágya­szóró adaptert, akkor ezzel az egy géppel elvégezhetnénk ezt a munkát. Most hét traktort kötnek le a kis teljesítményű műtrágyaszórók. Ettől függet­lenül azért lényegesen előbb­re tartunk a munkákkal, mint tavaly: kétszáz hektáron már készen van a vetőágy. — Tehát akkor nyugodtan kezdhetnek a cukorrépa-, a kukoricaszedéshez. — Jaj, csak ezt ne mondta volna. Éppen eleget idegeske­dünk az alkatrész miatt. Má­sodik éve, hogy megvettük a francia. Barrault-Lapine gép­sort, 168 000 forintért. Január­ban megrendeltük hozzá a szükséges alkatrészt. Most kaptunk meg egészen minimá­lis mennyiséget, hogy két kéz­ben el lehetett hozni. És ki­fizettünk érte 45 000 forintot, . Ha így alakulnak az alkatrész­árak. akkor, mire mindent rpegkapünk, ismét kifizethet­jük a gép árát. Úgy látszik, kétszer is meg kell gondolni magát az embernek, ha nyu­gati gépet vásárol. így. hogy biztosak legyünk a dolgunk­ban. a szekszárdi gépsorból vásároltunk egy fejezőt és egy kiszedőt, Sajnos, íjabb plusz­kiadás, de nem bízhatjuk ma- , gunkat a véletlenre, a majd- ra. Az ilyen alkatrészgondok nem csinálnak jó propagandát a cukorrépa-programnak. •— No. mi azért nem mon­dunk le « cukorrépáról. Meg­van a haszna, azonkívül na­gyon jól beleillik a vetésszer­kezetünkbe. a termelés min­den folyamata gépesített — gond csak akkor van. mint a mi esetünkben most, ha nincs alkatrész, vagy igen drága. Nagyon jó lenne, ha ezeknek a speciális gépeknek az alkat­részeire is kiterjesztenék az állami támogatást —• mondja Zrínyi József elnök. b. r. Szeptember 5-ig lehet jelentkezni A héten, augusztus 29-én volt a mohácsi csatavesztés 447. évfordulója. A később „nemzeti nagylétünk nagy teme­tőjének” mondott helyen a huszonnégyczres magyar sereg szinte teljesen elpusztult. Máig tisztázatlan körülmények kö­zött életét vesztette a király, II. Lajos is és a csatamezőn esett el a had tényleges vezére, a „katona-pap” Tömöri Pál érsek is. Képünk; „Tömöri, büszke vezér” szobra. Kalocsán. fotó: Komáromi Zoltán Szekszárdim is kevés az óvodai férőhely A házi szociális g Készül a szervezeti és működési ondozás Szekszárdim jelenleg 689 gye­rek jár óvodába, mintegy 170 pedig szeptember második fe­lében kap helyet a városi ta­nács irányítása alá tartozó kilenc intézményben. (A fenti számok nem vonatkoznak a négy, ún. üzemi óvodára.) A városi művelődésügyi osztály tájékoztatása szerint a szülők augusztus 30. és szeptember 5. között kérhetik gyermekük felvételét a körzeti óvodába. A kérelmeket az óvónők elő- jegyzik, de a felvételről bi­zottság dönt, melyben helyet kaptak az óvodák, a bölcsődék vezetői, a művelődésügyi, egészségügyi osztály, a műve­lődés- és egészségügyi állandó bizottság, valamint a Hazafias Népfront képviselője. Mint a szeptemberben életbe lépő új rendtartás is meghatározza, el­sősorban az egyedülálló és rossz szociális körülmények között élő szülők gyerekeit ve­szik fel. A bizottság elé már rangsorolva viszik az óvónők a jelentkezők listáját. Vitás esetekben helyszíni vizsgálatot is végeznek. A felvett gyere­kek névsorát pedig szeptem­ber 16-ig függesztik ki az óvo­dákban. _,j A várható túljelentkezés mintegy háromszoros lesz. Kü­lönösen súlyos a helyzet az új lakótelepekhez tartozó Wo- sinsky utcai és újvárosi óvo­dák körzetében. A száz gye­reknek helyet adó Wosinsky utcai óvoda tavaly épült tár­sadalmi összefogással. Itt az üzemek, vállalatok a pénzben! támogatástól függően 30 000 forintos hozzájárulás esetén egy-egy óvodai férőhely betöl­téséről dönthetnek. Hasonló modem jövőre tervezik a Ka­darka utcában egy százsze­mélyes óvoda építését. Idén a szőlőhegyi és a kertvárosi óvo­dában indul új csoport — 25- 25 fővel. i Ami a személyi ellátottságot illeti, Szekszárdon is érződik az óvónőhiány. Bár betöltetlen hely nincs, tíz képesítő« nél­küli nevelő dolgozik a város óvodáiban. Közülük négyen tanulnak tovább. Ä munkaképtelen, idős em­berek ellátáséra az elmúlt években új gondozási forma alakult ki: a házi szociális gondozás. Lényege, hogy a magukra maradt idős embere­ket lakásukon keresi fel a h£- zi szociális gondozó és ott nyújtja számukra a szükséges Segítségét. Mint dr. Völgyi Lajos, az Egészségügyi Minisztérium szociálpolitikai főosztályának vezetője az MTI munkatársá­nak elmondotta, az újszerű gondozási forma olyan idős korúakra terjed ki, akiknek szociális helyzete és egészségi állapota nem teszi lehetővé, hogy önmagukat teljes egészé­ben ellássák. — A házi, szociális gondozás természetesen nem azonos a körzeti orvoshoz tartozó be- tegápolónői ellátással. A gon­dozó lehet hivatásos vagy társadalmi munkatárs, akinél nem előírás az egészségügyi szakképesítés. Feladatkörébe tartozik a fizikai segítség- nyújtás. például lakástakarí­szabályzat tas, bevásárlás, ebéd főzés, mo­sás, gyógyszerkiváltás stb. Jelenleg ennek az ellá­tásnak a szervezete, módszere jogszabályilag nem rendezett. A házi szociális gondozás te­rén csupán szakmai irányel­vek, tudományos tanácskozáso­kon megvitatott módszerek ér­vényesülnek. Hiányoztak a megfelelő tapasztalatok is a jogszabály kidolgozásához. Időközben gyors fejlődésnek indult az új gondozási forma. A tanácsok saját előirányza­taikból biztosítják a szükséges anyagi fedezetet, vagy pedig társadalmi aktivistákat von­nak be a házi szociális gondo­zás feladatainak ellátására. A rendelkezésre álló adatok sze­rint jelenleg mintegy 15 ezer egyedül élő idős ember része­sül hazánkban házi szociális gondozásban saját lakásán, részben főhivatású, részben társadalmi gondozók útján. Az előbbiek száma megközelíti, az 500-at. az utóbbiaké pedig több mint 5 és fél ezer. A jogszabály rendezéséhez jó alapot szolgáltatott a Veszprém megyében és Buda­pest III. kerületében két éven át folytatott kísérlet. amely bevált. Eredményesen megol­dották az idős korúak házi szociális gondozását és ez igen pozitív hatást váltott ki a la­kosság körében. A szervezeti és működési szabályzat rugalmas, tehát ke­retjellegű lesz. így a helyi ta­nácsoknak módjában áll majd a helyi körülményekhez leg­jobban igazodó megoldást vá­lasztani. A szabályzat egyebek közt előírja azokat a minimá­lis ismereteket, amelyek a há­zi szociális gondozáshoz szük­ségesek, meghatározza a hi­vatásos gondozó szakmai kép­zését is. A szervezeti és mű­ködési szabályzat tervezete elő­reláthatólag az é'í végéig el­készül — fejezte be a tájé­koztatást dr. Völgyi Lajos, ŐRSÉGBEN, A hét elején munkásőrök keresték fel Szek- szárdon a Béke-telep szélső házsorának lakóit: ne lepődjenek meg a következő napokban, ha este itíz óra körül lövöldözést hallanak, mert több estén keresztül alegység-gyakorlatokat tartanak. * A gyakorlatot csütörtökön este a tolnai sza­kasz hajtotta végre: objektumőrzést, éjszakai viszonyok között. Vagyis az éjszakai őrszol­gálat ellátását gyakorolták, Tófalusi Mihály szakaszparancsnok irányításával, a Szesz- és Üdítőitalipari Vállalat telephelyén felállított őrhelyeken. A választás azért esett a szesz­ipari telepére, mert kiváló hely ennek a harc­feladatnak a gyakorlásához: út, vizesárok, • üzem fogja körül, tehát olyan terep, amely az „ellenségnek” kínálja az alkalmat az ob­jektum elleni támadáshoz. Az őrparancsnok szolgálati teendőit Handli Károly szakaszparancsnok-helyettes látta el, a felvezetőét Kovács József, amikor az első őrök elfoglalták felállítási helyüket, amelyeket táv­beszélő kötött Össze az udvaron felállított őr­sátorral. A vállalat éjjeliőre ugyancsak meglepődött, amikor tíz órakor át akarta venni hivatalát. A kapuban őrtálló munkásőr — feladatának megfelelően kihívta a felvezetőt, hogy igazol­tassa a belépőt Hasonlóképpen járt a fuvar­ból visszatérő egyik gépkocsi vezetője, és az a gépkocsivezető is, aki vendégeket hozott: Tatár Lajost, a járási pártbizottság első tit­kárát, Hanoi József járási titkárt, és Sorfőző Istvánt a munkásőrség megyei parancsnokát. A vendégek érdeklődéssel — és a hajdani katonaszemmel — figyelték az őrségváltás gyakorlatát, majd Handli Károly kíséretében sorra járták az őrhelyeket, fogadták az őrök jelentését. Széles Gyula és Mátai Imre mun­kásőröknek ott helyben elismerésüket fejez­ték ki a szolgálat határozott ellátásáért, és a feladatukról tett jelentésért. ESTE Majd Tóth György munkásőr az „ellenség” szerepét vette át, és a vásártér felől táma­dást indított az egyik őrhely ellen. Az őr­parancsnok a pihenőben levőkből megkettőz­te az őrséget és járőröket küldött ki a tá­madók bekerítésére, elfogására. Mivel az „el­lenség" hollétét, mozgását elárulta a torkolat, tűz, a sötétség ellenére hamarosan ártalmat­lanná tették. Tatár Lajos, Hanoi József és Sörfőző István ezután az őrsátorban pihenő munkásőrökkel beszélgetett. Szóba került a szolgálat, a régi katonaélmények, — a katonaviselt munkás­őrök között ejtőernyőstől harckocsizóig, tüzér­től repülőgép-szerelőig a néphadsereg minden fegyverneme képviselve volt. de katonaélmé­nyei voltak a járási pártbizottság első titká­rának és a megyei munlcásőrparancsnoknak egyaránt. A munkásőrszolgálatról elmondotta Tatár Lajos, hogy a városi pártbizottsággal együtt állandóan figyelemmel kísérik, és nagyon fontos munkának tartják. Az idő nagyon gyorsan elrepült, csaknem éjfél Volt már. amikor a gyakorlat befejező­dött. A járási pártbizottság első titkára és a megyei munkásőrparancsnok is elismerését fejezte ki a tolnai szakasznak az eredményes gyakorlatért, az őrszolgálattal járó feladatok határozott, pontos végrehajtásáért. BL w

Next

/
Thumbnails
Contents